Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

2 1941 évfordulója annak olyan dátu­mok, amelyek min­dig megmaradnak az emberek emlékezeté­ben. A szovjet nép számára ilyen dátum 1941. június 22-e, amikor a fasizmus lángba borította az országot. Hit­szegő agressziójára a fasiz­mus sokáig készülődött. Ez volt a legszörnyűbb há­ború, amely valaha is sújtot­ta a szovjet népet, de egyben a legborzalmasabb volt a vi­lág összes népét sújtó vala­mennyi háború közül. A há­borúban 20 millió szovjet ál­lampolgár pusztult el. A szovjet nép nemzeti vagyo­nának megközelítőleg egy­­harmadát veszítette el az or­szág egy részének fasiszta megszállása és a háború pusztításai következtében. Még be sem fejeződtek a harcok, amikor Washington­ban és Londonban gyűlöl­ködve tekintettek a politi­kai-társadalmi változások­nak arra a hullámára, ame­lyet a fasizmus feletti győze­lem eredményezett. Az im­perialistáknak nem volt ínyére, hogy a győzelem gyö­keresen megváltoztatta az erőviszonyokat a nemzetközi küzdőtéren, s kialakult, majd megerősödött a szocia­lista világrendszer, valamint számos, korábban függő vi­szonyban tartott nép lerázta válláról a gyarmati és impe­rialista elnyomás igáját. A szocializmust nemcsak, hogy nem tudták megtörni, hanem a szocializmus kato­nai-hadászati egyensúlyt is ki tudott vívni; ez az erő­­egyensúly objektíve segíti a békés egymás mellett élés ér­vényesülését. A szovjet emberek meg­győződése: annak ellenére, hogy a Fehér Házban maka­csul elzárkóznak a valós helyzet elfogadásától, meg­van annak lehetősége, hogy Washingtont perspektívát­­lan, katonai fölényre törek­vő, a Szovjetunióval szem­ben a diktátumok politiká­ját erőltető irányvonalának felülvizsgálatára kényszerít­sék. Jurij Andropov Averell Hartmannel folytatott be­szélgetésében nemrég kije­lentette, hogy napjainkban a szovjet és az amerikai nép­nek közös az ellensége, a há­borús veszély, egy olyan há­ború veszélye, amely pusztí­tó következményeiben egyet­len eddigi háborúhoz sem lenne hasonlítható. Gyógyszergyártás a Challengeren A Challenger nevű ameri­kai űrrepülőgép legénységé­nek negyedik, űrben eltöltött napja elsősorban a gyógy­szergyártással kapcsolatos kísérletsorozat jegyében telt. Az öttagú legénység tegnap elvégzett egy kísérletet, amelynek célja, hogy a súly­talanság körülményei között nyerjenek majdnem tiszta fehérjéket. Ennek eredmé­nyei merőben újfajta gyógy­szerek előállítását tehetik le­hetővé. Hétfő óta egyébként né­hány kisebb probléma za­varja az űrhajósok munká­ját: akadozva működnek a fülhallgatók és az egyik fe­délzeti számítógép túlhe­­vült. Ettől eltekintve minden úgy történik, ahogy előre el­tervezték — mondotta John Cox, a program irányítója. A tegnap reggeli ellenőr­zés szerint a Palapa nevű indonéz műhold, amelyet va­sárnap indítottak a Challen­gerről, elérte a 36 ezer kilo­méter magasságban lévő pá­lyáját. A szombaton felbocsátott űrrepülőgép pénteken dél­után tér vissza a földre. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A­ magyar nép üzenete a világtalálkozó résztvevőihez Kedves Barátaink! Örülünk, hogy éppen most ült össze a prágai világtalálkozó. Erre az egész em­beriségnek életbevágó szüksége van. A magyar társadalom az elmúlt hónapok­ban ezernél is több gyűlésen és más ös­­­sze­jövetelen beszélgetett a súlyosbodó nemzetközi helyzetről és a világtalálkozó nyújtotta lehetőségekről. Tízezernyi részt­vevő adott hangot reménységének, hogy Prágából a kölcsönös bizalom új, enyhült légköre árad ki Európa és az egész világ népei és kormányai felé. A gyűléseken megbízták a magyar küldöttséget, hogy a magyar nép nevében szívből köszöntse a prágai világtalálkozó küldötteit, akik — bármely nemzethez, felekezethez tartoz­zanak is, bármely világnézetet és politi­kai meggyőződést valljanak — az embe­riség alapvető érdekeit képviselik. Kö­szöntjük mindazokat, akik az öt világ­rész másfélszáz országában a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, békés, teljes, alkotó emberi életért szállnak síkra. Magyarország — Európa közepén — év­századokon keresztül a hadak útja volt. Ezeréves történelme során most először teltek el olyan évtizedek amikor nem ömlött háborúban honfitársaink vére sem határainkon belül, sem kívül. Mi új, szo­cialista világot építünk — s ehhez béké­re van szükségünk. Értelmes, szép embe­ri életet akarunk, amelybe nem férhet bele a háború. A magyar nép e meggyő­ződése egységes, akarata szilárd. Társa­dalmunkban senki sem érdekelt a fegy­verkezésben és a feszültség fenntartásá­ban. Ez a béke-világtalálkozó is bizonyítja, hogy nem vagyunk egyedül. Tisztában vagyunk azzal, hogy a békemozgalom megosztására törekvő erők propagandája ellenére a béke és háború kérdésében ér­dekeink közösek Európa és a nagyvilág sok száz milliónyi békeszerető emberével. Politikánkban — s az egész szocialista közösség békepolitikájában — ez a felis­merés tükröződik. E felismerés alapja­ a mélységesen átérzett felelősség. Önökkel együtt, kedves barátaink, nem felejtjük el, hogy ötvenmillió élet pusztult el a második világháborúban, és tudjuk, hogy egy újabb világméretű összecsapás már az emberiség létét veszélyezteti. Meg kell akadályozzuk az atomháborút mert ez a legutolsó háború lenne a Föld történeté­ben. Ezért azt kívánjuk, hogy a világ min­den erejét és gazdagságát a népek boldo­gulására és felemelkedésére, a nyomor és elmaradottság megszüntetésére fordít­hassuk. Világtörténelmi értelmetlenség lenne az emberiség javait és kincseit fegyverkezésre pazarolni. Ezért magunk és utódaink nevében a békéért, az életért álljt kiáltunk minden háborúnak, min­den háborús tervnek. Felháborodottan visszautasítjuk a „korlátozott” atomhá­ború demagóg gondolatát. Prágában sok százmillió ember erkölcsi súlyával támo­gatjuk a leszerelési kezdeményezéseket. A világtalálkozó magyarországi előkészí­tő gyűlésein újra meg újra elhangzott, hogy nem akarunk rakéták robbanófejei­nek célpontjává váln­i. Távolabbi célunk az, hogy ne legyenek újabb rakéták sem kontinensünkön, sem másutt! Új hideg­háború helyett a magyar társadalom min­den rétege új megegyezést kíván. Ez egyenlő biztonságot jelent. Más szóval: jóval kevesebb fegyvert. Ezt a célt konstruktív leszerelési tárgyalásokkal le­het elérni. Hasznosak lehetnek e téren a prágai világtalálkozó párbeszédeiből fa­kadó ajánlások. Tegyenek bizonyságot arról, kedves barátaink, hogy van reális lehetőség a nukleáris háború elkerülésé­re. Ezekben a beszélgetésekben, vitákban a magyar küldöttség tevékenyen részt kí­ván venni. Azt fogjuk önökkel együtt szem előtt tartani és újra meg újra ki­jelenteni, hogy az enyhülés éveiben kiala­kult együttműködés alapján a nemzetkö­zi élet minden vitás kérdése megoldható. Bízunk abban, hogy a prágai világta­lálkozó párbeszédei olyan erkölcsi erőt hoznak létre, olyan érveket tárhatnak a világ közvéleménye elé, hogy megállíthat­ják a fegyverkezést és megakadályozhat­ják a háborús szellem további elterjesz­tését. Segítse e világtalálkozó a népeket s kormányokat abban, hogy megtalálják, ami összeköt, s félretegyék, ami elvá­laszt. Megkezdte hivatalos tárgyalásait az Egyesült Államokban tartózkodó spanyol kormányfő. Képünkön: Felipe González (jobbra) George Shultz amerikai külügyminiszter társaságá­ban (Telefotó — KS) II. János Pál pápa Helikopterrel Wroclawba Lengyelországi látogatásá­nak hatodik napján,, tegnap II. János Pál pápa az alsó­sziléziai Wroclawot kereste fel. Ez a város — a nyugati és az északi területekkel együtt — a második világ­háború után került vissza Lengyelországhoz. A városi sportpályán és környékén több százezer em­ber gyűlt össze. A helikopte­ren érkező pápát a helyi egyházi és állami vezetők köszöntötték. Délután II. János Pál az opolei vajdaságban levő Szent Anna-hegyre látoga­tott el, majd pedig az esti órákba Krakkóba repült. Közép-A­merika Reagan folytatja „keresztes hadjáratát” Közép-ameri­kai antikom­­munista kampányát folytatja az Egyesült Államok elnöke. Reagan, aki módszeresen próbálja elfogadtatni az amerikai közvéleménnyel a közép-amerikai katonai be­avatkozás