Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
1971. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Választási nagygyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek. Az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbjövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16— 18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25— 27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes csa Szociálpolitikai — Büszkék lehetünk szociálpolitikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a családi pótlékban részesülő családok száma 600 000- ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1.600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett. A gyermekgondozási segélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 év alatt 69 százalékkal nőtt, és 1970- ben 13.100 millió forint volt . Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma 1970 végén 1 millió 453 ezer, tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek figyelmét, törődjenek jobban az idős, egyedülálló nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi kötelességük. Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője azaFontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-éfti — összhangban a negyedik ötéves terveleti színvonal emelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 száalékkal. Ez az intézkedés mintegy tlo ezer pedagógust ban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartottak és a szükséges intézkedések mellett — mint például árkiegyenlítések, árkorrekciók — 14 vállalatra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. — örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, a szolgáltatásra hivatott vállalatok, intézmények ne játszanak hatóságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. ládokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik, eredményeink kárhelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerűnek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megvalósításától a lakásviszonyok további javulását, a jobb lakáselosztást és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök, stb.) bérét 5—10 százalékkal, az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. — A végrehajtás kimunkálása az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyenlősdi. Pl. a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem területén helyezkedjenek el egykét évi nevelői tevékenység után. Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk és mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus, vagy egy ápolónő, érzeve a fokozottabb megbecsülést nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy egy család érzi majd kedvező következményeit. — Hazánk védelme, biztonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és testületeinknél — néphadseregünkben, a Belügyminisztérium szerveinél és másutt — szolgálatot teljesítők kitartó és áldozatos munkáját, példamutató helytállását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sorra-rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal összefüggésben a Minisztertanács elnöke aláhúzta: Minden vonatkozásban bővítenünk kell külkereskedelmünket, a mainál hatékonyabban fel kell használnunk a nemzetközi együttműködésben rejlő nagy lehetőségeket. Együtt a szocialista országokkal, elő kell segítenünk a szocialista nemzeti gazdaságok közötti integrációs folyamatokat és a különböző kooperációs együttműködések további kiterjesztését. Exportra gyártott termékeinkkel szemben a külföld egyre nagyobb igényeket támaszt. A szónok a továbbiakban a KGST országok gazdasági integrációjának és munkamegosztásának fontosságáról a népgazdaságokban kialakult nem kívánatos párhuzamosságok kiküszöböléséről beszélt. Ezután a nemzetközi politika időszerű kérdéseivel foglalkozott Fock Jenő. Hangoztatta, hogy tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság megszilárdítását, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését szolgálja. A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: Ez a nagyszabású tanácskozás, a kommunisták munkaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelmi útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. A kongresszust, az egész világhoz hasonlóan nagy figyelemmel kísérjük mi, magyarok is. „Kiemelkedő jelentőségűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyenszántó helyzetelemzését a Tegnap a kora délelőtti órákban egésznapos látogatásra Szolnokra érkezett Czinege Lajos, az MSZMP KB tagja, vezérezredes, honvédelmi miniszter. A vendéget Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke és Oláh János, a Hazafias Népfront megyei tikára fogadta. Csáki István tájékoztatta Czinege Lajost arról, hogyan Este a zsúfolásig megtelt színházban Czinege Lajos választási nagygyűlést tartott. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke, Szolnok megye országgyűlési képviselőjiaited a megyei Kedves Elvtársnők és Elvtársak! . . . ..... Tisztelt Választópolgárok! Szeretettel köszöntöm Önökeit választói gyűlésünkön pártunk Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében. E helyről is szeretettel és tisztelettel köszöntöm a megye közel 312 ezer választópolgárát- Külön köszöntöm azon fiatal állampolgárokat, akik a felnőttek soraiba lépve ez év április 25-én gyakorolták először választói jogaikat. Jó néhány hete belpolitikai életünk központi eseménye az országgyűlési és tanácsválasztásokra való felkészülés. Helyes, jó rendszer az, hogy a párt kongresszusát viszonylag rövid időn belül választások követik. Ez módot és lehetőséget ad, hogy a dolgozók széles tömegeinek részvételével véleménycserét folytassunk az ország ügyeiről, tanácskozzunk a párt politikájáról, a pártkongresszuson elfogadott célkitűzésekről; — közösen mérjük fel a megtett utat és a további tennivalókat. Ebben az esztendőben külön növeli a mérleg megvonásának, feladataink tisztázásának lehetőségét, hogy két ötéves terv fordulóján vagyunk. Ezután összefoglalta az előző választás óta elért országos eredményeinket, részHazánk gazdasága az elmúlt években tervszerűen fejlődött. Ezzel arányosan pedig, — pártunk életszínvonal politikájának megfelelően — jelentősen javultak a dolgozó emberek életkörülményei. