Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

XXI. évi 83. sz. 1971. április 8., csütörtök Méltóak a megbecsülésre A­mióta hazánkban a hatalom a dolgozóké lett, száz­ezer számra nőttek fel azok az emberek, akik nem­csak érdeklődnek a közügyek iránt, hanem alkal­masak is embertársaik képviseletére a legfelelősebb posz­tokon. A szocialista demokrácia fejlődését szolgáló tör­vénymódosításokon túl, nem utolsósorban ennek tudható be, hogy a korábbiaknál lényegesen több a kettős jelölés, mind az országgyűlési, mind a tanácsi választókerületek­ben. Megtiszteltetés jelöltté válni, de akár országgyűlési képviselőnek, akár tanácstagnak jelölték,, szolgálatot is vállal, méghozzá nem könnyűt. Erről is sok szó esett a jelölőgyűlésen. Komoly hangon — az ügyhöz méltóan és olykor vidámabban — a jó közhangulatnak megfelelően. Volt, aki arról beszélt, időnként maga is beállt a mor­­golódók csapatába, s szidta a tanácsot ezért, meg azért, s csak most, a jelölőgyűlések beszámolója alapján döbbent rá arra, mennyi mindent is tett egy ciklus alatt a közös­séggel együtt, a közösség javára a tanács és az ő tanács­tagja, képviselője. Az érzékenyebb lelkiismeretűek még azt a kérdést is szóba hozták, hogy ők maguk kivették-e részü­ket a közös erőfeszítésből, a közügyekből. „Szidtam a ta­nácstagomat — hangzott el egy jelölőgyűlésen —, hogy a télen befagyott vízvezetéket nagyon lassan javítják ki. Ám azt, hogy az ő lakásába utoljára jutott el a víz, csak akkor vettem észre, amikor egy este bekopogott hozzám: segítsem ki egy vödör vízzel.” A szolgálatot nem anyagiakkal, csak megbecsüléssel honorálhatja a közösség. Kifejezésre jutott ez a jelölőgyű­léseken abban, hogy a választópolgárok többségében a ko­rábbi képviselőt, tanácstagot jelölték megint. Akiket nem jelöltek újra, általában azokat sem alkalmatlanságuk miatt mellőzték, az egyik választói kerületben például a régebbi, idős képviselő helyett egy fiatalabb férfit jelöltek. Ugyan­akkor a választók egyhangú lelkesedéssel köszönetet sza­vaztak a korábbi képviselőnek, s kérték: erejéhez mérten, a továbbiakban is vegye ki részét a közösség szolgálatából. N­em ünneprontásként, hanem tanulságul, tegyük szó­vá a köz szolgálatát hellyel-közzel külön is meg­nehezítő — és megkeserítő nehézségeket is. Tanács­tagok — parasztemberek — panaszolták­, előfordult, hogy tanácsi vezetők csak azon mérik jó, vagy rossz munkájukat, hogy hányszor és milyen szépen szólalnak fel a tanácsülé­sen, pedig nekik nem kenyerük a sok beszéd. Választópol­gáraik meg csak azon, mit sikerült kijárniuk, elintézniük, pedig a tanácstagnak nemcsak a saját körzetét, az egész falut kell ellátnia, gyakran túlnézni annak határain is. Nem egy munkás tanácstag meg azt mondta el: az üzemvezető még csak támogatja tanácstagi tevékenységében, de a rész­legvezető, vagy egy-egy munkatárs, ha nem is mondja, érezteti vele, hogy mások dolgoznak helyette, amikor ő hivatalos elfoglaltsága miatt távol van. Ez pedig nagyon megnehezíti az amúgy sem könnyű funkció­ ellátását. A közösség szolgálata méltó a közösség megbecsülésére. S nemcsak ilyenkor, választások előtt és nemcsak szóban. A közösség belőlünk, egyénekből áll. Egyéni megbecsülé­sünkből és egyéni támogatásunkból adódik össze az az erő, amiből jelöltünk meríthet megválasztása után egy egész cikluson át. Mert szüksége lesz az erőre, hiszen a pihenésből is kevesebb jut neki S­ok helyen több jelöltet is állítottak egy körzetben, de április 25-én, szükségszerűen csak egyet válasz­tanak meg közülük. A megbecsülésre az is méltó, akiből nem lesz országgyűlési képviselő, vagy tanácstag. Méltó, mert jelölésével alkalmasnak tartották a megtisztelő megbízatásra. Rátermettségét nem szabad kiaknázatlanul hagyni, ha­nem azon a poszton, hát egy másikon kell gyü­­mölcsöztetni. Több helyen már formálódnak a tervek, mi­lyen munkára kérjék fel azokat a jelölteket, akiket most nem választanak meg, mert a közösség velük is számol, igényt tart munkájukra a közügyekben. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése Fock Jenő miniszterelnök Tatabányán Czinege Lajos honvédelmi miniszter Szolnokon A választási nagygyűlésekről jelentjük Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Komá­rom megye országgyűlési képviselőjelöltje tegnap Tatabányára látogatott, ahol dél­előtt felkereste a városi tanácsot, majd ellátogatott a Tatabányai Alumíniumkohó üzemébe. Ezután a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár üzemrészét látogatta meg, majd a Magyar Gyapjú­fonó és Szövőgyár részlegének vendége volt. A délelőtti program városnézéssel fejeződött be. A nap legjelentősebb eseményére délután került sor, amikor a tatabányai Nép­házban a választópolgárok n­agygyűlésen találkoztak Fock Jenővel, a megye képviselő­­jelöltjével. A gyűlésen Fock elvtárs mondott választási beszédet, melyet nagy tetszéssel fogadtak a részvevők. Fock Jenő beszéde Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a nép­­köztársaság kormánya ne­vében üdvözölte a nagygyű­lés résztvevőit, Tatabánya választópolgárait, majd a közelgő választásokra utal­va kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja a Hazafias Nép­front választási felhívásában megfogalmazott célkitűzése­ket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még követ­kezetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépíté­sének munkáját Hozzáfűzte: hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyo­zott. