Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

2 Libanoni panasz a BT előtt A Biztonsági Tanács hét­főn délután New Yorkban megkezdte az Izrael ellen be­nyújtott libanoni panasz megvitatását. Az ülésen sza­vazati jog nélkül vett részt Libanon, Egyiptom és Izra­el képviselője, akik nem tag­jai a 15-tagú testületnek. Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakán résztvevő Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter kijelentette: Egyiptom csapást mér Izrael­re, ha az izraeli erők folytat­ják a palesztinai kommandó­akció „megtorlásaként” Szí­ria és Libanon elleni akcióik fokozását. „Nem fogunk tét­lenül állni és hagyni, hogy Izrael csapást mérjen Liba­nonra és Szíriára. Az izraeli­ek az egész békemegállapo­dást teszik kockára” — je­lentette ki az egyiptomi kül­ügyminiszter.­­ Az Izrael ellen benyújtott libanoni panasz megvitatására ülésezik az ENSZ Biztonsági Tanácsa Súlyos harcok a Hermon­­hegységben A Hermon-hegy térségében újult erővel robbantak ki a harcok azt követően, hogy izraeli csapatok újabb kísér­leteket tetteik állásaik javí­tására. A damaszkuszi sajtó hang­súlyozza, hogy a harci cse­lekmények a legsúlyosabbak voltak az októberi háború be­fejezése óta. A damaszkuszi rádió teg­napi híradásában közölte, hogy szab­ad és izraeli kato­nai egységek egész éjszaka harcot vívtak a Hermon­­hegy­ségen, s az ellenségeske­dések átterjedtek a front többi szakaszára is. Asszad hazaérkezett a Szovjetunióból Hafez Asszad, a szíriai Baath-párt főtitkára, köztár­sasági elnök hazaérkezett a Szovjetunióból. Asszad elnök táviratot intézett Leony­id Brezsnyevhez, Nyikolaj Pod­­gornijhoz és Alekszej Koszi­­ginhez. Ebben, megelégedés­sel nyilatkozott a moszkvai tárgyalásain elért eredmé­nyekről. A szíriai elnök Moszkvában tárgyalásokat folytatott Leonyid Brezsnyev­­vel, Nyikolaj Fodgornijjal és Alekszej Kosziginnal. Átte­kintették a szovjet—szíriai kapcsolatok kérdéseit. A szí­riai fél ezzel kapcsolatban nagyra értékelte azt a segít­séget és támogatást, amelyet a Szovjetunió és más szocia­lista országok nyújtanak Szí­riának, az arab népek igaz­ságos ügyének és az izraeli agresszió ellen vívott harcuk­nak. A tárgyalásokról közös nyilatkozatot írtaik alá?f Államcsíny Nigerben Nigerben a hétfőn végre­hajtott államcsíny után meg­alakult a legfelsőbb katonai tanács, amely azonnal elren­delte a politikai foglyok sza­­badon bocsátását, — jelentet­ték tegnap a hírügynökségek a nigeri rádió adásaira hivat­­­­kozva. A Niameyéből érkező hírek szerint az országban nyuga­lom uralkodik, a hadsereg ura a helyzetnek. A főváros repülőterét még nem nyitot­ták meg a forgalom előtt. A vezérkari főnök nyilat­kozataiban hangsúlyozta, a hatalomátvétel célja az volt, hogy az országban „társadal­mi igazságosságot teremtse­nek és véget vessenek a nép szenvedéseinek”. Az új poli­tika sarokköve a rend, a tár­sadalmi igazságosság és a­­ szolidaritás lesz — ígérte Seyni Kountie, s hangoztatta, hogy a hatalomátvétel egyet­len puskalövés nélkül zaj­lott le; az előző kormány minden tagja háziőrizetben van és „jó egészségnek ör­vend”. Niamey-ben akkreditált nyugati diplomaták és más szemtanúk ugyanakkor arról számolnak be, hogy az ország fővárosában hétfőn délelőtt harcok voltak és heves el­lenállást tanúsított a köztár­sasági elnök testőrsége. A francia hírügynökség biztos forrásokra hivatkozva jelen­­­­tette, hogy életét vesztette testőrség több tagja és Ha­­rt­ani Diori elnök felesége, az államfő és egyik gyermeke pedig megsebesült. A hivata­losan meg nem erősített érte­sülések szerint Diori asszony ellenállást tanúsított amikor le akarták tartóztatni. Párizst különösen azért foglalkoztatja az egykori francia gyarmaton bekövet­kezett fordulat, mert Niger igen jelentős szerepet játszik­ Franciaország urán­ellátásá­ban. Érdeklődéssel követik a Nigerben lezajló eseményeket a szomszédos afrikai orszá­gokban is. Abdusszalam Dzsallud líbiai miniszterel­nök tripoli jelentés szerint hétfőn este Niameyébe uta­zott, hogy személyesen tájé­kozódjék az új helyzetről. