Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

xxxiv. évf. 148. sz. 1983. június 24., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Beszámoló a kormány munkájáról Tegnap, délelőtt 10 órakor, a Parla­mentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Törvényhozó testüle­tünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés el­nöke a napirend előtt — egész népünk érzéseit kifejezve — megemlékezett a márkushegyi bányaszerencsétlenség ál­dozatairól. Az országgyűlés egyperces néma felállással adózott a hősi halált halt bányászok emlékének. Az ország­­gyűlés elnöke megemlékezett a legutób­bi ülésszak óta elhunyt három képvise­lőről, Klaukó Mátyásról, Békés megye tanácsának nyugalmazott elnökéről, Cseterki Lajosról, az Elnöki Tanács ngit­Alkotmányos kötelessé­günknek teszek eleget, ami­kor a kormány nevében szá­mot adok az országgyűlésnek arról, hogy miként éltünk a bizalommal, amit 1980-ban munkaprogramunk elfogadá­sakor kaptunk — mondotta bevezetőben Lázár György. — A Központi Bizottság ez év áprilisi állásfoglalásával egyezően mi is úgy látjuk, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk a XII. kong­resszuson meghatározott irányban halad, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, a népi hatalom, a törvényes rend szilárd. Az állam intéz­ményei rendeltetésszerűen működnek, népgazdaságunk kiállta az elmúlt évek nehéz próbatételeit. A Magyar Nép­­köztársaságnak tekintélye, szavunknak hitele van a vi­lágban, megbecsült tagja va­gyunk a szocialista országok közösségének. — Közvéleményünk előtt ismert, hogy munkánkat más nemzetközi körülmények kö­zött folytatjuk, mint aho­gyan programunk elfogadá­sakor azt feltételeztük. Azóta megnövekedtek az Európa és az egész világ békéjét fenye­gető veszélyek. Fokozódott a fegyverkezési verseny, élező­dött a társadalmi rendszerek közötti harc, az imperializ­mus szélsőségesen reakciós körei meg-megújuló táma­dást indítanak a szocialista országok, a társadalmi fel­­emelkedésért és a nemzeti függetlenségért küzdő népek ellen. Romlott és ingatagabb lett a világgazdaság állapota. A kapitalista világot sújtó társadalmi, gazdasági válság tükrében még szembetűnőbb szocialista rendünk életereje. Az elmúlt nehéz években is sikerült megőrizni vívmá­nyainkat, s ha a korábban megszokottnál szerényebb ütemben is, de tovább ha­ladtunk a szocialista építés útján. A kormány elnöke hangsú­lyozta: — A megbecsülést érdemlő eredmények sem fe­ledtethetik gyengéinket, tisz­tában vagyunk vele, hogy a következő években jobban és másként kell dolgoznunk. Társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Mun­káspárt mindenkor, a legne­hezebb helyzetben is képes volt megmutatni a kivezető utat és választ adni nemzeti létünk kérdéseire.­­ Amint azt programunk­ban terveztük, folytattuk az állami irányítás munkamód­szereinek korszerűsítését. Szándékainkkal egyezően nö­veltük a törvények és a fon­tosabb jogszabályok előké­szítésének demokratizmusát, teljesítettük a jogalkotás időarányos feladatait. Sor került az államigazgatási el­járás új törvényi szabályozá­sára, meggyorsítottuk az igazgatási munka tárgyi fel­tételeinek kiépítését, folytat­tuk az ügymenet egyszerűsí­tését. Az előrelépés mérhető, de még nem elégséges. Lázár György hangsúlyoz­ta: — Újra és újra visszaté­rő feladat, hogy az irányítás módszereit és intézmény­­rendszerét időről időre hoz­záigazítsuk a társadalmi-gaz­dasági fejlődés történelmileg meghatározott szükségletei.A VI. ötéves terv minden korábbinál nagyobb hang­súllyal állítja előtérbe a ha­tékonyság növelését, az egyensúly javítását — mon­dotta Lázár György. — 1980 óta tervünk végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek. Ennek legfőbb oka a külgaz­dasági feltételek további romlása. Helyzetünket ese­tenként nehezítik a szocialis­ta országokkal szemben al­kalmazott, főleg az Egyesült Államok részéről erőltetett, politikai megfontolásokból fakadó kereskedelmi és pénzügyi korlátozások. A vi­lággazdasági válság hátrá­nyos következményei mellett saját munkánk fogyatékossá­gai is hozzájárultak gondja­ink növekedéséhez. Ezért is megbecsült érdemlő ered­mény, hogy nemzeti vagyo­nunk az elmúlt két évben is növekedett. A nemzeti jöve­delem az 1980. évi csökkenés után évi átlagban mintegy hét. Munkaprogramunkban szerepel, hogy az állami élet és a gazdaságirányítás rend­szerének továbbfejlesztésé­ben összehangoltan a jövő évben tervet dolgozzunk ki a központi és a helyi igazgatás hatásfokának egyidejű javí­tására. Az állami funkciók jobb ellátásának a szocialis­ta demokrácia fejlesztése is nélkülözhetetlen eleme. E té­ren is van előrehaladás. Most azonban a korábbinál is na­gyobb szükség van a de­mokratikus fórumok tartal­mas működésére, a tanácsi önkormányzat erősítésére, a cselekvő közéletiség telje­sebb kibontakoztatására. 