Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Jobbat, olcsóbban, hamarabb A munkáslakás-építés új formája Fővárosi tapasztalatok, módszerek, eredmények „A lakáshelyzet javítását pártunk fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti... Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ipari központokban élő nagyüzemi munkásság, a fiatalok lakáshelyzetének további javítására... Az állam a jövőben is segíti a lakásépítő szövetkezetek tevékenységét, támogatja a saját erőből történő lakásépítést.” Az MSZMP XI. Kongresszusán elfogadott határozat e néhány mondata megerősíti az elmúlt esztendők A lakásprogram — ezen belül a Vállalati támogatású magánerős, telepszerű, többszintes lakásépítkezés — végrehajtására fokozott erőfeszítéseket igényel az érdekelt állami, tanácsi és társadalmi szervektől. A fővárosban 1975 végéig kb. 450 vállalat és intézmény közel másfél milliárd forinttal kívánja támogatni a dolgozók lakásépítkezéseit. A vállalati segítséggel lakáshoz jutók 51 százaléka munkás, 53 százaléka fiatal. 1974—75-ben a vállalatok 14 ezer dolgozó lakásügyét kívánják megoldani, az ötödik ötéves terv időszakában pedig 20 ezerét. A negyedik ötéves terv két utolsó évében szűkös kivitelezői kapacitás miatt azonban csak kb. 4 ezer lakás megépítésére lehet számítani. Az áthúzódó tízezer lakás 30 ezerre növeli a telepszerű formában megépítendő lakásigényt az ötödik ötéves tervidőszakban. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a KISZ Budapesti Bizottságának megítélése szerint a kedvezőbb pénzügyi és hitelfeltételek A legelőnyösebb szervezeti forma tehát a lakásépítő szövetkezet. Ennek első kitűnő példája a főváros XVI. kerületében megalakult Centenárium Ifjúsági és Munkás Lakásépítő-Fenntartó Szövetkezet volt, amely a kezdeti gondok, nehézségek ellenére meggyőzően bizonyítja: ez a munkáslakásépítés legjárhatóbb útja. Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár s az Elektronikus Mérőműszerek Gyára kezdeményezésére kezdődött e „minta-lakótelep” építése. A KISZ Budapesti Bizottsága és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa már 1971- ben, a területfeltárás időszakában védnökséget vállalt az akció felett s több vállalattal szocialista szerződést kötött a tervezés, az alapvető építési anyagok s a kivitelező kapacitás biztosítása érdekében. 1972 augusztusában a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága által jóváhagyott beruházási program alapján — 124 millió forintos támogatással — megkezdődött az építkezés. Eddig 114 család költözött be az új lakásokba, s 1976 végéig mind a 350 tervezett lakást átadják. A lakások többsége két-három szobás. Az eddig átadott lakások építési költsége négyzetméterenként kb. 4800 forint, az országos 5600 forinttal szemben. Vagyis egy 52 négyzetméteres lakás a Centenárium lakótelepen kb. 240 ezer forintba kerül, az 57 négyzetméteres pedig 280 ezer forintba, beépített bútorral, gázkonvektoros fűtéssel. Az a dolgozó tehát, párt- és kormányhatározatait, amelyek 1971-től kezdődően évről évre mind nagyobb előnyt és kedvezményt nyújtanak a munkás- és sokgyermekes családoknak, a fiataloknak. A költségvetés terhére több ezerrel növelték a fővárosban és az öt kiemelt városban az állami támogatással épülő lakások számát. Jelentős összegeket biztosítottak az építkezési területek előkészítésére, közművesítésére, s kedvezőbbé tették az OTP- hitelek feltételeit. kel élve a vállalatok 1976— 80 között 30 ezer dolgozót is önálló új lakáshoz segíthetnének. Mivel a kis- és középüzemek nem tudják tervező és szervező munkával, anyaggal és építő kapacitással segíteni a lakásépítést, ezért az SZBT és a KISZ Budapesti Bizottsága már 1971-ben kezdeményezte munkás- és ifjúsági lakásépítő szövetkezetek létrehozását. Azok az építő közösségek tekinthetők munkás- és ifjúsági lakásépítő szövetkezeteknek, amelyekben