Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-09 / 107. szám
1980. május 9., péntek Meghallgattuk Fogyasztók fóruma Szolnok megyében Fórumot vártunk ésmenyeit — helyette a kunszentmártoni járás ellátási gondjait kötötték csokorba szerdán este a Kossuth rádió 17. 46-kor kezdődött riportműsorában Vajda Zsuzsa szerkesztő vezérlésével a riporterek — Kardos Ernő, Merza Jenő és Vágási Kálmán. Ha a téma rég nem szerepelt volna sehol napirenden, tán az érdeklődésünket is jobban „fogta” volna. Sajnos, nem így volt, hiszen lapunkban pontosan e vidék hasonló problémáiról tavaly ősszel cikksorozatot írtunk. Ez év elején pedig a szolnoki stúdió műsorában hallgattunk ugyanerről terjedelmes műsort, így — harmadszor, sokszor az ismétlés tüneteivel — kevésbé hatott érdekesnek a műsor. Annál is inkább így volt ez, mert a tavaly őszi helyzethez képest jóformán alig volt tapasztalható változás, javulás Kunszentmárton és környéke élelmiszer-, vegyesiparcikk- és ruházati ellátásában. Talán-talán annyi, hogy az ellátás fogalmát a szerkesztő teljesebbé tette, a vendéglátás és idei vendégvárás néhány konkrétumával, a Pegazus bemutatásával, a cserkeszőlői strand és környéke helyzetével. Korántsem mondhatjuk azonban, hogy hiábavaló félóra volt a riportműsor meghallgatása. A műsorban megszólalók ugyanis feltártak helyzeteket, amelyek változatlanul megoldást sürgetnek: a 66 éves idős asszony, aki a nagyáruház polcain nem talál sértetlen zománcú fazekat a tiszasasi Nagyné, aki egyszerre öt kiló füstölt körmöt vesz a kunszentmártoni hentesnél, mert otthon, a Sason ritkaság, ha van, a tanárnő, aki elmondja, hogy vagy a nagyáruházban vagy a trafikban vehet játékot gyerekeinek a szelevényi vásárló, és sorolhatnánk. Kis dolgok. Sajnos, ezeken a kis dolgokon múlik mindennapjaink békéje, életünk egy-egy órája, fél napja. És kis dolgok valóban? Ha azok, miért nem változtat a helyi áfész, amelynek képviselője büszkén mondta: 33 ezer ember ellátásáért felelős a szövetkezet. Ezért volt jó ez a riportműsor. A felelősségébresztésért, a valós példák ismertetéséért. Az ismétlés ugyanis nemcsak a tudás anyja lehet — ez egyszer illenék, hogy a cselekvésé is legyen! —sóskúti— Veszprémben találták Újabb Árpád-kori freskótöredékek Újabb Árpád-kori freskótöredékeket, festett falpilléreket és boltív bordákat találtak a veszprémi Gizella kápolna feltárása során, amelynek kutató ásatásait a napokban kezdte meg dr. Kralovánszky Alán, a bakonyi múzeum régésze. A püspöki palota északi falának tövében rejtőző kis kápolna Veszprém legjelentősebb Árpád-kori emléke. A régészek szerint más alakjában a XIII. század második felében épült fel, de nem zárják ki azt a feltételezést, hogy eredete Gizella királyné korára nyúlik vissza. Ma már alig kétséges, hogy várkápolna, és a vele egybeépült királyi királynői palota tartozéka volt. A XVIII. században ásták ki a török időkben elpusztult palota falmaradványainak romhalmazából, és ekkor fedezték fel a kápolna északi falán a bizánci stílusú falfestményeket. Az apostolok életnagyságú képei a művészettörténészek megállapítása szerint a XIII. század második feléből származnak. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Irodalmi barangolások a televízióban Irodalmi barangolásra invitálja a nézőket a közeljövőben a televízió: a Dunakanyar és Szabolcs-Szatmár megye irodalmi nevezetességeivel ismerkedhetnek meg a literatúra barátai. „Kertem az egész táj” a címe annak az összeállításnak, amely Esztergomba, Visegrádra és Leányfalura kalauzolja el az érdeklődőket. A műsorban elhangzanak Balassi Bálint versei, Móricz Virág és Karinthy Ferenc történetei. Elidőzhetnek a nézők Babits Mihály előhegyi házában, Visegrádon Áprily Lajos és fia, Jékely Zoltán kertjében, s Móricz Zsigmond és Karinthy Ferenc leányfalui otthonában. Szabolcs-Szatmár megye irodalmi emlékeiről „Kelet felől” címmel készített műsort a televízió stábja. Nyíregyházán felidézik Bessenyei György alakját, majd felkeresik az utcát, amelyben Krúdy Gyula született, bemutatva emlékmúzeumát felelevenítve a szülőföldjéről szóló írásait. A júniusban látható adásban eljuthatnak a nézők Szatmárcsekére, Kölcsey Ferenc egykori lakóhelyére is. Nagy Péter irodalomtörténész sorai kísérik Tiszacsécsének Móricz Zsigmond szülőfalujának