Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

1983. JÚNIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Alkoholizmus, nagyivás A ROMBOLÁS JELENLÉTE Az alkoholfogyasztás és a jogsértés, a bűnözés összefüg­gései közismertek, hiszen a „modell esetek” sokszor va­lóban az utcán hevernek. (Más kérdés, hogy mindez a köztudatban csak valami olyan szinten jelenik meg, hogy­ ez van.) A vasútállo­más lépcsőjén fekvő részeg, a vendéglői törés-zúzás má­ Imoros, magából kivetkőzött alakja, a gépkocsijába be­szállni alig tudó ittas úrve­zető — nem ritka jelenség. Több rendőrségi beavatkozást követelő esetben gyakran ki­derült, hogy a tettes és az áldozat (sértett) is alkoholos befolyásoltság alatt állt. Ez történt — hogy egy pregnáns példát lássunk — nem is olyan régen, fényes nappal a szolnoki pályaudvaron. Az egyik fotelben alvó embertől elvette a pénzét (néhány tíz­forintost) egy férfi. Perceken belül mindkettőjüket előállí­tották a rendőrségen, ahol többek között az is jegyző­könyvbe került, hogy az el­követő a megelőző néhány óra alatt tetemes mennyiségű pálinkát és bort fogyasztott, a sértetti­­ pedig­ egyszerűen hullarészeg volt, a nyilván­való jeleken kívül tanúsko­dott a táskájában talált te­temes mennyiségű „Diana” sósborszeszes üveg is: az il­lető rendszeres ivó. S ha már a sósborszesz szóba került: az eredetileg háztartásban, otthoni gyógyításban (kül­sőleg!) használatos olcsó és erős szesz az utóbbi időben belépett a népszerű „élveze­ti” cikkek közé. Bizonyos je­lek szerint sajnos nemcsak a megrögzött alkoholisták, alkohol-függőségben élők isszák, hanem­­ a vékony zsebpénzű fiatalok is. Egy­­egy ifjúsági koncert után az olcsóbb pecsenyeboros üve­gek mellett hevernek az el­dobált, otthagyott dianás üvegek. Nem véletlen, hogy a sós­­borszesznek külön „pas­­­szust” szentel dr. Sírnok Zsó­fia és Fekete János „Konk­rét programot, — de ho­gyan?” című írása, amely a Társadalmi Szemle idei, áp­rilisi számában látott napvi­lágot. „Iittakozos” bűncselekmények Az alkoholos állapotban el­követett jogsértések, bűn­­cselekmények skálája szo­morúan sokszínű. Az alko­holista, iszákos szülők el­hanyagolják gyermekeiket, veszélyeztetik testi, értelmi­fejlődésüket. Szolnok megyé­ben ez idő tájt jóval há­romezer fölött van a veszé­lyeztetett kiskorúak száma, mintegy egyharmaduk ese­tében a veszélyhelyzetet az iszákosság idézte elő. Mind­ehhez gyakran társul, hogy a züllött életmód miatt so­kan elhanyagolják a tartá­si kötelezettség teljesítését is. Vannak olyan bűncselek­mények, szabálysértések, amelyeket szinte kizárólag alkoholos állapotban levők követnek el. Hivatalos sze­mély elleni erőszakot pél­dául csak ittas állapotban levők követnek el, de a ga­rázdaságok is a legtöbb eset­ben iszákosok nevéhez­­ fű­ződnek. (Érdemes és nem minden tanulság nélkül való — be­pillantani a tavalyi Szolnok­­ megyei bűnügyi statisztiká­ba. A 223 súlyos testi sértés elkövetője közül 36 volt it­tas állapotban. (Természete­sen a sértettek között is sokan voltak részegek.) A­­ megyében elkövetett garáz­daságok 43,7 százalékában játszott — alapvető kiváltó okként — szerepel az alko­hol. És így tovább — foly­tathatjuk a sort az ital ki­váltotta torz ösztönmegnyil­vánulásokkal (nemi erkölcs elleni bűncselekmények), a közbotrányokozásokkal, vagy éppen azzal a