Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-03 / 52. szám
1973. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szolnok megyében kétszázezren segítettek Két év alatt 133 millió forint értékű társadalmi munka A választásra készülő tanácsoknak — jóllehet „csonka” tanácsi ciklus mérlegét kell megvonniuk, azaz csupán két esztendő eredményeit, gondjait kell számba venniük — a huszonnégy hónap örvendetes tényei, adatai, számai is bizonyítják, hogy az ország lakossága, a városok és falvak népe mind nagyobb részt vállal a helyi feladatok megoldásából, és fizetség nélkül, társadalmi munkában dolgozik lakóhelye csinosításán, szépítésén, gyarapításán. A Minisztertanács tanácsi hivatalának összesítése szerint az elmúlt két esztendőben a lakosság 1,5 milliárd forint értékű társadalmi munkát végzett, Komárom megyében tavaly — az előző évhez viszonyítva — nagymértékben nőtt a társadalmi munka értéke. Jól mutatja ezt a tatai járás példája, ahol az 1971. évi 740 000 forintról csaknem 4 millióra növekedett ez az összeg és 101 forint az egy lakosra jutó érték. Nem sokkal maradtak el ettől a komáromi járás községei sem, ahol 96 forint volt az egy lakosra jutó érték. A Szolnok megyei Tanács és a Hazafias Nérfront Szolnok megyei Bizottsága öt évre szóló területfejlesztési versenyt hirdetett meg a megye városai és községei között. Az elmúlt két évben 133 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a megyében. 1971-ben 53 millió forint volt a köz javára végzett munka értéke. 19972-ben már 80 millió forinttal toldották meg a fejlesztési alapo r. Az elmúlt két év alatt a megye lakosságának csaknem fele, kereken kétszázezer ember segítette a falu- és a városépítést, s az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladta a 300 forintot A területfejlesztési verseny, az állampolgárok társadalmi munkája különösen a megyeszékhelyen, az alapításának 900 éves jubileumára készülő Szolnokon gyümölcsözött. 1971- ben tíz, tavaly kis híján húszmillió forint értékű volt a köz javára végzett munka. A tiszaligeti üdülőnegyed sportkombinátjának építését négymillió forint értékű társadalmi munkával mozdították elő. Karcagon az elmúlt két év társadalmi munkamérlege megközelíti a 15 milliót, a szolnoki járásban pedig a 30 millió forintot. Bács-Kiskun megyében, az elmúlt két esztendőben, tovább erősödött a helyi tanácsok, a tanácstagok, s az őket segítő társadalmi és tömegszervezeti aktivisták, valamint a lakosság, az üzemi és intézményi kollektívák kapcsolata. 1971-ben csaknem 107 millió, 1972-ben pedig, — még nem végleges összesítés szerint — mintegy 140 millió forint volt a Bács- Kiskun megyeiek társadalmi munkájának értéke. Borsod megye településein a két éve tartott tanácsválasztások alkalmával több mint ötezer közérdekű javaslatot terjesztettek elő, s a helyi tanácsok a lakosság kívánságának teljesítésére széles körű társadalmi összefogást szerveztek. Az ózdi járásban Királdon, Putnokom és több más községben a szervezett társadalmi munka eredméneként több mint húsz kilométernyi járdát építettek. Ózdon a kohászati üzemek szocialista és KISZ- brigádjai mintegy százezer óra társadalmi munkával járultak hozzá új parkok, gyermekjátszótereik létesítéséhez. Vas megyében is régi hagyománya van a lakosság közérdekű társadalmi munkavállalásának. A legutóbbi tanácsválasztások óta 57,5 millió forint értékű munkával segítette a lakosság a város- és községfejlesztési tervek megvalósítását A tanácsok, népfronttbizottságok minden évben megrendezik a tavaszi társadalmi munkanapokat — az idén erre március 24-től április 4-ig kerül sor — s ezzel indítják meg az évi fejlesztési feladatok végrehajtását elősegítő társadalmi tevékenységet. A tavalyi társadalmi munkanapokon mintegy 130 ren dolgoztak. Hajdú-Bihar megye lakosai az elmúlt két esztendő alatt több mint százötven millió forint értékű önkéntesen vállalt munkával járultak hozzá lakóhelyük kommunális, kulturális létesítményeinek megvalósításához. Az egy főre eső munka értéke