Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

Dráma négy felvonásban én arra akartam menni... és ide a rozsdás bökőt, hogy nem volt szándékomban sza­bálytalanságot elkövetni. De ha maga nem hisz nekem, akkor itt az ötvenes. KERESZTREJTVÉNY Ta­vaszváró VÍZSZINTES: 1. Illyés Gyu­la „Kikelet” civil versének egyik sora (Zárt betűk: I. F. M. S. E.) 14. Női név. 15. Fordított képző. 16. Nagy­­múltú híres prágai sport­­egyesü­let. 17. Burok. 18. Dél- Amerikai állam. 21. Fül, an­golul. 22. Kétes! 23. A vers harmadik sora.( Zárt betű: É). 25. Oroszul igen. 26. Ös­­­szevissza már! 27. Dunamen­­ti község. 28. Atmoszféra rö­vidítése. 30. Izrael külügy­minisztere. 31. Kedvelt kele­ti étel. 33. Szégyenít. 34. Női név. 36. Az „UNO” magya­rul. 38. Erbium és szén. 39. Alattomos, jogtalan. 40. Lé­tezel. 41. Római 1050. 42. Hörpintené. 45. Táplálja. 47. Spanyol földrajzi nevekben vizet jelent. 48. A 12 órai harangszó jelenti. 51. Kocsi tartozék. 53. SHE. 55 össze­­csengés. 56. Arc része. 57. ZÁ. 59. Elgondolkodó. 62. A* arzén fordított vegyjele. 63. Tréfa, vicc. 65. Hajigálná. 66. Vashulladékkal foglalkozó vállalat betűi. 67. Kefe anya­ga lehet. 69. A Tanácsköz­társaság közellátási népbiz­tosa volt, utónevének kezdő­betűjével. 72. Iratokat. FÜGGŐLEGES: 1. A vers második sora, zárt betűk: Z, N, K, S, N, K.) 2. Görög mi­tológiában a szerelem istene. 3. Óra ketyegés egyik fele. 4. Sajátkezűleg. 5. Lószerszám része. 6. Az Országos Sta­tisztikai Hivatal első igazga­tója volt (Károly). 7. Előze­tesen írásban értesítő. 8. Ázsia angolul. 9. Női név idegenes kiejtése. 10. Nátri­um. 11. Latin üdvözlés. 12. Fizet. 19. Oxigén és vanádi­­um. 20. Szóváltás. 23. Eljut­ni. 26. Ez van most. 29. Mé­lázó egynemű betűi. 31. Gyógyfürdő a Mátrában. 32. Nem egészet. 35. Tengeri halfajta. 37. Házasít (!) egy­nemű betűi. 41. Római 1099. 43. A Rajna baloldali mel­lékfolyója. 44. Írásbeli téve­dés. 46. Rag. 49. V..., Fejér­megyei község. 50. Felvesz. 52. A vízszintes 23. szá­mú sor folytatása, a har­madik verssor vége (Zárt be­tű: Z). 54. Eltaszít, ellök. 56. Izgágáskodott. 58. Fa nagy­ságú liliomfajta. 60. .. .lis, erkölcsös. 61. Nem benn, ford. 62. Nagy madara. 64. Hangtalan csók. 66. Szín 68. Fordított névelő. 70. Szolmi­­zációs hang. BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 1., függőleges 1., vízszin­tes 23. és függőleges 52. szá­mú sorok megfejtése, május 13-ig. Április 20-án megjelent rejtvényünk helyes megfej­tése: Vidám és jó volt s tán­konok / Ha bántották vélt igazában. Medvetánc. Döntsd a tőkét, ne siránkozz. Lebu­kott. — Könyvet nyert: Ba­­dár József Kunmadaras. Ne­mes Zsuzsa Öcsöd. (A köny­vet postán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE 1975. május 4. A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP SZATIRIKUS MELLÉKLETE 291 csípés Hősies titka Ideges természetű vagyok. Bizonyára ezért találom ellen­szenvesnek azokat az embereket, akik fapofával, közönnyel fogadnak mindent az életben. A sors kegyelméből abban a szerencsében részesültem, hogy pont ilyen alak mellé költözhettem albérletbe. Hamar barátságot kötöttünk — lefelé a liftben. — Papucsban van — figyelmeztettem szatyorral ellátott hórihorgas szomszédomat. — Na és — mondta foghegyről. — A pulóverem is barna. Passzol, nem? Beharaptam a számat — szótlanul váltunk el. Legközelebb, zuhogó esőben találkoztunk az utcán. Or­kánját a kezében húzta maga után. Felhívtam a figyelmét, hogy az orkán egyik ujja az aszfaltot sepri. — Na és? — vetette oda a szót, mint az aprópénzt. — Nem mindegy magának, hol lesz vizes? Valóban — tűnődtem el — nekem teljesen mindegy. De hogy neki is?! — ez sehogysem fért a fejembe. Néhány nap múlva ő maga keresett fel, meccset akart nézni. Ha egyedül néztem volna a mérkőzést, fele annyira sem dühítem fel magam. De Naessel?! A legnagyobb, a leg­­ordítóbb gólhelyzeteknél is mélán dülesztette halszemeit a képernyőre, és lezserül gyufaszálat rágcsált hozzá. Ez már sok volt. Megfogadtam, ha törik, ha szakad de felrázom ezt az embert. Az egyik este, amikor népitáncot közvetített a tévé, át­hívtam. Kényelmesen elhelyezkedtünk, s néztük a műsort. Aztán — mintegy ösztönösen — a csárdások ütemére cset­­tintgetni kezdtem a nagy lábujjammal. Eredmény: semmi. Nem tört le a kudarc. Újabb hetek elteltével olyan ma­karóni csövet mutattam neki, amelyben miniatűr földalatti száguldozott. Egykedvűen harapta ketté. Könnyeztem. Átko­­zódtam. Fogcsikorgatva próbálkoztam hatni lagymatag ter­mészetére. Például krémtúróval ettem a lencsefőzeléket Na és szeme láttára, és meghámoztam a meghámozott tojást is. Hasztalan. A küzdelemben végül bevetettem háziasszonyom kiöregedett kandúrját is. Megnövesztettem a macska szakál­­lát és rászoktattam a pipázásra. Na és unatkozva simogatta a macska hátát, s tüzet adott neki, ha kialudt a pipája. Elálltam a további kísérletektől. •­­ • Hosszú idő után találkoztam újra Naéssel. Földöntúli mosoly ragyogott az arcán, virágot cipelt. Nem akartam hin­ni a szememnek. Fehér ingben, nyakkendőben. Azelőtt so­hasem láttam rajta ilyet. Aztán az ablakból pillantottam meg. A bérház előtti parkot ásta többedmagával — társadal­mi munkában. Nem voltam észnél. Amikor az IKV-nál akad­tunk össze — ahol erélyesen követelte, hogy cseréljék ki a mosdókagylót — már alig bírtam visszatartani kíváncsiságo­mat. Vajon mi történhetett? Legutóbb a Tisza-parton láttam őt, hölggyel a karján. Előzékenyen letörölte a padot, amelyre letelepedtek... Constantin Lajos Játék a betűkkel

Next