Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-11 / 35. szám

4 llosvai Varga István és Zádory Oszkár emlékezete A Csepel Művek Munkás­­otthonában (Budapest, XXI., Árpád u. 1.) szerdán délután 4 órakor nyitják meg ilosvai Varga István kiváló művész emlékkiállítását. A kunhegyesi születésű festőművész — alkotópályá­ja Jászberényben indult — életművét Mucsi András mű­vészettörténész méltatja. A túrkevei Finta Múzeum­ban február 22-én leplezik le Zádory Oszkár — családi nevén Finta Gergely — dom­borművét, Györfi Sándor szobrászművész alkotását. Ugyanezen a napon nyitják meg a hányatott sorsú Zádo­ry emlékkiállítását, születé­se 100. évfordulóján. Képün­kön Györfi Sándor Zádory domborművén dolgozik. Elmebajnokság Az emberiség eddig felhal­mozott és naponta szédületes iramban növekvő tudáskin­cse és az emberi elme befo­gadóképessége­­ között kibé­kíthetetlen ellentét feszül. Mégis valamennyien arra tö­rekszünk, hogy minél többet tudjunk a minket körülvevő világból. Ma már az óvodá­sok természetes magabiztos­ságával beszélnek autómár­kákról, a tv-ről, az űrhajó­zásról, vagy akár a gyermek születésének, sőt fogantatásá­nak „titkairól”. Mi felnőttek ugyanakkor napi gondjaink között olykor elfáradva úgy érezzük, hogy a sok új és megint újabb befogadására már nincs időnk. Éppen ezért hasznos min­den olyan játék, ami edzés­ben tartja az elmét, ugyan­akkor szórakoztat. Egri János szerkesztésében, vezetésével már több ilyen társasjáték élvezői lehettünk, s lehetünk február 13.-ától. A kétheten­ként jelentkező „Elmebaj­nokság” versenyzői 2x2 perc­ben bizonyíthatják felké­szültségüket. A kérdéseket az első részben ki-ki az általa leginkább kedvelt, s így bizo­nyára leginkább ismert té­makörben kapja, míg általá­nos informáltságáról a máso­dik kérdéscsoportban tehet tanúbizonyságot. A zenétől az űrhajózásig, az irodalom­tól a technikatörténetig, a képzőművészettől a biológiá­ig stb. minden terület szere­pel a válogatásban. Az egyes témák kérdéseinek kidolgo­zását, a „távzsűri” szerepét az adott terület egy-egy köz­ismert szaktekintélye vállal­ta. Alkalmanként 3—3 játé­kost faggat Egri János játék­vezető-szerkesztő. A verseny­zők hibázhatnak is, hisz le­gyünk őszinték, ki az, aki kapásból tudja a választ az ilyen kérdésekre: Melyik a legmagasabb római­ katolikus templom a világon?; Milyen gépen alkalmaztak először lyukkártyát?; Mi hajtotta az első amerikai lifteket?; Mi­lyen csillagászati jelenséget használt fel Einstein, a rela­tivitás elméletében? Az elő­zőleg, hasonló nehézségű teszt sikeres megoldói közül kikerülő , legváltozatosabb korú és iskolai végzettségű versenyzők mindenesetre igyekeznek majd minél több kérdésre megfelelni. A­ tv­­nézők pedig velük együtt tö­rekedhetnek ugyanerre. S el­méjük felfrissítésére a játék segítségével! Pintér Emőke SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Életvédő orvosi műszer A kutatási eszközöket kivi­telező vállalatnál több éves fejlesztő munkával elkészült az infúziós készülékek csa­ládjának újabb tagja. Az In­­fusens elnevezésű orvosi mű­szer a csecsemőgyógyászat­ban használható: pontosan és folyamatosan adagol gyógyszert vagy tápszert. Az infúziós készülékek bármilyen folyadék nagy pontosságú, pulzálás nélküli adagolására alkalmasak, ezért széles körűen használ­hatók az­ orvostudomány kü­lönféle területein: a gyógyí­tásban és a legbonyolultabb laboratóriumi kísérleteknél egyaránt. A műszercsalád egyes típusai rendeltetésük szerint különböznek egymás­tól. Az Orvostovábbképző Inté­zet műszerfelelős orvosa mi­nősítette a magyar gyártmá­nyú infúziós készülékeket. Véleménye szerint teljesen egyenértékűek a külföldiek­kel. E készülékek eddig csak importból voltak beszerezhe­tők, amelyek természetesen drágábbak a hazaiaknál. Ezek az eszközök nélkülöz­hetetlenek az intenzív terá­piában, de segíthetik a gyó­gyítás rutinfeladatainak el­végzését is. A betegek ellá­tásában gyakori eset, hogy valamely gyógyszert csak olyan pontosan lehet adagol­ni, hogy arra az emberi kéz szinte képtelen. Emlékek kihalt növényekről A Természettudományi Múzeum a közelmúltban 5 ezer darab, virágos növényt ábrázoló filmnegatívot és ugyanannyi fényképet ka­pott ajándékba a 93 éves Vajda Lászlótól, további 1700 fotót pedig megvásárolt a felajánlótól. Vajda László autodidakta botanikus. Kedvtelésből 1913-ban kezd­­te e­l gyűjteni és fényképezni a Kárpát-medencében honos növényeket. Időközben te­kintélyt, elismerést szerzett e tudományágban. Jelenleg két kötete is megjelenés előtt áll; egy fényképalbum, valamint egy tudományos mű a mohákról. Vajda Lász­ló munkásságának köszönhe­tő, hogy a Természettudo­mányi