meghaladja a 240 forintot, a korábbi esztendő 162 forintjával szemben. Különösen jelentős volt a műszaki szakemberek és tervezők bekapcsolódása a közösség munkába; óvodákat, iskolákat, sportpályákat ingyenesen terveztek meg. Az összefogás eredményeként a nagyhegyesi iskolában esztendővel korábban tanulhattak a tanyán lakó szülők gyerekei, Hajdúböszörményben óvoda nyílt társadalmi összefogással, Hosszúpályiban a vízművet bővítették. Lakásépítési kedvezmények pedagógusoknak Mérséklődő kamatterhek•Társulni is lehet Az idén is ezer pedagógus építhet otthont magának a pedagógus lakásépítési kölcsön segítségével. A pedagógus lakásépítési akció mellett számos egyéb kedvezményre is lehetőség nyílik. Mit nyújt a pedagógus kölcsön? Az igénybevehető kölcsön felső határa 140 000 forint, az építkezés helyén eltöltött 15 évi szolgálati idő után állami hozzájárulás jár, ennek felső határa 45 000 forint. A kölcsön után évi 1 százalékos kamatot kell fizetni, ezt azonban az állami hozzájárulással csökkentett összeg után számítják fel. A családi házak építési kölcsönei közül tehát ma is ez a legkedvezőbb. Abban az esetben, ha ezt a formát választók egyedi,többszintes lakóházat építe■nek, az előírt feltételeknek megfelelően szociálpolitikai kedvezményre is jogosultak. Ez gyermekenként, eltartott családtagonként 20 000 forint. Telepszerű többszintes társasház építésekor ugyanez a helyzet, ám itt a szociálpolitikai kedvezmény gyermekenként már 30 000, egyéb eltartott családtagonként pedig 20 000 forint. Különösen a fiatal pedagógusok számára kedvező, ha az általános feltételeknek megfelelően igényelnek OTP-kölcsönt. Ebben az esetben a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 70 százalékáig terjedhet a kölcsön, és az új rendelkezések szerint a kamatterhek is mérséklődtek. A választás a különféle kedvezmények között tehát attól függ, hogy az alacsonyabb összegű havi törlesztés kedvezőbb-e (ez a pedagóguskölcsön nagy előnye), vagy kevesebb készpénzzel ugyan, de vállalni kell a magasabb havi részleteket. Természetesen annak sincs akadálya, hogy közös építéskor a különböző kölcsönöket igénylő pedagógus és egyéb dolgozók társuljanak. Különösen érdemes mérlegelni a lehetőségeket a telepszerű többszintes lakóház építésekor, ha az szövetkezeti formában épül, vagy abban az esetben, ha a tanács jelöli ki az OTP-beruházással épülő házban lévő lakás vevőjét. Ilyenkor az építkezőnek — vásárlónak — 25 százalékos előtörlesztést kell fizetni, és az építési költség 75 százalékáig kaphat OTP- kölcsönt. Szövetkezeti építkezéskor a kamat 2 százalék. A tanácsi kijelölés alapján történő OTP lakásvásárláskor a kölcsön 80 százalékáig évi 2 százalék a kamat, e határ felett pedig évi 6 százalék. Forradalmi ■ mmm rm ifjúsági napok Megnyitó ünnepség Kecskeméten Március 15-én Kecskeméten dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára nyitja meg az idei, 7. Forradalmi Ifjúsági Napok országos eseménysorozatát. A nagygyűlésen diákok köszöntik a város ipari üzemeit és munkáskollektíváit, majd Petőfivel, illetve az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 125. évfordulójával kapcsolatos irodalmi, történelmi vetélkedőkre és szavalóversenyre kerül sor. A nap programja a Petőfi a dalban című gálaesttel zárul. Március második felében politikai és kulturális rendezvényeken vesznek részt a kiskunsági ifjúkommunisták, Kiskunfélegyházán kiállítják Bács- Kiskun megye ifjú amatőr képzőművészeinek alkotásait. A vidék ifjúsága március 25-én emlékmenetben vonul az 1919-es orgoványi mártírok emlékművéhez. • •Ötvennyolc érmes agancs Befejeződött a trófeabírálat megyénkben. Négyszáztizenkilenc őzbak-agancsot mértek, pontoztak a szakemberek. A bemutatott trófeák között szokatlanul sok értékes példány akadt, ötvennyolcat éremmel tüntettek ki. Nyolc trófea kapott 130 ponton felüli minősítést, közülük a legértékesebb 562 grammos példány, s így az országos mezőnyben is jó helyezésre számíthat. KEREKES IMRE: o Este tíz után Ezt már inkább magamnak