a lakásépítőknek legalább kétharmada munkás, fele fiatal s a lakások egyharmadát kis- és közepes nagyságú vállalatok, intézmények dolgozói kapják. E szövetkezetek elősegítik az építési területek feltárását, a kapcitás biztosítását, számontartják és összefogják az építkezésben résztvevő vállalatokat, intézményeket. S nem utolsósorban a tapasztalatok szerint e szövetkezetek jobban és olcsóbban építkeznek, mint az országos átlag. aki állami dotációra jogosult és vállalati lakásépítési támogatásban részesül, két gyermek — vagy azok vállalása — esetén 16—18 ezer forint készpénz befizetése ellenében új otthonhoz juthat. Három vagy több gyermekes családoknak ezt az összeget is elengedik. Az OTP-hitel évi 1 százalékos kamattal 35 évig törleszthető. A Centenárium lakótelep arra is jól példa, hogy e lakásépítési formánál jól felhasználhatók a válllati szórvány-kapacitások. Itt ugyanis más és más vállalat végzi a tervezést, a közmunkát, a közművesítést, az anyagszállítást, az építést — igaz, hogy gondosan összehangolva folynak mind e munkálatok. A lakásépítő szövetkezet előnyei közé tartozik, hogy a tagok sokoldalúan közreműködhetnek az építkezésben, ezzel is csökkenthetők a költségek. A vállalatok hosszú lejáratú kölcsönön és támogatáson felül szállítóeszközökkel, építőgépekkel, használt építési anyagokkal és más módon is segítik dolgozóikat új otthonuk megteremtésében. A lakótelephez a XVI. kerületi tanács óvodát, iskolát építtet. A házkezelési, karbantartási teendőket a szövetkezet látja el, mely az építkezés befejezésével fenntartó szövetkezetté alakul át, természetesen gondoskodva az ehhez szükséges feltételekről. A Centenáriumi lakótelephez hasonló jó példa jócskán akad nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is. Jelenleg már közel 400 lakásépítő szövetkezet működik az országban. Az ily módon elkészült és tervezett lakások száma több mint 20 ezer, ebből 6200 Budapesten épült illetve épül. 1971-ben a kormányrendelet nyomán indult el a lakásépítkezéseknek ez a formája, tapasztalatok híján, sok nehézséggel. Sem a tanácsok, sem a vállalatok nem ismerték akkor még ezt az építési formát, nehezen találtak alkalmas területet, lassan haladt a közművesítés, nem volt építési anyag, kapacitás stb. A legnagyobb akadályt azonban az jelentette, hogy amikor a kormányrendelet megjelent, akkor már a negyedik ötéves terv irányelvei részleteiben elkészültek. A tervek készítésekor még ismeretlen volt ez az új építési forma, így a tanácsok sehol sem biztosíthattak máról-holnapra megfelelő területet és pénzügyi keretet az előközművesítéshez. Még ma is tapasztalható tájékozatlanság, sőt közömbösség is. A vállalatoknak, a társadalmi szerveknek minden lehetőséget fel kell használniuk, hogy a legtöbb előnyt s a még sok tartalékot tartogató szövetkezeti munkáslakás-építést szorgalmazzák. Ily módon ugyanis ugyanabbból az összegből több dolgozó lakásigényét meg tudják oldani. Lehet gyorsabban A lakásépítő szövetkezetek — a MESZÖV-ök és a SZÖVOSZ adatai szerint — az ötödik ötéves tervben 30—35 ezer lakást akarnak építeni. Hogy ez a terv megvalósulhasson, annak feltétele, hogy a tanácsok a következő tervidőszakban kidolgozásakor vegyék figyelembe a szövetkezetek igényeit, számoljanak velük a telekgazdálkodásnál, a közművesítésnél. Az ötödik ötéves terv lakásépítési koncepciójának már szerves része a terület biztosítása. A jövőben a központi alapból fedezik a területelőkészítés pénzügyi szükségleteit, ami lakásonként több mint 100 ezer forintot jelent. A szövetkezeti építőipar eddigi pénzügyi problémáit is megoldják, oly módon, hogy a nagyobb lakásépítést végző szövetkezetek forgóalapot kapnak. Ennek birtokában megszűnnek a pénzhiány okozta fennakadások a szövetkezeti építkezéseken. Napjainkban már minden lényeges feltétel együtt van ahhoz, hogy a szövetkezeti munkáslakás-építés