Múzeum 1945-ben el­pusztult növénytára pótolni tudta veszteségeit. A mostani szerzemények között több ritkaság is talál­ható. Néhány felvétele a ku­tató által felfedezett növényt ábrázol. A legkülönösebb dokumentumok története azonban szomorú: a pusztu­­­lást példázzák. A Kárpát­­medencében élő 3500 növény­féleség közül 1977-ig 29 el­tűnt. Mivel Vajda László e botanikai tájegységen honos növényeknek legalább a két­harmadát lefényképezte és példányokat is gyűjtött, min­tái vannak a kihalt növé­nyekről. Egyebek között most is­i Ternészettudományi Múzeumba került a Magyar­­országról eltűnt pamacslabo­­da utolsó példányainak egyi­ke. Ez a növény szőrös ter­mése miatt kapta nevét, kó­­rószerű formát hajtott, jól vi­selte a szárazságot. Termő­helyét erdősítették. A havasi hízóka a bauxitbányászat miatt veszett ki. Tapolca kör­nyékén, lápokon volt az élet­tere. Mivel a bányászat kö­vetkeztében lesüllyedt a tér­ség karsztvízszintje, a lá­pok kiszáradtak, növényeik elpusztultak. Az egyik növény kipusztu­lásával immár a földkerek­ségről hiányzik egy faj: az 1920-as években tűnt el a magyar mézpázsit. Egyedül Kispest környékén volt ho­nos, sehol másutt nem is­merték. A parcellázások okozták vesztét. Robbantással lazítják a talajt Vízkivételi mű­ épül Szolnokon Korszerű vízkivételi mű épül Szolnokon, amely a vá­rosnak ivóvizet szolgáltató felszíni vízművét látja el nyersvízzel. Építését az indokolja, hogy az 1979-ben üzembe helye­zett felszíni vízművet még mindig a század elején ké­szült elavult berendezések táplálják a Tiszából. A régi szivattyúk összteljesítménye csak napi 45 ezer köbméter egészséges ivóvíz előállítását teszi lehetővé, és a vízmen­­­nyiség a nyári fogyasztási „csúcsban” már nem elegen­dő. Az új gépek munkába ál­lítása után a napi teljesít­mény 65 ezer köbméterre fokozható, s ha az igények a későbbiekben tovább nőnek, gépcserékkel — egy-egy 24 órás üzemben — a 100 ezer köbméter is elérhető lesz. A vízkivételi mű a Mély­­épterv tervei alapján készül, építési munkáit az Oviber irányításával a Közlekedési és Metróépítő Vállalat vala­mint a Hídépítő Vállalat végzi. Már helyére került az a 32 vasbeton cölöp amelye­ken — a 8 nagy teljesítmé­nyű szivattyúnak helyet adó — mederpillér nyugszik majd. Jelenleg a szakembe­rek a folyó vizében az acél szádfalakkal elkülönített munkaterületet a „vízmen­tes?’ alapozásokhoz készítik elő. Ez magában foglalja a dokkhoz hasonló ideiglenes építmény kotrását, és teljes kitisztítását; uszályokon ál­ló kotrógépek és zagyszi­vattyúk távolítják el a fö­lösleges iszapot. A munká­hoz a Hídépítő Vállalat bú­várai is segítséget nyújta­nak, egy-egy kisebb felületet — ahová nem fér be a mar­kológép kanala — robban­tással lazítanak­ meg. Az enyhe tél eddig kedvezett az építőknek olyan munkákat is elvégezhettek, amelyekre téli időszakban máskor nem adódik lehetőség. Most a hi­degebbre forduló időjárás el­lenére is folyamatosan dol­goznak, csak a folyó befa­gyása gátolhatja meg továb­bi teendőiket. Víz alatti robbantáshoz ereszkedik a Tiszába a Hídépítő Vállalat nehézbúvára Munkában a kotrógép: feladata­­ a folyótól el­zárt mederfenék alapos kitisztítása­Fotó: D. G. Már végleges helyükre kerültek a vízkivételi műhöz vezető bejáróhíd hullámtéri nyílásá­nak vasbeton gerendái Barlang Cserszegtomajon Új idegenforgalmi látvá­nyossággal gazdagodik a keszthelyi hegységhez tarto­zó Cserszegtomaj: a nyá­ron megnyitják a nagyközön­ség előtt barlangját, amely­re 1930-ban kutatás közben akadtak 64 méter mélység­ben. A védett természeti ér­tékek közé sorolt barlang járatai megközelítik a két­ezer métert. Hogy a mély­ben található különleges cseppkőképződményeket megóvják, több üreget, föld alatti termet, folyosót nem kapcsoltak be a barlangtú­­ra útvonalába. 1983. FEBRUÁR 11 Az Állami Bábszínház prágai fellépése A Budapesti Állami Báb­színház szerdán este Prágá­ban, a csehszlovák főváros új művelődési palotájában bemutatta Kodály Zoltán „Háry János” című daljáté­kát, amelyet Szilágyi Dezső Kossuth-díjas kiváló művész, a színház igazgatója alkal­mazott bábszínpadra. Az elő­adáson megjelent a csehszlo­vák kulturális élet több ve­zető személyisége is. A hat­száz főnyi közönség a dara­bot nagy tetszéssel, meleg tapssal fogadta. A magyar bábművész-tár­sulat ezzel befejezte egyhetes csehszlovákiai vendégfellé­­péseit, amelyek folyamán előzőleg Kassán, Pöstyénben és Lamperkben is nagy siker­rel játszotta a több mint 10 éve műsorán lévő Háry Já­nost. Az Állami Bábszínház m­­ostani, fennállása óta már negyedik csehszlovákiai tur­néja a két ország kulturális együttműködési munkaterve alapján valósult meg.

Next