Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

Vat­­­aszta N­agyon kegyetlen úr a bibliai Isten. Mert bárhogy is nézzük, egyetlen elkövetett bűnért még tízezer évek múltán is büntetni az utódokat... Ugyan akadna-e korunkban jogász, aki helyesnek és igazságosnak tartaná, hogy ama édenkerti gyümölcslopás miatt még ma is valamennyi Ádám-utód csupán fáradságos munkával, ar­cának véres verítékével szerezheti meg a földi javakat. Ar­ról nem is beszélve, hogy az embertelenül szigorú isteni ítélet végrehajtása körül is baj van. (Úgy látszik, már az Éden kertjén is volt kiskapu. (Mert bizony egyesek nem is oly nagy fáradsággal szerzik azt a nem is kevés földi jót. De félre a tréfával. Törvényeink ma már az ilyen „isteni szigortól” mentesek, mindjobban emberszabásúak és em­berségesek. Olykor túlságosan is. És ez a tény igen elgondolkodtató. Olvastam valahol: van asztalunk, öklünk is van, rá kell csapni néha arra az asztalra. És talán már az is elég lenne... Nehogy félreért­se valaki, nem valami általános drákói szigort kezdek pré­dikálni. Az isten mentsen meg az imént idézett bibliai tör­vényektől. Csupán arról van szó, hogy némely dologban szigorúbb határt kellene szabni. Hadd mondjak példákat, nagyon egyszerűeket. A közlekedési balesetek állandóan nőnek. Hovatovább odajutunk, hogy több áldozatot szednek, mint egy-egy múlt századbeli háború. A tudósításokban is­métlődik: „a szabályok be nem tartása”. Ezt mindenki tud­ja, ha tetszik tapasztalhatja. Ajánlok egy fogadást. Álljon ki bárki az utcára Szolnok egy forgalmas pontján. Vesztet­tem, ha egy óra alatt nem lát a saját szemével tucatnyi közlekedési szabálysértést. További fogadási ajánlataim: In­duljunk el a megye bármelyik útján, szürkület után. Vesz­tettem, ha az úton közlekedő kerékpárok és lovaskocsik fele ki van világítva az előírásoknak megfelelően. Nem kellene egy kicsit nagyobb szigor? Nem kell tízezer évig büntetni az utódokat , mert nem édeni almalopás ez, hetedíziglen sem, de ott, egyszer, a helyszínen, és mindenkit. Legalább egy héten át. Másodszor a dupláját fizettetni. Harmadszor? Van még sok lehetőség. Mondják, hogy kisemberek ezek, munkaeszközük a kerékpár, a lovaskocsi. És az életük? Mert az van veszélyben. Egy-egy megfelelő asztalra csapás sok életet menthetne meg. Másik nagy téma és régi: a közvagyon védelme. A mi­nap a Kék fényben láttam egy igazgatót. Csak malomkövet nem lopott a raktárából a lebukott tolvaj , mert az nem volt. Utána nyilatkozott. Megmagyarázta. Felháborodott. Szankciókról beszélt. Mi, akik többször halljuk, olvassuk az ilyet, jóleső érzéssel vennénk tudomásul, ha minden esetben felelne is — nemcsak a riporter kérdéseire, hanem az ügyészére is — aki nem szervezi meg a kellő ellenőrzést, aki kecskére bízza a káposztát, akinek a telephelyén, rak­tárában őrizetlenül hevernek, vagy egy rossz léckerítés mögött, rozsdás lakattal „zárva” porosodnak milliókat érő gépek, alkatrészek, építőanyagok, termények. Azt is e­l le­het képzelni, hogy nemcsak azután felelnek, amikor már baj történt, hanem még előtte, amikor egy-egy ellenőrzés felfedi az ilyen tolvajszülő alkalmakat. Kár sem lenne an­­­nyi, meg tolvaj sem. Csak egy jól irányzott asztalra csapás kellene. Folytatható ez a sor: Mennyit beszélünk a munkafegye­lemről és mégis... a burkolt áremelésekről, minőségrontás­ról... a megannyi fondorlatos haszonszerzésről, harácsolás­­ról... Az ilyen esetek nagyobb része nem is ütközik téte­les törvényeinkbe. Ez nem is baj, hisz bizonyára nem a tör­vényekben van a hiba. (Ha kisebb részben így lenne , a törvény is módosítható.) Annál inkább az elnéző magatar­tásban, egy olyan közszellemben, amely