üteme meggyorsuljon. És vannak még rejtett tartalékok is. Például a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa felhívta a figyelmet arra, hogy a munkáslakás-építkezésekkel kapcsolatos külföldi tapasztalatokra jobban lehetne és kellene támaszkodni. (Megjelent a Budapest című folyóiratban.) Szabó Gabriella Kedvező anyagi feltételek A minta-lakótelep ni Legfelsőbb Bíróság elvi döntése A gazdasági ítélkezésekről szerzett tapasztalatokat összesítették és elemezték a Legfelsőbb Bíróság csütörtökre összehívott teljes ülésén, amelyen dr. Szakács Ödön elnökölt és e napirendi témáról dr. Fekete Károly, az 1973. január 1-e óta működő gazdasági kollégium vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese tartott tájékoztatót. Másik napirendi pontja volt a teljes ülésnek a XXXVII. számú büntető elvi döntés meghozatala. Ennek hátteréhez tartozik, hogy a büntető törvénykönyv öt évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki a lopást, sikkasztást, csalást, vagy hűtlen kezelést különösen nagy érték tekintetében, illetőleg különösen nagy kárt okozva követte el. A büntetés 15 évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt visszaesőként vagy bűnszövetségben hajtották végre. A törvény a különösen nagy kár, illetőleg érték összegszerű meghatározását mellőzte, ezt a bírói gyakorlat feladatkörébe utalta. A Legfelsőbb Bíróság most meghozott elvi döntése szerint a vagyon elleni büntettek általában akkor minősülnek „különösen nagy kár (érték)” szerint, ha annak összege az ötszázezer forintot meghaladja. Az ilyenként minősülő vagyon elleni bűntett mind gazdasági, mind pedig büntetőpolitikai szempontból — úgyszintén közfelfogás szerint is — már olyan mértékben sérti, illetőleg veszélyezteti a társadalom vagy az állampolgárok érdekeit, és a társadalomra veszélyesség olyan fokát tükrözi, hogy elkövetőjével szemben indokolt a legsúlyosabban minősített esetre előírt szigorú büntetési tételek alkalmazása. Új, szárazságtűrő virágföld A kertészeti egyetemen esztendőkön át folytatott talajvizsgálati kísérletek eredményeként újfajta virágföldet sikerült előállítani. Dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár, a talajtani tanszék vezetője elmondotta az MTI tudományos munkatársának, hogy a szobakertészek régóta nem tudtak megfelelő minőségű és mennyiségű földhöz jutni. A szaküzletekben és a kertészetekben forgalomba hozott „póttalajokat” borsos áron és csak esetenként lehetett kapni. A tanszék számos talajmintát vizsgált meg az ország legkülönbözőbb részeiből. Úgy találta, hogy cserepes ültetéshez a Győr-Sopron megyében fellelhető tőzeges talajféleséget lehet a legeredményesebben felhasználni. Nagy előnye, hogy korlátlan mennyiségben és import „társánál” lényegesen olcsóbban áll rendelkezésre. Ugyanakkor a belőle előállított cserépföld minden eddiginél víztartóbb, szükség esetén akár kéthetes öntözési kihagyásokat is eltűr, s így a nyaraló házigazda távollétében sincs veszélyben a növény élete. Kiegészítő intézkedések a........ elvégeztethető hatósági építési munkákról Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter újabb intézkedésekkel módosította a személyi és a vegyes tulajdonban álló lakóépületeken az építésügyi hatóság által elvégeztethető építési munkákról szóló rendeletet. Ebben hangsúlyozza, hogy a népgazdasági terv keretében jóváhagyott lakóházjavítási előirányzat meghatározott hányadát — legfeljebb öt százalékát — a kötelezettek terhére elvégeztethető hatósági építési munkák céljára kell fenntartani. Az építésügyi hatóság által elvégeztetett munkák költségeit, mint az állam javára fennálló követelést a kötelezett terhére külön számlalapon kell előírni és könyvelni, és a befolyt összegeket a tanácsnak lakóház-javításra kell felhasználnia. A rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett. 1975. június 27,1 Tarkabarka