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M­agyar—csehszlovák vezetők táviratváltása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Beck Je­nő, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke, Gustáv Husák, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtitkára, Ludvík Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztrásaság kormá­nyának elnöke a magyar— csehszlovák barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés aláírá­sának 25. évfordulója alkal­mából táviratot váltottak egymással. A magyar és a csehszlovák vezetők egyaránt hangsúlyozzák: A magyar—csehszlovák ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása új kor­szak kezdetét jelenti népeink történetében. Megkezdődött országaink jószomszédi, test­véri kapcsolatainak kialaku­lása a közös szocialista cé­lok alapján. Megnyílt az út népeink szoros együttműkö­désére a szocialista építő munkában és a nemzetközi színtéren egyaránt. A magyar párt- és kor­mányküldöttségnek a közel­múltban lezajlott hivatalos baráti látogatása a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­ban, fényesen demonstrálta a két népnek a marxizmus, leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein ala­puló testvéri viszonyát. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szocialista integráció komplex programjában meg­határozott, a KGST-tagorszá­­gok között megvalósuló nem­zetközi szocialista munka­­megosztás legmagasabb for­mája különösen jó feltétele­ket teremt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kö­zötti sokoldalú és hasznos együttműködés további el­mélyítéséhez. A tárgyalások fel­ iH^eseté?e Folytatódik Saigon légi és szárazföldi támadása Saigon egyoldalúan fel­függesztette részvételét a La Celle St. Cloud-i tárgya­lásokon, amelyeken a tavaly aláírt párizsi megállapodás értelmében a dél-vietnami feleknek az ország politikai jövőjének rendezését kellett volna előkészíteni. Az erről szóló hivatalos közleményt, amely „a Tong Le Chan-i támaszpont elfoglalását” hoz­ta fel ürügyül, Wuong Van Bac külügyminiszter olvasta fel tegnap saigoni sajtóérte­kezletén. A párizsi megbeszélések felfüggesztése része annak a tervnek, amelyet az Egye­sült Államok és a saigoni kormányzat a párizsi megál­lapodás és az ebben foglalt tűzszüneti egyezmény felszá­molására dolgozott ki — je­lentette ki a UPI tudósítójá­nak adott telefoninterjújában Phuong Nam őrnagy, a dél­vietnami kétoldali katonai vegyes bizottság munkájában részvevő DIFK-küldöttség szóvivője. Hozzáfűzte, hogy a saigoni döntés elleni tilta­kozás jeléül a DIFK-küldött­ség kivonult a kétoldalú ka­tonai vegyesbizottság keddi üléséről. A saigoni légierő hétfőn is­mét bombázta a felszaba­dított Loc Ninh-t és térségét, a hadvezetés tegnap harcko­csikat vetett be a felszabadí­tó erők ellen a Mekong folyó deltavidékén és légierőt a központi­ fennsíkon folyó har­cokba. A felszabadított Lon Ninh-t a saigoni légierő pén­tek óta egyfolytában bombázza. A légitámadások több tucat pol­gári áldozatot követeltek és igen jelentős az anyagi kár is. A Mekong folyó deltavidé­­kén, Bac Lieu tartomány­ban, ahol a felszabadító erők körülzárták a saigoni csapa­tok három olyan támaszpont­ját, amely az ottani felszaba­dított területek ellen soroza­tos támadások kiinduló pont­ja volt, a saigoni hadvezető­ség harckocsikat vetett be. Ezek utat törtek a három tá­maszponthoz irányított erő­sítéseknek. Leszerelési értekezlet Genfben héthónapos szü­net után felújította munká­ját az ENSZ leszerelési bi­zottsága. A tavaszi ülésszak figyelmének középpontjában továbbra is a mindenféle kö­zegben végzett nukleáris kí­sérletek eltiltása és a vegyi­fegyverek betiltása áll. Mint a TASZSZ tudósítója­­ meg­állapítja, az ül­sszak olyan időpontban kezdte meg mun­káját, amikor tovább eny­hült a nemzetközi feszültség, javultak az államok közötti kapcsolatok és ez arra a reményre jogosít fel, hogy a folyamat visszafordíthatat­lanná tehető. ■ ............................... MOSZKVA A tegnapi Pravda „Az együttműködés