Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
1983. JANUÁR 12. IA tévé II képernyője előtt ! Ismét láthatjuk családjával és üzleti ellenfeleivel egyetemben James Onedint, újabb tíz rész bemutatásába fogott kedden este a televízió, szerdán pedig talán az eddigii legnagyobb szabású történelmi tárgyú dokumentumműsor indult útjára, mondhatni méltó társa az igen népszerű Századunk sorozatnak, jóllehet műfajában és szemléletében is más; szóhoz jutott pénteken a képernyőn a rövidfilmek klasszikus mestere, Kollányi Ágoston, méghozzá ezúttal egy nagyobb alkotásával, természetfilmjeinek egyik értékes darabjával (lám, nem kell nekünk külföldön kereskedni, ha igazán jó természetfilmet akarunk bemutatni és látni), és vasárnap, gondolom sokak örömére, olyan filmek sugárzása kezdődött, amelyekben minden idők legbájosabb színésznője játszik főszerepet, az elragadóan tündér! Audrey Hepburnt csodálhatjuk meg, íme néhány az elmúlt hét újdonságaiból, említésre érdemes eseményből. S ami külön is megdobogtatta a jegyzetíró szívét: a Szép magyar tánc sorozatban a Rábaközi dalát, Tímár Sándor koreográfiáját a Szövetkezetek Jászsági Népi Együttesének tagjai mutatták be. Nagyhírű együttesek sorában mutatkozhattak be a jászságiak hogy ha kell, ők is tudják járni — formásan, nemesen példás kivitelben. A Szép magyar tánc népünk táncainak televíziós kirakata, a jászberényiek produkciója méltán került oda. előadásmódjuk, kidolgozott táncuk valóban szívet, lelket gyönyörködtetett, s ezt iem holmi lokálpatriótái elfogultság mondatja velem, tárgyilagosan nézve is ez a színtiszta igazság. Jó érzés ezt tudni. Tévédrámák Volt az elmúlt hét műsorában tévédrámák bemutatója is, szerdán egy mai tárgyú tévéfilmet adott közre a televízió, pénteken késő este (és ezúttal ezt nagyon helyesen tette) Hernádi Gyula különös játékát, a Lélekvándorlást tűzte műsorára. Különös, mert bár ismert történelmi figurák mozognak benne, de a legképtelenebb összefüggésekben s a legképtelenebb helyzetekben. Hernádi ugyanis bár saját logikája szerint, de szabadon bánik a történelemmel, amely csak eszköz a kezében, mint mondjuk egy bűvésznek vagy zsonglőrnek a kellék. Van benne logika, méghozzá szigorú, amit művel. Csak olyan rafinált, hogy a közönséges halandó bizony nem mindig tudja követni logikai „bakugrásait”, logikai „ficamait”. A Lélekvándorlást egyébként Madaras József jó stílusérzékkel vitte képernyőre, de még így is, az egységes élmény ellenére is többnyire homályban maradt az, ami éppen a lényeg: a játék értelmét adó gondolat. A vájt fülűek talán kedvükre vájkálhattak a szélsőséges képzettársításokra alkalmat kínáló játékban. Ám a nézők többsége, jómagam is, alig tudhatok mit kezdeni ezzel a mutatvánnyal. Ezért is volt helyes a késő esti bemutató az éjszakai órákban. A Nagy Anna, kis Anna című, Máriássy Judit írta tévéfilm viszont főműsoridőben kapott helyet, amikor általában a képernyő előtt is telt ház van, amikor megtelik a nézőtér. Tárgya révén — mai életünk sűrűjéből merít — mondanivalójáért is, — egy asszony, egy áfész-elnökasszony mai küzdelmeinek ábrázolásával kíván tanulságos példát felmutatni — méltán került a kiemelt műsorhelyre. Pécsi Ildikó határozott, erős kezű, a problémákkal bátran szembenéző elnökasszonya, mint színészi alakítás is markáns, erőteljes játék, pontos jellemrajz, végső kicsengésében azonban mégsem tudott meggyőzni igazáról a Havas Péter rendezte tévéfilm. Oka ennek a benne előforduló dramaturgiai ügyetlenség, az alkotói szemlélet bizonytalansága, a kifejezendő gondolat tisztázatlansága. Mondhatom tehát: az elmúlt héten nem volt valami nagy szerencsénk a tévédrámákkal. Krónika A már említett új történelmi sorozat viszont — első részét január 5-én este láthattuk — felfedező erejű műsornak ígérkezik. A Krónika ezt a tömör, rövid címet viseli,mely utal hangvételére, sőt jellegére is, hisz a Krónika a história megelevenítése egyszerű formában, a leírás, az emlékezés eszközeivel, minden kiegészítés vagy fikció nélkül, tehát a Sára Sándor rendezte nagyszabású sorozat nem akar mást, mint résztvevők és szemtanúk