Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

XXV. évf. 75. sz. 1974. márc. 30., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Politikánk változatlan, élvezi népünk bizalmát Kádár János beszéde a nyíregyházi pártaktíván Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára — mint jelentettük —­­Szabolcs-Szatmár megyei látogatása során csü­törtökön Nyíregyházán részt vett és felszólalt a megyei pártakt­íván. Kádár János beszéde elején köszönetet mondott az aktíva résztvevőinek, a megye dolgozó népének a szívélyes, meleg fogadta­tásért, amelyben — mint mondotta — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép­­köztársaság kormánya, rendszerünk politikája iránti bizalom és egyetértés fejeződött ki. Át­adta a megye munkásosztályának, szövetke­zeti parasztságának, értelmiségének, egész la­kosságának a Központi Bizottság szívélyes üd­vözletét és legjobb kívánságait.­ ­ A megyei párt- és tár­sadalmi szervezetek, dolgozó kollektívák tevékenységéről itt-tartózkodásunk idején egyebek közt itt, az aktíván is, ahol a rövid felszólalások lényeges kérdéseket érintet­tek sokoldalú, és pontos tájé­koztatást kaptunk. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 19—20-i ülésének napirend­jéből kiindulva általánosabb közös dolgainkról szeretnék szólni — mondotta beveze­tőként, majd így folytatta: A Központi Bizottság ülé­sének napirendjén szerepelt a nemzetközi helyzet elem­zése. Szinte nincs olyan köz­ponti bizottsági ülés, ahol ez ne lenne napirenden. A nemzetközi helyzet nagy fi­gyelmet, gondos elemzést. Ugyanakkor a kapitalista országok, köztük a legfejlet­tebb országok mély válság­ban vannak. Helyzetüket a rohamosan gyorsuló pénz­romlás, az infláció jellemzi; a kapitalista világ energia- és nyersanyag-krízissel küzd,­­ és a vezető kapitalista or­szágokban mélyül a politikai és a kormányzati válság. Mind erőteljesebb és haté­konyabb az úgynevezett har­madik világ országainak tö­rekvése, hogy gazdasági te­kintetben is függetlenítsék magukat az imperialistáktól, s az önálló fejlődés útjára lépjenek. A világ fejlődésére nagy hatással van a szocia­lista országok és a fejlődő országok együttes harca az imperializmus ellen, a gyar­mati uralom maradványai­nak felszámolásáért. A nemzetközi politikában alapvető irányzat, hogy a bé­kéért és a szabadságért küz­dő erők előretörnek, a szo­cialista és a kapitalista álla­mok viszonyában pedig tért hódít a békés egymás m­el­lett élés. A szocialista orszá­gok azért küzdenek, hogy az elért eredményeket megszi­lárdítsák, s e történelmi fo­lyamatot visszafordíthatat­lanná tegyék. A nemzetközi helyzetet azonban az is jellemzi, hogy miközben a történelmet for­máló erők a népek számára kedvező irányzatok kibonta­kozását segítik elő, a leg­szélsőségesebb imperialista és reakciós körök támadást szerveztek az enyhülés irányzata, a békés egymás mellett élés politikája ellen. Ezek a nemzetközi helyzet alapvető jellemzői. A békés egymás mellett élés politiká­ja harcban valósul meg. A nemzetközi enyhülés folyá­sok munkát és cselekvést követel pártunktól, kormá­nyunktól és minden intéz­ményünktől, szervezetünktől, amely nemzetközi síkon te­vékenykedik. Legutóbbi ülésén a Köz­ponti Bizottság úgy ítélte meg a nemzetközi­ helyzetet, hogy az a magyar nép szá­mára a szocializmus építé­sének eredményes folytatásá­hoz kedvező. A mostani nemzetközi helyzet fő jel­lemzője, legfontosabb meg­határozó tényezője az, hogy a szocialista világrendszer országai évről-évre erősöd­nek, gyarapítják gazdasági erőiket növelik népük kul­túráját és műveltségét. Ere­jük az új világháború meg­akadályozásának és a béke fenntartásának legfőbb biz­tosítéka. magában lehet átmeneti megtorpanás és visszaesés, a fejlődés alapvető irányzata azonban megmásíthatatlan. Nincs olyan erő a világon, amely a szocializmus, a hala­dás, a béke erőinek előretö­rését feltartóztathatja, a vi­lág fejlődésének irányát megváltoztathatja. A külön­böző társadalmi berendezke­désű államok békés egymás mellett élése sem valósul meg azonban automatikusan. A szocializmus, a haladás, a béke erőinek, a marxista forradalmi pártoknak, a szo­cialista országok kormányai­nak, a haladás