bűncselek­ménytípussal, amelynek meg­valósításához a lerészegedett­­ség teremti meg a lehetősé­get, a markecolással. Szeszesen a volán mögött Tavaly tovább nőtt Szol­nok megyében az ittas veze­tés miatt felelősségre von­tak száma: összesen 458 eset­ben kezdeményeztek eljá­rást. Az adatokat — több ok­ból is — érdemes tovább­gondolni. Nincs támpont ar­ra nézve, hogy hányan „úsz­­ták meg” a felelősségrevo­­nást, ugyanakkor az is igaz, hogy a rendőrség egyre kö­vetkezetesebben, alaposab­ban végzi az ellenőrzéseket. Ennek ellenére előfordult, hogy a gépkocsit megállító rendőrnek szép lassan kel­lett kinyitnia a kocsi ajtaját, nehogy a volán mögött ülő vezető kiessen, mert olyan részeg volt. Fájdalmas adatok: ittas vezetés miatt következett be 13 súlyos testi sérülés, két maradandó sérülést okozó közúti baleset, hárman pe­dig életüket vesztették. Túl abszolút értelmetlen­ségükön­­ az adatok, az esetek (közöttük a minden­napiak is) figyelmeztetnek. A „megállj’Vhoz kevés a féken tartó, a cselekménye­ket megszakító, megelőzni igyekvő rendőrség, a példás büntetéseket kiszabó bíró­ság munkája. A megfékezés­nek — ha már úgy hozta so­ra, hogy társadalmunk sok tagja többet iszik a kelleté­nél — közösségek józan ré­tegeiben kellene megkez­dődnie. A rendőrség alkoholizálás megfékezésére irányuló mun­kájának sajátos és jelentős részét képezi (képezné) az, hogy lehetőség van arra is, hogy az iszákos életmódot folytató, deviáns magatartá­sú személyek esetében ki­kényszerítheti az alkoho­listák kötelező elvonógondo­zásba vételét. Magyarán ar­ról van szó, hogy XY rend­őr tudja, látja, nap-nap után észleli, hogy ez vagy az mértéktelenül, környezetét, családját károsító módon iszik. A rendőr elkészíti a tanács illetékes osztálya számára a kényszerelvonó­kúrát kezdeményező javas­latot, a javaslathoz rendsze­rint környezettanulmány is tartozik. Eddig voltaképpen rendben is mennének a dol­gok, ám innentől számítva lelassul az ügyintézés, újabb és újabb dokumentumok el­készítése szükségeltetik, köz­ben megjelenik az alkoholis­ta felesége, családja, s ha a „homokszemek” végül is ki­kerülnek a fogaskerekek kö­zül, s pont kerül a gyógyke­­zelésbe-vételről szóló hatá­rozat végére , még mindig nem dőlt el semmi, mert az azonnali gyógyintézeti el­helyezést nem teszi lehetővé az ágyhiány. Várni kell, és a várakozás vége gyakran az, hogy a gyógykezelésbe vételből semmi nem lesz. Szolnokon és a szolnoki járás településein 1981-ben 17, ’82-ben pedig 26 esetben kezdeményezte a rendőrség az elvonókúrát. A negyven­­három alkoholista közül alig néhányan jutottak gyógyin­tézetbe. Pedig az esetek dön­tő többségében meg sem le­hetett kérdőjelezni a gyors gondozásba vétel szükséges­ségét. S noha a kezdeménye­ző rendőrök szerint, maga az eljárás megindítása is fé­kező erővel bír, jó lenne megoldást találni az ügyme­net meggyorsítására. Egy falu tükrében A tanácsokat is bőségesen ellátja munkával az alkohol romboló jelenléte. Nem vé­letlen, hogy több tanács vég­rehajtó bizottsága tárgyalt a közelmúltban az adott te­lepülésen folyó alkoholelle­nes küzdelemről, ha úgy tetszik: a „helyi alkohol­front” helyzetéről. Csak a probléma súlyának érzékel­tetéséül egy idézet a jászal­­sószentgyörgyi tanács be­számolójából: „Az új tör­vényerejű rendelet 1983. ja­nuár 1-én lépett életbe (la­punkban