Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

1977. október 30. Mi legyen a házipatikában? Válaszol a megyei főgyógyszerész Dr. Szeghy Gergelyné me­gyei főgyógyszerészt azért ke­restük fel, hogy tanácsot kér­jünk: a gyógyszerellátás megváltozott körülményei között a szakember mit ja­vasol olvasóinknak, mit tart­sunk otthon, a házipatiká­ban? Kötözőszer, fájdalomcsillapító — Minden háztartásban legyen az, ami az elsőse­gélynyújtáshoz nélkülözhe­tetlen. Kötözőszer — steril géz, fertőtlenítőszer, ragta­pasz, sebhintőpor —, hiszen a háziasszony megvágja a kezét, a gyerek is megse­besülhet. Legyen otthon hő­mérő! Panasz esetén jó, ha az orvos az utóbbi órák test­hőmérsékletéről tájékoztatást kap, ez kiindulópontot jelent­het a betegség megállapítá­sánál. Rohanó korunkkal jár, hogy fáj a fejünk, ezért jó, ha fájdalomcsillapítót tar­tunk otthon, ugyanezt nem mondom a lázcsillapítóra, pedig majd minden háznál van. Igaz, kisgyermekes csa­ládban, adott esetben élet­mentő lehet. A láz sokféle betegség ismérve, ha elfed­jük, félrevezetjük a kezelő­orvost, ezért nem vagyok híve a szedésének. Nálunk nincs is otthon. Ami viszont mindig van, az a kamilla. Fertőtlenít, serkenti a seb gyógyulását, csökkenti a gyulladást — egyik leglel­kesebb híve vagyok. — Idősebb családtag szá­mára jó a háznál a hashaj­tó. A mozgásigény csökke­nésével emésztési problémák jelentkeznek, indokolt a segítség. Esetleg tarthatunk még otthon orrcseppet, de folyamatos használata nem tanácsos, a nyálkahártyát károsítja. Vannak olyan be­tegségcsoportok amelyek vé­gigkísérik az embert — ma­gas vérnyomás, asztma, cu­korbetegség, epilepszia, — ezek gyógyszerei mindig le­gyenek otthon, ha a beteg rendszeresen jár orvosi ellen­őrzésre, gondozásra... Egyéb gyógyszerekre otthon nincs szükség, hiszen ma már vá­roson és falun van gyógy­szertár. Betegség esetén or­voshoz kell menni! Az em­ber és az egészsége sokkal nagyobb kincs, mint a rossz vízcsap, amit otthon barká­csolnak. — Az egyszerű házipatikát is gondosan zárjuk el. A felnőttek dolgoznak, sok he­lyen felügyelet nélkül van otthon a gyerek. Gondoljunk a kíváncsiságára, kutatási ösztönére. Gondolkodás nél­kül megeszi a kicsi sárga cukorkát” vagy a barna „drazsét” és kész a baj! Leg­szívesebben megfordítanám a beszélgetést és arra hívnám fel a figyelmet, hogy mit n­e tartsunk otthon?! Erős hatá­sú gyógyszereket, antibioti­kumokat, és főleg laikus ál­tal ajánlott gyógyszereket semmiképpen. És ne őrizzük meg a maradék gyógyszere­ket! Ha három év múlva esetleg ugyanaz a betegsé­günk tér vissza, könnyen le­het, hogy nagyobb bajt oko­zunk, ha a régi gyógyszert elővesszük, hiszen az eltart­hatósági ideje — ami min­den gyógyszernek van — le­járt és olyan kémiai reakció indulhatott meg benne, ami­nek hatása az eredetitől me­rőben eltér. Bármilyen ár­talmatlannak tűnik is a se­lejtezésre ítélt gyógyszer, azt úgy semmisítsük meg, hogy ember ne férhessen hozzá! Ne dobjuk még a kukába sem, mert szomorú tapaszta­latok bizonyítják, hogy a gyerekek még ott is rátalál­nak. Minden gyógyszer­­tárban megvan a lehetőség arra, hogy az otthon tartott gyógyszereket a szakember ellenőrizze