Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

Tanuló felnőttek Ritkán szólunk a tanuló felnőttekről, s ha igen, job­bára a számok, a rideg sta­tisztika tükrében. Ennyien és ennyien tanultak, en­­­nyien és ennyien lemorzso­lódtak, a többi sikeres vizs­gát tett. A számokat persze nem tudjuk megkerülni. A statisztika hiteles, olykor ke­gyetlen valóság, de mindig valamilyen tendenciával. De mi van a számok mö­gött? Mi van a beiratkozá­sok, az eredményes tanulás meg az úgynevezett „le­morzsolódások” számadatai mögött? Tudásvágy? Élén­külő tanulási kedv? Min­denképpen, egyfelől. A be­­iratkozókat persze a maga­sabb beosztással járó több fizetés, a magasabb életszín­­­vonal természetes igénye is ösztönzi. Vagy eleve kötele­zik a dolgozót a magasabb végzettség, illetve az érett­ségi megszerzésére. Mit je­lent ez? Három-négy évi es­ti vagy nem egyszer éjsza­kába nyúló rendszeres tanu­lást. Kinek-minek mást is jelenthet, de egyet minden­képpen: aki nem próbálta, nem tudja, mennyire hihe­tetlenül nehéz és kemény emberi próbatételt. Különö­sen nőknek, családanyáknak. Itt nincs „legnehezebb év”, itt mindegyik egyformán nagy tehertétel. Át kell szer­vezni az életet, a családi munkamegosztást, a szabad­időt, amit csaknem egészben igénybe vesz a tanulás. Mennyi lemondás és men­­nyi akaraterő kell, hogy ne hagyják abba; leküzdeni a gátlásokat, folytatni és siker­rel befejezni azt, amit el­kezdtek! Mert a régi élet­rend, a régi kapcsolatok bi­zonyos periódusokban erő­sebbek lehetnek, s a jelent­kező fáradtság, a pillanat­nyi kudarcok vagy éppen si­kerek is lazításra biztatnak. És ezen is túl: mennyi gond, szakmai probléma, emberi kicsinyesség, érzéketlenség kisebb-nagyobb terhét cipeli magával a dolgozva tanuló felnőtt a munkahelyéről az iskolába! A munkahelyek egy részé­­ben ma még a dolgozó egyé­ni gondjának tekintik a ta­nulást. Akadnak azonban szép és követendő példák is, amikor nemcsak a sikeres vizsgák után részesítik hiva­talos elismerésben, hanem segítik, bátorítják, törődnek vele. S erre szükség is van, mert mennyivel kevesebben törnének le az első nehézsé­gek láttán, ha idejében a hó­nuk alá nyúlna valaki a közvetlen munkahelyi kör­nyezetben, esetleg maga a tanulmányi felelős, hiszen azért sajnos, a kedveszegett­­ség, a lemorzsolódás adatai szinte ijesztőek. Fokozott törődést, segítség­­adást érdemel mindegyikük, főként azok, akik vidékről járnak be. A felnőttek gim­náziumában például sok olyan érettségiző felnőtt hall­gató van, aki napi munkája, az iskola és a vonatozás után, este tízkor még kilométereket gyalogol hazáig... S a tanu­ló dolgozók legalább egyhar­­mada jár be vidékről! Kell-e még mondani, hogy a dolgozók iskolarendszerű tanulása nem az egyén ma­gánügye, amit hurcol magá­val, amíg bír, és vagy ös­­­szeroskad alatta, vagy nem? Bizony kell. Hogy legalább annyira vállalati és társa­dalmi ügy is ez az „egyéni'­ gond és áldozatvállalás — művelődésügyünk rendsze­rében. Azt szeretnénk, ha ér­tékké lenne a felnőttek ta­nulása az emberek általá­nos értékrendjében, ha tisz­teletet és megbecsülést kap­na, aki ezt vállalja. W. E. Még mindig nem elég Szolgáltatásfejlesztés Szolnokon Az iparosítás, a lakosság számának növekedése az életszínvonal emelkedése, a világ minden részén, minden ipari városban a szolgáltatá­sok fejlesztését követeli meg. Ez különösen fontos társa­dalompolitikai feladat vi­szonylag új ipari közpon­tokban, ahol egyre több munkás és