ismertettük — a szerk.) amelytől vártuk vol­na az egyszerűbb ügyinté­zést, azonban semmi könnyí­tést nem hozott. Ugyanúgy, mint eddig, szinte lehetetlen a nagyfai terápiás kezelésre bejutni. Nehezíti és késlelte­ti az eljárás befejezését az, ha az alkoholista úgy nyi­latkozik, hogy aláveti ma­gát az önkéntes kezelésnek; ilyenkor meg kell szüntetni az eljárást, de az önként ma­gukat gyógyítani akarókat a gyógyintézet nem fogadja”. Mindennek kiegészítéseképp a jászalsószentgyörgyi ada­tok: 1981-ben 23 gyógykeze­lési ügy volt folyamatban — mindössze 14-en kerültek in­tézetbe. Tavaly tizenhét el­vonókúrával kapcsolatos ak­tahalmaz gyarapította a ta­nács irattárát — végül hat embert gyógykezeltek. 1983- ban három gyógykezelésbe­vételt indítottak meg... Csak egyetlen munkahely... Mi sem természetesebb, hogy a tanács méltán hang­súlyozza a munkahelyek feladatát az alkoholizmus el­leni küzdelemben. Érdemes — és tanulságos — ismét be­leolvasni a vb-ülés egyik fe­jezetébe: „...sajnos az a ta­pasztalat, hogy a munkahe­lyek védik az italozó dolgo­zókat is, és két-háromhetes munkaviszonnyal rendelke­ző dolgozókról is kiadnak olyan igazolást, hogy nagyon jól dolgozik, jól illeszkedik a dolgozó kollektívába, nem javasolják az elvonó keze­lést. Az elmúlt három év alatt egyetlen munkahely kezdeményezte csak dolgozó­ja elvonó kezelését... Addig, amíg a munkahely megtű­ri, hogy munkaidőben dolgo­zója italt fogyasszon, netán még le is részegedjen, nem várhatunk eredményt a jogi eszközök alkalmazásától”. A jászalsószentgyörgyi tapasz­talatokhoz alig van mit hoz­zátenni: a település e tekin­tetben alighanem pontosan tükrözi az országos viszonyo­kat. A falu „alkoholtérképéhez” — mint a megye oly sok te­lepülésén — hozzátartoznak a bögrecsárdák, zugitalmé­­rések, ahol hitelben lehet le­­részegedni, primitív körül­mények között főzött pálin­kától, pancsolt cukrozott bo­roktól. Ezek fölszámolását nem várhatjuk, várhatják a jászalsószentgyörgyiek, egyesegyedül a tanácstól, a vám- és pénzügyőröktől, az egyedül dolgozó körzeti megbízottól, az önkéntes rendőröktől. Amit oly sokat emlegetünk e témával kap­csolatban: ebben is csak a becsületes társadalmi össze­fogás segíthet. Vágner János Új híd épül Jászberényben, a Hűtőgépgyárhoz vezető úton. A KÉV-METRÓ szak­emberei a hídhoz szükséges cölöpök felét már leverték. Felújították az egykori műemlék fogadót Felújították Jászárokszál­­lás egyik legértékesebb mű­emlék épületét, a település hajdani híres vendégfogadó­ját. A földszintes, botíves, tornácos kőépület korát leg­alább kétszáz évre becsülik. Azt megelőzően épült, hogy a települést 1700-as évek közepe táján Mária Terézia kiváltságlevele folytán vá­rosnak nyilvánították. Csete Balázs, a híres jászsági ku­tató és néprajzgyűjtő hátra­hagyott feljegyzései szerint 1712-ben olyan neves ven­dégei is volt, mint XII. Ká­roly svéd király, aki Dél- Európából hazafelé tartva itt szállt meg, itt pihente ki az út fáradalmait és kóstol­ta meg a híres jász ételeket. A két és negyedmillió fo­rint költséggel végzett fel­újítást az Országos Műem­léki Felügyelőség, valamint a megyei tanács műemléki albizottsága irányította, és részben az épület jelenlegi tulajdonosa a háziipari szö­vetkezet finanszírozta. Az épületben jelenleg a házi­ipari szövetkezet termelő egysége