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme a tervezett 14—16 százalékkal szemben 34 százalékkal volt magasabb az ötéves terv végén, mint annak kezdetén. A foglalkoztatottak számának növekedésével új tömegek jutottak rendszeres keresethez. Csak itt a megyében öt év alatt 17 800 új ipari munkahely létesült és külön örvendetes, hogy ebből a nők töltenek be 11 ezret Szovjetunió belső helyzetéről, s mindazokat a tennivalókat, amelyek tovább erősítik a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető szerepét a kommunizmus építésében; a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért folyó küzdelmet, s a külpolitikai kezdeményezéseket, amelyek jelentősen megjavítják a világbéke biztosításának feltételeit. Nagy figyelemmel tanulmányozzuk Koszigin elvtárs beszámolóját a szovjet népgazdaság elkövetkező fejlődéséről, a kommunizmust építő szovjet nép élet- és munkakörülményeinek pozitív változásairól”, készül Szolnok megye lakossága politikai életünk nagy eseményére, az április 25-i országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokra tájékoztatta a megye gazdasági életéről és terveiről. A tájékoztató után a honvédelmi miniszter , városnézésen vett részt, majd a Tiszamenti Vegyiművekbe látogatott. Délután Czinege Lajos találkozott a megye képviselőjelöltjeivel, akikkel eszmecserét folytatott, és a városi párt- és tömegszervezetek, állami szervek képviselői, munkások, parasztok és értelmiségiek. Az elnökséget és a nagygyűlés szónokát, Czinege Lajost úttörők köszöntötték, majd Oláh János, a Hazafias Népfront megyei titkára megnyitotta a nagygyűlést, letesen beszélve a harmadik ötéves terv teljesítéséről, majd így folytatta: — Az elmúlt öt évben tovább folytatódott az ipar területi elhelyezkedési arányainak javulása. Ez Szolnok megye és közvetlenül a megyeszékhely, Szolnok város szempontjából — nem nagy túlzással mondva —, az ipari fejlődés ütemét tekintve új korszakot nyitott . Úgy gondolom, hogy ez — minden gondjával, bajával együtt — szívből jövő, őszinte öröm minden Szolnok megyei ember számára. Beszédében ezután részletesen elemezte népgazdaságunk másik nagy ágának, a mezőgazdaságnak a fejlődését. Utána így folytatta: Ezzel a nők foglalkoztatottsága a megyében megközelítette az 55 százalékot. Szolnok megye kereskedelmi forgalma 1970-ben 5 milliárd — egy főre számolva 11 ezer forint — fölé emelkedett, aminek csak alig valamivel több mint 32 százalékát költötték bolti élelmiszerre. Ruházatra költötték több mint 18 százalékát, a vegyes iparcikkek, köztük a tartós fogyasztási cikkek forgalma pedig közel 35 százalékot ért el. Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a megye lakossága nem is mindent a megyében vásárol. Mindemellett jelentősen növekedett a pénzbeli megAz SZKP kongresszusán megfogalmazott értékelésekkel a legteljesebb mértékben egyetértünk. És lelkesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek, az SZKP XXIV. kongresszusának tanácskozásain megfogalmazódnak. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: “ Kipróbált, igaz barátunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudatosan, lépésről-lépésre, szorgalmas és fegyelmezett munkával tudunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünk útján. (MTI) takarítás összege is: 1970 végén a megyében közel 1,4 millárd forint volt a takarékbetét állomány. Kedves Elvtársnők, Kedves Elvtársak! Nagyok és maradandók azok az eredmények, amelyeket az elmúlt években — pártunk helyes politikáját követve — a négy évvel ezelőtti választások alkalmával elfogadott program megvalósításával elértünk. Szívből örülünk a népünk, nemzetünk töretlen felemelkedését biztosító sikereknek. De az eredmények feletti jogos örömünk sem feledteti azokat a gondokat és problémákat, amelyek gyorsabb előrehaladásunkat fékezik és amelyek jó része éppen gazdasági munkánkkal kapcsolatban merült fel. Részletesen elemezte ezután az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta szerzett tapasztalatokat. Utána így folytatta: Hazánkban — forradalmi pártunk helyes és következetes, népünk, nemzetünk érdekeit híven kifejező politikájának megvalósítása eredményeként, — szilárd a munkás-paraszt hatalom, biztató és örömteli eredményekkel folyik a szocialista építő munka. Mindez — párosulva népünk tehetségével és szorgalmával — kedvező feltételt jelent ahhoz, hogy a párt X. kongresszusának útmutatását követve, szocialista építő munkánkat a jövőben magasabb szinten folytathassuk. Most, — az országgyűlési és tanácsválasztások alkalmával — a párt, a Hazafias Népfront azt kéri, olyan programra adjuk szavazatainkat, amely még tudatosabb tevékenységet, népünk, nemzetünk még szorosabb egységét kívánja, de amelynek megvalósításával még gyorsabban haladhatunk előre a magunk választotta úton, még gazdagabb lesz országunk, s minden egyes becsületesen dolgozó állampolgár. Az iparral tartson lépést a mezőgazdaság Gazdasági munkánk alapja a törvényerőre emelt negyedik ötéves terv, melynek célkitűzései előtérbe állítanak néhány fontos tényezőt. Mindenekelőtt központi kérdéssé válik a gazdasági hatékonyság tartós és gyorsabb ütemű növelése. Ismert dolog, hogy a negyedik ötéves tervben, figyelmünket néhány fő feladatra összpontosítsuk. Örvendetes, hogy az igen erőteljesen kifejezésre jut a megye ipari fejlődésében is, összhangban azzal a törekvéssel, hogy az Alföld lesz az ország iparilag leggyorsabban fejlődő területe. Az új ipartelepek bővítése és a rekonstrukciós jellegű fejlesztés továbbra is elsősorban a legdinamikusabban fejlődő iparágakban gyarapítja a megye iparát, a legkorszerűbb technika és technológia bevezetését jelenti. A következő években a WPSVegatríociáéinak is krmnex módon kell fejlődnie: az iparral lépést kell tartani a mezőgazdrcZernak. Ez mindenekelőtt ebben * (Folytatás az 5. oldalon) , Jövedelempolitikánk A bérintézkedések négyszázezer embert érintenek Czinege Lajos honvédelmi miniszter Szolnokon Választási nagygyűlés a Szigligeti Színházban Czinege Lajos beszéde Tervszerűen fejlődött hazánk gazdasága