Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

1971. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Választási nagygyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikke­ket termelnek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapí­totta, hogy az elmúlt eszten­dőben a lakosság áruellátá­sa sokat javult: a hazai ter­melés és a fogyasztási cik­kek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoport­ban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termé­kekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azon­ban mindennel elégedettek. Az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és ész­revételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúb­jövedelempolitikánk kér­déséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan alá­húzta, hogy a negyedik öt­éves terv időszakában a ke­resetek növekedése az eddi­ginél még következeteseb­ben kapcsolódik majd a vég­zett munka tényleges ered­ményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16— 18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25— 27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint vál­tozzanak a jövedelmek. A családi körülmények azon­ban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az el­tartottak számával arányo­san növekvő többletkiadá­sokból. A sokgyermekes csa­ Szociál­politikai — Büszkék lehetünk szo­ciálpolitikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a családi pótlékban részesü­lő családok száma 600 000- ről 700 000-re, a kifizetett­­ összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1.600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett. A gyermekgondozási se­gélyre az elmúlt esztendő­ben 1200 millió forintot fi­zettek ki. A nyugdíjra folyó­sított összeg 5 év alatt 69 százalékkal nőtt, és 1970- ben 13.100 millió forint volt .­ Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és jára­dékban részesülők száma 1970 végén 1 millió 453 ezer,­­ tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalékának nincs köz­vetlen hozzátartozója. Ér­dekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek és a termelőszövetke­zetek figyelmét, törődjenek jobban az idős, egyedülálló nyugdíjasaikkal. Ez ter­mészetes emberi kötelessé­gük.­­ Az életszínvonal egyik­ igen fontos tényezője a­za­Fontos megbízatásnak te­szek eleget, amikor most tá­jékoztatom önöket és egy­úttal az ország közvélemé­­­­nyét arról, hogy 1971. júni­­­­us 1-éfti — összhangban a­­ negyedik ötéves terv­elet­­i színvonal emelési előirány­­zatával — a következő köz­ponti bérintézkedéseket h­ajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és­­ középfokú oktatási intézmé­­­­nyek és az óvodák pedagó­­­­gusainak illetményét 20 szá­­­­­alékkal. Ez az intézkedés­­ mintegy tlo ezer pedagógust ban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességte­len haszonszerzéssel akar­nak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhiva­tal, a minisztériumok, a ta­nácsok — és a népi ellenőr­zés társadalmi munkásai ta­valy több mint 30 ezer árel­lenőrzést tartottak és a szükséges intézkedések mel­lett — mint például árki­egyenlítések, árkorrekciók — 14 vállalatra szabtak ki je­lentős gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. — örvendetes, hogy a fej­lődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meg­haladó ütemben növeksze­nek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség ha­nem kötelesség, nem valami­féle kegy gyakorlása, a szolgáltatásra hivatott vál­lalatok, intézmények ne játszanak hatóságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelet­tel kezeljék a dolgozó em­bert. ládokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért nép­­gazdasági terveinkkel össz­hangban rendszeresen emel­nünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek ne­velésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némi­leg a nagy családok gond­jain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollé­giumi hálózatunkat. A ne­gyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet léte­sítünk. Ez is hatékony se­gítség lesz a fizikai dolgo­zók gyermekeinek tovább­tanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlő­dik, eredményeink kárhelyzet alakulása. A ne­gyedik ötéves terv során to­vábbi 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy la­kásra három személyt szá­mítva — egy­millió 200 ezer ember költözik majd új ott­honba. Közvéleményünk időszerű­nek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problé­makörének átfogó rendezé­sét is. A nemrég hozott ha­tározatok megvalósításától a lakásviszonyok további ja­vulását, a jobb lakáselosz­tást és a terhek igazságo­sabb megoszlását várjuk.