Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-04 / 131. szám
1983. JÚNIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Alkoholizmus, nagyivás A ROMBOLÁS JELENLÉTE Az alkoholfogyasztás és a jogsértés, a bűnözés összefüggései közismertek, hiszen a „modell esetek” sokszor valóban az utcán hevernek. (Más kérdés, hogy mindez a köztudatban csak valami olyan szinten jelenik meg, hogy ez van.) A vasútállomás lépcsőjén fekvő részeg, a vendéglői törés-zúzás má Imoros, magából kivetkőzött alakja, a gépkocsijába beszállni alig tudó ittas úrvezető — nem ritka jelenség. Több rendőrségi beavatkozást követelő esetben gyakran kiderült, hogy a tettes és az áldozat (sértett) is alkoholos befolyásoltság alatt állt. Ez történt — hogy egy pregnáns példát lássunk — nem is olyan régen, fényes nappal a szolnoki pályaudvaron. Az egyik fotelben alvó embertől elvette a pénzét (néhány tízforintost) egy férfi. Perceken belül mindkettőjüket előállították a rendőrségen, ahol többek között az is jegyzőkönyvbe került, hogy az elkövető a megelőző néhány óra alatt tetemes mennyiségű pálinkát és bort fogyasztott, a sértetti pedig egyszerűen hullarészeg volt, a nyilvánvaló jeleken kívül tanúskodott a táskájában talált tetemes mennyiségű „Diana” sósborszeszes üveg is: az illető rendszeres ivó. S ha már a sósborszesz szóba került: az eredetileg háztartásban, otthoni gyógyításban (külsőleg!) használatos olcsó és erős szesz az utóbbi időben belépett a népszerű „élvezeti” cikkek közé. Bizonyos jelek szerint sajnos nemcsak a megrögzött alkoholisták, alkohol-függőségben élők isszák, hanem a vékony zsebpénzű fiatalok is. Egyegy ifjúsági koncert után az olcsóbb pecsenyeboros üvegek mellett hevernek az eldobált, otthagyott dianás üvegek. Nem véletlen, hogy a sósborszesznek külön „passzust” szentel dr. Sírnok Zsófia és Fekete János „Konkrét programot, — de hogyan?” című írása, amely a Társadalmi Szemle idei, áprilisi számában látott napvilágot. „Iittakozos” bűncselekmények Az alkoholos állapotban elkövetett jogsértések, bűncselekmények skálája szomorúan sokszínű. Az alkoholista, iszákos szülők elhanyagolják gyermekeiket, veszélyeztetik testi, értelmifejlődésüket. Szolnok megyében ez idő tájt jóval háromezer fölött van a veszélyeztetett kiskorúak száma, mintegy egyharmaduk esetében a veszélyhelyzetet az iszákosság idézte elő. Mindehhez gyakran társul, hogy a züllött életmód miatt sokan elhanyagolják a tartási kötelezettség teljesítését is. Vannak olyan bűncselekmények, szabálysértések, amelyeket szinte kizárólag alkoholos állapotban levők követnek el. Hivatalos személy elleni erőszakot például csak ittas állapotban levők követnek el, de a garázdaságok is a legtöbb esetben iszákosok nevéhez fűződnek. (Érdemes és nem minden tanulság nélkül való — bepillantani a tavalyi Szolnok megyei bűnügyi statisztikába. A 223 súlyos testi sértés elkövetője közül 36 volt ittas állapotban. (Természetesen a sértettek között is sokan voltak részegek.) A megyében elkövetett garázdaságok 43,7 százalékában játszott — alapvető kiváltó okként — szerepel az alkohol. És így tovább — folytathatjuk a sort az ital kiváltotta torz ösztönmegnyilvánulásokkal (nemi erkölcs elleni bűncselekmények), a közbotrányokozásokkal, vagy éppen azzal a bűncselekménytípussal, amelynek megvalósításához a lerészegedettség teremti meg a lehetőséget, a markecolással. Szeszesen a volán mögött Tavaly tovább nőtt Szolnok megyében az ittas vezetés miatt felelősségre vontak száma: összesen 458 esetben kezdeményeztek eljárást. Az