Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
1972. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Japán a Kuilima után Mióta véget ért Honolulu szigetén, a Kuilima luxusszállodában Tanaka japán miniszterelnök és Nixon találkozója — százszámra jelennek meg a nemzetközi sajtóban a találgatások: milyen lesz az új helyzetben Japán külpolitikája? A találgatásoknak természetesen egyetlen próbájuk van: a tények. Annyit azonban mindenképpen le lehet szögezni, hogy a stratégia leglényegesebb, legdöntőbb kérdésében a helyzet a belátható jövőben aligha fog változni. Japán eddig az Egyesült Államok első számú szövetségese volt és bármilyen fontos részletváltozások következzenek is be a távolkeleti szigetország helyzetében és politikájában — Japán alapvető stratégiai elkötelezettsége nem változik. Tény marad ugyanis, hogy Japán a világ második legnagyobb monopoltőkés országa, amelynek gazdasági kapcsolataiban az Egyesült Államokat még igen sokáig nem helyettesítheti semmilyen más ország. Éppen ilyen tény marad az is, hogy Japán az úgynevezett „amerikai atomernyő” alá húzódott — ez viszont feltételezi a Tokió politikájának alapját alkotó japán—amerikai katonai „védelmi szerződés” további fenntartását. Mindehhez még azt is hozzá lehet fűzni: nem bizonyos, hogy Japán kilépése az „atomernyő” alól feltétlenül pozitív hatással lenne Tokió politikájára. Ebben az esetben ugyanis Japán, mint a világ második legnagyobb tőkés hatalma, önsúlyánál fogva szinte feltartóztathatatlanul elindulna az önálló japán atomhatalom megteremtése felé — annál is inkább, mert Kínának is van atomfegyvere, s ez óhatatlanul megnövelné a japán militarista erők nyomását. Minden változást tehát, amely a belátható jövőben bekövetkezhet, ennek az alapvető stratégiai elkötelezettségnek a keretein belül lehet csak elképzelni! Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a változások nem lehetnek nagyon komolyak: a nemzetközi és az ázsiai helyzet enyhülése esetén ugyanis az alapvető stratégiai elkötelezettség háttérbe szorul. Ha viszont a helyzet élesedik, akkor szükségszerűen újra előtérbe lép a katonai kapcsolat, amelynek lényegén a monopóltek és Japán kormányai a belátható jövőben nem kívánnak változtatni. A vitok és kombinációk középpontjában álló egyik legfontosabb kérdés Japán és az Egyesült Államok közismert gazdasági ellentétei: a két ország külkereskedelmi forgalmának mérlege évi 3 milliárd dollárnyi többletet mutat Japán javára. Ez természetesen erősen terheli az amúgyis deficites amerkai kereskedelmi mérleget és állandóan irritálja azokat az amerikai trösztöket, amelyeknek mind az USA belső piacán, mind pedig a világpiacon meg kell küzdeniük a japánok versenyével. Ebben a vonatkozásban úgy látszik, a következő egy-két esztendő a kompromisszumos kísérletek sorozatát hozza majd. A kompromisszum egyik oldalán áll a Tanaka által vezetett új japán kormánynak az az ígérete, hogy az amerikai deficit csökkentésére évi egymilliárd dollárral több árut vásárol majd Japán az Egyesült Államoktól. A kompromisszum másik oldalán ezért Japán azt várja, hogy a politikáját érintő washingtoni lépések előtt az Egyesült Államok konzultál Tokióval. Tanaka a találkozón így fogalmazta meg: reméli, hogy megnyílik „az állandó dialógus” korszaka a két ország között. A világgazdasági kérdésekkel összefüggenek, de azoknál drámaibbak és látványosabbak a Tokió külpolitikai