Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-11 / 8. szám
1980. január 11. 0 központi ifjúsági alap támogatásával Kedvezményesen üdülhetnek a fiatalok • Utalványok klub- és szakköri felszerelésekre Az idén több mint félszázezer kedvezményes üdülési utalványt bocsátanak a dolgozó fiatalok rendelkezésére a központi ifjúsági alapból. Az utalványok birtokában egy-egy fiatal 400 forint ’részvételi díj ellenében hét napot tölthet január— március és október—december hónapokban a budapesti „Hotel Ifjúságiban” valamint a kőszegi Panoráma Szállodában, május—szeptember hónapokban pedig 300 forintért a Kilián telepi és a verőcemarosi nemzetközi ifjúsági üdülőtáborban. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak 3 ezer utalványt juttatnak el. Nekik hét napra 250 forintba kerül a kedvezményes üdülés a vizsgaidőszak után, a nyári hónapokban a Kiliántelepi és a verőcemarosi üdülőtelepen. A középiskolások és a szakmunkástanulók a nekik biztosított 24 ezer utalvánnyal egy hétig — ugyancsak 250 forintért — üdülhetnek a nyáron 5 pihenőtáborban, többek között Badacsonyban és Visegrádon. A táborokban, az ifjúsági szállodákban szállást, és naponta háromszor bőséges étkezést kapnak a fiatalok, s kulturális és sportprogramokat is szerveznek számukra a rendezők. Az üdülőjegyek 50 százalékos vasúti kedvezmény egyszeri igénybevételére is jogosítanak. A legkisebbekről sem feledkeztek meg:24 ezer utalvánnyal segítik az úttörők és a kisdobosok önálló csapattáborozását, vándortáborozását. A szocialista országokba kiránduló fiatalok utazási költségeihez is hozzájárulnak — 800 forint értékű utalványokkal — ha a társasutazásokat a munkahelyeken, illetve az iskolákban, szervezik. A központi ifjúsági alap olyan kedvezményes utalványokat is bocsát a fiatalok rendelkezésére, amelyeket kulturális események látogatására használhatnak fel. Az év végéig 64 ezer ilyen kedvezményes ifjúsági bérletutalvány talál gazdára: valamennyi hasznosítható a fővárosi és a vidéki színházaik, közművelődési intézmények hangverseny-, opera- és színházi bérleteinek a megváltásánál. A fiatalok közül a szakmunkástanulók hangverseny-látogatásához járulnak hozzá a legnagyobb számban, s több mint 20 ezer, szakmáját tanuló ifjúnak nyújtanak így zenei élményt az idén. Háromezer’ utalvánnyal segíti az ’alap a fiatalok munkahelyi és iskolai klubjainak, edzőtermeinek, műhelyeinek és fotólaboratóriumainak felszerelését, bővítését. A háromezer forint értékű utalványokra hang-, fotó-, filmtechnikai eszközöket, közösségi játékokat és sportszereket vásárolhatnak. Az idén először adták ki egyesítve a kulturális és a turisztikai utalványtömböt. A 20 forint értékű utalványokkal színházakba, hangversenyekre, ismeretterjesztő előadásokra látogató fiatalok jegyeinek árát mérsékelik. A 35 ezer utalványtömböt ezenkívül felhasználhatják az állami, és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban, továbbá a Kossuth Könyvkiadó valamennyi munkahelyi és tanintézeti terjesztőjénél, s az ifjúsági kölcsönző szolgálat sport- és turisztikai eszközeinek igénybevételénél is. Egy utalványtömbbel ötször lehet ellátogatni kulturális programokra, s ugyancsak ötször használható fel túrázás közben az éttermekben, az ifjúsági szállodákban. A tömbb egyszeri alkalommal 50 százalékos vasúti jegykedvezmény igénybevételére is jogosít. GAZDAG PROGRAMOT ÍGÉR A CSEHSZLOVÁK KULTÚRA Mintegy 400 kulturális esemény, köztük képzőművészeti kiállítás, irodalmi est, barátsági rendezvény fémjelzi a csehszlovák kultúra idei tevékenységét. Csehszlovákia felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából bemutatkoznak Magyarországon a baráti ország neves képzőművészei. Az év folyamán több előadás hangzik majd el Csehszlovákia társadalmi életének szinte minden területéről. S az idén Szolnok megye ad otthont a magyar— csehszlovák barátsági hét rendezvénysorozatának. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság közleménye Jutalmazott pályamunkák Szolnok megyeiek a díjnyertesek között Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának 1979. évben meghirdetett felhívására húsz pályamunka érkezett. Ezeket az illetékes szakemberek elbírálták, tizennyollcat jutalmazásra javasoltak. A Debreceni Akadémiai Bizottság 1979. december 17-én tartott ülése a szakbizottságok vezetői által is támogatott szakértői javaslatokat megtárgyalta és jóváhagyta. A jutalmazott pályamunkák a következők: Bensőn Vilmos: Közösségnevelés és önművelés a népi kollégiumokban. Dr. Szabó József: Nyíregyháza küzdelme az óvodáért a reformkorban. Szilágyi Ferenc: A mezőtúri gimnázium önképző körének 100 éve, és a mezőtúri gimnázium 450 éve. Dr. Tóth Béla: Ady és Debrecen. Dr. Gyarmathy Zsigmond: Beregdaróc, Beregsurány és Marokpapi Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története. — Péter József: A sápi „Kossuth” Termelőszövetkezet története megalakulásától a földesi „Lenin” Termelőszövetkezettel való egyesülésig. Dr. Soós Pál: A kulturális decentralizáció és a vidéki életmód. Szabó László: A Jászság társadalomrajza a XVIII —XIX. században. Dr. Kántor Sándorné: Tudós tanárok a középiskoláiban Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyében a felszabadulásig. Dr. Csaba Béla és munkatársai: Tisztított thymosin előállítása, s néhány biológiai hatásának vizsgálata. Dr. Szegedy Gyula és munkatársai: Immunreaktivitást javító szerekkel szerzett in vitro és in vivo tapasztalataink Hodgkin kórban. Dr. Sipka Sándor és munkatársai: Emberi lyifokin készítmények előállítása és klinikai alkalmazása bőrdaganatok kezelésében. Dr. Berényi Sándor: Neopin előállítása és kémiai átalakításának vizsgálata. Gothárd Lajos és munkatársai: A magyar szürke szarvasmarha viselkedése és tartási körülményei a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Dr. Palotás Gábor: Miammoconiológiai vizsgálatok csapdázás és bagolyköpet alapján a Hortobágyon. Dr. Aradi Csaba: Telepesben fészkelő madárfajok etológiai vizsgálata a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Sárkány László: A lakóterületi csővezetékes hulladékszállítás'' korszerűsítéséről tanulmány készítése, tekintettel a köztisztasági vállalatok műszaki fejlesztésére is. Nyugdíjasán is _____________________ Lassan négy esztendeje, hogy harmincegy évi munka után nyugalomba nem,ült a jászberényi „bankigazgató”, Gyöngyösi István, aki húsz évig takarékpénztárban dolgozott. Mielőtt nyugdíjba ment, hozzátartozóival berendezkedett az évtizedeken át megálmodott, és csak nemrég elkészült családi fészekben, kicserélte a „Zsigáját”, mély lélegzetet vett, és élvezni akarta a jól megszolgált pihenést. Csakhogy ... — A feleségem három évvel tovább dolgozott, mint én, és nem találtam a helyem egyedül a nagy lakásban, hát valami elfoglaltságot kellett keresnem. — Míg magyaráz, a szemében most is ott vibrál a huncut mosoly, amit annyian ismernek, fürkésznek is, mert nem mindig tudni, mikor