Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-06 / 234. szám
XXIV. évf. 234. sz. 1973. okt. 6., szombat. A teljesítmény bére Valóban az? Kételkedjünk, s nem alaptalanul tehetjük ezt. Tavaly minden száz teljesített munkaórából — az állami iparban — átlagosan 57,1-re rúgott a teljesítménybérben ledolgozottaké. Kevés*? Igen! Főként, ha azt nézzük, hogy öt évvel korábban — azaz 1968- ban — még ugyanez a mutatószám 58,4 volt. Merre, s hogyan kanyarog ez az enyhe lejtő? S egyáltalán, miért halad emelkedő helyett lejtőn a sokat emlegetett teljesítmények javadalmazásának gyakorlata? Alapigazság: nem azért kell fizetni az embert, hogy meghatározott időt eltöltsön a munkahelyén, hanem azért, amennyit, amit csinál. Alapigazság — elvi igazság. Mert a gyárak, vállalatok többsége a bért inkább a munkaerő toborzójának és megtartójának, mintsem a munka minősítőjének tartja, használja. Ez pedig nehéz — a társadalmi érdekek érvényesítését akadályozó — ellentmondásokat szül. 1972-ben a termelő állóeszköz-állományon belül csupán a gépek, berendezések, felszerelések értékének növekedése kilencmilliárd forintot tett ki, ugyanakkor a teljesítménybérben dolgozók aránya tovább csökkent. Százalékosan is kisebb volt, mint 1971-ben, s abszolút értelemben is, mert a ledolgozott óraszám szintén zsugorodott. Ezek után nem csoda — bár ez csak az okok egyike — ha a több gép, berendezés egységnyi értékére jutó termelés apad. Tegyük fel: 1971-ben ezer forint értékű eszközre ezer forintot kitevő termelést könyvelhetett el egy gyár. 1972-ben 990 forintnyit, ha a szocialista ipar átlagát tekintjük, azaz tíz forinttal kevesebbet. Világos a diagnózis, mi akadálya a gyógyításnak? Ahhoz, hogy a teljesítménybér valóban a teljesítmény bére legyen, s hogy az ennek alapján elszámolt órák száma emelkedjék, az ipar gyakorlatának sok vonása szorul alapos átrajzolásra. Gátolja a teljesítménybérben dolgozók táborának gyarapítását, hogy megduzzadt a kisegítő, „tedd ide, menj oda” létszámcsoport, tehát azoké, akik órabérben foglalkoztathatók, mivel tennivalóik nem mérhetők. Szerepet játszik a kényelmesség a bátortalanság, a munkanormák elavultsága, folyamatos rendbentartásuk elhanyagolása, valamint, az, hogy a béralap nagysága — tisztelet a ritka kivételnek— a létszámhelyzet függvénye, s nem a végzett munka mércéje. Summázva: laza a munka és a bér, tehát a teljesítmény és az érte járó pénz kapcsolata. Laza, esetleges, a helyes elveknek ellentmondó. Ezért a munkaerőként emlegetett ember — ha fölkerekedik, új állás után néz — örömmel veszi az időbéresek közé való besorolását, vagy azt, hogy azonos bérért kisebb teljesítményt szabnak meg feladatul. A vállalatok viszont „mindenre készek”, csakhogy munkáshoz jussanak. Lemondanak a teljesítmény szerinti bérezésről, ami végső soron rontja a termelékenységet, drágul a termékek előállítása... süllyesztőbe kerül a differenciálás elve, hiszen azt a munka mennyisége, minősége alapján kellene alkalmazni, de kényelmesebb az egyenlősdi. „Csak” a társadalom fizet rá! Lemondhat-e a társadalom egy olyan hatásos ösztönző eszközről, mint a teljesítménybér? Feleljünk erre Nyers Rezsőnek, a párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának szavaival, aki a közelmúltban megjelent egyik tanulmányában — „Népgazdaságunk a szocializmus építésének útján”. Kossuth Könyvkiadó — így fogalmaz: „... 