és megállapítsa, mit nem szabad felhasználni belőlük. Legalább tíz éve be­szélünk erről, ám a lehető­séggel nagyon kevesen élnek. Tabletták helyett Gyógyszerek helyett né­hány jó tanács is elkel házi használatra, mondta a fő­gyógyszerész. Mert mit te­szünk sokan? Ahhoz, hogy a napot szellemileg frissen kezdjük, ébredés után meg­isszuk az első fekete kávét, a munkahelyen a másodikat, aztán „nincs idő” rendszeres étkezésre, jön az idegesség, a fáradtság érzete. Délután már elkezdjük a nyugtatót szedni. Otthon még annyi a teendő, nem győzzük elvé­gezni, frissítőnek megiszunk egy újabb kávét. Aztán este nem tudunk elaludni, be­vesszük az altatót.. . Millió gyomorpanasz forrása, hogy munkába indulás előtt még ezt is, azt is elvégezzük, reg­gelizésre nem jut már az időből. Este viszont jól be­vacsorázunk, utána nem mozgunk, mert a tévé rabjai lettünk, így aztán éjszaka megint jönnek az álmatlan órák a rossz álmok, amikor újra az altatóhoz menekü­lünk. Nyugtatók és altatók he­lyett ésszerűbben kell él­nünk. — re — SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ha nagyobb asztal kell Sok felesleges keresgélést és rakosgatást takarítunk meg, ha a gyerekek munka­asztalát — amennyiben az a modern lakásokban helyszű­ke miatt nem elég nagy fe­lületű — valami módon ,,ki­­bővítjük”. Pontosabban, ha olyan toldalékot készítünk, amely nincs állandóan rajta, csak akkor, ha szükség van rá. Ehhez a megoldáshoz adunk néhány ötletet. A toldás lehet az asztal (1.) rövidebbik élére szerelt 20—40 cm széles deszka (2.) amit két-három — vasbolt­ban kapható — csuklópánt­­tal (8.) csavarozzuk a helyére, hogy használaton kívül le­csapható legyen. A vízszintes helyzetet két háromszögle­­tűre formált deszkadarab (4.) támasztja alá, amelyet a lábakhoz csavarozunk, ugyancsak csuklópántok köz­­beiktatásával. A bővítés megoldható a konyhaasztalok gyúródeszká­jához hasonló módon, és ki­behúzható lappal is, például régi rajztáblával (5.). A táb­lát az asztallap alatt körbe­futó deszkán vésett, vagy fűrészelt résen dugjuk be és csavarokkal úgy szabályoz­zuk hogy kétharmadáig le­gyen kihúzható (6.). Kön­­­nyebb kezelhetőség végett alumínium fiókfogantyút is csavarozhatunk az élére. Ke­vesebb asztalfurkálással jár, ha csak két lyukat vágunk és azokba csúsztatjuk be a két, — vízszintes deszkát tartó — keményfaléc darabot (7.). Nem árt, ha az utóbbi élé­re 8—10 cm széles, függőle­gesen álló deszkát csavaro­zunk, ez meggátolja a köny­vek, füzetek lehullását. Még egy megoldás: a toldalék­deszka (8.) szélére alule­­m­ezből hajlított „U” idom­vasat (9.) szerelünk, és szük­ség esetén rácsúsztatjuk az asztal szélére. Függöny a lakásban Van fényáteresztő és söté­títő függöny. Ám e két tulaj­donság mellett rengeteg sze­repe lehet a függönynek a helyiség hangulatának meg­teremtésében. Harmonizál, szebbé teszi a berendezést, sőt , még a helyiség ará­nyait, hőmérsékletét is be­folyásolhatja. A fényáteresztő függöny áttetsző anyagból készült, s áttört, háló, négyzet vagy csipkemintás. Csak a helyi­ség hangulatát befolyásolja, fényviszonyait nem, mivel ugyanúgy engedi át a fényt, mint az ablaküveg. Régi be­rendezésű lakáshoz, stílbú­torhoz