adatokat — több okból is — érdemes továbbgondolni. Nincs támpont arra nézve, hogy hányan „úszták meg” a felelősségrevonást, ugyanakkor az is igaz, hogy a rendőrség egyre következetesebben, alaposabban végzi az ellenőrzéseket. Ennek ellenére előfordult, hogy a gépkocsit megállító rendőrnek szép lassan kellett kinyitnia a kocsi ajtaját, nehogy a volán mögött ülő vezető kiessen, mert olyan részeg volt. Fájdalmas adatok: ittas vezetés miatt következett be 13 súlyos testi sérülés, két maradandó sérülést okozó közúti baleset, hárman pedig életüket vesztették. Túl abszolút értelmetlenségükön az adatok, az esetek (közöttük a mindennapiak is) figyelmeztetnek. A „megállj’Vhoz kevés a féken tartó, a cselekményeket megszakító, megelőzni igyekvő rendőrség, a példás büntetéseket kiszabó bíróság munkája. A megfékezésnek — ha már úgy hozta sora, hogy társadalmunk sok tagja többet iszik a kelleténél — közösségek józan rétegeiben kellene megkezdődnie. A rendőrség alkoholizálás megfékezésére irányuló munkájának sajátos és jelentős részét képezi (képezné) az, hogy lehetőség van arra is, hogy az iszákos életmódot folytató, deviáns magatartású személyek esetében kikényszerítheti az alkoholisták kötelező elvonógondozásba vételét. Magyarán arról van szó, hogy XY rendőr tudja, látja, nap-nap után észleli, hogy ez vagy az mértéktelenül, környezetét, családját károsító módon iszik. A rendőr elkészíti a tanács illetékes osztálya számára a kényszerelvonókúrát kezdeményező javaslatot, a javaslathoz rendszerint környezettanulmány is tartozik. Eddig voltaképpen rendben is mennének a dolgok, ám innentől számítva lelassul az ügyintézés, újabb és újabb dokumentumok elkészítése szükségeltetik, közben megjelenik az alkoholista felesége, családja, s ha a „homokszemek” végül is kikerülnek a fogaskerekek közül, s pont kerül a gyógykezelésbe-vételről szóló határozat végére , még mindig nem dőlt el semmi, mert az azonnali gyógyintézeti elhelyezést nem teszi lehetővé az ágyhiány. Várni kell, és a várakozás vége gyakran az, hogy a gyógykezelésbe vételből semmi nem lesz. Szolnokon és a szolnoki járás településein 1981-ben 17, ’82-ben pedig 26 esetben kezdeményezte a rendőrség az elvonókúrát. A negyvenhárom alkoholista közül alig néhányan jutottak gyógyintézetbe. Pedig az esetek döntő többségében meg sem lehetett kérdőjelezni a gyors gondozásba vétel szükségességét. S noha a kezdeményező rendőrök szerint, maga az eljárás megindítása is fékező erővel bír, jó lenne megoldást találni az ügymenet meggyorsítására. Egy falu tükrében A tanácsokat is bőségesen ellátja munkával az alkohol romboló jelenléte. Nem véletlen, hogy több tanács végrehajtó bizottsága tárgyalt a közelmúltban az adott településen folyó alkoholellenes küzdelemről, ha úgy tetszik: a „helyi alkoholfront” helyzetéről. Csak a probléma súlyának érzékeltetéséül egy idézet a jászalsószentgyörgyi tanács beszámolójából: „Az új törvényerejű rendelet 1983. január 1-én lépett életbe (lapunkban ismertettük — a szerk.) amelytől vártuk volna az egyszerűbb ügyintézést, azonban semmi könnyítést nem hozott. Ugyanúgy, mint eddig, szinte lehetetlen a nagyfai terápiás kezelésre bejutni. Nehezíti és késlelteti az eljárás befejezését az, ha az alkoholista úgy nyilatkozik, hogy aláveti magát az önkéntes kezelésnek; ilyenkor meg kell szüntetni az eljárást, de az önként magukat gyógyítani akarókat a gyógyintézet nem fogadja”. Mindennek kiegészítéseképp a jászalsószentgyörgyi adatok: 1981-ben 23 gyógykezelési ügy volt folyamatban — mindössze 14-en kerültek intézetbe. Tavaly tizenhét elvonókúrával kapcsolatos aktahalmaz gyarapította a tanács irattárát — végül hat embert gyógykezeltek. 