tréfál, mikor beszél komolyan. Az örökmozgó ember előbb a Zöldértnél dolgozott, majd a városi tanács vb műszaki osztályán. „Testreszabott” feladatot kapott, átvette a társadalmi munkák szervezését. —itt lettem, szervezője és mindenese városunk lakói, az üzemek, intézmények dolgozói közhasznú összefogásának. Nem dicsekvésből mondom, de azt hiszem, jól kamatoztattam emberismeretemet, nagy ismeretségi körömet. Legalábbis az 1978- as példa ezt bizonyította: a településfejlesztési versenyben megnyertük a hatszázezer forintot érő második díjait. Tavaly márciusban vettük át... egy kicsivel hozzájárultam én is. A második helyezést „hozó” társadalmi munka értéke meghaladta a 18 milliót, a nemrég befejezett esztendőben még ennél is több jött össze: — Súrolja a húszmilliót. Érdemes érte nyüzsögni, agitálni, noszogatni az embereket — kacsint a „mindenes”, és nagyot hörpint a kávéjából. Elégedett ember. Tizenöt éve tagja a városi tanácsinak, és kerek tíz esztendeje a számvizsgáló bizottság elnöke, de ezek a megbízatások nem töltötték ki az idejét, kellett még valami plusz. — rónai — (Fotó: T. Z.) Elégedett ember a mindenes 5 Az iskolák felkészültek Jehet a demográfiai hullám Az ötéves gyerekek gondolataiban, az óvodában vagy az előkészítő tanfolyamon, egyre gyakrabban szerepel az iskola. A ruhagyárakban már javában készülnek a legkisebb iskolaköpenyek, rakottszoknyák, a papírgyáriakban a füzetek, szeptemberben megkezdi tanulmányait a demográfiai hullám első nagyobb létszámú évfolyama. Megyénkben az utóbbi húsz évben jelentéktelen mértékben csökkent ugyan a lakosság, de 1979-ben már 258-cal több első osztályost hívott a csengő mint az előző tanévben. Főként a városokban és az iparilag fejlődő községekben emelkedett az elsősök száma. Az előrejelzések alapján a következő években is emelkedés várható. Amíg 1976- ban 48 600-an tanultak az általános iskolákban, tavaly már több mint 49 ezren, 1981-ben ötvenkét és fél ezer, 1986-ban pedig ötvenkilenc ezer körül lesz az 1—8 osztályos tanulók száma. Egyidejűleg az óvodáskorúak száma viszont csökken majd. A nagyobb létszámú évfolyamok beiskolázása — anélkül, hogy lebecsülnénk a demográfiai hullám „csúcsait” — nem okoz megoldhatatlan gondokat megyénkben. Az utóbbi években sokat javultak az oktatás-nevelés személyi feltételei, s az V. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően történik a tárgyi feltételek javítása is. Néhány tanévvel ezelőtt megyénket még úgy emlegették, ahol igen magas a képesítés nélküli nevelők aránya. Egy sor, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítására irányuló, intézkedés és számos helyi kezdeményezés hatására megnövekedett a megye vonzása. Jelenleg három százalék a képesítés nélküliek aránya — már a tavalyi négy százalék is jobb volt az országos átlagnál — s megfordult az elvándorlási „mérleg” is, több gyakorló pedagógus választja munkahelyéül Szolnok megye településeit, mint amennyien elköltöznek. A jövőben a nagyobb létszámú évfolyamok iskolába lépésekor azonban még több képzett pedagógusra lesz szükség, így nem valószínű, hogy az utóbbi évek kedvező tendenciája továbbra is fennmarad. Az illetékes szervek arra törekszenek, hogy ne emelkedjen túlzott mértékben a képesítés nélküliek aránya, lehetőleg ne csökkenjen a szakos órák százaléka, s az oktatás-nevelés színvonala. Az V. ötéves tervben az előirányzatban szereplő 176 tanteremből 134, a 45 napközis foglalkoztató helyiségből 40 készült el 