megnyilatkozásával felidézni és nyomon követni egy tragikus esemény mozzanatait megismertetni annak a tragédiának a hátterével és következményeivel, ami a 2. magyar hadsereg 1943-ban bekövetkezett pusztulása. Az első részben megtudhattuk, miért is kellett „vágóhídra” küldeni kétszázezer magyart, melyek voltak azok a körülmények, amelyek az esztelen döntés meghozatalában a mérlegeléskor számba jöhettek. Egyébként nem véletlen, hogy januárban, ’83 januárjában kezdődött e sorozat, hisz éppen negyven éve történt a súlyos „katasztrófa”, 1943 januárjában, ott a Donnál. Ez a sorozat tehát mementó is akar lenni, emlékeztető a fájdalmas tragédiára. És itt hadd idézzem Nemeskkürty Istvánt, aki a Requiem egy hadseregért című könyvében évekkel ezelőtt már feltárta e pusztulás körülményeit, s aki azt írta egyik frissebb cikkében : „A tragikus esemény — a véres háborúkban nem szűkölködő magyar történelem legtöbb emberáldozatot követelő csatája — elsősorban azért emlékezetre méltó, mert örökre érvényes, kegyetlen tanulságul szolgál, hogy elvileg eszményinek látszó célokért (a tőlünk 1920-ban elvett magyar lakta történelmi területek visszaszerzésének ürügyén és hamis reményében) sem szabad, s lehet egy rablóháborút folytató, az emberi jogokat lábbal tipró hatalom szolgálatába állni.” Bizony az efféle cselekmény, elkövetett bűn nem is maradhat büntetés nélkül. A történelemnek ezt az igazságtevését nem is vonhatja kétségbe senki. Maradt tehát épp a tanulságok érdekében a részletek minél tüzetesebb megismerrésének vágya. A sorozat, ahogyan az első részből már kitetszett, nem is megmagyarázgatni kívánja a tragigédiát az egykori résztvevők, elsősorban a Horthy-rendszert szolgáló magas rangú katonatisztek szubjektív véleményének a felsorakoztatásával, hanem annak keresd okait, ami mai fejjel és mai értelemben ebben a tragédiában egyszerűen felfoghatatlan és megérthetetlen. A Krónika — úgy érzem — beletartozik történelmi önvizsgálatunk utóbbi időkben felerősödött folyamatába, az önmagunk helyes megítélését szolgáló históriai oknyomozásban az utókornak az az igénye testesül meg, amely az elődök tetteinek megismerésére irányul. Távol esik e sorozat szándékától, hogy csökkentse a bűnösök felelősségét, elkövetett bűnük súlyát, ellenkezőleg azt szolgálja, hogy egyre világosabban lássunk, kik az igazán bűnösek ennek a gyászos emlékezetű tragédiának a bekövetkezésében és kik azok, akik csupán ártatlan vagy tudatlan áldozatai egy esztelenül felelőtlen politikának. V. M. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Könyvesbolt az ABC-ben Jól működik a bizományos hálózat Egy esztendeje, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szolnoki 455-ös számú üzemellátó könyvesboltja új helyre, a 38-as ABC- ből leválasztott helyiségbe költözött. Természetesen a környékbeliek először vonakodva fogadták az új „lakót”, tartva attól, hogy beköltözésével az élelmiszerüzlet választéka csökken. Később azonban kezdték megkedvelni a könyveket, hanglemezeket kínáló, hangulatosan berendezett „kereskedést”, ahová jó betérni, böngészni a polcokon sorakozó, ismereteket terjesztő, szórakozást kínáló olvasmányokat. A parányi bolt mögött van a raktár, melyből a közel másfélszáz bizományost látják el, akik Szolnokon és a megye településein, munkahelyein kínálják a szépirodalmi, ifjúsági, mezőgazdasági és műszaki könyveket. Ugyanezeket a kiadványokat eljuttatták a megye harminchat ABC-jébe is, ahol megjelenésük sikert aratott, a bevásárlókosárba az élelmiszerek mellé gyakran került egy-egy könyv is. Különösen Jászberényben és Martfűn vált be ez a kísérlet. Ily módon jutott olvasnivaló a szolnoki papírüzletbe, valamint lemez a nemrégiben megnyílt úttörő és ezermesterboltba. A viszonteladó — vagyis az átvéttel két hétig, könyvek féláron kor rögtön fizető — egységek kétmillió forintot forgalmaztak tavaly. A bázishelynek nyolc fiókboltja is működik a megyében, melyekben főállású eladókat alkalmaznak. Az elmúlt esztendőt terven felül jól zárta az üzleti hálózata. Több mint 11 és fél millió forint értékű könyvet és hanglemezt adtak el. Ehhez hozzájárultak