Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

1980. DECEMBER 31. I Sport-Sport-Sportl Jászberényben A műkorcsolyázók is elkezdték Több kisebb jelentőségű utánpótlásversenyen indul­tak decemberben a Lehel SC műkorcsolyázói, és természe­tesen szorgalmasan készül­nek a nagyobb erőpróbákra. Az idei felkészülés még nyá­ron, a csehszlovákiai Nyit­­rán megkezdődött — ideális körülmények között. Erre nagy szükség volt, hiszen a műjégpálya az idén is elég későn nyitott, ezen kívül a technikai berendezések hi­bái is akadályozták a mun­kát. A Pernyész testvérek ta­valyi győzelme után az idén már többen is sikerre szá­míthatnak. A húsz verseny­zővel öt edző foglalkozik. Harminc kisgyerek jár az előkészítő csoportba — ők már három éve korcsolyáz­nak — és 80—100 óvodás is rendszeres látogatója a jég­nek. Van tehát utánpótlás. A közeljövőben három, színvonalasnak ígérkező ver­senyt is láthat a jászberényi közönség. Január 17-én­ nem­zetközi újonc körversenyt rendeznek, amelyre Kolozs­várról, Szabadkáról és Eisen­­stadtbó­l érkeznek résztve­vők. Január 24—25-én a Le­hel SC minősítő versenyére kerül sor, majd február 1- én itt rendezik a vidéki újoncbajnokságot. — szórád — Középiskolás megyei kosárlabda kupa A lányoknál új győztes lett­ a szolnoki Verseghy Gimnázium, míg a fiúknál ismét első a tiszafüredi gimnázium csapata össze­sen tíz fiú-, és hét lánycsa­pat indult az idei tanév ku­paküzdelmeiben. A mérkő­zéseket oda-vissza alapon játszották, s már az elődön­tőkben ige­n szoros eredmé­nyek akadtak. A lányoknál a szolnoki Verseghy Gim­názium, a törökszentmikló­si gimnázium és a tiszafüre­di gimnázium, míg a fiúk­nál a tiszafüredi gimnázi­um, a szolnoki Vegyipari Szakközépiskola és a mező­túri Dózsa Szakközépiskola csapatai emelkedtek ki a mezőnyből. A döntők eredményei: leányok: Szolnoki Verseghy Gimnázium—Törökszent­miklósi Gimnázium 98:78 Fiúk: Tiszafüredi Gimn.— Mezőtúri Szakközépiskola 156:125. Az első helyezettek képviselik megyénket az országos középdöntőn. Lesz utánpótlás A megye labdarúgó játék­vezető testületének vezetői újabb területi székhelyet ke­restek fel. December köze­pén Törökszentmiklóson ér­tékelték az ottani játékve­zetői bizottság tevékenysé­gét. Sajnálattal állapították meg, hogy az utóbbi évek­ben hanyatlott a bizottság munkájának színvonala és ezen feltétlenül változtatni kell. Máris meghirdették a játékvezetői tanfolyamot, és felkérték Szábó János NB I- es játékvezetőt, hogy kap­csolódjon be a munkába, és aktívan segítsen a fejlődés­beli. Örvendetes viszont, hogy Szolnokon a Kőolajkutató Vállalatnál nagy visszhang­ra talált a labdarúgó játék­vezetői tanfolyamra való felhívás. A január 14-én kezdődő kihelyezett tanfo­lyamra huszonnyolcan (!) jelentkeztek. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Sport és ötéves terv ország sport­­mozgalma sohasem le­het független az élet más területeitől. Kézenfekvő a kapcsolat a sportmozgalom tárgyi gazdagodása és az adott ország gazdasági hely­zete között. Azonkívül van bizonyos sorrendiség: az új lakótelepen nyilvánvalóan nem a sportpálya készül el elsőnek, hanem a lakások, majd a létfenntartást közvet­lenül szolgáló létesítmények Mindezek az összefüggések különös időszerűséggel ke­rülnek napirendre a magyar sportban is most, amikor az ország a VI. ötéves népgaz­dasági terv megvalósítására készül. A jelenlegi gazdasági helyzetnek, valamint a sor­rendiség törvényszerűségé­nek ismeretében első pillan­tásra talán úgy tűnhet, hogy az elkövetkező években a sportmozgalomnak nagyon szerényen és csendesen kell majd meghúznia magát. Bár a takarékosság, a be­ruházások csökkentése ter­mészetszerűleg érinti majd a magyar sportéletet is, sze­rény, mostohagyermek­ségről mégis hiba len­ne beszélni. Elsősorban azért, mert az elmúlt egy-másfél évtizedben olyan dinamikus volt a tárgyi fejlődés, hogy az eredmények sportmozgal­munkban még nem is tuda­tosultak igazán. Számtalan új létesítmény kihasználtsá­ga áll nagyon messze a ben­ne rejlő lehetőségektől idő­ben is, funkciójában is, hogy csak a legkézenfekvőbb pél­dát említsük. Az MSZMP Központi Bi­zottságának a VI. ötéves tervre szóló irányelvei fon­tos útmutatással szolgálnak a magyar sportmozgalom számára is. Bár a gazda­sági élettel kapcsolatban me­rültek fel olyan fogalmak, mint a lehetőségek, a tarta­lékok jobb kihasználása, vagy a szellemi erőforrások jó hasznosítása — alapkér­dés, hogy ugyanezek a sport­életet is áthassák. Fordítsuk le például a tö­megsport nyelvére! A hetvenes évek elején­­közepén igen jelentős tár­sadalmi kérdésként merült fel a népegészségügyet és a munkaképességet egyaránt mélyen érintő szabad­idős sporttevékenység ügye. Párt­os kormányhatározatok sür­gették a fejlődést. A külön­böző területeken lázas mun­ka kezdődött. A jóhiszemű­ség, az ügyhöz való csatla­kozás legelső bizonyságaként mindenki építeni kezdett: pályát, kondicionáló-termet, öltözőt. A gazdasági vezetők is alaposan a pénztárca mé­lgy-egv lvére nyúltak, hiszen erre igazán nem lehetett sajnálni a befektetést!... Tegyük hozzá mindjárt, hogy az építkezések anyagi igényé­nek jelentős — talán na­gyobb — részét társadalmi munka elégítette ki. Számos létesítménnyel gazdagodott a tömegsport azáltal is, hogy a különböző egyesületek — legalábbis elvileg — kinyi­tották sporttelepük kapuját mindenki előtt. Amint azonban csökkent a demonstrált társadalmi érdeklődés a tömegek test­edzése iránt, az újonnan megépített és az újonnan kinyitott létesítmények er­kölcsi értéke azonnal lejjebb szállt. A tömegsport fejlő­dése ismét megrekedt, még­pedig gyaníthatóan azért, mert ez a mozgalom tarta­lomban távolról sem bizo­nyult olyan lendületesnek, mint az építéssel megnyilvá­nuló külsőségekben. Ma­gyarán mondva: pálya már volt, csak nem tudtak mit kezdeni vele a néhány meg­szokott sörmeccsen és az évi egy, a csinnadrattás sport­napon kívül. Ha a VI. ötéves terv időszakában újabb lendüle­tet kap a tömegsport (már­pedig remélhetően kap), im­már bátran lehet támaszkod­ni az elmúlt évek építési eredményeire! Már nem építeni kell, hanem csupán a meglevőt kihasználni. A létesítményhálózat to­vábbi fejlődésének egyéb­ként nincs mereven kiépített gátja. Íme, egy félmondat­­ az MSZMP KB irányelvei­ből : „ ... az általános isko­lai oktatás feltételeit az át­lagosnál gyorsabban kell fejleszteni”. Vagy egy má­sik: „jobban ki kell hasz­nálni a meglevő