minden ere­jének cselekednie kell. Központi Bizottságunk múlt heti ülésének határoza­ta a nemzetközi helyzet érté­kelését azzal összegezte, hogy rendületlenül megyünk to­vább történelmi utunkon, a nemzetközi munkásmozga­lom, és a külpolitika terüle­tén egyaránt. Külpolitikánk fő jellemző­je, kiinduló pontja és célja, hogy a magyar nép nemzeti érdekeit szolgálja és bizton­sítsa­ a békét. Külpolitikai te­vékenységünk másik sarka­latos elve az internacionaliz­mus, a népek­ közötti barát­ság és együttműködés esz­méje. Rendületlenül kitar­tunk tehát nemzeti érdeke­ink és érzelmeink, — jelké­pesen szólva — a piros-fe­­hér-zöld zászló mellett, és egyidejűleg hűek vagyunk a nemzetközi szelid­ mitást kife­jező vörös zászlóhoz. Politikánkat mindig a nyílt­­ság, az egyértelműség jelle­mezte. Senkiben sem hagy­tunk soha kétséget politi­­kánk alapvető kérdéseiben. Mindenkor őszintén és nyíl­tan megmondtuk, mit kíván, mire törekszik pártunk és népünk. Így volt, van , lesz ez a kül- és belpolitika alap­vető kérdéseiben, egyaránt. Mi azt tartjuk, hogy szocia­lista ország kétkulacsos poli­tikát nem folytathat; mar­xista,leninista, kommunista párt kétértelmű politikát nem képviselhet sem saját osztálya, saját népe, sem mások előtt. Mi azt valljuk, az emberek akkor hallgatnak ránk, és bíznak bennünk, ha egyazon kérdésről Budapes­ten, New Yorkban és Moszk­vában ugyanazt mondjuk és nem helynek megfelelően va­riálunk. Önök emlékezhetnek rá, a külpolitikában még a legnehezebb időben is mi mindig nyíltan a Szovjetunió mellett léptünk fel. Meg­mondtuk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban élenjárónak, zászlóvivőnek, úttörőnek a Szovjetunió Kommunista Pártját tekint­jük. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjával, s természete­sen valamennyi kommunista és munkáspárttal a testvéri egység szellemében, közös el­vek alapján harcolunk a nemzetközi küzdőtéren. A magyar nép becsületes és tisztességes szolgálata, a ma­gyar nép érdekeinek képvi­selete nem képzelhető el másként, csak a Szovjetunió­val való testvéri barátság és együttműködés szilárd, hatá­rozott fenntartásával és szün­telen továbbfejlesztésével. Ez az elvi szilárdság az alapja annak, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak, a Magyar Népköztársa­ságnak becsülete és tekinté­lye van a nemzetközi élet­ben. Barátaink biztosra ve­hetik, mi valóban igazi ba­rátaik­­ vagyunk.. Kapitalista partnereink is tudják: a Ma­gyar Népköztársaság szolid partner, lehet vele tárgyalni, sok kérdésben meg lehet ve­le egyezni. De azt is tudják, hogy hazánk a Szovjetunió­val testvéri barátságban és összeforrottságban él és t­i­c­­cel, hű a Varsói Szerződés­hez. Pártunk kötelességének tartja, hogy ezt a tekintélyt, megbecsülést megőrizze és a jövőben még tovább gyara­pítsa. # ' Elvi szilárdság a külpolitikában A munkásosztály helyzete Kádár János ezután belpo­litikai kérdésekről szólt.­­ A Központi Bizoottság ülésének napirendjén szere­pelt a munkásosztály helyze­tének elemzése, értékelése. Önök minden bizonnyal tud­ják, hogy az utóbbi években nem egyszer szerepelt ez a téma a Központi Bizottság üléseinek napirendjén. Ezen a mostani tárgyalá­son a párt tisztázott néhány fogalmat, alapvető kérdést a munkásosztállyal kapcsolato­san. A dolog lényegét azon­ban nem abban látjuk, hogy a munkásosztály helyzetéről minél gyakrabban, önálló na­pirendi pontként tárgyali­unk. A munkásosztállyal való tö­rődésnek az egész politikát át kell hatnia. A Központi Bizottság a munkásosztály helyzetét a politikai vezető szerepének érvényesülésétől kezdve az anyagi körülményekig, a la­kásviszonyokig, a műveltség, iskolázottság témaköréig sok­oldalúan elemezte. Olyan ha­tározat született, amely biz­tosítja az említett kérdések megfelelő kezelését a jövő­ben is. De amikor a munkásosz­tály helyzetéről szólunk, ak­kor az első és a legfontosabb, amit figyelembe kell venni, hogy a Magyar Népköztár­saságban a munkásosztály van hatalmon, a mu­nkás­­osztály a magyar társadalom vezető osztálya, s hazánkban eredményesen épül a szocia­lizmus. Ez munkásosztályunk helyzetének fő jellemzője, s ha a munkásosztály ügyeit re­ndben akarjuk tartani, elő­ször