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a politikai ha­talom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött Or­szágunkban szilárd a köz­rend és a törvényesség. — Egyaránt fejleszteni kí­vánjuk az ipart és a mező­­gazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szo­cialista integráció magasabb fokára való eljutás módjai­nak kimunkálását , nem­azon leszünk, hogy államha­talmi szerveink a jövőben még következetesebben véd­jék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekeit. A továbbiakban az el­múlt négy esztendő szocia­lista építőmunkájának ered­ményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás je­lenlegi rendszerére való át­térés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki 5 éves tervei­ket Részletesen kitért Fock Jenő, a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre. S azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Heti jövedelem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes ará­nyát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növeke­désének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alap­vető feltételeit . A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani terv­időszakban a gazdasági nö­vekedés ütemét az egyensú­lyi követelményeknek meg­felelően szabályozzuk. Első­sorban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Szigorú be­ruházási fegyelmet fogunk meghonosítani. — Alapvető célunk a jo­gos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazda­ságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt Foglalkozott a kormány­­ elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rá­mutatott: “ Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhaszná­lás irányát népgazdasági ter­veink szabályozzák. Ez biz­tosítja, hogy a nemzeti jö­vedelem alapvetően a mun­kásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön fel­­használásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt álta­lános irányelveivel és egyet­értésben a szakszervezetek­kel — határozza meg az el­osztás fő arányát és rendjét, olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mér­tékben termelésünk gazda­ságossága és ennek legfon­tosabb tényezője, a termelé­kenység fejlődik. A termelé­kenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény elle­nére 20 százalék volt, a ter­vezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendők­ben ez a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. A következő öt-tíz esz­tendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodá­sunkban előirányzott szer­kezeti változtatásokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásának elterjesztése, a járműprog­ram megvalósítása, a korsze­rű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsó sorban pedig népgazdasá­gunk energiastruktúrájának korszerűsítése, — majd a szénbányászat jövőjével fog­lalkozott. Így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jö­vedelemnek hozzávetőlege­sen 23—25 százalékát akar­juk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra for­dítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az­ elosztást alapvetően megha­tározó kormányzati szintű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosz­tásában. Természetesen csak azt tudjuk elosztani, amit meg­termeltünk. Másrészt csak (Folytatás a 3. oldalon) Fejlesztjük az ipart és a mezőgazdaságot A nemzeti jövedelem elosztásáról [ HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK­ - TUDÓSÍTÁSOK ) Kétszáz húsvéti mentesítő szerelvény Kétszáz mentesítő vonatot indít a MÁV húsvétkor — jelentette be Lindner Jó­zsef, a MÁV vezérgiazgató­­helyettese, szerdán délelőtt tartott sajtótájékoztatóján. A mentesítő vonatok többsé­ge a fővonalakon közleke­dik. Április 9., 10. és 12-én a miskolci vonalon 41, a debrecenin 32, a hegyeshal­min 20, a békéscsabain 17, a pécsin 14 kisegítő vonatot vehetnek igénybe az utasok. A továbbiakban a vezér­­igazgatóhelyettes elmondta, hogy húsvét után a villa­mosítási munkálatok miatt csak egy vágányon közle­kedhetnek a vonatok a bu­­dapest—szobi vonal Nógrád­­verőce és Szob közötti sza­kaszán. A nemzetközi vo­natok egy részét más vonal­ra terelik, a belföldi sze­mélyvonatok közül néhány pedig csak Vácig, illetve Ve­rőcéig közlekedik. Az uta­sokat vonatpótló autóbuszok­kal szállítják Szobig. A sajtó képviselőit a Déli pályaudvar átépítése miatt megváltozott forgalmi rend­ről is tájékoztatták. Szovjet hegesztőgép kiállítás Korszerű szovjet hegesztő­gépeket bemutató kiállítás nyílt szerdán a Technika Házában, a KGM Műszaki- Tudományos Tájékoztató In­tézet rendezésében. A meg­nyitón részt vett Asztalos Lajos kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes é­s D. J.