egy kicsit többet vél elnézhetőnek, megbocsáthatónak, mint ami valóban az. Mintha most minden eddiginél komolyabban vennénk azt az ostobácska slágert, hogy „szeressük egymást, gyerekek...” Ami egyébként jó is, helyes is. Szeressük csak egymást emberek, de okosan. A mi társadalmi rendszerünk minden eddiginél humánusabb. Éppen ezért — a humanitás nevé­ben! — óvakodni kell mindenfajta álhumanizmustól. Nem bocsátható meg egy-egy embernek az apró vétke, ha az a társadalom érdekeit sérti, méginkább nem, ha az nagyobb károk csíráit hordja magában. Büntessük meg a kivilágí­­tatlanul közlekedő kerékpárost száz—kétszáz forintra, mi­előtt egy száguldó teherautó „bünteti” meg. Adjunk fegyel­mit annak a felelős vezetőnek, akinek nincs rend, szigorú bizonylati fegyelem a raktárában — mielőtt az ügyésznek kellene hivatalból kérdeznie: miért nincs? A bibliai jóisten talán azért szabott olyan igazság­talanul szigorú törvényeket, mert tudta, hogy az Éden kerten kiskapu is van. A mi törvényeink emberségesek, igazságosak, de erejüket vesztik, ha az édeni kiskapukat is meghagyjuk. Anélkül, hogy csavarnánk egyet a törvények szigorán — ismétlem, mert nagyon találó — csapjunk néha az asztalra. Nem törik az olyan könnyen, de legalább azok is értenek belőle, akiknek a szép szó nem használ. V. J. Esőt vár a határ Az elmúlt hét második fe­lében az ország egyes vidé­kein hullott ugyan több-ke­vesebb csapadék, de ez nem enyhítette sem a májusi ká­nikulát, sem a talaj vízhiá­nyát. Az MTI munkatársá­nak vidéki jelentései szerint a szárazság eddig lényegében még sehol sem okozott káro­kat, de a továbbiakban azon­ban már feltétlenül szükség volna kiadós országos esőre. Ha a csapadékhiány tovább tart, visszaveti az egyébként szépen, erőteljesen fejlődő őszi kalászosokat és ka­pásokat. — Mezőgazdasági üzemeinik, — ahol erre lehetőségük van, mestersége­sen pótolják a csapadékot. A Hajdúságban a cukorrépát, a burgonyát és a kukoricát vé­dik a szárazságtól. Békés megyében, ahol mintegy fél­száz nagyteljesítményű öntö­zőberendezés működött a hét végén, még a lucernára és a vörösherére is juttatnak mes­terséges csapadékot. Borsod­ban mintegy 30 000 hold me­zőgazdasági termény kap rendszeresen mesterséges esőt. Hárommillió forintért Ezek a világhoz Kormányrendelet jelent meg 1968-ban arról, hogy azokhoz a városokhoz és községekhez távoleső telepü­lésekhez, ahol legalább öt­­venen laknak, telefonvonalat kell építeni. A rendelkezés nyomán or­szágos méretű akció indult, mely megyénkben is kedve­ző visszhangra lelt. A Deb­receni Postaigazgatóság, a helyi tanácsok és a postahi­vatalok közös intézkedési tervet készítettek, aminek végrehajtása során két év alatt — 1969 és 1970-ben — 35 településre vezették be a telefont. A több mint 200 kilomé­ter hosszúságú hálózathoz a posta egymillió 322 ezer fo­rint értékű anyagot használt fel, 1300 telefonoszlop és 400 kilométer telefonvezeték „beépítésével” kötött össze a világgal 35 települést! A posta dolgozói szabad szombatokon végezték el a hálózatépítés műszaki mun­káit, a lakosok pedig árok és gödör kiásásával, az anyagoknak a helyszínre tör­ténő szállításával segítettek. A helyi tanácsok a költsé­gek 30 százalékával — álta­lában 35—40 ezer forinttal — járultak hozzá a telefon­­hálózat létesítéséhez. A ter­melőszövetkezetek anyagiak­kal és társadalmi munkával segítették az akció megvaló­sítását. Így került sor Mezőtúron — a Körösön túli részen — az ország első vidéki rádió­­telefonjának létesítésére is. A telefonkészülékek álta­lában könnyen elérhető he­lyen — iskolákban, művelő­dési otthonokban, üzletek­ben, vagy magánlakásokban — vannak. A települések la­kói