Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-20 / 66. szám
1971. március 20. T SZOLNOK MEGYE NÉPLAP Karcagi jegyzetek (3) Minden munkáskézre szükség Karcag lakossága a ’60-as években ezerhatszázzal csökkent. Ezt a folyamatot csupán az ipar fejlődése tudta megállítani. Az arányok változását jól érzékelteti, hogy 1973-ban a város ipara 1 milliárd 247 millió forint termelési értéket állított elő, mezőgazdasága pedig 462 milliót. Ugyanakkor a mezőgazdaságban körülbelül ezerrel többen dolgoztak, mint az iparban. Az eljáró dolgozók száma a hat évvel ezelőtti 1300- ról mintegy 300-ra csökkent. Még mindig van szabad munkaerő, becslés szerint A szakmunkás utánpótlás nem elegendő. Javítaná a helyzetet, ha a szakmunkásképző intézet a következő ötéves tervben kollégiumot kapna. Jelenleg a jóváhagyott létszám százhatvan, a valóságban azonban csak százhuszonhárom tanulója van az intézetnek, s közöttük egyetlen érettségizett sincs. A SZIM, azaz a Szerszámgépipari Művek karcagi gyáregysége a Híradótechnikai Vállalat mellett talán a legalkalmasabb arra, hogy Karcag iparát reprezentálja. Molnár Ferenc, a karcagi gyáregység igazgatója nem csupán a jelenről beszél, felidézi azt is, hogy miből nőtt naggyá ez az üzem. —• A kezdetek 1949-re nyúlnak vissza. Ekkor létesült a Lippai Mihály személyzeti vezető, ő a gyáregység párttitkára. A munkássá válás nehézségeiről kérdeztem. — Ennek az útja nálunk más, mint sok új üzemben — mondta — hiszen itt zömmel szakmunkások dóll’óznak, akik nem közvetlenül a mezőgazdaságból, vagy a háztartásból jönnek. Legfőbb utánpótlási forrásunk a szakmunkásképző Intézet. Az üzemben az átlagéletkor 25 év körül van. Nálunk a munkássá válás más útját kell megjárni. A gyakorlat nélküli fiatalok még nem kész munkások, csak a lehetőség van meg bennük. Kevés a szakemberünk is, összesen nyolc dolgozónknak van felsőfokú végzettsége. Próbálunk szerződést kötni egyezer emberről lehet szó. Szinte kizárólag csak szakképzetlen nők. Az ipar azonban rájuk is igényt tart, tehát számuk gyors csökkenése várható. Dr. Németh László, városi tanács vk a pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztály vezetője elmondotta, hogy elsősorban a ruhaiparban várható jelentős munkaerőkereslet. De a PHYLAXIA Oltóanyagtermelő Vállalat letelepülő gyáregysége is körülbelül 300—350 munkás foglalkoztatását tervezi. A Híradótechnikai Vállalat mintegy kétszázzal növeli a munkáslétszámot. gépállomás a városban. Utána mezőgazdasági gépjavító üzemmé alakult, ezt 1969- ben átvette a SZIM, amely országos nagyvállalat, összesen nyolc gyáregysége van. — Mondana néhány adatot a fejlődés érzékeltetésére? — Az átvétel évében 264, tavaly viszont már 419 ember dolgozott a gyárban. Idei tervünk szerint el kell érnünk a 468-as létszámot. — Mit gyúrjanak? — A könnyűvasszerkezeti profil az alapvető, a másik, a szerszámgépalkatrész- és gépegység gyártás már a SZIM keretein belül alakult ki. A szerszámgépgyárak nem mammutüzemek, viszont munkájuk rendkívül nehéz, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük, temistákkal, de ez elég nehezen megy. Kilencven megkérdezett diák közül csak hárman vállalták, hogy Karcagra jönnek. A munkásvándorlás abszolút számokkal mérve nagy, hiszen kilencvenketten jöttek és hetvenheten léptek ki tavaly, de a városban mégis a legalacsonyabbak között van. — A pártszervezet milyen helyet foglal el a gyáregység életében? — Alapszervezetünknek hatvanöt tagja van. Az átlagéletkor magasabb, mint az üzemben, 38 év. A párttagok zöme a törzsgárdából, az üzem stabil „magjából” került ki. A fizikai és az alkalmazotti létszám aránya a pártszervezetben 50—50 százalék, tehát növelnünk kell a fizikai dolgozók számát. A gyáregység további fejlődésében elsősorban a stabil törzsgárdára és a kommunistákra számíthatunk. Karcagon egy állami gazdaság és öt termelőszövetkezet van. A