­ Levcsenko, a Szovjetunió magyraországi kereskedelmi képviselője is. A szovjet ke­reskedelmi képviselő el­mondta, hogy 1970-ben Ma­gyarországon 18 szakosított kiállításon mutatták be a szovjet ipar termékeit. A mostani hegesztőgép kiállí­tás azért is nagy érdeklő­désre tarthat számot, mert az idén 250 ezer, 1975-ben pedig 450 ezer rubel értékű hegesztőgépet importálunk a Szovjetunióból. Az egyhetes kiállítás alkalmából április 8-án és 13-án délelőtt 9 óra­kor filmvetítéssel egybekö­tött előadást tartanak. Termelésfejlesztési kirendeltség A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem termelésfej­lesztési Intézete Szegeden kirendeltséget hozott létre, amely már megkezdte mun­káját. Elsőnek a Csongrád megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának megbízásából még az idén elkészítik hat közös gazdaság: az ásott­halmi Szabadságharcos, a forráskúti Haladás, a kiste­leki Új Élet, a rózsai Nap­sugár, a pusztaszeri Hétve­zér és a sövényházi Árpád Vezér Tsz öt éves üzemfej­­lesztési tervét. Tudományos alapon tárják fel a kedve­zőtlen adottságú homoki szö­vetkezetek helyzetét. Mérle­gelik, hogy milyen termelési szerkezet kialakítása látszik a legeredményesebbnek és milyen beruházások szük­ségesek. Megvizsgálják a növény­­termesztés, az állattenyész­tés, a segédüzemágak ará­nyát és a termelési ténye­zők összehangolására törek­szenek. A szerzett adatokat Keszthelyre továbbítják, ahol számítógépek dolgozzák ki az összes variációs fej­lesztési lehetőséget és ezek közül a legmegfelelőbbet al­kalmazzák a tsz-ek. Zalka Máté emlékezete Szerdán Szabolcs-Szatmár megye négy településén: Kékesen, Tiszakanyáron, Dombrádon, Új-Dombrádon tartottak előadást Zalka Má­té életéről, munkásságáról. Ezzel kezdetét vette Sza­­bolcs-Szatmárban, Zalka Má­té szűkebb hazájában az az eseménysorozat, amelynek keretében — születésének 75. évfordulója alkalmából megyeszerte megemlékeznek a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló egyéniségéről. „Szálljon a dal!” Pécsett szerdán véget ért az ének-zenei általános is­kolák növendékeinek „Száll­jon a dal!” elnevezésű or­szágos találkozója, amelynek eseményei az úttörőmozga­lom fennállásának 25. és Bartók Béla születésének 90. évfordulójához kapcsolódtak. A háromnapos találkozón több mint félezer lány és fiú vett részt, s kórusaik több hangversenyt adtak. Szerdán, a Liszt Ferenc Hangversenyteremben, nép­dal éneklési és hangjegyol­­vasási vetélkedőt tartottak — a zsűri elnöki tisztét Ko­dály Zoltánná töltötte be, majd záróhangversennyel búcsúztak el a gyerekek egymástól és a vendéglátó mecsekaljai város közönsé­gétől. Ez volt a negyedik „Szálljon a dal!” találkozó és legközelebb — ötödször — 1973 tavaszán gyűlnek össze ismét a daloló, mu­zsikáló iskolások Pécsett. Nemzetközi autóstalálkozó Az idei Savaria rendez­vénysorozat kiemelkedő ese­ményeként az idén heted­szer rendezik meg a hús­véti nemzetközi autóstalál­kozót Kőszegen és Szombat­helyen. Minden eddiginél nagyobb az érdeklődés. A hazaiakon kívül máris sok osztrák, jugoszláv, csehszlo­vák és NSZK-beli autós je­lezte az érkezését. Több mint 500 különböző típusú autó vonul majd fel a nagy seregszemléi*-­ „Sertéshús-gyár" Mezőkeresztesen A Borsod megyei Mező­keresztes határában meg­kezdődött Észak-Magyaror­­szág legnagyobb „sertéshús­gyárának” építése. Az éven­te negyvenezer hízott sertést kibocsájtó telepet a mező­­nagymihályi állami gazdaság és négy termelőszövetkezet építteti. A százkilencven millió forintos beruházási költséggel felépülő hizlalda nyereségéből a társulás tag­jai a hozzájárulás arányában részesülnek. A sertés­telep az olasz licenc alapján gyár­tott ,,mezőpanel” elemekből készül. A telepen ezerkilenc­­száz anyakoca szaporulatát hizlalják meg. A hizlaláshoz évente több mint ezerhét­­száz vagon takarmányt hasz­nálnak fel. A szükséges ár­pát a gazdaságok maguk ter­melik meg, míg az ipari tápot megvásárolják. A tervek szerint az épít­kezés 197? végére fejeződik be, s lOT’-bar tíz naponként már ezek­*- •’nk’ét, egyenként száztizenöt ki­lonra­m­mos hí­zott sertés kerül a telepről piacra.

Next