szükségességének gondolatát, a Missisipi ál­lambeli Jacksonban egy re­publikánus adománygyűjtő banketten beszélt. Sötét szí­nekkel ecsetelte azokat a ve­szélyeket, amelyek „a szov­jet—nicaraguai—kubai ten­gely” részéről fenyegetik szerinte a térséget. Az Egye­sült Államok erőszak-politi­káját igazolandó, határozot­tabb „akaratot” követelt a közép-amerikai haladó erők elleni harcban. Reagan beál­lításában ez csak „válasz egy olyan ellenséges kihívásra, amely szüntelenül próbára teszi elszántságunkat létfon­tosságú nemzeti érdekeink megvédésére”. Todor Zsivkov az NDK-ban Kedden reggel párt- és ál­lami küldöttség élén hivata­los baráti látogatásra a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba érkezett Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköz­­társaság Államtanácsának el­nöke. Zsivkov Erich Honecker­­nek, az NSZ­EP KB főtitká­rának, az Államtanács elnö­kének meghívására érkezett az NDK-ba A bolgár ven­dégeket a berlin-schönefeldi repülőtéren Erich Honecker üdvözölte. Délután az NSZEP Köz­ponti Bizottságának épületé­ben Erich Honecker baráti megbeszélésen fogadta bol­gár vendégét, Todor Zsivko­­vot. A tanácskozáson a két párt és a két ország együtt­működésének kiszélesítésé­ről és időszerű nemzetközi kérdésekről volt szó. 1983. JÚNIUS 22. Egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó hasznos lenne a világbéke szempontjából A­ndrej Gromiko nyilatkozata a TASZSZ-nak Egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségei­ről, s a Szovjetunió legutób­bi békejavaslatáról nyilat­kozott a TASZSZ tudósító­jának kérdéseire válaszolva Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter. A Szovjetuniónak a legfel­sőbb szintű szovjet—ame­rikai találkozóval kapcsola­tos elvi álláspontjáról szól­va Gromiko emlékeztetett rá, hogy mint azt Jurij Andropov, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke is hangsúlyozta: az államfői találkozók kü­lönösen jelentősek a bonyo­lult problémák megoldása szempontjából. Egy olyan találkozó, amely jelentős eredményekkel járna mind a Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsola­tai, mind a nemzetközi hely­zet szempontjából, természe­tesen hasznos lenne. Nyugaton, és különösen Washingtonban ma gyak­ran beszélnek a legfelsőbb szintű szovjet—amerikai ta­lálkozóról — állapította meg Gromiko. — Az e kérdésben nem eléggé tájékozott em­berekben ezért az a véle­mény alakulhat ki, hogy Washingtonban komolyan gondolnak egy ilyen talál­kozóra. Lényegében azon­ban, sajnos, ez nem így van. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a két vezető hatalom leg­felsőbb szintű vezetőinek találkozój­ához megfelelő elő­feltételek szükségesek — mutatott rá Andrej Gro­miko. Először is szükség van rá, hogy bizonyos szin­tű kölcsönös megértés jöj­jön létre azokban a legfon­tosabb kérdésekben, ame­lyek meghatározzák a két ország közötti kapcsolatokat és az általános nemzetközi helyzetet. Szükség van arra is, hogy mindkét részről valóban törekedjenek a po­zitív változásokra, sőt még­­inkább az áttörésre a köl­csönös kapcsolatok terén. Ha ilyen szemszögből néz­zük a jelenlegi helyzetet, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az amerikai vezetők­nek a találkozóval kapcso­latos nyilatkozatai teljesen megalapozatlanok. Az Egye­sült Államok politikája a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokban semmiféle konstruktív cél elérésére sem törekszik, s ezt egyál­talán nem titkolják az ame­rikai vezetők sem. Sőt, mi több, ez a politika homlok­­egyenest ellenkező irányba mutat. Ha az amerikai politiká­ban reális jelei mutatkoz­nak annak, hogy készek ko­molyan, konstruktívan tár­gyalni, akkor a találkozó lehetőségének kérdése is másként merül fel — jelen­tette ki. Andrej Gromiko válaszai­ban kitért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának arra a múlt heti felhívására is, hogy a nukleáris fegyverek­kel rendelkező államok mennyiségi és minőségi szempontból is fagyasszák be ilyen jellegű fegyverei­ket. Megállapította, hogy a felhívás