nem ismer határokat” címmel közli azt a nyilatkozatot, amelyet Bíró József külkereskedelmi i­­i­­niszter adott a lap budapesti tudósítójának a magyar— szovjet gazdasági együttmű­ködésről. ALGÍR Tegnap hivatalos baráti lá­togatásra Algír kikötőjébe érkezett egy szovjet hadiha­jóraj. V. Akimov ellentenger­nagy, a raj parancsnoka ud­variassági látogatást tett M. Ben Mussza őrnagynál, az al­gériai hadiflotta parancsno­kánál és más hivatalos sze­mélyiségeknél. BRÜSSZEL „Cargo-Canoe” fedőnévvel NATO hadgyakorlatot ren­deznek április 23 és 28-a között Belgium, Hollandia és az NSZK területén — jelen­tették be Brüsszelben. A hadgyakorlaton belga, angol, holland és nyugatnémet csa­patok vesznek részt. BUKAREST Ceausescu román államfő meghívására Bukarestbe ér­kezett Edward Kennedy ame­rikai szenátor és felesége. MOSZKVA Vasárnap Moszkvában 65 éves korában elhunyt Vlagyi­mir Peszukov altábornagy, a Szovjetunió belügyminiszte­rének helyettese. A nekroló­got Leonyid Brezsnyev, Alek­szej Koszigin, Nyikolaj Pod­­gornij és más szovjet vezetők írták alá. SZÓFIA Todor Zsivkov, a Bolgár Államtanács elnöke fogadta a rövid látogatásra Szófiába érkezett Frederick Dent ame­rikai kereskedelemügyi mi­nisztert. A találkozón megvi­tatták a Bolgár Népköztársa­ság és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatok kérdéseit. BUKAREST Bukarestben megnyílt az Interparlamentáris Unió Ta­nácsának, Végrehajtó Bizott­­ságának és Tanulmányi Bi­zottságának tavaszi ülés­szaka. SZÓFIA Dimitrov-díjat létesített a Bolgár Államtanács. A magas kitüntetést bolgár és külföldi állampolgárok kaphatják a tudomány, a kultúra, a tech­nika, valamint a politikai te­vékenység területén szerzett érdemeikért. ADDISZ ABEBA Endalkacsev Makonnen eti­óp miniszterelnök felhívást intézett a rendőrséghez és a hadsereghez, s ebben arra kérte őket, hogy tartsák fenn a rendet az országban, mivel az jelenleg igen veszélyes helyzetben van, a birodalmat pedig a széthullás veszélye fenyegeti. KAIRO Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter csütörtökön Washingtonba utazik és még ugyanezen a napon találkozik Nixon amerikai elnökkel. —— 1974. április 17. Varsói tanácskozás Amikor immár 19 éve valamelyik európai szocia­lista ország fővárosában évi ülésszakra vagy rendkívüli tanácskozásra összeül a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testülete, az esemény mindig felkelti a világ közvéleményének feszült figyelmét. Most a testület áp­rilis közepén Varsóban megtartandó üléséről szóló saj­tóközlemények a közvélemény többségében új reményt ébresztenek az enyhülési folyamat további fejlődése iránt. Néhány nyugati személyiség részéről azonban olyan idegesség tapasztalható, amely, mint mondani szokás, rossz tanácsadó, amikor állást kell foglalni a nemzetközi biztonságot érintő fontos dokumentumokkal kapcsolatban. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésezése pedig rendszerint éppen ilyen fontos okmányok elfogadását jelzi. A testület tagjainak a biztonsági kérdések iránt ta­núsított magatartását nemcsak a saját országaik, és a szocializmus vívmányainak kollektív védelméről, ha­nem az Európa és az egész világ sorsáról való gondos­kodás is jellemzi. A testület üléseinek jelentőségét fo­kozza, hogy azokon rendszerint részt vesznek a legma­gasabb rangú párt és állami vezetők, valamint a testvéri szocialista országok külügyminiszterei és honvédelmi miniszterei is. A szerződés elsőrendű és elodázhatatlan célként azt tűzte ki, hogy fenntartsa és szilárdítsa a békét, minde­nekelőtt az európai földrészen, ahol a fegyverekkel, egyebek között a nukleáris rakétafegyverekkel való telí­tettség és a helyzet feszültsége bármely pillanatban be­következhető robbanással fenyeget. Ennek a szerződésnek a jelentősége, amely a kol­lektív biztonság reális garanciájának lelkesítő példája, a gyakorlatban már rég túllépte Európa földrajzi hatá­rait. A szerződés bevezető részében, valamint az első és negyedik cikkelyében a részvevő államok kijelen­tették, hogy szigorúan betartják