1985-re társadalmunk összmunkaidő-alapja lényegében nem haladja meg az 1970. évit. Ebből következik, hogy a jövőben gazdasági növekedésünk ütemét alapvetően az egy munkaórára számított termelékenység emelkedésének a dinamikája határozza meg”. Azaz nem lehet lemondani egyetlen hatásos eszközről, így a teljesítménybérről sem. Elvont igazság ez. A gyakorlatnak, a vállalatok és az iparirányítás gyakorlatának kell igazodnia, hogy mint sok másban, ebben is egyek a szavak és a tettek, akik csak dolgozgatni szeretnek, azoknak fizetgessenek, akik pedig sokat és jól dolgoznak, azok kapják meg teljesítményük bérét, hiánytalanul. M. O. / / EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Orvos-gyógyszerész napok Szolnokon Az évente megrendezett orvos-gyógyszerész napok sorában immár a tizenhatodikhoz érkeztek el az idén a megye orvosai és gyógyszerészei. A kétnapos tanácskozásra most is körülbelül százötven előadást jelentettek be, s a hallgatóság egyre növekvő száma is jelzi, hogy mind nagyobb az érdeklődés a gyakorlati gyógyító munkában felhalmozott és közrebocsátott eredmények iránt. A XVI. Szolnok megyei orvos-gyógyszerész napok rendezvénysorozata tegnap reggel kezdődött a Tiszamenti Vegyiművek művelődési házában. A megnyitón jelen volt dr. Zsögön Éva, az egészségügyi miniszter helyettese, dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Árvai István, az SZMT vezető titkára, Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Turóczy Ferencné, a városi pártbizottság titkára, Bartha László, a városi tanács elnöke és Szimonidesz Lajos, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója. Dr. Lellei Gábor, a megyei tanács vb egézségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetője üdvözölte a vendégeket, majd dr. Zsögön Éva nyitotta meg a tanácskozást Megnyitójában méltatta az orvos- gyógyszerészeti napok jelentőségét, beszámolt az utóbbi időben bekövetkezett fejlődésről, s a fejlődés további irányairól. Elismerően szólt az orvosok, gyógyszerészek, s általában az egészségügyi dolgozók nehéz és felelősségteljes munkájáról, — melyet igazán jól csak mélységes hivatásszeretettel lehet végezni. A közös megnyitó után a résztvevők négy szekcióban délelőtt és délután folytatták a tanácskozást A több tucatnyi előadás a gyógyító — megelőző — egészségügyi szervező munka számos területét ölelte fel. A tematikai sokszínűség mellett közös vonása volt valamennyi előadásnak, hogy a gyógyításban gyakorlatilag részt vevő orvosok tudományos megfigyeléseit, tapasztalatait összegezték, olyan tapasztalatokat, melyek jórészt azonnal át is ültethetők a hallgatók gyakorlati munkájába. Az idei orvos-gyógyszerész napok megnyitására időzítették az „Orvos-Gyógyszerész Szemle” megjelentetését. A Szolnok megyei tudományos folyóiratnak az a célja, hogy biztosítsa a megyében élő orvosok és gyógyszerészek tudományos közleményeinek folyamatos megjelentetését, amire az eddigi fórumok már nem bizonyultak elegendőnek. A XVI. Szolnok megyei orvos-gyógyszerész napok rendezvénysorozata ma a szekcióülésekkel folytatódik. Az olajbányászok háromnegyedévi mérlege: Több mint 120 ezer méter kutatófúrás az Alföldön * (Tudósító: Vál.) A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem olajbányász szocialista brigádjai az év elején indított munkaverseny kiemelkedő pontjaként elhatározták: olyan szervezettséggel és munkatempóval dolgoznak, hogy elkerüljék az év végi hónapok hajráját. A nehéz fizikai munkát végző bányászkollektívák