alkalmazott él, akiknek életmódjához hozzá­tartozik bizonyos szolgálta­tások igénybevétele is. A na­ponta nyolc órát dolgozó, gyakran műszakra járó anya például nem, vagy csak igen sok fáradság árán képes a család ruháit otthon mosni. A hagyományos szolgáltató­­hálózat pedig legtöbbször nincs felkészülve az újfajta igények kielégítésére. Több lakos, több igénylő Az ipari városoknak utóbb említett csoportjába tarto­zik Szolnok is. A megyeszék­hely üzemei egyre több em­bert foglalkoztatnak és a dol­gozók jelentős része a város­ba be is költözik. A IV. öt­éves terv ideje alatt például 10 százalékkal nőtt Szolnok lakóinak száma, az új la­kosoknak több mint a fele „bevándorló”. A másik, a szolgáltatás fejlesztésében so­kat számító jelenség: a szol­nokiak egyre nagyobb­ há­nyada vállalt munkát. Az említett változások, az élet­színvonalpolitikai célok el­érése Szolnokon is a szolgál­tató ágazat fejlesztésére kényszerítettek. Legutóbbi ülésén Szolnok város Tanácsa is megtárgyalta a szolgálta­tásfejlesztés eredményeit, az elkövetkezendő évek felada­tait. Az előző tervidőszakban javult a helyzet: 1975 végére a vállalatok és szövetkeze­tek már másfélszer annyi la­kossági megrendelést fogad­hattak el, mint öt évvel ko­rábban, 35 százalékkal több szolgáltatást végeztek a kis­iparosok is. A lakosságot több felvevőhely várta, kul­­turáltabb lett a kiszolgálás.­ Néhány szolgáltatás különö­sen gyorsan fejlődött. A gép­kocsiszervizek és a textiltisz­títás teljesítménye majdnem kétszeresére nőtt 1971—75- ig, az építőipari szolgáltatá­soké pedig megnégyszerező­dött. A negyedik ötéves terv eredményeinek ellenére a vállalatok, a szövetkezetek, a kisiparosok még ma sem ké­pesek kielégíteni a szükség­leteket. Sőt, éppen azon szol­gáltatások fejlesztése a leg­kívánatosabb, amelyeknél az elmúlt években is nagy elő­relépést tapasztalhattunk. A személygépkocsijavítás leher­tőségei ma még elmaradnak az egyre növekvő gépkocsi­­park igényeitől. A textiltisz­títás a kevés peremkerületi felvevőhely miatt okoz gon­dot. A háztartási gépek, a rádiók, a tv-k javítását a szervizállomások rossz fel­szereltsége, a műhelybe szál­lítást végző járművek hiá­nya nehezíti. Az V. ötéves tervben is fontos feladat a lakáskarbantartás továbbfej­lesztése. A lakásjavítási igé­nyeket a vállalatok és szö­vetkezetek ma még képtele­nek kielégíteni. Az építőipari nehézségeket pedig csak to­vább fokozza, hogy a válla­latok, szövetkezetek nem tö­rődnek eléggé a szolgáltatás fejlesztésével. Új szolgá­­tatóházak Azonban nem csak az új, vagy a korábban elhanyagolt szolgáltatásokra kell odafi­gyelni, Szolnokon például kevés a fodrász és kozmeti­kai üzlet, korszerűsítésre vár­nak a cipész- és szabóműhe­lyek. Az ötéves terv végéig, 1980-ig sok minden történik majd, hogy a lehetőségek és a szükségletek közötti fe­szültséget tovább enyhítsék. A XXVII. AFIT szolnoki üzeme megduplázza lakossá­gi szolgáltatásait, a Vasipa­ri Vállalatnál pedig másfél­szer annyi értékű gépkocsi és motorkerékpár-javítást végeznek mint 1975-ben. To­vább folytatódik a Patyolat Vállalanak az elmúlt tervcik­­lusban elkezdett beruházási programja. Annak ellenére, hogy a megyeszékhely az egy lakosra jutó tisztított ru­hák súlyát tekintve Buda­pest után az országban a má­sodik helyen áll, 1980-ig 6,1 millió forintról 9,3 millió fo­rintra emelkedik a textil­­tisztítás teljesítménye. A Pa­tyolat tervei között új szol­gáltatások, a szőnyegpadló- és