az ENSZ alapokmánya, e nagyjelentőségű dokumentum céljait és elveit. Nagyfontosságú a szerződés egy másik vonása is. A varsói Szerződés szövegének tizenegy cikkelye közül csupán három foglalkozik védelmi jellegű kérdésekkel. A többi rendelkezés a szerződő felek politikai és szer­vezeti intézkedéseire vonatkozik. A szerződő felek a szerződés első cikkelyében kötelezték magukat, hogy a nemzetközi kapcsolatokban tartózkodnak az erőszakkal való fenyegetéstől, illetve az erőszak alkalmazásától, és a nemzetközi vitákat békés eszközökkel oldják meg. A szocialista internacionalizmus testesül meg a ha­tékony politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és vé­delmi együttműködésben, az erőfeszítések és tervek kol­lektív egyeztetésében. A testvéri országok külpolitikai tevékenységének legfőbb koordinációs szerveként szol­gált és szolgál a Varsói Szerződés politikai tanácskozó­­testülete. A kölcsönös konzultációk elvét amely még e sokoldalú szerződés létrejötte előtt nemzetközi jogi meg­erősítést kapott a szocialista országok által kötött több mint 35 kétoldalú szövetségi megállapodásban, alkal­mazzák a­ Varsói Szerződésben is. Erre az elvre tá­maszkodva sikerült közösen kialakítani és továbbiakban hatékonyan egyeztetni a szocialista közösség európai politikáját. Ezt a politikát pontosan és sokoldalúan dolgozták ki, az európai helyzetre ható tényező óriási körének fi­gyelembe vételével. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1966. évi bukaresti, 1969. évi budapesti és 1972. évi prá­gai ülése. Az európai biztonsági rendszer megteremtésének a szocialista országok által indítványozott kiterjedt lehe­tő legkonkrétabb programjának életképességét ma már a gyakorlat igazolja. Javult Svoboda egészségi állapota A csehszlovák elnöki kan­cellária a széles közvélemény érdeklődésére való tekintet­tel tegnap bejelentette, hogy Ludvik Svoboda hadsereg­tá­bornokot a köztársaság el­nökét elengedték a kórház­ból, s jelenleg otthon ke­zelik. 40 éve alapították A Szovjetunió Hőse­ 1 érdemrendet írt Tegnap 40 éve annak, hogy a Szovjetunióban megalapí­tották a Szovjetunió legma­gasabb kitüntetését, „a Szov­jetunió Hőse” érdemrendet. A Szovjetunió első hősei, azok a pilóták voltak, akik 1934 tavaszán a sodródó jég hátáról mentették ki a Csel­­juszkin gőzhajó személyzet­ét és utasait, az Északi-sark jég­mezőin. Az aranycsillag ér­met, amely az első számot vi­selte, Anatolij Ljapidevszkij pilótának adták át. Jelenleg az Izvesztyija adatai szerint a Szovjetunióban 12 464 em­ber, köztük 91 nő viseli a Szovjetunió Hőse kitüntetést. 120 embert tüntettek ki két ízben az Aranycsillag Ér­demrenddel, Alekszandr Pok­­riskin, Ivan Kozsedub és Szemjon Bugyonnij marsall, a Szovjetunió háromszoros, Georgij Zsukov marsall pe­dig a Szovjetunió négyszeres hőse. A kitüntetés legmaga­sabb fokát 29 szovjet űrhajós­nak, köztük elsőként Jurij Gagarinnak ítélték oda. Bumedien Algéria elnöke — aki kül­döttség élén, hivatalos baráti látogatáson péntek óta tar­tózkodik Kubában — beszé­det mondott azon a kubai— algériai barátsági nagygyűlé­sen, amelyet magyar idő sze­rint kedden hajnalban tar­tottak Santiago De Cubában, a történelmi Moncada-lakta­­nya előtt. Bumedien beszédének nagy részét külpolitikai kérdések­nek szentelte. Hangsúlyozta: ..Erősíteni kell a harmadik világ és a szocialista tábor kapcsolatát, majd az arab ügyet elemezve azt emelte ki, hogy a közel-keleti problé­ma végleges megoldása csak a megszállt területeik ki­­k­ - Kubában lésével, a palesztin nép ingái­nak tiszteletben tartásával képzelhető el. Jogosnak és igazságosnak nevezte a „kő­olaj-fegyver” használatát. A baráti nagygyűlés másik szónoka Fidel Castro volt, aká egyórás beszédében a többi között azt hangsúlyozta, hogy az imperializmus lényege nem változott és nem vál­tozik, legfeljebb álarcát cse­réli. A kubai miniszterelnök nagy teret szentelt az el nem kötelezett országok erősödő antiimperialista mozgalmá­nak . A hivatalos kubai—algériai megbeszélések tegnap foly­t tatódtak. i A «

Next