vonalában várható esetleges változások. Arra mindenképpen számítani lehet, hogy az eddigi, egyoldalúan amerikai kötelezettségű japán külpolitika sokoldalúvá változik. Október végén Tanaka Pekingbe utazik és ettől a találkozótól sokan a japán—kínai diplomáciai kapcsolatok létrehozását várják. Hasonlóképpen várható a már jelenleg is erőteljesen fejlődő szovjetjapán politikai és gazdasági kapcsolatok ütemének felgyorsulása. A japán külpolitika tehát nyitottá válik , s ez önmagában nem feltétlenül sérti az amerikai érdekeket. A nagy kérdés csak az, hogy ennek a többoldalú, nyitott külpolitikának a gyakorlati kidolgozása során Japán megmarad-e a bevezetőben említett alapvető stratégiai elkötelezettség határai között! Magyarán: hogy a dolog legmélyebb lényegét illetően az Egyesült Államok szövetségese marad-e. E pillanatban az erőviszonyok és a szándékok ismeretében erre a kérdésre még igennel lehet válaszolni. Hogy ez a korszak meddig tart és megszűnése milyen változásokkal járna , azt még Nixon és Tanaka sem tudták a Kuilima Hotel karosszékeiben. Az észt égőpala A szovjethatalom éveiben Észtország jelentős égőpala kitermelővé vált. A múlt évben több mint 20 millió tonnát bányásztak ki. Mint fűtőanyagot a Baltikumi és az Észtországi Hőerőművekben hasznosítják. A helyi vegyipari üzemek ötvenféle, különböző műanyagot állítanak elő belőle. Értékes alapanyaga a műtrágyának, amelyet a lett, litván és a Leningrád környéki mezőgazdaságban használnak fel. A palabányákat állandóan korszerűsítik. Ebben jelentős részt vállalnak a szovjet köztársaságok üzemei. A közelmúltban Ukrajnából 35 köbméteres puttonyú, 65 méteres gémű exkavátorok érkeztek. A donyeci bányászok a legújabb konstrukciójú szénkombájnokkal ismertetik meg észt kollégáikat. — APN — Gyártmány újdonságaink a brnói vásáron Magyarország immár hagyományos vendégnek számít a Brnói Nemzetközi Vásáron. Ebben az évben összesen 1688 rt-t foglalnak el kiállítóink. A külföldi érdeklődők nyolc szakkiállításon (hat szakcsarnok és két szabadterület) tekinthetik meg a magyar gyártmány-újdonságokat. A szeptember 8—17 között nyitvatartó brnói vásáron 17 vállalatunk jelentkezik. A magyar szerszámgépipar bemutatásra kerülő gyártmányai sorából az ERI— 250 típusú pálya vezérlésű rövidesztergát emelnénk ki. A gép megfelelő NC vezérléssel csatolva alkalmas derékszögű munkafolyamatokon túlmenően kúp, profil esztergálásra és menetvágásra is. A szocialista országok közül Magyarország az egyetlen, ahol 100 MHz-s oszcilloszkópokból szériagyártás folyik. A TR—4653 típusú nagyfrekvenciás műszerrel, amely 0—100 MHz Erekvenia határig működik, az idén először jelenünk meg a nemzetközi piacon. A készülék teljesen tranzisztoros kivitelben készül és a felhasználási területe szinte korlátlan. Az építőipari remekműnek is beillő Z pavilonban állítják ki a magyar vegyipari berendezéseket. Ezek között különös érdeklődés elé tekint a granuláló gép, amely különböző szerves és szervetlen anyagok darabolására, fellazítására alkalmas. A berendezés elsősorban gyógyszerek, sók, kristályos anyagok, hidroszkopikus, pasztaszerű és plasztikus anyagok, valamint nedves porok granulálására használható. A magyar járműipar, ezúttal a G—116-os típusú dumper reprezentálja majd. A konstrukció nagyméretű azonos nagyságú kerekei és az azonos tengelynyomást biztosító súlypontelhelyezés, a 8+2 sebességű hajtómű a vonóerő leghatékonyabb