Póruljárt bankrablók „Óráink sietnek, túl korán jöttünk” — ismerte el két bandita, aki 15 perccel a pénztár feltöltése előtt tört be kedden egy torinói postahivatalba. A pisztolyokkal felszerelt gengszterek ellenőrizték, hogy tényleg teljesen üres-e a kassza, majd a hivatalban tartózkodó egyetlen alkalmazottnak, egy hölgynek sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy túl korán érkeztek s az épület előtt reájuk várakozó kocsin angolosan távoztak. Végrendelet Az angliai Sheffielben végrendeletileg 22 000 font sterling nagyon hagyott Ivy Mabel Blackhurst asszony — macskájára. „Bleckie nevű macskám igen kedves számomra, s egész életére gondoskodni kívánok róla halálom után is” — írta végre a Olaszországban egyes helyeken annyira elszaporodtak a mérgeskígyók, hogy a hatóságoknak elsősegélynyújtó állomásokat kellett felállítaniuk s a gyógyszertárakat el kellett látniuk kígyószé-Az emberi bőr a ráeső infravörös sugarakat tökéletesen elnyeli, ugyanakkor infravörös sugárzó képességgel is rendelkeznek. Ha tehát meg tudjuk határozni a testfelszín által kibocsátott infravörös sugárzás mértékét, akkor abból vissza lehet számolni a hőmérsékletet. Ezen az elven alapulnak az ún. termográfiás berendezések, amelyeke mind az ipari képen látható hősugárzást érzékelő és közvetítő tv-rendszert angol kutatók dolgozták ki. A kamera 0,2 C fok pontossággal méri a A stockholmi városi tanács szociáldemokrata tagjai javaslatot terjesztettek elő, hogy a svéd főváros kórházainak betegei — amennyiben hosszabb időt töltenek a gyógyintézetek falai között — otthonosabbá tehessék kényszerlakhelyüket: papagájkalitkát, vagy akváriumot is magukkal vihessenek és a deletében az állatkedvelő hölgy. Blackhurst asszony gondoskodott arról is, hogy jó kezekbe kerüljön vagyona kedvenc macskájának kimúlása esetén; a megmaradó összeget az állatok kínzása ellen küzdő királyi társaság fogja örökölni. rummal. Még Rómában is speciális elővigyázatossági intézkedéseket kell tennie a lakosságnak, mivel a mérgeskígyók a fákról egyenesen a lakásokba másznak be. ban, mind a gyógyászatban hasznosan alkalmaznak. Az orvosi célokat szolgáló termogramok tájékoztatást nyújtanak az emberi test felületi hőelosztásáról. A testfelszín hősugárzási tulajdonságainak megváltozása helyi anyagcserezavarokból adódik, amit rákos sejtburjánzás, gyulladás, belső vérzés stb. idézhet elő. kibocsátó felület hőmérsékletét, s ezt a képernyőn követheti figyelemmel a vizsgálatokat végző orvos. hazulról hozott cserepes virágok se hiányozzanak a kórtermek ablakaiból. A javaslat egy további pontja várhatólag nagy vihart kavar majd a városatyák körében, ebéd után egyes betegek, akiknek egészségi állapota ezt megengedi, fogyaszthassanak alkoholt is — annak „lélekemelő” hatása miatt. Mérgeskígyók Árulkodó hősugarak Lakályos kórház A hattyúk tava Kelet-Európában a fehér hattyúk legnagyobb telepeit a Litvánia déli részén fekvő Ziuvintas tavon találjuk. A tóvidék rezervátumnak nyilvánított ingoványaiban több mint 300 hófehér hattyúmadár rakott fészket. A hattyúk az ornitológusok állandó megfigyelése alatt az idén első ízben teleltek kedvelt tavakon, bár azt két hónapon át jégtakaró borította. A Ziuvintas tó a szomszédos mocsarak intenzív lecsapolása ellenére mindeddig megőrizte régi szépségét. Víztartalékait töltések segítségével őrzik meg, amelyeket a tudósok javaslatára építettek ki Litvánia folyóin. A Ziuvintas ezt a különleges gondoskodást növényvilága és faunája rendkívüli gazdagságának köszönheti. A viszonylag nem mély és ezért gyorsan felmelegedő tóban 437 növényfajta él, amelyek közül igen sok ritkaságnak számít a Baltikum vidékén. A rezervátumban 215 madárfajta, nyolcszáz féle rovar és sok emlősállat él. Hála a rezervátum rendkívül gazdag madárvilágának, az ornitológusok onnan több madárfajtát áttelepíthettek Litvánia más tavaira.