jelentős és bátor lépése volt a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szervének, s lényege igen egyszerű: mivel a világ egy­re gyorsabb ütemben sodró­dik a nukleáris fegyverke­zési hajsza új, veszélyes for­dulója felé, a Szovjetunió kezdeményezésével arra hí­vott fel, hogy állítsák meg ezt, amíg nem késő. Egyesek erre azt mond­hatják, hogy a befagyasztás önmagában még nem szün­teti meg a nukleáris konf­liktus veszélyét. Igen, ez így van, de mi nem is tekint­jük végső célnak a nukleá­ris fegyverzetek befagyasz­tását. Egy olyan lépés meg­tételére szólítunk fel, amely­től el lehetne indulni a nukleáris fegyverzetek csök­kentése és végső soron fel­számolása felé. Ez a lénye­ge a befagyasztásra tett ja­vaslatunknak — mutatott rá Andrej Gromiko. Nem kétséges, hogy ha a javaslat elfogadásra kerülne, akkor jelentősen megnőne az államok közötti bizalom, amire igen nagy szükség van ahhoz, hogy sikert lehessen elérni a leszerelés területén. A befagyasztás a legközvet­lenebb módon hatna a nuk­leáris fegyverzetek korláto­zásáról és csökkentéséről már folyó tárgyalásokra is. Gromiko felhívta a fi­­gyelmet: ha a kérdés bonyo­lultsága miatt nem lenne megvalósítható, hogy egy­szerre és valamennyi nukleá­ris hatalom mennyiségi és minőségi szempontból is be­fagyassza fegyverzetét, akkor ezt első lépésként megtehet­né a Szovjetunió és az Egye­sült Államok, szem előtt tartva, hogy később hasonló intézkedést hajt végre a töb­bi nukleáris hatalom is. A szovjet vezetés hivatalos felhívással fordult az Egye­sült Államok, Nagy-Britan­­nia, Franciaország és a Kí­nai Népköztársaság kormá­nyaihoz, ismertetve velük a nukleáris fegyverzetek befa­gyasztására vonatkozó konk­rét javaslatait. A világ népei az e felhívásra adott válasz alapján fogják megítélni, hogy valójában milyen poli­tikát is követ egyik, vagy másik ország korunk legfon­tosabb kérdése, a nukleáris katasztrófa elhárítása tekin­tetében. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Kína vezetői felelős­ségük teljes tudatában vizs­gálják meg ezt a kérdést — szögezte le a TIASZSZ-nak adott válaszaiban Andrej Gromiko. Le­ngyel Képzőművész Szö­vetség (ZPAP) vezetői to­vábbra sem hajlandók az ér­demi párbeszédre. Ez a kö­rülmény tov­ábbi lépéseket tesz szükségessé a párt és ál­lami vezetés részéről. BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Zöld­­foki szigetek Afrikai Függet­lenségi Pártja II. kongres­­­szusát, amelyet június 21— 26. között Praiaban rendez­nek. GENF Genfben tegnap teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsé­ge az európai nukleáris fegy­verzet korlátozásáról folyta­tott tárgyalásokon. • * + Ugyancsak teljes ülést tar­tott Genfben a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tár­gyalásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség. LISSZABON Lisszabonban tegnap meg­kezdődtek a tárgyalások az SZKP Portugáliában tartóz­kodó küldöttsége és a Portu­gál Kommunista Párt képvi­selői között. A tárgyalások során átte­kintették a két párt közötti hagyományos baráti kapcso­latok továbbfejlesztésének lehetőségeit és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. VARSÓ Az ország kulturális és művészeti életének helyzeté­ről tanácskozott a LEMP KB kulturális bizottsága. Az ülésen Hieronim Kubiak, a Politikai Bizottság tagja el­nökölt. Pozitív fejleményként ér­tékelték a Lengyel Filmmű­vész Szövetség újjászervezé­sét, ugyanakkor nyugtalaní­tónak nevezték, hogy a Len­gyel Írószövetség (ZLP) és a PEKING Az egységre, az alkotmány megtartására, a hatodik öt­éves terv és a modernizálási program végrehajtására buz­dító felhívások jegyében teg­nap Pekingben véget ért a 6. kínai országos népi gyűlés első ülésszaka, amelynek leg­fontosabb eredménye az ál­lami vezetők megválasztása volt. PÁRIZS Georges Marchais, az FKP főtitkára nyilatkozatot adott a Le Matin-nek abból az al­kalomból, hogy június 23-án lesz két éve az FKP és a szocialista párt közötti szer­ződés aláírásának, amelynek alapján a kommunisták részt vesznek a kormányban.

Next