­­ Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésé­nek fontos feltétele és kö­vetelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére idő­közönként központi bérin­tézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kor­mány, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával egyetér­tésben — az MSZMP Köz­ponti Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelé­sekre hozott határozatot. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szin­tén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáde­rek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök, stb.) bérét 5—10 százalékkal, az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bé­rét 10 százalékkal.­­ Emeljük a fegyveres erők és testületek köteléké­ben szolgálatot teljesítő hi­vatásos tisztek, tiszthelyet­tesek illetményét 10 száza­lékkal.­­­­ A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszín­vonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. — A végreh­ajtás kimun­kálása az érintett miniszté­riumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes fel­adata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempon­tokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyenlős­­di. Pl. a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettudományos szako­kon végzők az oktatás terü­letén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem terüle­tén helyezkedjenek el egy­két évi nevelői tevékenység után.­­ Ezeket az intézkedése­ket olyan körülmények köz­­ött hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehe­tőségeinek keretében elha­tározott béremelés társadal­mi hatását nagyon jelentősnek tartjuk és mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintet­tek gondjait enyhíti. Már­pedig, ha egy pedagógus, vagy egy ápolónő, érzeve a fokozottabb megbecsülést nagyobb kedvvel, jobb köz­­érzettel végzi munkáját, an­nak a szülő, vagy az ápolás­­­ra szoruló beteg, s közvetve egy egy család érzi majd kedvező következményeit. — Hazánk védelme, biz­­­tonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és tes­­tületeinknél — néphadsere­günkben, a Belügyminiszté­­­rium szerveinél és másutt — szolgálatot teljesítők ki­tartó és áldozatos munkáját, példamutató helytállását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel ko­rántsem oldottunk­­ meg min­den égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszerve­zeti kongresszusok jelezt­ék, hogy akadna még más terü­leteken is bőven tenniva­lónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sor­­ra-rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk ta­núsíthatja. A mostani bér­­politikai intézkedések azo­kat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendez­tük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszín­vonalától. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkkal összefüggésben a Minisztertanács elnöke aláhúzta: Minden vonatkozásban bő­vítenünk kell külkereske­delmünket, a mainál haté­konyabban fel kell hasz­nálnunk a nemzetközi együtt­működésben rejlő nagy lehe­tőségeket. Együtt a szocialista or­szágokkal, elő kell segíte­nünk a szocialista nemzeti gazdaságok közötti integrá­ciós folyamatokat és a kü­lönböző kooperációs együtt­működések további kiter­jesztését. Exportra gyártott termékeinkkel szemben a külföld egyre nagyobb igé­nyeket támaszt. A szónok a továbbiakban a KGST országok gazdasági integrációjának és munka­­megosztásának fontosságáról a népgazdaságokban kiala­kult nem kívánatos párhu­zamosságok kiküszöbölésé­ről beszélt. Ezután a nemzetközi poli­tika időszerű kérdéseivel foglalkozott Fock Jenő. Han­goztatta, hogy tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzet­közi helyzet javítását, a bé­ke és a biztonság megszi­lárdítását, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés együttműködését szol­gálja. A nemzetközi munkás­­mozgalom kiemelkedő ese­ményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról­­ szólva