egészség­­ügyi, oktatási, kulturális lé­tesítményeket, nagyobb gon­dot fordítva több célú hasz­nosításukra”. Ha valaki jól utánagondol, a két idézet nagyon szoros kapcsolatban áll egymással. Nagyon sok általános iskolának nincs tornaterme (még intenzív fejlesztéssel is hosszú évek­be telne a hiányzók pótlása), de — mint ahogy számos példa bizonyítja már — a közeli művelődési létesít­ményt viszonylag olcsón le­het többcélúvá tenni. És ha már a kultúrház nagy­termét sportosították, jó időbeosztással még egy szak­osztálynak is tudnak edzés­i lehetőséget kihasítani, mert az amúgy is hajszol valami­lyen iskolai tornatermet vagy éppen — százezrekért vagy milliókért — már edzőcsar­nokot akar építeni. És for­dítva : félnapszámra üresen ásítozó edzőcsarnokba is beköltözhet az iskolai test­nevelés, egyesületi tárgyaló­terembe is mondjuk egy út­törő színjátszó szakkör. Jelentős szerep jut az ésszerű gazdálkodásiban, a fejlesztés összhangjának megteremtésében a taná­csoknak, amelyek egyszer­smind az iskoláik, a sport- és a kulturális élet gazdái is. Egy iskolának szabadtéri létesítményt építeni, amen­­­nyiben persze hely is van rá, sokkal egyszerűbb. Tár­sadalmi munkára kész ma is szülő és gyermek, s az egy­szer­ — egy iskola, vagy az egy egyesület — egy iskola mozgalom ugyancsak jelen­tős értékeket tud létrehoz­ni. És ha a felnőttek tö­megsportjához van szükség a pályára, a gazdasági veze­tőknek nem kell — nyilván nem is nagyon akar — mélyen a tárcába nyúlni, mert a tömegszervezet által megszervezett társadalmi munka megoldást jelenthet. Azután ott van az a pálya is, amelyet mondjuk éppen az üzem épített egy iskolá­nak. És végsősoron még mindig ott vannak a nyitott sportlétesítmények. Ám említettük már, hogy a tömegsport ma elsősorban tartalomban, a rendszeres testedzés igénnyé fokozásá­ban nem tud előrelépni. Vagyis már éppen lenne hol sportolni ... A hatásosabb mozgósításhoz — most meg erről a gondról hallani a legtöbbet — szakemberek kellenének. De hát a tömeg­sport és a létszámfejlesztés összekapcsolása végképp ir­reális igény lenne! A megoldás ugyanabban rejlik, mint népgazdaságunk fejlődésének alapgondolata,­ mennyiségi szemlélet helyett minőségi­ szervezésé­r a tömegsport­hoz nem --------------------------­sok em­ber, kell, hanem sok ötlet! Ha a szakszervezeti és KISZ-sportfelelősök felké­szítése tartalmasabb, élet­szerűbb és alaposabb lesz, ha sok példa ad útbaigazí­tást, ha a sportegyesületek végre igazán betöltik hivatá­sukat, ha a régi neves spor­tolókat megnyerik az ügy­nek, vagyis jobban mozgó­sítjuk — először — a szelle­mi erőforrásokat és tartalé­kokat, máris ugrásszerű fej­lődés lehetőségét teremtettük meg. És ez az egész dolog — ha végiggondolják: a létesít­ménytől a szakemberig — legfeljebb fillérekbe kerül. Márpedig nem vagyunk olyan gazdagok, hogy inkább mil­liókban gondolkodjunk. Igaz, annyira gazdagok soha nem is voltunk, csak éppen nem vettük tudomásul. Sz. I. Elsősorban az iskolai sportlétesítményeket kell fejleszteni MŰSOROK :---------- ---- Mozi Szolnok Vörös Csillag: Panta­leon és a hölgyvendégek (18. III. helyáron, fél 5. fél 7 és fél 9-kor). Tallinn: Az árnyékbok­szoló (14). Tisza: „A’:’-terem: szünnap. „C”-terem: Kígyótojás (18). Reptér: Csendestárs (16. III. helyáron). Vegyiművek: szünnap. Szandaszőlős Terv: szünnap. Abádszalók Petőfi: szünnap. Jász­berény Lehel: Családi összeeskü­vés (14, III. helyáron). Mopres­­­szó: Serpico (14). Jászapáti Tán­csics: szünnap. Karcag Déryné: szünnap. Kisújszállás Ady: szün­nap. Kunhegyes Szabadság: szünnap. Kunmadaras Petőfi: szünnap. Kunszentmárton Körös: szünnap. Mezőtúr Béke: szün­nap. Dózsa: A szentév. Szabad­ság: A világ rendje és bizton­­­­sága (14. II. helyáron). Rákóczi­­falva Rákóczi: szünnap. Tisza­füred Tisza: szünnap. Tószeg Petőfi: szünnap. Törökszentmik­­lós Dózsa: Hair (14. III. hely­áron). Hunyadi: szünnap. Túr­­keve: Vörös Csillag: szünnap. Megyei Művelődési és Hiúsági Központ December 31-én 10—22 óráig. 19 órakor a színházteremben: BÚÉK: Vidám, zenés műsor. A Szigligeti Színház művészei és fővárosi művészek közreműkö­désével. Kiállítások: A galérián: A kecskeméti nem­zetközi zománcalkotó-telep anya­gából kiállítás. Megtekinthető: 14—19 óráig. — A társalgóban. ..Egy marék világ” címmel Ba­­ghet Iskander kecskeméti fotó­művész szociofotó kiállítása. — Az I. emeleti vitrinekben­. — Kiállítás dr. Richnowszky Andor ..Puhatestűek” c. gyűjteményé­ből. — Kiállítás Molnár János népművészeti gyűjteményéből. — Kiállítás a Bács-Kiskun megyei népi díszítőművészeti szakkör munkáiból. — A halasi csipke c. kiállítás. — Sportemlékek és tró­feák címmel Vincze János kiál­lítása. — Pályaválasztási tanács­adó kiállítása. Megtekinthető: 14—20 óráig. 1981. január 1-én ZÁRVA. Január 2-án és 3-án 10—22 óráig nyitva. Rádió I SZOLNOKI STÚDIÓ: 17.00: Alföldi kabaré. Szerkesz­tő: Kovács Katalin, rendező: Verebes István. Közreműködnek a Szigligeti Színház művészei. — 18.00: Alföldi krónika. — 18.15: Francia táncdalok. — 18.26—18.30: Műsorzárás. KOSSUTH: 8.27: Világablak. — 8.56: Be­szélni nehéz. — 9.08: A dene­vér. Részletek Johann Strauss operettjéből. — 9.44: Kis ma­gyar néprajz. — 9.49: Tarka mese, kis mese. — 10.05: Irodal­mi rejtvényműsor. — 10.35: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Mikrofonlánc. A miskolci körzeti stúdió válogatása az esz­tendő portré-műsorai közül. — 11.20: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik Berki László vezetésével, Kovács Apollónia népdalokat énekel. — 12.30: Há­zunk tája. — 12.45: Operaslá­gerek. — 13.15: Dzsesszmelódi­­ák. — 14.15: Híres előadóművé­szek felvételeiből. — 15.48: Kri­tikusok fóruma. — 16.05: Arany János dalai Ádám Jenő feldol­gozásában. — 16.31: Elbert Já­nos és dr. Székely György be­szélgetése a Világszínház el­hangzott ciklusáról. — 17.07: Művészlemezek. — 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . — 18.40 : Oly világ volt a szívem. . . Ro­bert Burns versei. — 18.46: Gloria Gaynor hangversenye az 1980-as Sopoti Dalfesztiválon. — 19.30: B. U. É. K. — 1981: A Rádió Kabarészínházának szil­veszteri műsora. — 24.00: Éj­féli óraütés. — 0.10: Rock és diszkó! PETŐFI: 8.05: Gyurkovics Mária és Bartha Alfonz operettfelvételei­ből. — 8.20: Tíz perc külpoliti­ka. — 8.33: Idősebbek hullám­hosszán. — 9.28: Tudományos könyvespolc. — 9.33: Fúvószene táncritmusban. — 10.00: Ze­ne délelőtt. — 11.30: A Szabó csa­lád. — 12.