kihasználását biztosítja mindenféle terepen. Hidraulikus szervokormány, pneumatikus fék teszi biztonságossá és könnyűvé a 20 tonna összsúlyú gépet. A G—116 típusú dömper képviseli Brnoban a magyar járműipart 9 Magyar—perui gazdasági megállapodás Dr. J. L. Brousset perui gaz dasági miniszterhelyettest aki hazánkban járt, hivatalában fogadta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. A látogatás után aláírták a magyar—perui gazdasági vegyesbizottság jegyzőkönyvét. A képen a jegyzőkönyv aláírása ( MTI fotó — Vigovszki Ferenc felv. — KS) A Batamonopoli ii in A Bata-cégnél uralkodó munkakörülményekkel akartunk foglalkozni, amikor a franciaországi CGT Bőripari Szakszervezetével együtt Párizsban megrendeztük a Bata dolgozói különböző országokból jött képviselőinek talákozóját. 1945-ben Csehszlovákiában államosították a Bata-gyárat — ám ezen a néven tovább fut a tőkés világcég, amely akkor 31 különböző országban 45 cipő- és cserzőgyárat, valamint 3000 kiskereskedelmi üzletet tartott ellenőrzése alatt. 1970-ben a Bata cég 84 országban működött, 4770 üzlettel, 300 millió pár termeléssel, 75 000 dolgozóval. Elmondhatjuk, hogy a Bata messze a legnagyobb kapitalista világszintű tröszt a cipő- és borszektorban. Szervezete az egyik legjellegzetesebb példája a vertikálisan integrált soknemzetiségű társaságoknak, ahol a terA Bata birodalom nagyon jó ipari és pénzügyi szervezettel rendelkezik, amely 90 társaságból áll. Ezek alakilag önállóak, ugyanakkor területi központokhoz tartoznak, de közvetlenül függnek a kanadai Batawa igazgatóságtól. Időszakonként az egész világ Bata vállalatainak igazgatóit behívják a „vezérkarhoz” (Worldcon) hogy összehangolják tevékenységüket világ-, területi és országos szinten, és a különböző területeket érintő csoportpolitika alapján. Ilyenek: termelés, kutatás, adminisztráció, eladás, szakmai képzés, technikai képzés, a személyzettel való kapcsolat, valamint a kizárólagosan a Bata birtokában lévő termelési technikák különböző vonásaival kapcsolatos körMilyen módszereket használ Bata ezen a területen? — Megkísérel olyan, az osztályegyüttműködésen alapuló szakszervezeteket teremteni, melyeket a vállalat vezetősége ellenőriz. Ha lehetetlen egy ilyen házi szakszervezet megalakítása, Bata azon igyekszik, hogy vállalatánál többféle szakszervezet működjék, hogy így kihasználhassa a szakszervezeti megosztottságot és rivalizálást. Az úgynevezett „emberi kapcsolatok”-on alapuló rendszer bevezetése, hogy minden módon meg lehessen akadályozni, illetve — ha lehetőség van rá — semlegesíteni a szakszervezeti tevékenységet. — A technikai apparátust és a művezetőket felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljanak a dolgozókra. — A szakszervezeti vezetők korrumpálása, különösképpen a fejlődő országokban. Ha a paternalista politika nem ér célt, akkor elbocsátások, provokációkemelés valamennyi fázisa megvalósul, a nyersanyagtól, az eladásig. A Bata-cég gumiültetvényekkel és feldolgozó üzemekkel rendelkezik, több szerszámgépgyártó és berendezéseket gyártó üzeme van (Kanadában, Angliában, Franciaországban és Indiában.) 