állják adott szavukat. Az év háromnegyedének programját túl is szárnyalták. A tervezett 116.5 ezer méterrel szemben 121.5 ezer métert mélyítettek le, és terven felül 79 rétegvizsgálatot végeztek. A szegedi medencétől egész a Hajdúságig terjedő kutatási területen 52 kút fúrását fejezték be, újabb lelőhelyeket tártak fel, és hasznos informácóikat szereztek a föld mélyében húzódó szénhidrogén mezőkről. A Békés megyei Kaszaper térségében a 3-as számú fúrás lemélyítésével megállapították, hogy a korábban feltárt olajmező nagyobb készletekkel kecsegtet, és összefügg a tótkomlósi szénhidrogént tartalmazó rétegekkel. A ferencszállási Keleti I-es és a Zombori I-es kutatófúrásokkal is újabb öltelepekre bukkantak. A Szolnok megyei Fegyvernek község területén új produktív gázmezőt tártak fel. Abony és Püspökladány környékén széndioxidot találtak, amely hasznos információkat adott a további kutatásokhoz. A kutakat megfelelő kiképzés után átadják termelésre a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalatnak. Ma: Ifjúsági érdekvédelem ☆ Kései jegygyűrűk ☆ Az aradi vértanúk ☆ Bolgár vendégek Szolnok megyében ☆ A tiszasülyi önkéntesek ☆ Megtalálták a dzsámi alapjait ☆ Meghalt, de nem az ütésektől November közepéig Öntözőszolgálat a Közép-Tisza vidékén (Tudósítónktól) A Közép-Tisza vidékén, ahol az évszázad egyik legszárazabb nyarát jegyezték fel, rendkívüli intézkedést foganatosított a tájterület vízügyi igazgatósága: november közepéig öntözési ügyeleti szolgálatot tartanak, és a nyári periódusnak megfelelő vízmennyiséget biztosítanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az intézkedést az indokolja, hogy a talaj hasznosítható vízkészlete 50 százalék alatt van, és 60 centi mélységig teljesen száraz a föld. Ilyen körülmények között elvetett őszi magvak kelése lelassul vagy visszamarad. A prognózis szerint októberben is legalább 100—150 milliméter víz szükséges a kelesztő öntözéshez, valamint a másodvetések fejlődéséhez, a rétek és legelők takarmányhozamának biztosításához. A vízügyi igazgatóság Tisza menti és Kőrös menti vízkivételi művei nappal változatlanul szolgáltatják a vizet az öntözőcsatornákba, csupán egy-két kisebb kapacitású szivattyútelep fejezte be a szezont. Felhívták a termelő gazdaságok figyelmét arra is, hogy a jövő évi öntözési programot az őszi vetések előtt tervezzék meg a gazdaságok, hogy a kalászosok ne szorítsák ki az öntözést megháláló kultúrákat a vízellátás szempontjából optimális területi elhelyezésből. Pártvezetők látogatásai Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap Pest megyébe látogatott. Útja első állomása Törökbálint volt, ahol megtekintette a napokban felépült, korszerűen berendezett óvodát, majd innen Érdre utaztak, ahol a Bentavölgye Termelőszövetkezetben Érd és a közös gazdaság vezetői fogadták őket. A Dunamenti Hőerőműben megtekintették az üzemet és a most épülő újabb blokkokat. Délután a Duna Kőolajipari Vállalatnál nagyorrést rendeztek, amelyen Biszku Béla adott tájékoztatást az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A nagygyűlés után a vendégek megtekintették az olajváros üzemegységeit. • • • Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pedig a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. A vállalat vezetőinek társaságában felkereste a munkásmozgalmi és gyártörténeti múzeumot, majd megtekintette a X. pártkongresszus óta épített új szociális létesítményeket. Délután