mondom. Ami azt jelenti, hogy jobb lesz, ha kilépek a sötétből, annál inkább, mert a kerítés mellett mégis dereng valami. Zsebben a kezem, aztán csak úgy teszek, mintha sétálnék. Téglahalom. Ezen a helyen lebontották a kerítést, mert valami szennyvíz csövet akarnak kivezetni a gyárudvarból. Hiába magyaráztam a főmérnöknek, hogy ilyet nem lehet csinálni. A szennyvíz ki, a tolvaj be. Valósággal kaput nyitnak az éjszakai rablóknak. Nevettek rajtam a gyárirodán. — Majrés maga, Gáspár!... — mondták. Ajánlották, menjek át a rendészetre. Ennyi pénzért, amit nekem fizetnek, akármikor kapnak éjjeliőrt Csak azért vannak, hogy nehezítsék a sorsom. Megállók a sarkon, ahol elfordul a kerítés. Fütyürészek. Eddig megúsztam. Csak az a baj, hogy ezt az utat még kétszer meg kell tennem az éjszaka. Most már mégis jobb a helyzet először is, mert nincs több rés a kerítés-falon, így aztán, egyenesben vagyok, azon a csapáson, ami a hosszú utcának visz. Már idelátszanak a fények. — Állj! A sötétben ember görnyed, háttal nekem, fejére húzva az esőköpeny. — Ne marháskodj, Gáspár. Nem látod én vagyok. — Lát az anyád! Közelebb jön, de nem egy dal. A köpeny alatt két fej, letakarva. A targoncás Vince. A Perecz Vince. Meg egy mucus a gyárból. — Röstel nem magam mondom a mucusnak —, még ilyen időben is kijársz! Vihog. Elöl hiányzik egy foga. A foghíjas nők mindig többet mernek. — Te, Vince — mondom —, nem ti jártatok ott a nyílás körül? Röhög. Fejét még inkább az esőkabát alá vágja. A nadrágzsebből kiveszi a paklit. Kossuthja van. Rászippantok. — Jól van, na ... csak azt akarom mondani, nem ti jártatok ott a másik oldalon? — Mi aztán nem — mondja a rítikus —, én a saroktól egy lépést se mozdulok.„<> — Az ilyen lakáshelyzetben — mondom neki. — De itt legalább házhely van... Jól odarittyentett nékem. A fél esőkabát alatt is rázza a farát, ahogy vonul, mintha most húzták volna ujjára a karikagyűrűt. Még tart a Kossuthból, szívom. Megvárom, míg kiérnek az útig, aztán én is elindulok. Mire az aszfaltos úthoz érek, már elhúz az expressz a hosszú ház előtti töltésen. Úgy tűnik, hogy az egész hosszú házsor, a kivilágított ablakokkal elfutott, egy másik házsor ittragadt. De nem azért, hogy örökre ittragadjon. Majd eljön az idő, amikor ezek a házak is elindulnak és elfutnak az expressz után. Az éjjeliőrnek estétől hajnalig, kétszer körül kell járni a gyárat. Ha fáradt, leül a portásfülkébe, eloltja a villanyt, így jobban látja, mi történik éjszaka a világban. A szélső ablaksoron most kialszik a fény. Fent öregek laknak, alattuk fiatal házasok. A tévé után ők térnek leghamarabb nyugovóra. A talponálló ajtaján gőz csapódik ki, az ajtóban megjelenik Lipták úr, vasúti zubbonyban, térdnadrágban, lóden kabát lóg a vállán. Meg-megáll, valamit hangosan magyaráz valakinek, fenyegeti az ujjával, a vállára csap. Egy egész jelenetet ad elő. Persze, az égvilágon nincs ott senki. Lipták úr úgy imbolyog a járdán, mintha egy lövészárok vonalát követné. Aztán én is elindulok a gyárkapu felé, az utca végén motor fordul be, a postás Laci igyekszik ilyenkor hazafelé. Lelassít, mert Slezákné a mellékutcából ilyenkor tart hazafelé. De az asszony most felvágja a fejét, és úgy vonul el a motor mellett, mintha bundában érkezne az Operából. A gyárkapuval szemben, a hosszú házsoron, kivágódnak az ablakok. A lakók szellőztetnek. Tölcséry Adrienne most jelenik meg kutyájával az utcán. Richter úr kis kofferjával, meg egy üres bevásárló szatyorral fújtat hazafelé. Csapos egy belvárosi pultnál. A sörszagot akkor is lehet rajta érezni, ha a városban a sör már az utolsó üveggel is elfogyott. Vajda úr, a KÖZÉRT-vezető, ma is taxin érkezik. Erdélyi úr, ast", zárja a sort. Elsején madárformájú felesége, meg felnőtt lányai közös erővel fejre állítják, az utolsó fillérig kirázzák belőle a fizetést, csak a mellékesből tudja itatni a tinédzsereket. A második kör után az éjjeliőr beül a portásfülkébe, ott várja meg a reggelt. Hajnal felé elbóbiskol, ilyenkor már az éjszakai tolvajok is nyugovóra térnek. (Folytatjuk.