a kormány elnöke rámutatott: Ez a nagyszabású tanács­kozás, a kommunisták mun­kaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelmi út­ján, egyben kimagasló ese­ménye a szocializmust épí­tő országok életének, a vi­lág kommunista mozgalmá­nak, az egész nemzetközi életnek. A kongresszust, az egész világhoz hasonlóan nagy figyelemmel kísérjük mi, magyarok is. „Kiemelke­dő jelentőségűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs­ mélyen­­szántó helyzetelemzését a Tegnap a kora délelőtti órákban egésznapos látoga­tásra Szolnokra érkezett Czinege Lajos, az MSZMP KB tagja, vezérezredes, hon­védelmi miniszter. A vendé­get Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke és Oláh János, a Hazafias Népfront megyei tikára fo­gadta. Csáki István tájékoztatta Czinege Lajost arról, hogyan Este a zsúfolásig megtelt színházban Czinege Lajos választási nagygyűlést tar­tott. A nagygyűlés elnöksé­gében helyet foglalt Csáki István, az MSZMP KB tag­ja, a megyei bizottság első titkára, Fodor Mihály, a me­gyei tanács vb elnöke, Szol­nok megye országgyűlési képviselőjiait­ed a megyei Kedves Elvtársnők és Elv­­társak! . . . ..... Tisztelt Választópolgárok! Szeretettel köszöntöm Önö­keit választói gyűlésünkön pártunk Központi Bizottsá­ga, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében. E helyről is szeretettel és tisztelettel köszöntöm a me­gye közel 312 ezer választó­­polgárát- Külön köszöntöm azon fiatal állampolgárokat, akik a felnőttek soraiba lépve ez év április 25-én gyako­rolták először választói jo­gaikat. Jó néhány hete belpolitikai életünk központi eseménye az országgyűlési és tanácsvá­lasztásokra való felkészülés. Helyes, jó rendszer az, hogy a párt kongresszusát viszonylag rövid időn belül választások követik. Ez módot és lehetőséget ad, hogy a dolgozók széles tömegeinek részvételével vé­leménycserét folytassunk az ország ügyeiről, tanácskoz­zunk a párt politikájáról, a pártkongresszuson elfogadott célkitűzésekről; — közösen mérjük fel a megtett utat és a további tennivalókat. Ebben az esztendőben kü­lön növeli a mérleg megvo­násának, feladataink tisztá­zásának lehetőségét, hogy két ötéves terv fordulóján va­gyunk. Ezután összefoglalta az előző választás óta elért or­szágos eredményeinket, rész­Hazánk gazdasága az el­múlt években tervszerűen fejlődött. Ezzel arányosan pedig, — pártunk életszínvo­nal politikájának megfelelő­en — jelentősen javultak a dolgozó emberek életkörül­ményei. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme a ter­vezett 14—16 százalékkal szemben 34 százalékkal volt magasabb az ötéves terv vé­gén, mint a­­nnak kezdetén. A foglalkoztatottak számá­nak­­ növekedésével új töme­gek jutottak rendszeres ke­resethez. Csak itt a megyé­ben öt év alatt 17 800 új ipa­ri munkahely létesült és kü­lön örvendetes, hogy ebből a nők töltenek be 11 ezret Szovjetunió belső helyzetéről, s mindazokat a tennivalókat, amelyek tovább erősítik a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető szerepét a kommunizmus építésében; a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megszi­lárdításáért folyó küzdelmet, s a külpolitikai kezdeménye­zéseket, amelyek jelentősen megjavítják a világbéke biz­tosításának feltételeit. Nagy figyelemmel tanulmányoz­zuk Koszigin elvtárs beszá­molóját a szovjet népgazda­ság elkövetkező fejlődéséről, a kommunizmust építő szov­jet nép élet- és munkakörül­ményeinek pozitív változá­sairól”, készül Szolnok megye lakos­sága politikai életünk nagy eseményére, az április 25-i országgyűlési képviselői és ta­nácstagi választásokra­ tájé­koztatta a megye gazdasági életéről és terveiről. A tájékoztató után a hon­védelmi miniszter , városné­zésen vett részt, majd a Ti­­szamenti Vegyiművekbe lá­togatott. Délután Czinege La­jos találkozott a megye kép­viselőjelöltjeivel, akikkel eszmecserét folytatott, és a városi párt- és tömeg­szervezetek, állami szervek képviselői, munkások, parasz­tok és értelmiségiek. Az elnökséget és a nagy­gyűlés szónokát, Czinege La­jost úttörők­­ köszöntötték, majd Oláh János, a Hazafias Népfront megyei titkára megnyitotta a nagygyűlést, letesen beszélve a harmadik ötéves terv teljesítéséről, majd így folytatta: — Az elmúlt öt évben to­vább folytatódott az ipar te­rületi elhelyezkedési ará­nyainak javulása. Ez Szolnok megye és közvetlenül a