2,5 százalékkal nőtt, és 1982- ben — hosszú idő óta elő­ször — meghaladta a belföl­di felhasználást. Csökkent a költségvetés hiánya, az ipar termelése csaknem 5 száza­lékkal, a mezőgazdasági ter­mékek termelése 6 százalék­kal haladta meg az 1981. évit. Az anyagi ágak terme­lékenysége több mint 6 szá­zalékkal nőtt, tehát nagyobb mértékben, mint a nemzeti jövedelem. A kivitel értéke kevés híján 16 százalékkal emelkedett, lényegesen gyor­sabban, mint a behozatal. Minden viszonylatban eleget tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek. Mégis jogos a kritika, hogy az irányító és gazdálkodó te­rületek részéről nem elegen­dő, de legalább egyenetlen az új viszonyokhoz való alkal­mazkodási készség; lassan javul a versenyképesség, magasak a ráfordítások, oly­kor gyenge a piaci munka; még mindig sok a veszteséges, vagy alacsony hatékonyságú vállalat és szövetkezet. Nem­zetközi fizetőképességünk fenntartása csak úgy volt el­érhető, hogy a kivitel növe­lésére és az új piacok feltá­rására tett erőfeszítések mellett átmeneti importkor­látozást léptettünk életbe, csökkentettük a beruházáso­kat, a költségvetési kiadások egyes tételeit, és 1982-ben a tervezettnél nagyobb fo­gyasztói áremelést hajtot­tunk végre. Ezek az intézke­dések a gazdálkodó szerveze­tek, a lakosság és főleg an­nak egyes rétegei számá­ra gondot okoznak. Mégis cselekednünk kellett! A leg­főbb célt elértük: a belső egyensúlyt és a nemzetközi fizetőképességet egyaránt si­került megőrizni. A gazdasági teljesítmény növelését most és a követ­kező években a tartalékok feltárásával, műszaki fej­lesztéssel, gyorsan megtérü­lő szellemi és anyagi befek­tetésekkel, a szervezettség, a munkakultúra növelésével kell elérni. Még erőtelje­sebben be kell kapcsolód­nunk a nemzetközi munka­­megosztásba, mindenekelőtt a szocialista gazdasági in­tegrációba. Nemzetközi gaz­dasági kapcsolatainkban nö­vekvő szerepe van a fejlő­dő országokkal mind jobban kiépülő együttműködésnek. Az egyenjogúság és a köl­csönös előnyök alapján ké­szek vagyunk a fejlett tő­kés állmokkal folytatott ke­reskedelem és kooperáció bővítésére is. Megőriztük vívmányainkat Irányítási rendszerünk va­lamennyi fő elemének: a népgazdasági tervezésnek, a közgazdasági szabályozó eszközöknek — ezen belül az ár-, bér- és adórendszer­nek —, a piaci felügyeleti tevékenységnek, az intéz­ményi és szervezeti rend­szernek összehangolt és egyidejű továbbfejlesztésé­re van szükség. Még inkább olyan feltételeket kell te­remteni, amelyek a központi állami gazdaságirányítás és a gazdaságszervező munka hatékonyságának fokozásá­val együtt növelik a válla­lati önállóságot, az eredmé­nyekhez fűződő kollektív és egyéni érdekeltség érvénye­sülését. Tovább akarunk lép­ni azon az úton, amely le­hetővé tette, hogy a vállala­ti kollektívák részt vehes­senek a gazdasági tervek ki­alakításában, a gazdasági vezetők kiválasztásában, és véleményt mondhassanak munkájukról. A bevált alap­­elvekre építve intenzíven folynak, és a befejezéshez közelednek azok az előké­szítő munkálatok, amelyek az 1968-ban bevezetett gaz­dasági mechanizmus to­vábbfejlesztését szolgálják. Az 1983. évi terv eddigi végrehajtásáról szólva Lá­zár György kifejtette: meg­felelő volt a felkészülés, és a munka szervezetten in­dult. A nehéz külpiaci vi­szonyok ellenére a dollár­elszámolású forgalomban ki­viteli többletet értünk el. Kedvezőtlen, hogy az ipari termelés az első öt hónap­ban a tervezettnél alacso­nyabb volt. Az exportárak tovább csökkentek, s a szá­mítottnál nagyobb a bel­­ ­f­oly­tatás a 3. oldalon­ halmazott titkáráról és dr. Várkonyi Imre prépostkanonokról, az Actio Ca­­tholica országos igazgatójáról. Emlékü­ket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak részvevői egyperces néma felállással rótták le ke­gyeletüket. Elfogadták a nyári ülésszak napirend­jét: 1. A Minisztertanács elnökének beszá­molója a kormány munkájáról és to­vábbi feladatairól. 2. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Ezután Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke számolt be a kormány mun­kájáról. Lázár György expozéja Lassan javul a versenyképesség Lázár György, a Minisztertanács elnöke beszámolóját tartja a kormány munkájáról Az Egyesült Izzó váci fényforrás- és alkatrészgyárában éven­te több tízmillió fénycső készül, a tervek szerint 1998-ben már kizárólag energiatakarékos, úgynevezett vékony fény­csövet fognak gyártani. A világpiacon is keresett termékük kevesebb energia felhasználásával a korábbinál 15 százalék­kal több fényt sugároz. Termelésük 75 százaléka a fejlett tő­kés országokba kerül. Képünkön: a fénycső próbája az égetés Kulturális programmal, országjárással Folytatódott a prágai béketalálkozó Szerdán este a legjobb csehszlovák zenekarok és szólisták ünnepi hangver­senyt adtak a béke-világta­lálkozó tiszteletére a prágai kultúrpalota kongresszusi termében. Janacek, Dvorak, Csajkovszkij és Paganini művei után Beethoven IX. szi­­­ iffíniája csendült fel, am­elynek vezérmotívuma, az örömóda a béketalálkozó szignáljává vált. A hangverseny időt enge­dett az egyes munkacsopor­tok elnökségeinek arra, hogy összefoglalják a kétnapos vi­ta eredményeit. Következte­téseiket a tanácskozás záró­ülésén ismertetik majd, ös­­­szefoglalják azokat az ele­meket, amelyekben a küldöt­tek többségének álláspontja megegyezett és felsorolják az elhangzott különvéleménye­ket is. A tizenegy munkacsoport­ban a világtalálkozó több száz részvevője fejtette ki véleményét. Egyetértés ala­kult ki atekintetben, hogy a fegyverkezési verseny foko­zódása, a nukleáris fegyve­rek gyártása és telepítése, valamint a nemzetközi fe­szültség éleződése jelenti az emberiséget fenyegető legna­gyobb veszélyt. A vitákban egyöntetűen kifejeződésre ju­tott az a törekvés, hogy fel­tárják azokat a közös for­mákat és lehetőségeket, ame­lyekkel a békeszerető, hala­dó és demokratikus erők együttesen léphetnek föl ,a béke megőrzéséért. Szerdán este kétoldalú ta­lálkozót tartott a béke-világ­találkozón részvevő szovjet és amerikai küldöttség. Köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik békemozgal­mainak tevékenységéről. A tegnapi napot országjá­rással töltötték a prágai bé­ke-világtalálkozó részvevői. Hetven csehszlovákiai város­ban és községben ipari üze­meket, mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteket, kulturá­lis és szociális létesítménye­ket látogattak meg. A nem­zetközi tanácskozás csaknem háromezer részvevője baráti találkozókon ismerkedett meg Csehszlovákia népeinek életével, munkájával, ered­ményeivel és feladataival. Mindenütt nagy gonddal ké­szültek fel a vendégek ünne­pélyes fogadására. A magyar küldöttség egyik csoportja a lengyel határ kö­zelében fekvő, sok történel­mi vihart látott Náchod vá­rosába, a többiek a­ morva­országi Svitavyba látogattak el. Magyarországra látogat a török miniszterelnök Billend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke Lá­zár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarországon. ARATJÁK A BÚZÁT Az utóbbi napok esőit kö­vető jó időjárás lehetővé tette, hogy folytatódjon az aratás. Az ország számos gazdaságában befejezték az őszi árpa aratását, és több helyen megkezdődött a búza betakarítása. Bács-Kiskun megyében a szokásosnál gyorsabban érnek a kalászo­sok, s az őszi árpa után a búza aratását is megkezdték. Hajdú-Bihar megyében el­sőként a sárrétudvari Bocs­kai Termelőszövetkezet fo­gott az őszi búza betakarítá­sához. A Hajdúságban egyéb­ként minden korábbinál na­gyobb területről, 98 ezer hektárról takarítják be az idén a kenyérgabonát. Békés megyében elsőként a Szarvas környéki szövetke­zetekben indultak meg a kombájnok. Pest megyében a hét vé­gén kezdik meg a legutóbbi napok határszemléi szerint a búza betakarítását, elsősor­ban a homok­vidékeken és a megye déli tájain. Az idén több mint 700 kombájn dol­gozik majd a földeken. Emberemlékezet óta a leg­korábbi aratás kezdődött meg az ország legészakibb szántóföldjein Borsod me­gyében. „Kasza alá” érett az őszi árpa, s csütörtökön már a megye déli alföldi vidéke­in, Tiszapalkonyán a Bükk melléki Sályban, valamint a bodrogközi tájakon Cigánd határában indultak meg a kombájnok.

Next