bemutatását. Elhangzik a műsorban a megye „fogadott fiának”, Szabó Lőrincnek a verse is. Egyszemélyes hivatalban Józsi fiam — a „postáskisasszony” Ez a kezelőasztal itt előttem — kimutatásokkal, utalványokkal, nyomtatványokkal megrakva —, ez az, ami helyhez köt. Mellettem az apró tolóablak, az egymást váltogató, örökmozó kezek kerete, ezen keresztül nézem Jásziványt. Mögöttem pedig — kartávolságra, hiszen gyakran kell odanyúlni — az IR—10-es telefonközpont, öreg tákolmány, szakmai berkekben „mini berregőnek” hívják, én becsben tartom, hiszen ő köt össze a világgal... Látja, ez az én birodalmam, az egyszemélyes postahivatal, ide szegődtem 23 éves koromban, és itt dolgozom — most 80-at írunk — éppen 22 esztendeje... Mindennapos életrajz, egy szuszra el lehet mondani, leírva meg belefér néhány sorba. Akkoriban mégsem volt ilyen egyszerű. Érettségi után jöttek a katonaévek, amikor leszereltem éppen postást kerestek a faluban. Elvállaltam, mert itt helyben mit csináltam volna mást, legfeljebb dohányt termesztek... mit tagadjam, ahhoz nem volt akarásom. Tréfálkoztak is az ismerősök — gyerekkori pajtások —, hogy mire vetemedett Borbás Jóska, postáskisasszony lett belőle. Na de minden csoda három napig tart. Megszoktak, hiszen itt születtem, mindenkit ismertem, mindenki ismert, és ez hasznos a postás munkájában. Mit mondjak még? ... megnősültem, Jászapátiba költöztem, ettől a szobányi munkahelytől azonban nem volt szívem elszakadni. Vállaltam a mindennapos utazást autóbusszal. Az ünnep az nehéz volt, mert a postás akkor is dolgozott, vasárnapi járat pedig nem volt, biciklivel kellett lekarikázni a 10 kilométert oda meg vissza is. De hagyjuk a múltat! Örülök, hogy együtt élhetek a falummal, segíthetek — ha csak egy levél címzésével, vagy távirat megfogalmazásával is — azoknak a kedves, idős embereknek, akiknek én 45 évesen is „Józsi fiam” vagyok. Kedvemre való az is, hogy Jásziványban sok fiatal levelez szovjetunióbeli pajtásával. Van úgy, hogy látogatóba hívják egymást, olykor tanácsért fordulnak hozzám. Azt szoktam mondani, ne vágjanak neki a vak világnak, azért van a telefon, hogy beszéljék meg, mikor és hol találkoznak. Megteremtem az összeköttetést, utána már nyugodtabb a szülő is, meg én is. Felejthetetlen emlékeim között őrzöm azt a távolsági beszélgetést, amikor New Yorkból hívta fel a falumban élő hozzátartozóit a „messze idegenbe szakadt” lány. Több mint 10 éve nem tudtak egymásról. Az idős asszony — szüleim jó szomszédja — sokszor elsiratta már „eltűnt” kislányát. A hívó se hitte, amikor bátyjával beszélt, hogy édesanyja él még. Egy gyereket szalasztottam Bözsi néniért, addig — a postások összes fortélyát előszedve — tartottam a vonalat. Jött az édesanya és beszélgettek, láttam az arcán a határtalan boldogságot. Talán akkor gondoltam először arra, hogy milyen szép hivatást választottam. — illés — A Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola szomszédságában — a központi rendelő udvarán — áll már Mezőtúr régen várt bútoráruházának Univáz szerkezete. A Dózsa György úti 6 milliós beruházás átadását december végére vállalta a Városgazdálkodási Vállalat (T. Z.) Falusi bankoktól is Áruvásárlási kölcsön családalapító fiataloknak A Pénzügyminisztérium tájékoztatót tett közzé a családalapító fiataloknak nyújtandó kedvezményes áruvásárlási kölcsönökről. E rendelet szerint kedvezményes áruvásárlási kölcsönt vehetnek fel a fiatal házasok, a családalapító fiatalok, ha a kölcsön igénybevételekor mindketten harminc éven aluliak. A családalapító fiatalok áruvásárlási kölcsönét 1979 áprilisáig csak az OTP fiókok folyósíthatták. 1979 áprilistól a takarékpénztár megbízása és engedélyezése alapján takarékszövetkezetek is folyósíthatnak családalapító hitelt. Újabban — 1980. március 1. óta — a családalapító fiatalok részére kedvezményes áruvásárlási kölcsönt az igénylő állandó lakhelyén működő takarékszövetkezet is engedélyezhet. Azokban a helységekben, ahol takarékpénztári fiók is van, a takarékszövetkezet csak megbízásból végezheti a kölcsön folyósítását, az engedélyezés az OTP hatáskörében marad. A kölcsön összege 10—30 ezer forint és lejárta 24—36 hónap. A kölcsön igénybevételekor saját részt befizetni nem kell. A minimális havi törlesztőrészlet 300 forint. A kölcsön összege után