kárpitozottbútor-tisztítás elterjesztése, illetve a „ház­tól házig” szállítás bevezeté­se is szerepel. A tervek sze­rint öt év alatt majdnem megduplázódik az építőipari szolgáltatások értéke is. Az elkövetkezendő évek legna­gyobb feladatai a Dózsa György úton, a városközpont­ban, és Keskeny János úton megépítendő szolgáltató há­zak átadása a lakosságnak. A tanácsok is segítenek A célok elérése érdekében a megyei tanács pénzzel is segíti a vállalatokat, szövet­kezeteket. Az V. ötéves terv­ben 18 millió forint támoga­tást adott a szolnoki lakos­ság ellátásának javítására. A városi tanács pedig terü­letet biztosít a beruházások megvalósításához, szervezi a mielőbbi megvalósítást ös­­­szehangolja a kivitelezők munkáját. A riuföldek felületének gondos kialakításához nélkülözhe­tetlen talajaprító célgépet készítettek a Középtiszai Állami Gazdaságban a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tervei alapján. A gép próbái most kezdődtek meg a garahalmi rizs­te­lpen Losonczi Pál Afganisztánba utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Mohammad Daoudnak, az Afgán Köztársaság elnökének meghívá­sára ma hivatalos látogatásra indul Afganisztánba. Befejeződött a nemzetközi béketalálkozó Debrecenben Tegnap délelőtt a küldött­ségek tagjainak a felszóla­lásával folytatódott Debre­cenben az Országos Béketa­nács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szervezett nem­zetközi béketalálkozó. A fel­szólalók beszámoltak az or­szágban folyó békeharcról. A felszólalások befejezté­vel a szovjet küldöttség tag­jai — a béketalálkozó részt­vevőinek nagy tapsa kísére­tében — átadták a találkozó szervezőinek, az Országos Béketanács elnökségének szánt ajándékukat: a Lenint ábrázoló képet és az eredeti békedekrétum másolatát, majd Berend T. Iván tar­tott rövid összefoglalót. Ezután Darvasi István fel­olvasta a debreceni nemzet­közi béketalálkozó résztvevői által egyhangúan elfogadott üdvözlő távirat szövegét. Címzettje a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa volt. „A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére a Magyar Népköztársaságban rendezett nemzetközi béketalálkozó résztvevőin a népfront- és a békemozgalm­­ak képviselői üdvözöljük a szovjet népet, amelynek történelmi méretű eredményeit, az érett szocia­lista társadalom vívmányait a minap rögzítette az új al­kotmány. Szívből kívánjuk szovjet barátainknak és elv­társainknak, hogy a lenini Kommunista Párt és annak Központi Bizottsága irányí­tásával érjenek el további nagyszerű eredményeket a szovjet gazdaság felvirágoz­tatásában, a dolgozók élet­­színvonalának emelésében, a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdításában." Ezután Darvasi István a béketalálkozó elnöke mon­dott zárszót. Tito Párizsban tárgyal (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) LoSONCZI PÁL FOGADTA A FINN PARLAMENT KÜLDÖTTSÉGÉT Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke tegnap az Országház Munkácsy-termé­­ben fogadta a finn parla­­lament küldöttségét, amely Veikko Helle-nek, a finn par­lament elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű ta­­lálkozó­n jelen volt Péter János, az országgyűlés alel­­nöke, valamint Kaarlo Juha­­na Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe. KITÜNTETÉSEK A PARLAMENTBEN Az Elnöki Tanács — a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népei testvéri barátságának, fegyveres erői együttműködésének és fegy­verbarátságának