a pártoktatási év megnyitása alkalmából a pártbizottság tanácstermében — többszáz hallgató előtt — előadást tartott „Időszerű politikai kérdések, a pártpropaganda feladata” címmel Szovjet pártdelegáció fővárosi aktívaülése A Budapesti Pártbizottság vendégeként hazánkban tartózkodó moszkvai pártdelegáció — amelyet R. F Gyementyeva az SZKP moszkvai Városi Bizottságának titkára vezet — tegnap ellátogatott a Budapesti Pártbizottság Oktatási Igazgatóságára. Pelyák Emil, az igazgatóság vezetője tájékoztatta a szovjet vendégeket az intézmény munkájáról, a fővárosi pártoktat és feladatairól. Ezután a moszkvai küldöttség aktívaülésen találkozott több száz budapesti kommunistával. Jászberényi hűtőszekrénye exportja A TRANSELEKTRO Külkereskedelmi Vállalat néhány nappal ezelőtt jelentős szerződést kötött háztartási hűtőszekrények angliai és franciaországi szállítására. A most aláírt megállapodás alapján a TRANSELEKTRO összesen 15 ezer 160 literes, kétcsillagos (mínusz 12 C-fokig hűt) hűtőszekrényt szállít próbaként a megrendelőknek, több mint egymillió dollár értékben. Az első néhány ezer darabos próbaszállítmány még az idén megérkezik Angliába és Franciaországba. Amennyiben a jászberényi Hűtőgépgyár korszerű termékei beválnak ezekben az országokban is, akkor lehetőség nyílik arra, hogy külkereskedelmünk a jövőben évi 30 ezer—50 ezer hűtőszekrényt exportáljon e két országba. Szolnok megyei szakemberek Amerikában A rákóczifalvi Rákóczi Tsz a kezdeményezője a megyében a szójababtermesztés ipari technológiája megvalósításának. Mivel nemcsak a termesztési eljárások, hanem a növény is alig ismert e tájon, a szövetkezet két szakembere: dr. Bereczki László elnök és Petrics Pál elnökhelyettes tagja annak az állami küldöttségnek, amely tegnap éjjel amerikai tanulmányútra indult. Az Amerikai Egyesült Államokban több mint két hétig járják a legfejlettebb farmokat — elsősorban a kaliforniai részen — alapos ismereteket akarnak szerezni, hogy azt itthon kamatoztassák. Móri ünnepek Tegnap megkezdődött Fejér megye híres borvidéke — Mór — hagyományos háromnapos őszi ünnepségsorozata. A „Móri napok” során gazdag kulturális és sportműsor szórakoztatja a helybelieket és a népes vendégsereget. Több tanácskozásra is sor kerül. Az idén először megrendezik a Fejér megyében élő nemzetiségiek találkozóját, valamint a nemzetiségi emlékek kiállítását. A rendezvénysorozat tegnap délelőtt műsoros lottósorsolással kezdődött, ezt divatbemutató követte, majd a szabadtéri színpadon a pusztavámi és a móri gyermek nemzetiségi tánccsoport mutatta be műsorát. Egy mondatban — Az Országos Nőtanács az Igazságügyminisztérium felkérésére társadalmi aktivisták részvételével tegnap a nőtanács székházában megvitatta a családjogi törvény módosításának főbb tartalmi kérdéseit. — Az utóbbi években rohamosan fejlődő veszprémi Bakony Művek növekvő munkásállományának életés munkakörülményeiről tanácskoztak tegnap Veszprémben a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének vezető munkatársai, élükön Farkas Lajosné titkárral. Orosházán átadták rendeltetésének az Alföld legkorszerűbb szakosított sertéstelenét. — Csehszlovák gazdaságiműszaki napok kezd rődnekk hétfőn a Technika Házában. — Siófokon mezVoTündött a bányaipar műszaki közznkádereinek első országos tanácskozása. — Befejezte négynapos tanácskozását az európai állathigiénikusok első nemzetközi kongresszusa a Magyar Tudományos Akadémián.