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Vé­leményem szerint. Nemes György írása. — 13.30: Színes szőttes. — 14.00: Van még egy kávéházunk. A pécsi körzeti stú­dió műsora a Nádor kávéházból. — 14.30: Hírek. Körzeti időjárás. — 14.35: Slágermúzeum. — 15.32: A sületlen kacsa. Komolyan vett képtelenségek a világsajtóból. — 15.52: Vidám beszélgetés egy ko­moly papagájjal. — 16.12: Hírek. — 16.15: Útközben. — 16.17: A beat kedvelőinek. — 17.02: Új­­évi reklám. — 17.12: Ötödik se­besség. Ifjúság — politika — kul­­túra. Telefon: 130-020, hívható az adás ideje alatt. 18.33: A ma­­gyar popzene sikerei kül­pö­ M 19.16: Nótaest. — 20.23: A Rá­dió Dalszínháza. Pajzán históri­ák. Balzac elbeszélése rádió­ra alkalmazva. — 22.00: Szil­veszteri dallamkoktél, közben: 24.00: Éjféli óraütés. Himnusz, Szózat, ünnepi köszöntő. (Azo­nos a Kossuth rádióval). — 0.10: A Szilveszteri dallamkok­tél folytatása. 3. MŰSOR: 9.00: Romantikus szerzők mű­veiből. — 10.10: Magyar művé­szek operafelvételeiből. — 11.05: Kamarazene. — 12.02: Az apos­tol. Petőfi Sándor elbeszélő köl­teménye rádióra alkalmazva II. rész. — 13.07: Zenekari mu­zsika. —■ 14.00: Kívánságműsor. — 16.00: Bach: Das Wohltem­perierte Klavier. Glenn Gould zongorázik IV/1. rész. — 17.00: öt földrész zenéje. — 17.09: Magnósok, figyelem! — 17.56: A Magyar Állami Hangversenyze­nekar hangversenye a Zene­­akadémia nagytermében. —19.05: Korok és emberek — a világ­­irodalom tükrében. Lukianosz: Hetérák párbeszédei. — 19.52: A kamarazene kedvelőinek. — 20.57: Thomas Beecham vezény­li a Royal Filharmonikus ze­nekart. — 22.44: Haydn: A pa­tikus. Háromfelvonásos vígope­ra. — 24.00: Éjféli óraütés. Himnusz, Szózat, ünnepi köszön­tő. (Azonos a Kossuth rádió­val). Televízió 8.05: Szünidei matiné. 9.05: A bűvös erdő — Mesejáték két részben !— a kaposvári Csiky Gergly Színház elő­adása, felvételről (ism.). 10.35: Delta, Tudományos híradó (ism.). 11.15: Sándor Mátyás, Tévéfilmsorozat VI/4. rész. (ism.). 12.15: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor (ism.). 14.55: Hírek. 15.00: Estély az idővárban. A Perpetuum mobile év végi vetélkedő játéka. 16.00: Reklám. 16.05: Mindenki közlekedik .. . Közlekedési műsor. 16.20: öt perc meteorológia. 16.25: Reklám. 16.35: Fehér Toll. Magyarul beszélő, ameri­kai kalandfilm (ism.). 18.15: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 18.20: Szilveszteri reklám-show. 18.30: Szuperbola. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. Szilveszter 1980. 20.00: Hol volt, hol nem volt.. (Szilveszter­) 20.30: Alfonshow. Alfonzó műsora. 20.40: Az­ öt dudás visszatér. 21.20: Házibuli­. Elképzelhetetlen bűneset. 21.50: Tiszta őrültek háza. Hofi Géza műsora a Mik­roszkóp Színpadról. 22.30: A holnapra koccintunk. A Televízió nyilvános szil­veszteri műsora a Fővárosi Operett Színházból. Közben: 24.00: Himnusz. 00.30: örökzöld dallamok. Táncdalok, operettrézsletek. 2. MŰSOR: 19.05: Mindenkin közlekedik . . . (ism.). 19.20: öt perc meteorológia (ism.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: A denevér. Balett J. Strauss operettje alánján. 21.30: Non-stop, pop-rock ’80. A Televízió szilveszteri tánczenei műsora.

Next