egyszeri kezelési költséget kell felszámítani, amely az általános áruvásárlási kölcsönök kezelési költségénél egy százalékkal alacsonyabb, tehát, 24 havi lejárat esetén 9 százalék, ennél hosszabb lejárat esetén háromhavonként egy százalékkal emelkedik. A családalapító fiatalok kedvezményes áruvásárlási kölcsönével igénybe vehető áruk körét a Belkereskedelmi Minisztérium határozza meg. A kölcsön csak egy alkalommal vehető igénybe. > 5 Az alkotó Ifjúság pályázaton Mezőtúri főiskolai oktatók sikere Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen rendezték meg a napokban az Alkotó Ifjúság pályázatra beérkezett munkák értékelését. Az agrár felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek hatvankét tudományos művel vettek részt a pályázaton. A DATE Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar fiatal oktatói közül hatan küldték el munkájukat, s a tizenkét kiadott díjból hármat szereztek meg magas színvonalú pályázataikkal. Első díjat kapott Krizsán József, a sárgarépabetakarító gépek kialakításáról írt munkájáért. A harmadik díjasok között ketten is mezőtúri oktatók. Várszegi Tibor a gépi paprikaszeletelés műszaki problémáit, Dávidházy Gábor pedig a zárt, kötetlen tartásos, önetetéses tehenészeti telep műszaki, ökonómiai kérdéseit vizsgálta díjnyertes pályázatában. Hazai tájakon Híd a Tárnán Jászdózsáról nem mondhatni, hogy forgalmas főutak mentén fekszik, mindig is félreesett, de azért ritka közlekedési emlékkel dicsekedhet ez a takaros Zagyva-parti falu. Kőhídja a folyócskát öt szépen ívelt boltozattal keresztezi idestova százhetven éve. A Jászság székhelyétől, Jászberénytől még húsz kilométerre sincs ez a község, mégis félreeső hely. Vagy a Jászárokszálás felé északra, vagy a Jászapáti felé nyugatra vezető útról lehet megközelíteni: e két útvonalat köti össze Jászdózsán — s ott hídunkon — át vezető mellékút. Amúgy nem kis község, hiszen mintegy négyezer lakosa lehet. Régebben dohánytermesztéséről volt neves. A falu neve XV. századi oklevélben, mint Dósa szerepelt. Ezt az elnevezést a nyelvészek a Dózsa személynévből vezetik le. Erről persze leginkább Dózsa Györgyre gondolunk. De más neves történelmi személyek is viselték a nevet. Így első Anjou királyunk, Róbert Károly hatalmának megerősítésében, az elhatalmasodott nagyurak megrendszabályozásában nagy része volt a király sikeres hadvezérének, Debreceni Dózsának. A jászdózsai hídról egyébként részletes beszámolót ad dr. Gáli Imre tíz évvel ezelőtt megjelent kitűnő könyvében, a Régi magyar hidakban. Megtudhatjuk, hogy a kőhíd építésének tervét 1807- ben vetették fel a Jászkun kerületi közgyűlésen. A feljegyzésből az is kiderül, hogy volt már híd ott a Tárnán, mert a fahíd helyett akartak kőből való hidat. S amikor aztán határoztak róla, úgy döntöttek, hogy az építési költség felét a falu fizesse, mivel „azon híd semmi országos útban nem lenne”. S még azt is kikötötték, hogy a „hídnak felállításával a víznek folyása ne gátoltasson”, így aztán 1808-ban elkészült a terv. Magocányi József egri kőműves tervezte a hidat hat nyílással. Tervét még ez év végén fölterjesztették jóváhagyásra a nádorhoz. A nádor az építési főigazgatóságnak továbbította a tervet, az pedig új tervet készíttetett. Ez után tárgyalták a község képviselői és a Jászkun kerületi kapitány — akit mellesleg Dósának, Dósa Józsefnek hívtak — a kőművessel. Az azonban nem vállalta a megváltoztatott terv kivitelezését. Így jutottak aztán egy gyöngyösi mesterhez, Rábel Károlyhoz, aki 1813-ig megépítette a hidat. Rábel (vagy inkább Rabi) Károly néven egyébként legalább két kőműves (apa és fia) működött Gyöngyösön.Az idősebb Pesten tanulta a mesterségét -s már az 1780- as években vannak adatok Heves megyéből a működéséről. Egyebek közt a gyöngyösi megyeházon dolgozott, s tervezte a pásztói, adácsi, mezőtárkányi, kápolnai, gyöngyöshalászi, tari, kisrédi s egri kőhidakat. Amikor a jászdózsai híd épült, ugyanakkor készítette a detki és a tarnamérai hidak tervét. A híd öt íves nyílással épült, ezek közül a két szélső 3 öl, 2 láb egyenként, a közbensők 3 öl, 5 láb hosszúak. Az egész híd közel 40 m hosszú s pályateste 3 öl széles a gyalogúttal — a kocsiút maga 510 cm. Szép formájú, egyszerű és masszív építménye nagy időket ért meg. N. F. A régi Tarna-híd