a különböző könyvheteken rendezett sikeres vásárok is. A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából az „A” kategóriájú üzleteknek kihirdetett országos versenyen, melyet a lebonyolítás és a forgalom alapján mérlegeltek, egymás után két ízben is, — tavaly és az azt megelőző esztendőben — elsők lettek. Szeretnék, ha ez az idén sem lenne másképp. A helyben árusító boltnak már kialakult az úgynevezett törzsközönsége, de a január 17. és 29. között zajló „akciója” minden bizonnyal sok alkalmi érdeklődőt is vonz. Az említett időszakban ugyanis minden, 1980- ig megjelent, könyvet, kiadványt — a klasszikus alkotások és a szótárak kivételével — féláron kínálnak a vevőknek. Másfélmilliós készlet várja a vásárlókat a könyvbarátokat. Az üzlet vezetője, Szabó Jánosné, elmondta, hogy az említett könyvekből helyszíni árusítást rendeznek Szolnok nagyvállalatainál: a járműjavítóban, a vegyiműveknél, a Ganz Villamossági Műveknél, valamint a papírgyárban. A bolt kollektívája — önkéntes vállalásként — két szabad szombaton és vasárnap a szolnoki vasútállomáson árusítja majd a féláron kapható könyveket. — fekete — A zsúfolt polcok már a kedvezményes vásárra várják az érdeklődőket. Fotó: Hargitai Karcagon Filmklub — hangversenyek — színházi előadások Karcagon, a nyugdíjas pedagógusok klubja és a Déryné Művelődési központ filmklubot szervez. Az érdeklődők februártól tizenkét magyar és külföldi filmalkotást tekinthetnek meg, amely mind az 1930-as, ’40- es években készült. A sorozatra bérletek válthatók a művelődési központban. Januárban a színházi és zenei események sem hiányoznak a karcagi intézmény kínálatából. Romantikus kamaramuzsika címmel — 11-én 16 órától — az általános iskolások bérletes hangversenysorozatának újabb koncertjét rendezik meg, Gabos Gábor zongoraestje viszont a zenekedvelő felnőtteknek szól 26-án 19 órától. A rock and roll híveit Komár László koncertje várja 19-én, délután fél 6 órától. A Szolnoki Szigligeti Színház „iskolaszínháza” is ellátogat Karcagra, 27-én délután fél 4 órától középiskolásoknak mutatja be Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című művét. Ugyancsak a Szigligeti Színház művészeinek előadásában tekinthetik meg az érdeklődők — 29-én este 7 órától — Frederick Knott: Várj, amíg sötét lesz című krimijét. Vasarely-képek Tatabányán Vasarely — Vásárhelyi Viktor — festőművész munkáiból nyitnak kiállítást január 13-án 17 órakor a tatabányai Népházban. Az „op art” egyik neves művelőjének munkáit Csepei Tibor budapesti zenetanár bocsátja bemutatásra a Népháznak. 5 Iskolatárlatok ’83 Fazekas Magdolna kiállítása Fazekas Magdolna festőművész grafikáinak kiállításával folytatódik Szolnokon az „Iskolatárlatok” sorozat. A kiállítást ma délelőtt háromnegyed 11 órakor a Varga Katalin gimnáziumban nyitják meg, majd a Verseghy Ferenc Gimnázium, a Vegyipari, Műszeripari és Finommechanikai Szakközépiskola, valamint a 633-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ad otthont a tárlatnak. Klasszikusok műveinek új kiadása A Kossuth Kiadó idén is folytatja a marxizmus-leninizmus klasszikus műveinek publikálását: részben korábban megjelent, de az üzletekből már elfogyott köteteket adnak ki újra, részben új tematikus összeállításban hagyja el a nyomdát egy-egy kötet. Az év első napjaiban jutott a könyvüzletekbe Marx és Engels műveinek 45. kötete. Ez a könyv azokat az 1867 és 1893 között keletkezett Marx-, illetve Engelsírásokat tartalmazza, amelyek nem kerültek a megfelelő időrendi kötetekbe. Az idén emlékezünk Marx születésének 165. és halálának 100. évfordulójára. Már erre az alkalomra gondolva jelentette meg a Kossuth Kiadó Lenin „Jegyzetek Marx és Engels levelezéséből” című kötetét. A pártéletről, a pártépítésről címmel adják közre azt a gyűjteményt, amely Lenin munkáiból, cikkeiből a párt életének és tevékenységeinek elveiről szóló gondolatokat közli. A kisújszállási zeneiskolának jelenleg 230 hallgatója van, és három zenekarral rendelkezik. Nyáron ott rendezik meg az I. országos zeneiskolai vadászkürtversenyt. Képeink egy hétköznap este pillanatait örökítik meg