mindig erre gondoljunk. Ez a döntő és meghatározó a munkásosztály helyzetének megítélésében. A legfonto­sabb az, hogy a munkásha­talom szilárd legyen, a mun­kásosztály vezető szerepe ér­vényesüljön társadalmunk (Folytatás a 3. oldalon.) MA: Világgazdasági hírek Lépcső az alagsorba Mire az erdők kizöldülnek • Pedagógiai napok a törökszentmiklósi járásban Hová menjünk kirándulni A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői katonai tanácsának tagjait fogadta Kádár János Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a Központi Bi­zottság székházában fogadta a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői katonai taná­csának tagjait, élükön I. I. Jakubovszkijjal, a Szovjet­unió marcalijával, az egyesí­­tet fegyveres erők főparancs­nokával. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott találkozón jelen volt Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja és Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja. • * * A katonai tanács tagjai — a főparancsnokkal az élen — a magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója tiszteletére pénteken délelőtt koszorút helyeztek el a Ta­nácsköztársasági emlékmű­nél a Felvonulási téren. A koszorúzáson részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, vala­mint a Magyar Néphadsereg tábornoki karának több tag­ja. • * • A katonai tanács­ülésen részt vett küldöttségek teg­nap elutaztak Magyarország­ról. A magasrangú vendége­ket Czinege Lajos és a Hon­védelmi Minisztérium más vezetői búcsúztatták. Hazánkba érkezett a VDK külügyminisztere Pója Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására teg­nap néhány napos hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Nguyen Duy Trinh miniszterelnökhelyettes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­re. Megérkezésekor a Ferihe­gyi repülőtéren Puja Fri­gyes, valamint a külügymi­nisztérium más vezető beosz­tású személyiségei üdvözöl­ték. Jelen volt fogadtatásá­nál Nguyen Manh Cam, a VDK budapesti nagyköve­te is. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény­­erejű rendeletben szabályoz­ta egyes felsőoktatási — ta­nársegédi és adjunktusi — munkakörök határozott ide­jű munkaviszonyban való el­látását. A Minisztertanács előter­jesztésére az Elnöki Tanács vezérőrnagyokat és rendőr vezérőrnagyokat nevezett ki. Az elnöki tanács hozzájá­rult ahhoz, hogy kitüntetéses doktorokat avassanak a Semmelweis orvostudomá­nyi egyetemen, a debreceni Orvostudományi Egyetemen, valamint a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men. Végül az Elnöki Tanács bí­rói ügyeket tárgyalt és egyé­ni kegyelmi előterjesztések­ben döntött. Beruházási ankét Szolnokon Három megyei tudományos egyesület rendezésében teg­nap Szolnokon beruházási ankétot rendeztek. Az Építő­ipari Tudományos Egyesület, a Szervezési és Vezetéstudo­mányi Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság me­gyei szervezete mintegy két­száz építési szakembert hívott meg a tanácskozásra Szolnok megye tervező, beruházó és építőipari vállalataitól, váro­­si tanácsaitól, járási hivata­loktól. Az ankéton Tóth János, a megyei pártbizottság titkára elnökölt. Az elnökség­ben foglalt helyet dr. Soós István, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se, Brezvai István, a városi pártbizottság titkára, dr. Ko­­ródi József, az ÉVM főosz­tályvezetője és Jakus Vendel, az ÁÉV igazgatója. Bevezető előadást a megye építéspolitikájának alapel­veiről Mészáros János, me­gyei főépítész tartott. A kor­­referátumok között dr. Ko­­ródi József főosztályvezető a beruházásról, a területfej­lesztésről, dr. Gerő István, az ÉGSZI igazgatója a modern építési szervezési módszerek­ről beszélt. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgat­ták Kiss Józsefnek, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának be­számolóját a megyei beruhá­zások megvalósításának új módszereiről. A beruházási ankéton a legtöbbször elhangzott véle­mény az volt: a beruházási feladatok tervszerű megva­lósítása megköveteli a terve­zők, a beruházók, az építők és kivitelezők, valamint a helyi és a központi bonyolí­tók magasan szervezett, egy­behangolt munkáját.

Next