használhatunk csip­kefüggönyt, akár régi kézi­munkát, akár gépi csipkét. A sötét színű bútorok és kárpi­tozás igénylik ezt a könnyű, formai játékot. A modern berendezéshez azonban csín­ján bánjunk a mintázott függönyökkel. Csak akkor, használjunk virágmintás vagy bonyolultabb geometri­kus mintázatú csipke — klöpli, teritex — függönyt, ha egyébként nincs harsogó, nagymintás textil a szobá­ban. Ellenkező esetben vá­lasszuk az apróbb vagy na­gyobb hálós, sima függönyt. harnis alá világítást A függSny, mind a fény­­áteresztő, mind a sötétítő, addig érjen, ameddig az ab­lak fakerete. Ha el akarjuk titkolni az ablak formáját vagy éppen kicsi a helyiség, az egész ablakos falat tető­től talpig bevonhatjuk füg­gönnyel. Szép, egységes felü­letet alkot a húzott függöny­ fölé, a karnis alá világítást szereltethetünk, — remek hangulatfény, — ez az úgy­nevezett függönyvilágítás, amely az egész függöny fel­ső szélén végigfut. Kedélyüdítő A sötétítő függöny készül­het kartonból, pamutból, szö­vött anyagból, de még bár­sonyból is. Szerepe, hogy a lakás esti kivilágítását, belső életét elzárja a külső tekin­tetek elől; ha a lakásnak ro­lója, redőnye, zsaluja vagy más sötétítő ablakszárnya van, természetesen nem szük­séges a sötétítő függöny. Ha­csak nincs valami egyéb szándékunk vele. Például: északi fekvésű szobába, aho­va soha nem süt be a nap, készíttessünk sárga függönyt. A jól megválasztott szín be­lopja ide a napsugár hangu­latát. Városi bérházak közé, ahol csak a szemben lévő ab­lak jelenti a „természetet”, a zöld, levélmintás függöny üdíti a kedélyeket. Ha pedig túlságosan is sok napfény süt a szobába, kék, sötétkék függönnyel ki­rekeszth­etj­ük. De nehogy meleg színeket, narancsot, rózsaszínt, pirosat válasszunk, mert az a fényt még melegebbnek tünteti. Meleg színű függönyt te­gyünk idős, fázós családtag­jaink szobájának ablakára: a púderrózsaszín, a lazac, a narancsos okker meleg hatá­sú. A hideg színek — zöld, kék — alacsony, meleg szo­bában, nyaralóban igen kel­lemes hangulatot kölcsönöz­nek. A nyomott, szövött függö­nyök mintázata nem lehet független a szoba berendezé­sétől ! Nagymintás, harsogó motívummal ellátott darab kizárólag egyféle lehet a szobában, ha nem akarjuk, hogy állandó feszültség ve­gyen körül bennünket. A csíkos, a kockás variálható. Szép, ha ugyanabban a szín­állásban többféle mintázatú textilt veszünk. Piros-fehér kockás a függöny, piros-fe­hér pettyes az asztalterítő, és piros-fehér csíkos a bú­torhuzat. A száda,­­ akár tiszta fe­hérben, akár fehér alapon valamilyen beszövéssel vásá­roljuk — csak akkor illik a helyiségbe, ha valamilyen egyéb népies holmink is van: párna, faragott szék, stb. Ebben az esetben nem kell az azonos színálláshoz ra­gaszkodnunk. A függöny lehet fodros, rojtos, de legszebb a simán beszegett, ráncolva felakasz­tott. Ez utóbbi illik legjob­ban mindenféle berendezés­hez, de ez a legkönnyebben tisztítható is. Angol mese „Mit csináljak Az erdőben, bokrok árnyé­kában ült egy kicsi medve, és unatkozott, így magam­ban — búslakodott —, hiszen én csak egy kicsi medve va­gyok.” Arra jött egy másik kicsi medve, az is letelepe­dett a bokrok