örömmel nyilatkoznak arról, milyen sokat érő szá­mukra a telefon. Bátorszőllőn egy idős em­ber arról beszélt, hogy amió­ta telefonjuk van, a messze nincs olyan nagyon messze, mint azelőtt. — Nem is tu­dom — mondta, hogy mi­lyen következményekkel járt volna például a tavalyi nö­vényvédőszeres mérgezés, ha telefonunkon nem tudjuk időben értesíteni a mentő­ket. A Szelevény községhez tartozó Halesz-telepen vi­szont a dicséret mellett pa­nasz is elhangzott. Többen elmondták, hogy a telefon egy család lakásán van, melynek tagjai ritkán tar­tózkodnak otthon, ezért szükség esetén csak hos­­­szabb szaladgálás után lehet a telefont igénybe venni. Megyénkben több mint há­rommillió forint költséggel, a lakosság áldozatkész mun­kájával harmincöt helyen — a világtól eddig elzárt te­lepüléseken — vezették be a telefont. Lezárult egy akció, aminek jelentőségét elsősor­ban a szétszórt települése­ken lakók méltányolják. A nagyközönség első teljes napja a BNV-n Szombaton már reggel fél 7 körül nagyszámú közönség várta a BNV 10 órai kapu­nyitását. A szokásosnál is nagyobb érdeklődésnek való­színűleg része van a kiter­jedt szombati szabad napnak. Vidékről is már a reggeli órákban befutottak az első autóbuszok a szabad szom­batos vásárlátogatókkal. A szombat a nagyközönség idei első teljes napja a BNV-n, délelőtt 10-től este 9-ig — a pavilonokban 7 óráig — a közönségé a vá­sárváros. ■ Bőven kijut azonban a hi­vatalos eseményekből is. A nap első sajtótájékoztatóján az Elzet Fémlemezipari Mű­vek pavilonjában üzletkötés­ről számoltak be. A vállalat a Ferunion-nal megállapo­dást írt alá a vásáron arról, hogy az idén 2,5 millió dol­lár értékű különféle árut ad át az Elzet exportra. Továb­bi üzletkötések is kilátásban vannak. Különféle nagyke­reskedelmi vállalatokkal vár­hatóan ötéves keretszerződé­seket írnak alá zárak, laka­tok, épületvezetők és egyéb cikkek szállításáról. Cseh­szlovák, NDK-beli, jugoszláv és osztrák cégek jelezték: Megbízottjuk rövidesen Bu­dapestre érkezik, hogy fizet­­cikkek vásárlásáról tárgyal­jon. 9 órakor a Magyar Tu­dományos Akadémia pavilon­jában fogadták az újságíró­kat és bemutatták az euró­pai viszonylatban is rendkí­vül jelentős új tudományos kutatási és kísérleti eszközö­ket, például azt a berende­zést, amely elektronsugarak segítségével olvasztja a volf­­ramot, nagymértékben előse­gítve az izzólámpagyártás korszerűsítését. Ugyancsak a kora délelőtti órákban tájékoztatták a saj­tót a kereskedelmi berende­zéseket, gépeket gyártó vál­lalat kiállításán a vendéglá­tóipari, élelmiszeripari és ke­reskedelmi gépújdonságokról. A szombati sajtótájékoztatók sora a Lampart Zománcipari Művek pavilonjában folyta­tódott, ahol a kádgyártás automatizálásának eredmé­nyeit, továbbá a gáztűzhe­lyek gyártásának program­ját ismertették. A vállalat vezetői elmondották, hogy gáztűzhelyből van és lesz elegendő. Több licencet is vásároltak, amelyeknek se­gítségével még biztonságo­sabbá teszik tűzhelyeiket. Délben az osztrák nagykö­vetség kereskedelmi attaséja és az osztrák szövetségi gaz­dasági kamara elnökhelyet­tese tartotta meg hagyomá­nyos fogadását a BNV alkal­mából a Duna Interconti­nentalban. Elutazott a lengyel külügyminiszter Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere, aki hivatalos baráti látogatáson tartózko­dott hazánkban, tegnap este repülőgépen elutazott Buda­pestről. Ma: Gépek és emberek ☆ A hős szabócska ■2r Az embert erős kötelek fogják Az egyetemen jó lesz Aggasztó tünetek megyénk labdarúgásában Jász-Kun Kakas ■ír Heti világhiradó Az építők vitája a kollektív szerződés tervezetről A művelődés házai Utazni jó A bukások ellen Bővül a megyei hangversenyprogram