1979. szeptember 1-ig. 1980 végéig várhatóan a tantermek száma összesen 180-nal, a napközis helyiségeké pedig 52-vel növekszik. Új iskolák épültek illetve jelenleg is épülnek, a már meglévők egy részét pedig bővítették. Ezzel egyidejűleg néhány külterületi vagy elnéptelenedett iskola megszűnt, a körzetesítések, összevonások révén jobb körülmények között tanulhatnak a diákok. A személyi, tárgyi, feltételek fejlődése lehetővé tette a napközis ellátásban részesülők arányának növekedését is. Az eredmények mellett természetesen akadnak gondok, nehézségek is. A megyei átlag mögött mind a személyi mind a tárgyi feltételek tekintetében aránytalanságokat tapasztalhatunk. Amíg a települések egy részének iskoláiban nincsenek képesítés nélküli nevelők, más helyeken viszont a 10—20 százalékot is eléri az arányuk. Az egyik iskolában elférne több diák is, a másikban váltott tanítás folyik, az egyikben van tornaterem, a másikban tornaszoba, a harmadikban viszont egyik sincs. Noha számos átszervezés, körzetmódosítás történt a városokban, s települések között, az iskolák tárgyi feltételbeli különbségeinek felszámolására vannak még kiaknázatlan lehetőségek, amelyek valóra váltására a jövőben kerül sor, így minden valószínűség szerint zavartalan lesz iskoláinkban a nagyobb létszámú évfolyamok fogadása, s nem szenved csorbát az oktatás-nevelés színvonala sem. T, G. Egy marék múlt — Kisújszálláson Kismesterségek régi szerszámai Az idő a legnagyobb, a leggondosabb értékőrző. A tárgyakba múltat rejt: generációk verejtékét, örömét, mindennapi küzdelmét. Az örök hallgatag fa, vas — évtizedek után — az ezerláncú repedés, a rozsdaréteg alatt is időtlen időkig titoktartó. A szövőszék. A fa, amelyből egy ügyeskezű mester faragta, az 1700- as évek derekán még árnyat adott. Élete méltó befejezést nyert: szövőszékké változott. Tengernyi vászon, sok vég rongyszőnyeg készült rajta, dinasztiáknak adott kenyeret létével. A feszes szálak, a vetélő, a nyüst és a borda tekintélyt adó ráncokkal díszítette. De még ma is „él”, ma is dolgozik. A sámfa. A csizmadia inasok álmaiban szerepelt az a kis alacsony asztal, amelyen a csiriz, a tanglv a stuffer, a snittvágó békés rendetlenségben megfért egymással. A suszterszék már fogalom, épp úgy, mint a másfélszázéves sámfa, amely feszes formát adott a keményszárú legénycsizmának. A talpszélcifrázó is már csak mereng... Ki emlékszik az ő régvolt hasznára? A kötélverő. Méltóságteljesebb szerszám kevés létezhet. Lénye egyszerű: nagy kerék, hengertekerő. A vad kenderszálak — mire rátekerednek — már fegyelmezett sodralékok. A gyaluk. A maiak tisztes elődei. Homorúk, domborúk..., ahogy a káposztás kádak, a sajtprések ívei kívánták. A csinvágók sem hasztalanok, segítségükkel „likat” vágtak a hordóba. Még 1928-ban is... A patkoló. Kétszáz éves szerszámok. Az üllő hangja mit sem vesztett zengéséből, a tűzifogók markáns küllemükből. Külön kaszt a nyári, külön a téli patkolás megannyi szerszáma. Kár, hogy a jobb sorsra érdemes páciensek már erősen fogyóban vannak. * * * * Kisújszálláson, a KUNSZÖV klubjában régi kismesterségek szerszámaiból nyílt kiállítás január 9-én. A bemutatott tárgyakat a szövetkezet szocialista brigádjai és az ifjúkommunisták — Zsoldos Zoltánné közművelődési előadó irányításával — gyűjtötték össze. A kiállítás január 30-ig tekinthető meg. — t. sz. e. — Gyaluk, csinvágók békés együttélésben (TKL) A kötélverő — nyugdíjban Szövőszék és rokka évszázaddal a „vállán”