árnyékában, s együtt unatkozott az egy ki­csi, két kicsi medve. Arra jött a harmadik, és megkér­dezte:­­ — Mit csinál itt ez az egy kicsi, két kicsi medve? — Unatkozunk — mondta az egy kicsi, két kicsi med­ve, és most már hárman Három kicsi medve unatkoztak. Aztán egyszer csak megszólalt az első ki­csi medve: — Építhetnénk egy házi­kót! — Építsünk! — mondta a második kicsi medve. — Szép, nagy házat épít­sünk! — mondta a harmadik kicsi medve. És ekkor az egy kicsi, két kicsi, három kicsi medve munkához látott. Az első ki­csi medve kidöntött egy n­agy-nagy fát. A második kicsi medve deszkát fűré­szelt a fából. A harmadik kicsi medve meggyalulta a deszkákat, aztán az egy ki­csi, két kicsi, három kicsi medve együttes erővel föl­épített egy takaros kis házi­kót. Volt abban a házikóban egy kicsi, két kicsi, három kicsi szoba, a három kicsi szobában egy kicsi, két kicsi, három kicsi ágyacska, egy kicsi, két kicsi, három kicsi asztalka meg szék, és mind­egyik szobácskának volt egy kicsi két kicsi, három kicsi ablaka. A medveházikónak így hát sok-sok ablaka volt, hogy az egy kicsi, két kicsi, három kicsi medve szobájá­ba mindig besüssön a nap. No, de gondolni kellett a télre is! Télen hideg van, fű­teni kell. Ezért az egy kicsi, két kicsi, három kicsi med­ve rakott a három szobács­kába három kályhát. Aztán kimentek fát gyűjteni a télire. Az egyik kicsi medve össze­gyűjtötte a fát, a második kicsi medve hazavitte, a har­madik kicsi medve a fás­kamrába hordta. Aztán az egy kicsi, két ki­csi, három kicsi medve leült a házikó elé. — Mi most unatkozunk? — kérdezte az egyik kicsi med­ve. — Igen, mi most unatko­zunk — mondta a második kicsi medve. — Bizony, nagyon unatko­zunk —• brummogott a har­madik kicsi medve. — Mit is kellene csinál­nunk, hogy ne unatkozzunk? — töprengett az egyik kicsi medve. — Nem is tudom, mitévők lehetnénk — mondta a má­sodik kicsi medve. — Unatkozni rossz — mondta a harmadik kicsi medve. Aztán az egy kicsi, két ki­csi, három kicsi medve kó­rusban mondta: — Szaladjunk haza a ma­mánkhoz, a mamánknál majd jó lesz nekünk, soha­sem unatkozunk! Visszatotyogott a mamájá­hoz az egy kicsi, két kicsi, három kicsi medve, otthagy­ták a takaros házikót az er­dő közepén. A házikó azóta magányosan búslakodik, s várja, hogy hátha arra téved és az egy kicsi, két kicsi, há­rom kicsi szobájába beköl­tözik az egy kicsi, két kicsi, három kicsi unatkozó csacsi medve, 11 Megfelelő színüt A térhatás is megváltoz­tatható e lakástextília segít­ségével. Kis helyiséget tágít a világos színű függöny. A sötét színű a zártság érzését kelti. Ha alacsony a lakás, a függőleges csíkozású függöny magasítja; ha túl magas a helyiség — s az ablakkeret megengedi — ne fedje be a falat a függöny, hanem csak széles sávban fusson végig az ablakon, ablakokon. A függöny viszonylag ol­csó. Értékénél azonban sok­kal nagyobb az esztétikai je­lentősége. Mint a fenti ké­pünkön is látható, az egy­színű szőnyeg és az egyszínű bútorkárpitozás jól egészül ki a nagymintás függönnyel, sőt, lehetővé teszi, hogy a függöny által egységessé ki­képzett felületet sima falként használjuk, azaz háttal elé állítsunk ülő bútort,

Next