1983- ban három gyógykezelésbevételt indítottak meg... Csak egyetlen munkahely... Mi sem természetesebb, hogy a tanács méltán hangsúlyozza a munkahelyek feladatát az alkoholizmus elleni küzdelemben. Érdemes — és tanulságos — ismét beleolvasni a vb-ülés egyik fejezetébe: „...sajnos az a tapasztalat, hogy a munkahelyek védik az italozó dolgozókat is, és két-háromhetes munkaviszonnyal rendelkező dolgozókról is kiadnak olyan igazolást, hogy nagyon jól dolgozik, jól illeszkedik a dolgozó kollektívába, nem javasolják az elvonó kezelést. Az elmúlt három év alatt egyetlen munkahely kezdeményezte csak dolgozója elvonó kezelését... Addig, amíg a munkahely megtűri, hogy munkaidőben dolgozója italt fogyasszon, netán még le is részegedjen, nem várhatunk eredményt a jogi eszközök alkalmazásától”. A jászalsószentgyörgyi tapasztalatokhoz alig van mit hozzátenni: a település e tekintetben alighanem pontosan tükrözi az országos viszonyokat. A falu „alkoholtérképéhez” — mint a megye oly sok településén — hozzátartoznak a bögrecsárdák, zugitalmérések, ahol hitelben lehet lerészegedni, primitív körülmények között főzött pálinkától, pancsolt cukrozott boroktól. Ezek fölszámolását nem várhatjuk, várhatják a jászalsószentgyörgyiek, egyesegyedül a tanácstól, a vám- és pénzügyőröktől, az egyedül dolgozó körzeti megbízottól, az önkéntes rendőröktől. Amit oly sokat emlegetünk e témával kapcsolatban: ebben is csak a becsületes társadalmi összefogás segíthet. Vágner János Új híd épül Jászberényben, a Hűtőgépgyárhoz vezető úton. A KÉV-METRÓ szakemberei a hídhoz szükséges cölöpök felét már leverték. Felújították az egykori műemlék fogadót Felújították Jászárokszállás egyik legértékesebb műemlék épületét, a település hajdani híres vendégfogadóját. A földszintes, botíves, tornácos kőépület korát legalább kétszáz évre becsülik. Azt megelőzően épült, hogy a települést 1700-as évek közepe táján Mária Terézia kiváltságlevele folytán városnak nyilvánították. Csete Balázs, a híres jászsági kutató és néprajzgyűjtő hátrahagyott feljegyzései szerint 1712-ben olyan neves vendégei is volt, mint XII. Károly svéd király, aki Dél- Európából hazafelé tartva itt szállt meg, itt pihente ki az út fáradalmait és kóstolta meg a híres jász ételeket. A két és negyedmillió forint költséggel végzett felújítást az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint a megyei tanács műemléki albizottsága irányította, és részben az épület jelenlegi tulajdonosa a háziipari szövetkezet finanszírozta. Az épületben jelenleg a háziipari szövetkezet termelő egysége működik. Kitett a pinty, jön az amur Befejeződött a pontykeltetés, megkezditék a növényevő halak mesterséges szaporítását a halászati termelőszövetkezetek dínnyési ivadéknevelő tógazdaságában. A vizek lakóinak utánpótlását biztosító„ivadékgyárban” az idei tavaszon 90—100 millió pontyot, amurt és busát keltetnek. A különleges „szülőszobákban” a temperált vízzel töltött zuger üvegekben eddig 60 millió ivadék látott napvilágot. aa ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] r Az üdülés Sok és mégis kevés a hely Az igényekhez képest — a szezon rövid időtartama miatt — főidényben kevés a kedvezményes üdülőjegy. Nyáron többszörös a túljelentkezés, a dolgozók nagy része ekkor szeretne üdülni. Viszont a főszezonban csak hat üdülési csoportot lehet szervezni. A SZOT az éves négyszázezres létszámnak