város egyik legrégibb és egyik legerősebb a Lenin, amelynek jogelődje 1949. március 1-én alakult. Jelenleg 883 tagja van, közülük 594-en dolgoznak. Az átlagos életkor viszonylag alacsony, 42 év. A szövetkezet 7 ezer 500 hektáron gazdálkodik. Fő „profilja” a növénytermesztés és az állattenyésztés. Megalakulása óta foglalkozik rizstermeléssel, 1973 óta a rizstermelés gesztorgazdasága. Az egy főre eső évi kereset pontosan 29 ezer 574 forint. — De az őszi szezonban három hónapig nincs vasárnap — mondja Oláh János elnök. A vasárnapokról és ünnepnapokból összesen 3 ezer 500 munkanapot teljesített a tagság. A kereset nyolc év alatt 20—30 százalékkal növekedem. Milyen a tagok szakképzettsége? — Négyszázhatvanan rendelkeznek szakképzettséggel. A szövetkezetben hat egyetemet végzett szakember dolgozik. Bíznak a fiatalokban — Mit tesz a tsz a fiatalokért? — Először is bízik bennük. Van harminc év alatti ágazatvezetőnk. A szakosított sertéstelep mindhárom vezetője 30 éven aluli. Egymillió forintot fordítottunk lakásépítési alapra. Az ötéves kamatmentes hitelt eddig tizenheten vették igénybe. Most klubot akarnak építeni, ebben is segítünk. — Milyennek ítéli ezt az évet? — Jó átlagosnak. Ért bennünket veszteség, például a száj- és körömfájás miatt, vagy azért, mert 450 hold cukorrépánkat kifújta a szél, de más területeken igen jók az eredményeink: búzából hektáronként 41, kukoricából 50, takarmánygabonából 38 mázsát takarítottunk be. Az egy tehénre jutó hozam 3 ezer 3 liter. A legtöbb ágazatban jobbak az eredményeink, mint tavaly. Eistey András (Folytatjuk) Gépállomásból modern nagyüzem Kevés a szakember Megszólalnak a megrendelők Egy túra járat tapasztalatai Hajnali három óra. A szállítási csoport dolgozói a műszak végén tartanak: előkészítették húsz túrakocsi rakományát, átlagban húsz mázsát, betérnek egy-egy feketére az irodákba, öt óra. Már csak három kocsi van hátra. Beülök az egyikbe. A vonal: Szajol, Törökszentmiklós, Tiszatenyő, Hék. Világosodik, amikor a szolnoki vágóhídról kigördül a ROBUR FK 3065 rendszámú gépkocsi. Vezetője Nagy István, kísérője Varga Gyula. Négy év óta dolgoznak együtt, ahogy ők mondják „bizalmi állásban”. Tizennyolc helyen jártunk. Tőkehúst és hentesárut raktak le. Mindenütt érdeklődtem: a megrendelő elégedett-e a szállítmánnyal ? — Már megint nem hoztak füstölt árut? — tárja szét kezét a Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyáregység konyhafőnöke, amikor meglátja a szállítmányt. — Pedig hetek óta rendeljük. Végül is mikor számíthatunk rá? — Sajnos, januárban vállalatunk karbantartási pihenőt tartott, akkor más vidékről hoztuk ide a kurens árukat is. Úgy tudom, hogy három új főzőüstöt és füstölő berendezést szereltek fel a vágóhídon, így az elkövetkezendő hetekben füstölt árunk is bőven lesz — így Nagy István. — Ejnye-ejnye, már hányszor szóltam azért, hogy a vágóhíd differenciálja a tőkehús megrendeléseket. Mi ezer gyermek élelmezését látjuk el, nem tudunk mit kezdeni a fejekkel és körmökkel, — fogad bennünket a mérlegelésnél Szilágyi Jánosné, a törökszentmiklósi napközisek étkezdéjének gazdasági vezetője — hisz a kisgyerekek még a kocsonyát sem eszik. — Mijt van első- és hátsó lábbal, fejjel és anélkül is félsertés. Én sem értem, miért nem veszik ezt figyelembe a rakodáskor. Majd továbbítom a panaszt. A BGM törökszentmiklósi gépgyárának konyhájára mindenféle húst hoztunk, lábat és fejet is. A két utóbbiból többet kértek, mégsem kapták meg. ,,Majd ,a nyáron?” — kérdezték rezignáltam „Akkor már nem kell” — mondták határozottan. Bekopogtattunk olyan helyre, ahol nem várták a túrajárat szállítmányát, vagy éppenséggel mást rendeltek. Például a törökszentmiklósi ABC-áruház semmit nem kért, nultja tele van töltelékáruval. Ami így megmarad vissza kell vinni a vágóhídra, meglehet, más helyeken meg kellett volna az áru.