1970-ben a Bata birtokában volt — és azóta ez a szám bizonyosan nőtt — körülbelül 15 cserzőüzem és 70 cipő- vagy cipőkellék-gyártó üzem, valamint több kutatólaboratórium. A Bata cég zoknikat és más textilcikkeket is gyárt (pl. Franciaországban), jelentős üzlethálózattal és elosztó láncolattal rendelkezik körülbelül 100 országban. Saját termelésén és hálózatán túl, a Bata cég számos országban kis- és középüzemeket tart ellenőrzése alatt, akár közvetlen szerződések, akár képviselet formájában. dések (például bizonyos gépeken történő termelés) — és végül a dolgozók kizsákmányolása céljából a lehető legmagasabb nyereség megvalósítása érdekében. Azokban az országokban, ahol a Bata cég működik, vállalatai általában a legmodernebbek, a legkorszerűbb technikát és technológiai eljárásokat használják. Szociális síkon, a Bata monopólium politikáját hagyományos jellegű paternalizmus — főnöki atyáskodás a dolgozók fölött — jellemzi, amihez kapcsolódnak a dolgozók megosztására irányuló kísérletek és a szakszervezetellenes megtorlások minden olyan esetben, amikor a dolgozók és a szakszervezetek a követelések és az osztályharc álláspontjára helyezkednek. Hogy szociálpolitikáját a vállalatoknál elfogadtassa, Baja minden alkalmat és lehetőséget felhasznál. Eszközök egész sorát mozgósítja. Olyan, intézményeket teremt, melyek lehetővé teszik a Bata féle paternalizmus gyakorlását. Üdülő- és szabadidő központok, vállalati sportcsapatok, kulturális bázisok, közös utazások és látogatások szervezése a vállalatok partnereihez, tanulmányi csoportok szervezése a csoport más üzemeibe stb... Különleges helyet foglal el a vállalati munkaadói sajtó. Időszaki kiadványokat terjesztenek a vállalati politika propagálása céljából, csoportszinten is, az állítólagos „Bata-család” propagálására. Mindezeket az információkat a párizsi találkozáson hallottuk, de azt is megtudtuk, hogy a Bata-féle szociálpolitika nem változott meg a második világháború előtti időhöz viszonyítva. Másik példa a Bata-féle szociálpolitikára: bizonyos üzemekben a dolgzóknak nincsen joguk, a munkaidő befejezése előtt egy fél órával a mosdóba menni. Hozzá kell tenni, hogy Bata nem csinál magának nagy gondokat a munkásai miatt. Egyetlen példa: egy munkást, aki 25 évig keményen és éhbérért dolgozott az üzemben, aki hozzájárult a Bata-vagyon növeléséhez, egy Batát és kutyáját ábrázoló képpel lepték meg ... A munkaegység minden szinten fontos Néhány küldött elmondta a párizsi összejövetelen, hogy az igazgatókat nyugtalanítja ez a találkozó. A tulajdonosok aggodalma jó jel, azt jelenti, hogy jó úton haladunk. A mostani találkozó előtt csak igen kevés információnk volt Bajáról, de most már van , és átadjuk őket a Bata-monopólium valamennyi szakszervezetének. A párizsi találkozó jó és gyümölcsöző volt. Minden küldött (kb. 20) felszólalt és minden felszólalás után vita alakult ki közöttük. A vitában, kitűnt, mennyire szükséges a Bata-cég dolgozóinak és szakszervezeteinek egysége, mégpedig minden szinten, országosan, területileg és a monopóliumnál is, hogy szembeszállhassanak a munkások szégyenteljes kizsákmányolásával. A párizsi találkozó végén egyhangú felhívást fogadtak el a Bata-cég valamennyi dolgozójához és szakszervezetéhez, és állandó összekötő bizottságot szerveztek a monopólium szakszervezetei között, minden földrész számára egy-egy felelőssel. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Bata-dolgozók képviselőinek ez az első találkozója, mely különböző országok küldötteit hozta össze, jól sikerült. Most egy még szélesebb körű találkozás előkészítésén szándékoznak dolgozni. Antoine Herrera a Ruházati Nemzetközi Szövetség főtitkára A lehető legmagasabb nyereségért A módszerek