mindössze 40 százalékát, 160 ezer személyt tud üdültetni ebben az időszakban. A fele felnőtt a többi gyermek és szakmunkástanuló. A vállalati, hivatali, intézményi üdülőkben hasonló az arány. Ezért nagyon lényeges, hogy az üdülési szabályzat betartásával egymást követő években főszezoni kedvezményes jeggyel még vállalati üdülőbe se kapjon beutalót az, aki az előző esztendő nyarán már részesült. Minden igényt a főszezonon kívül sem lehet kielégíteni. Az elő- és utóidényben azonban még több igénylő kaphatna kedvezményes beutalót, ha a vállalati üdültettés lehetőségeit jobban kihasználnák. Lényeges a különbség a SZOT és a vállalati, üzemi, hivatali, intézményi időszakos üdülők nyitvatartása között. A SZOT időszakos üdülők általában 130—140 napon át üzemelnek, a vállalati üdülők csak 90—100 napig tartanak nyitva, tehát változtatni kellene az időhatárokon. Milyen módok kínálkoznak az idény meghosszabbítására? A vállalati üdülők nagyobb számban üdültethetnének az elő- és utószezonban nyugdíjasokat — a főszezoninál kedvezményesebb áron , valamint fiatalokat. Az is megoldást jelentene, ha májusban és szeptemberben a nem iskolás korú gyermekes családok kapnának beutalót, így a vakáció alatti főszezon olyan családos beutaltaké lehetne, akiknek nagyobbra gyermeke. Ésszerű lenne, ha a vállalati óvodák szünetét májusra vagy szeptemberre ütemeznék. Ezen időszakokban a vállalati üdülőkbe felnőttek helyett — a személyzettel együtt — leköltözne az egész óvoda. Az éves üzemelésű üdülők kihasználtságának javítására is mód nyílik. Néhány jól felszerelt gyógyhelyen vagy hegyvidéken levő téliesített vállalati üdülőben csak a főszezonban van teltház. Az elő- és utóidényben tanfolyamok, edzőtáborok, rendezésével igyekeznek megtölteni az üdülőt. Mégis csak ritkán ajánlják fel más vállalatoknak a beutalókat önköltséges értékesítésre vagy cserére. Pedig anyagilag is kifizetődő lenne. Az üzemeltetési költségek emelkedése a jövőben arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az eddiginél hatékonyabban gazdálkodjanak üdülőikkel, működjenek együtt többek között árubeszerzésben, étkeztetésben, továbbá a kulturális és sportprogramok közös rendezésében is. A SZOT üdülők az elmúlt esztendőben például mintegy félmillió vendégnapra nyújtottak önköltséges étkeztetést a vállalati üdülők beutaltjainak. A vállalati üdültetés néhány kihasználatlan lehetőségét vettük számba. Ha az alapszervezetekben az utóbbi évek foglaltságát részletesen elemzik, biztosak vagyunk abban hogy felszínre jöhetnek a tartalékok. Egy eddiginél hatékonyabb vállalati beutalásrendszerrel sokkal többen részesülhetnének az üdültetés jelentős kedvezményéből. — bányai — A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat (volt Kertészeti Kutató) budatétényi területén május 28-án megnyílt a rózsakiállítás. Hét és fél hektáron mintegy 2200 fajtát, a világ legjelentősebb rózsafajtáit mutatják be 5 Bemutató és szakmai képzés Kétnapos szakmai program színhelye lesz a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola földszinti előcsarnoka és előadóterme. A gabonaipar termékeinek felhasználásával készült diétás termék- és ételbemutatón, június 7-én a kórházak, bölcsődék, szociális otthonok, csecsemőotthonok, a gyermekegészségügyi otthon élelmezésvezetői és diétás szakemberei vesznek részt délelőtt 10 órától. Másnap, ugyanebben az időpontban a gyermekélelmezésben részt vevő irányítók és kereskedelmi vezetők a hivatalosak. A kóstolóval egybekötött bemutatóhoz szakmai továbbképző program is csatlakozik.