me­gyeszékhely, Szolnok város szempontjából — nem nagy túlzással mondva —, az ipa­ri fejlődés ütemét tekintve új korszakot nyitott­ . Úgy gondolom, hogy ez — min­den gondjával, bajával együtt — szívből jövő, őszinte öröm minden Szolnok me­gyei ember számára. Beszédében ezután részle­tesen elemezte népgazdasá­gunk másik nagy ágának, a mezőgazdaságnak a fejlődé­sét. Utána így folytatta: Ezzel a nők foglalkoztatott­sága a megyében megközelí­tette az 55 százalékot. Szolnok megye kereskedel­mi forgalma 1970-ben 5 mil­liárd — egy főre számolva 11 ezer forint — fölé emel­kedett, aminek csak alig va­lamivel több mint 32 száza­­lékát költötték bolti élelmi­­szerre. Ruházatra költötték több mint 18 százalékát, a vegyes iparcikkek, köztük a tartós fogyasztási cikkek for­galma pedig közel 35 száza­lékot ért el. Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a megye lakossága nem is mindent a megyében vásá­rol. Mindemellett jelentősen növekedett a pénzbeli meg­Az SZKP kongresszusán megfogalmazott­ értékelések­kel a legteljesebb mértékben egyetértünk. És lelkesedés­sel töltenek el azok a célok, amelyek, az SZKP XXIV. kongresszusának­ tanácsko­zásain megfogalmazódnak. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: “ Kipróbált, igaz bará­tunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudato­san, lépésről-lépésre, szor­galmas és fegyelmezett munkával tudunk csak to­vább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünk út­ján. (MTI) takarítás összege is: 1970 vé­gén a megyében közel 1,4 millárd forint volt a taka­rékbetét állomány. Kedves Elvtársnők, Kedves Elvtársak! Nagyok és maradandók azok az eredmények, amelye­ket az elmúlt években — pártunk helyes politikáját követve — a négy évvel ez­előtti választások alkalmá­val elfogadott program meg­valósításával elértünk. Szív­ből örülünk a népünk, nem­zetünk töretlen felemelkedé­sét biztosító sikereknek. De az eredmények feletti jogos örömünk sem feledteti azo­kat a gondokat és problémá­kat, amelyek gyorsabb elő­rehaladásunkat fékezik és amelyek jó része éppen gaz­dasági munkánkkal kapcso­latban merült fel. Részletesen elemezte ez­után az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése óta szer­zett tapasztalatokat. Utána így folytatta: Hazánkban — forradalmi pártunk helyes és követke­zetes, népünk, nemzetünk érdekeit híven kifejező poli­tikájának megvalósítása eredményeként, — szilárd a munkás-paraszt hatalom, biztató és örömteli eredmé­nyekkel folyik a szocialista építő munka. Mindez — pá­rosulva népünk tehetségével és szorgalmával —­ kedvező feltételt jelent ahhoz, hogy a párt X. kongresszusának útmutatását követve, szocia­lista építő munkánkat a jö­vőben magasabb szinten folytathassuk. Most, — az országgyűlési és tanácsválasztások alkal­mával — a párt, a Hazafias Népfront azt kéri, olyan programra adjuk szavazata­inkat, amely még tudato­sabb tevékenységet, népünk, nemzetünk még szorosabb egységét kívánja, de amely­nek megvalósításával még gyorsabban haladhatunk előre a magunk választotta úton, még gazdagabb lesz országunk, s minden egyes becsületesen dolgozó állam­polgár. Az iparral tartson lépést a mezőgazdaság Gazdasági munkánk alap­ja a törvényerőre emelt ne­gyedik ötéves terv, melynek célkitűzései előtérbe állíta­nak néhány fontos tényezőt. Mindenekelőtt központi kér­déssé válik a gazdasági ha­tékonyság tartós és gyor­sabb ütemű növelése. Ismert dolog, hogy a ne­gyedik ötéves tervben, fi­gyelmünket néhány fő fel­adatra összpontosítsuk. Ör­vendetes, hogy az igen erő­teljesen kifejezésre jut a megye ipari fejlődésében is, összhangban azzal a törek­véssel, hogy az Alföld lesz az ország iparilag leggyor­sabban fejlődő területe. Az új ipartelepek bővíté­se és a rekonstrukciós jelle­gű fejlesztés továbbra is­ el­sősorban a legdinamikusab­ban fejlődő iparágakban gyarapítja a megye iparát, a legkorszerűbb technika és technológia bevezetését je­lenti. A következő években a WPSVe­gatrío­ciáéinak is krmn­ex módon kell fejlőd­nie: az iparral lépést kell tartani a mezőga­zd­rcZernak. Ez mindenekelőtt ebben *­ (Folytatás az 5. oldalon) , Jövedelempoli­tikánk A bérintézkedések négyszázezer embert érintenek Czinege Lajos honvédelmi miniszter Szolnokon Választási nagygyűlés a Szigligeti Színházban Czinege Lajos beszéde Terv­szerűen fejlődött hazánk gazdasága

Next