* Későn délután érkeztünk jelentését. Leadta az egymázs Útközben különös esemény Igazuk van, de a vállalatunk tevékenysége hármasirányú: felvásárlás, feldolgozás, értékesítés. Ezért is „kínáljuk” portékáinkat. Persze ezt nem nekem kellene elmondani mentegetőzik előttem a túravezető. — Már megint délfelé hozták a húst? Reggel óta várjuk. Mikor daraboljam, fel? Különben is ez a mennyiség kevés. És szombat este mit hoznak? Azt már csak hétfőn tudom mérni — sorolja panaszát Mrena Ferenc, a tiszatenyői hússzék kimérője. — Jó, hogy itt értem önöket. Gyenge minőségű volt a múlt hónapban a disznósajtjuk. Tele van bőrrel. A császárhús meg mióta bőr nélküli maguknál? — állít meg bennünket Kósa Jánosné, amikor a Mezőhéken rakodunk le. — A félsertést és a marhanegyedet nem tudnák kétvagy többfelé vágni? Minők nehezen boldogulunk a darabolással — mondják az egyik kis üzem konyháján. — Hát lehet, de ez nem szabályos, a túra és a kirakodás norma szerint megy, most eltekinthetünk ettől, jó utunk volt, tíz perc előnyünk van... t * 3 telepre, a túravezető megírta a visszárut. y — mint írta — nem történt — szatmári —; A Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Tanszékének kísérleti telepén programozott salátatermesztéssel foglalkoznak. December óta már harmadik szakaszban szedik a salátát KAPA HELYETT Zöldséggyárak Kertészkedés ipari módszerekkel Egy szakember — aki a zöldségtermesztés és a közgazdaságtan összefüggéseit egyaránt jól ismeri — kérdésemre, hogy tulajdonképpen miért nincs nálunk elég zöldség, visszakérdezett. Mi a fontosabb a húsleveshez ? A hatvanas évek második felében a lakosság alapellátását biztosító mezőgazdasági ágazatok jövedelmezőbbek lettek, emelkedtek a felvásárlási áraik, s nőttek a beruházásokhoz nyújtott állami támogatások. A zöldségtermesztést — központilag — nem fejlesztették, ráadásul a mezőgazdaságban jelentkező munkaerőhiány is a sok kézi munkát igénylő kertészeteket sújtotta legjobban. Szolnok megyében 1967. és 1973. között a termelőszövetkezetekben felére csökkent a zöldségtermesztés területe. A „zsugorodó” hektárok mégsem okoztak visszaesést a termelésben, hiszen a fele annyi területen — intenzívebb gazdálkodással, kevesebb munkaerő felhasználásával — változatlan mennyiségű, évente körülbelül 6,5 ezer vagon zöldséget termelnek a megye közös gazdaságai. Csökkent a zöldséggel foglalkozó üzemek száma is, míg 1970-ben 97, az idén már csak 72 Szolnok megyei termelőszövetkezetben ter-A talajművelő, betakarítógépek vásárlására nyújtott központi támogatások és a felvásárlási árak emelése meghozta a hatását, ebben az évben a visszaesések után először, 8,9 százalékkal nő Szolnok megyében a zöldségtermesztés területe. Az egész ágazat átalakulását jelzi, hogy várhatóan tovább csökken a zöldséggel foglalkozó tsz-ek száma, a kertészetek átlagos területe pedig nő. A szakosodás javítja a gazdaságosságot: Rákóczifalván és Cibakházán például évek óta nyereséggel termesztik a hagymát, illetve a zöldborsót. Az időjárásra különösen érzékeny zöldségfajták nagyüzemi termesztésének „népszerűtlenségét” többek között az is okozza, hogy jó évben a rekordtermés átvevő híján a termelőknél romlik meg rossz évben pedig a szárazság miatt kiégnek a palánták Ezért a szakosodás és a gépesítés mel Persze a zöldség termesztése sohasem lesz olyan egyszerű mint a cukorrépáé. Folyamatosan, egész évben kell termelni, gondoskodni kell a bridxiiisártóö tárolásról. hús vagy a sárgarépa — és válaszolt is. — Feltétlenül a hús. Ezért először a folyamatos húsellátást kellett megoldani, elég kenyérgabonát kellett termelni, a feldolgozóiparnak elég cukorrépát kellett adni. Most jöhet a zöldség, mérnek zöldséget, és ezek között tizenhat olyan gazdaság van, ahol száz, négy pedig olyan, ahol kétszáz hektárnál nagyobb földterületen kertészkednek. Megkezdődött a többi növénytermesztési ághoz hasonló szakosodás: évről évre