Barátaink — szomszédaink Bírálat után dicséret HIHI­K­­­ TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK­ — HÍR­EK Mezőgazdasági napok Tiszaföldváron Jövő héten — május 25- től június 1-ig — mezőgazda­sági-műszaki napokat ren­deznek a tiszaföldvári gaz­daságok. Ezen előadás hang­zik el — dr. Sárközi Péter docenstől — Amerika mező­­gazdaságáról, továbbá a szo­cialista brigádmozgalomról, a szakmunkásképzés lehető­ségeiről többek között. S fil­met mutatnak be, amely a tiszaföldvári és környéki ter­melőszövetkezetekről készült. Új takarékszövetkezeti székház Cserkeszöllőn Új takarékszövetkezeti szék­házat avattak Cserkeszöllőn. A község bankja két év óta ideiglenes helyen, rossz kö­rülmények között működött. Az új, korszerű székház ideális körülményeket teremt az ott dolgozóknak, s az egy­re fejlődő községnek repre­zentatív épülete lett. A fél év alatt elkészült székház a szövetkezeti össze­fogásból épült, s a községi tanács is elősegítette azt. Épí­tését a lakosság és az ide­genforgalom növekvő igé­nyeinek kielégítése tette szükségessé. Cserkeszöllőn négyszázötven tagja van a szövetkezetnek. Betétállomá­nyuk 1 millió forint, tagjai­nak 600 000 forint kölcsönt folyósított. A Tiszazugban, gyorsan fejlődik a falusi bankmozga­lom. A tiszakürti szövetke­zethez további 3 község — Cserkeszöllő, Tiszainoka, Ti­szau­g — tartozik. Taglétszá­muk másfélezer, betétállo­mányuk öt év alatt 1,6 mil­lióról 5,8 millióra, kihelye­zett kölcsönük 715 ezerről 2,2 millió forintra nőtt. Kultúrház épül Gyulán A gyógyfürdőjéről, kultu­rális rendzvényeiről híres Gyulán épül fel az Alföld egyik legszebb kultúrháza. A kétszintes épületben 500 sze­mélyes színházterem, tágas klubszobák, játéktermek, ol­vasóhelyiségek kapnak he­lyet. A művelődési ház a Bé­ke kert gyönyör­ű parkjában társadalmi összefogással épül fel. A városi tanács 10 mil­lió forintot juttat erre a cél­ra, míg a város üzemei, in­tézményei, lakosai hasonló összeggel támogatják a kivi­telezését. Szezonnyitó előtt a Balatonnál A Balatonnál minden készen áll a nyári üdülési szezon va­sárnapi megnyitójára. A tó­part 42 településén csaknem ötvenezer nyaraló vendég várja az idény hivatalos kezdetét. A szombati víkend­­forgalmat is hozzászámítva, egy nappal a nyitás előtt becslés szerint már 150 000 ember tartózkodott a magyar tenger partján. A tó 750 üdülőházába, ahol kéthetenként 40 000 be­utaltat tudnak fogadni, már csaknem teljes számban meg­érkeztek az első turnus ven­dégei. Az üdülőkben, a konyhákon az élelmiszer­nyersanyag előkészítőkben csaknem 20 000 főnyi sze­mélyzet kezdte meg szolga­­szolgálat magán­nyaralóiban satát, a fizetővendéglátó egyszerre 20 000 ember foga­dására nyílik lehetőség. A szállodákat, moteleket és a turistaházakat már egész idényre kibérelték. Több­ezerre tehető a kempingek­ben tartózkodók száma, bár az idegenforgalmi „árhul­lám” tetőzését júniusra vár­ják. Máris több, mint 20 or­szágból fogadtak vendégeket a Balatonnál. Szombaton el­sősorban osztrák, jugoszláv és csehszlovák turisták ér­keztek gépjárművekkel a magyar tengerhez. Hazánkba látogatott a szlovák kereskede­lemügyi miniszter Szurdi István belkereske­delmi miniszter meghívására hazánkba érkezett dr. Goga, szlovák kereskedelemügyi miniszter. Dr. Goga dr. Sághy Vilmosnak a belkereskedelmi miniszter első helyettesének kíséretében megtekintette a BNV-t, majd a magyar bel­kereskedelem vezetőivel —­ tárgyalásokat folytat a ma­gyar belkereskedelem idő­szerű kérdéseiről és a két or­szág kereskedelmét kölcsö­nösen érintő témákról. Itt- tartózkodása során továbbá tanulmányozza a magyar kereskedelmi, vendéglátó- és szállodai hálózatot.

Next