elmélyíté­sét szolgáló tevékenysége el­ismeréseként — a Vörös Zászló Érdemrend kitünte­tést adományozta 0 Dzin U hadseregtábornok, a Koreai Munkapárt Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Bizottság titkárának, a KNDK népi fegyveres erői miniszterének; a Vörös Csil­lag Érdemrend kitüntetést adományozta Kim Gvang Dzin altábornagynak; a Ki­váló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozta Kim Ing Do vezérőrnagynak, Dzan Bong Dzin vezérőr­nagynak, Hong Szeng Rjul vezérőrnagynak, Kang Dok Szu vezérőrnagynak, Kan­g Szong Csei főezredesnek, Kim Szong Hong ezredesnek, Kim Hjong Gin főezredesnek és Zo Ze Hjong alezredesnek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke tegnap a parlament Mun­­kácsy-termében adta át. A KNDK népi fegyveres erőinek minisztere vezette katonai küldöttség csütörtö­kön meglátogatta a Magyar Néphadsereg egyik dunántú­li alakulatát. JOHANN STEINER BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak vendégeként október 12—13-án Budapesten tartóz­kodott Johann Steiner, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, a KB nemzetközi osztá­lyának vezetője. Az osztrák vendéget fogad­ta Gyenes András, a Közpon­ti Bizottság titkára.­ POZSGAI IMRE FOGADTA A KÖLTŐTALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐIT Tegnap a IV. nemzetközi költőtalálkozó vendégei ma­gyar kulturális intézmények­be látogattak. Felkeresték a Vörösmarty téri kultúra há­zát, ahol a PEN klubban rendezett baráti találkozón megismerkedtek a nagyvilág című világirodalmi folyóirat munkájával, szerkesztőivel. A vendégek egy másik cso­portja a Szerzői Jogvédő Hi­vatal munkájába tekintett be. Este Pozsgay Imre kultu­rális miniszter a költőtalál­kozó vendégeinek tiszteletére fogadást adott a Hungária étteremben. IFJÚ GÉPI FEJŐK VERSENYE Az idén Szolnokon, a Hoki Állami Gazdaság alcsiszigeti központjában működő Mér­nök és Vezetőképző Intézet iskolájában rendezik meg az ifjú gépi fejők versenyének második országos döntőjét. A fiatal szakemberek három­napos versenyét tegnap dél­után Gyenesi István, a KISZ KB falusi és mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg. Az ország minden ré­széről Szolnokra érkezett te­henészek nemcsak elméleti és gyakorlati tudásukat mé­rik össze, hanem szakmai be­mutatót is láthatnak a Szol­noki Állami Gazdaság piros­­kamajori tehenészeti telepén. EGY MONDATBAN — Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban köszön­tötte Geronimo Arnedo Al­­varezt, az Argentin Kommu­nista Párt főtitkárát 80. szü­letésnapja alkalmából, A Felszabadulás tsz-ben jó eredményeket ígér az őszi lehalászás (Tudósítónktól.) Egyharmadánál tart az őszi nagyhalászat a szolnoki Fel­­szabadulás Halászati Tsz vi­zein. A 25. jubileumi halá­szati idény eddigi eredmé­nyei azt tanúsítják, hogy a szakszerű tenyésztői munka eredményeként bőséges a „haltermés”. A Tisza holt­ágaiban kialakított intenzív területekről alig három hét alatt mintegy nyolc vagon halat, pontyot, harcsát, amúrt, busát, süllőt fogtak ki. Szépen zsákmányoltak a természetes vízterületeken is, hét vagon hal került a te­lelőkbe, illetve Szolnok é­s környéke piacaira. Az őszi nagyhalászat dan­dárja egyébként a héten kez­dődött meg, a fegyvernek a tiszai holtág, valamint a há­rom milléri és a szajoli tó­gazdaságok lehalászásával. A szövetkezetiek úgy számít­ják, hogy a tervezett hoza­mot némileg túlszárnyalva 35,5 vagon halat adnak fo­gyasztásra.

Next