} 5 Mit ígér a televízió 000 m 1 ffntra )pro hetre ! Március 6-án, kedden új sorozat indul „Játék a betűkkel” címmel. Este láthatjuk „A lámpás” című tévéfilmet, amely Gárdonyi Géza kisregényeiből készült Március 7-én, szerdán a „Miénk a szó” sorozat keretében Monori Lili és Koltai Róbert műsora kerül képernyőre. Utána a Juventusr— II. Dózsa BEK mérkőzést közvetítik Torinóból. Március 8-án, csütörtökön a nők napja alkalmából „Kettős kötés” címmel dokumentumfilmet sugároznak. A film készítői a női egyenjogúság megvalósításában elért eredményeikről beszélgetnek volt Eötvös kollégistákkal, akik a felszabadulás után elsőként fejezték be egyetemi tanulmányaikat. Este a „Zenei figyelő” után a „Nobelaljas tudósok” sorozat Wigner Jenőről szóló részét vetítik. Március 9-én, pénteken a „Pirx kalandjai” második része után „Én használni, s nem ragyogni akarok” címmel Jobba Gabi műsorára kerül sor. Március 10-én, szombatons „Magyar egyfelvonásosok a képernyőn” című sorozatban Szabó György; „Tisztelgés Molnár Ferencnek” című tévéjátékát mutatják be. Az író modern történetben adózik tisztelettel Molnár Ferenc kivételes drámaépítő technikájának. Az éjszakai előadás filmje: Truffaut „Jules és Jim” című alkotása. Március 11-én, vasárnap a „Magazin” Antal Imre vezetésével jelentkezik. Az adás címe: Saját recefit szerint. Ezúttal a műsor egyfelvonásosa Szép Ernő: „Félkesztyű”, című drámája. FILMJEGYZET Lila akác Kivirágzott hát másodszor is a Lila akác. Az 1934- es, semmilyen maradandó filmtörténeti nyomot nem hagyó változat után majdnem negyven évvel újra előttünk szenveleg a vásznon (ezúttal széles vásznon, színesben) Dacsinszky Palika, az érzékeny lelkű, életunt bankfiú és poéta, csillognak a Casino tükrei, csillárt rezegtet az álmagyaros, frakkos mulatozás, szánakozhatunk a szegény, tiszta szívű leánykákon, akik a táncosnő fedőnevet viselik egy bizonyos mesterség leplűzésére. Vajon miért ez a másodvirágzás? Szép Ernő, akinek költői szépségű kisregénye a forgatókönyv alapjául szolgált, kétségkívül különös íróegyéniség, és talán méltatlanul feledkezett el róla oly mértékben az irodalmi közvélemény, hogy a legtöbben tipikus századeleji jelenségnek tekintik, pedig még húsz éve sincs a halálának. Kápráztatóan színes, érzékeny, szinte olvadó nyelven írt, gyermeki tanácstalansággal csodálkozott a huszadik század, számára mesebeli titkokkal teli társadalmán. Közben azonban gyermeki őszinteséggel ki is mondta a csodálkozás izgalmával átfűtött megfigyeléseit a maga meglehetősen kicsiny, de annál alaposabban ismert világáról. Ha Szép Ernő művészetével azonosulni tudtak volna a film alkotói, talán sikerült volna értékes művet rögzíteni a szalagra, ahogy Huszárik Zoltánnak sikerült a Szép Ernővel sokmindenben rokon — bár összehasonlíthatatlanul súlyosabb — Krúdy Gyula esetében. De nem, az új Lila ákácnak nem sok köze van Szép Ernő pontos lélekrajzához, impresszionista könnyedségű pasztelkörképéhez, amelyet a ferencjózsefi békeidők bohémvilágának fonákjáról rajzolt. Székely István, akit az elnyűhetetlen Hyppolit alapján akár a magyar sikerfilmgyártás atyjának is nevezhetnénk, több évtizedes távollét után úgy rendezett ismét magyar filmet, ahogy a harmincas években abbahagyta. A felületi csillogás, a nagy revü lehetősége vonzotta. Az író szemérmesen zümmögöt, de nagyon is határozott társadalomkritikájának nyoma sem maradt. A pesti polgárok, félművészek, prostituáltak érzelmi elnyomorodásából kabarétréfa lett a vásznon, olcsó ötletekkel megtűzdelt operett. Mindez erőtlen színészi játékkal, ízléstelen színekkel, a cselekménytől teljesen idegen táncbetétekkel, Hofi—Koós paródiával, sőt még a modernség kedvéért egy Fellini stílusú látomásjelenettel. A film minőségétől egyedül Halász Judit alakítása különbözik. A bájosan otromba, rági pesti szlenget beszélő varrólányból táncos csillaggá változó, kamaszból nővé érő Tóth Mancit úgy jelenítette meg, mintha Szép Ernő finommívű könyvének lapjai közül lépett volna elő. Ss !„