csökken az egy üzemben termelt zöldségfajták száma. A háztájiban, a kiskertekben, a hobby-földeken ugyanakkor egyre több zöldséget állítanak elő, a szolnoki vetőmagboltban már kétszer annyi kiskertbe való vetőmagvat adtak el, mint tavaly ilyenkor, s a kerti szerszámokból se tudnak annyit rendelni, hogy el ne fogyjon. A zöldséggondok tehát nem is olyan egyszerűek. Megyénkben a közös gazdaságokban és a háztájiban évente több mint tízezer vagon zöldséget termelnek, s ebből a megye fogyasztása nyolcezer vagon. Zöldség tehát van, s a boltokban mégis bosszankodnak a háziasszonyok. lett az öntözés is olyan tényező, amely az alföldi éghajlati viszonyok között gazdaságossá, „népszerűbbé” teheti a zöldségtermesztést. A jövő útja tehát itt is az iparszerű termelési rendszerek kialakítása, olyan gépesített, öntözött, rendszereké, amelyek ráfizetés nélkül tudják vállalni a környező városok, a konzervgyárak ellátását és termékeik megfelelnek az export követelményeknek is. Ilyen zöldségtermesztési rendszerek kialakítására a Tisza völgyében, a kiskörei vízlépcső közelében minden lehetőség megvan. A magas színvonalú zöldségtermesztés műszaki, agrotechnikai feltételeinek kidolgozására a megyei tanács illetékesei már tavaly felkérték a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetet. Az intézet javaslatai alapján hamarosan elkészülnek a megye leendő ,,zöldséggyárainak” részletes tervei, a fogyasztók, elsősorban a városok zavartalan ellátásáról. Hiába építünk világszínvonalú „zöldséggyárakat”, ha megfelelő szállító járművek, raktárak kuka más — a Szolnok megyeinél jobb kereskedelmi hálózattal rendelkező — megyékbe kerül a friss zöldség. A városok lemaradását jelzi, hogy Szolnokon a megyei átlagtól 18 kilóval kevesebb, 78 kiló az egy lakosra jutó évi zöldségfogyasztás. Lehetne ennél jóval több is, ha a megyeszékhelyen a mostaninál több üzletben árulnának zöldséget A megyeszékhelyen ugyanis jelenleg fele annyi négyzetméteren árusít a kiskereskedelem zöldséget, mint amennyit a belkereskedelmi normák előírnak. Ráadásul az üzletek többsége a belvárosban, a piac környékén van, a peremkerületek lakói a leveszöldséget is kilométerekről viszik haza. Az idén megépülő Kassai úti és Zagyva parti ÁBC-áruház — ahol a KÖJÁL előírásoknak megfelelő zöldségárusító osztályokat rendeznek be — javítja az ellátást, de ez még mindig kevés. Segítséget jelent az a két nagy teljesítményű tisztítófeldolgozó-csomagoló gépsor is, amelyet a megyei élelmiszer kiskereskedelmi vállalat és a MÉK közösen vásárol a Belkereskedelmi Minisztérium támogatásával. A két géppel már ezen a nyáron nagy mennyiségű zöldséget csomagolnak, elsősorban a peremkerületek kis boltjai számára. A tisztított, higiénikus árut — ez már valóban csak a kereskedőkön múlik — el lehet vinni a legkisebb vegyesboltba is. Az üvegházak A megyeszékhely és a városok téli, tavaszi zöldségellátását — ilyenkor van a legtöbb jogos panasz az ellátásra — a jövő évtől kezdve két, egyenként 60 ezer négyzetméter , alapterületű üvegház javítja. A Rákóczifalván és Jászfényszarun állami támogatással megépülő üvegházak hosszú évekre megoldják a városok korai zöldségellátását. Méreteikre jellemző, hogy jelenleg az egész megyében összesen 17 ezer négyzetméter alapterületű üvegház van, s ezek nagyobb része is — egyelőre — virágtermesztésre használják. A gazdaságok érdekeltségei, fokozó központi intézkedésekkel, a kedvező hitelfeltételek megteremtésével elhárult a biztonságos zöldségellátás legnagyobb akadálya. A következő feladat a nagyüzemi zöldségtermesztés műszaki-agrotechnikai bázisainak kiépítése, s ez néhány évig még eltart. A jelek szerint a kereskedelem lemaradása a legnagyobb, s ennek felszámolásához — mielőtt megkezdődik a beígért zöldségdömping — idejében kell hozzákezdeni. Pusztai £v4 A sok is lehet kevés Gépekkel, öntözéssel Csomagológépeket kap Szolnok