működik. Kitett a pinty, jön az amur Befejeződött a pontykel­tetés, megkezditék a növény­evő halak mesterséges sza­porítását a halászati terme­lőszövetkezetek dínnyési ivadéknevelő tógazdaságá­ban. A vizek lakóinak után­­pótlását biztosító­­„ivadék­­gyárban” az idei tavaszon 90—100 millió pontyot, amurt és busát keltetnek. A különleges „szülőszobákban” a temperált vízzel töltött zuger üvegekben eddig 60 millió ivadék látott napvi­lágot. aa ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] r Az üdülés Sok és mégis kevés a hely Az igényekhez képest — a szezon rövid időtartama miatt — főidényben kevés a kedvezményes üdülőjegy. Nyáron többszörös a túlje­lentkezés, a dolgozók nagy része ekkor szeretne üdülni. Viszont a főszezonban csak hat üdülési csoportot lehet szervezni. A SZOT az éves négyszázezres létsz­ámnak mindössze 40 százalékát, 160 ezer személyt tud üdültetni ebben az időszakban. A fe­le felnőtt a többi gyermek és szakmunkástanuló. A vállalati, hivatali, intézmé­nyi üdülőkben hasonló az arány. Ezért nagyon lénye­ges, hogy az üdülési sza­bályzat betartásával egy­mást követő években fősze­­zoni kedvezményes jeggyel még vállalati üdülőbe se kapjon beutalót az, aki az előző esztendő nyarán már részesült. Minden igényt a főszezo­non kívül sem lehet kielé­gíteni. Az elő- és utóidény­ben azonban még több igénylő kaphatna kedvezmé­nyes beutalót, ha a vállalati ü­dültettés lehetőségeit job­ban kihasználnák. Lényeges a különbség a SZOT és a vállalati, üzemi, hivatali, intézményi időszakos üdülők nyitvatartása között. A SZOT időszakos üdülők ál­talában 130—140 napon át üzemelnek, a vállalati üdü­lők csak 90—100 napig tar­tanak nyitva, tehát változ­tatni kellene az időhatáro­kon. Milyen módok kínálkoz­nak az idény meghosszabbí­tására? A vállalati üdülők nagyobb számban üdültet­­hetnének az elő- és utósze­zonban nyugdíjasokat — a főszezoninál kedvezménye­sebb áron , valamint fia­talokat. Az is megoldást jelente­ne, ha májusban és szep­temberben a nem iskolás korú gyermekes családok kapnának beutalót, így a vakáció alatti főszezon olyan családos beutaltaké lehetne, akiknek nagyobbra gyermeke. Ésszerű lenne, ha a vállalati óvodák szünetét májusra vagy szeptemberre ütemeznék. Ezen időszakok­ban a vállalati üdülőkbe felnőttek helyett — a sze­mélyzettel együtt — leköl­tözne az egész óvoda. Az éves üzemelésű üdülők kihasználtságának javításá­ra is mód nyílik. Néhány jól felszerelt gyógyhelyen vagy hegyvidéken levő té­liesített vállalati üdülőben csak a főszezonban van telt­­ház. Az elő- és utóidényben tanfolyamok, edzőtábor­ok­, rendezésével igyekeznek megtölteni az üdülőt. Mégis csak ritkán ajánlják fel más vállalatoknak a beutalókat önköltséges értékesítésre vagy cserére. Pedig anyagi­lag is kifizetődő lenne. Az üzemeltetési költségek emel­kedése a jövőben arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az eddiginél hatéko­nyabban gazdálkodjanak üdülőikkel, működjenek együtt többek között áru­­beszerzésben, étkeztetésben, továbbá a kulturális és sportprogramok közös ren­dezésében is. A SZOT üdü­lők az elmúlt esztendőben­­ például mintegy félmillió vendégnapra nyújtottak ön­költséges étkeztetést a vál­lalati üdülők beutaltjainak. A vállalati üdültetés né­hány kihasználatlan lehető­ségét vettük számba. Ha az alapszervezetekben az utób­bi évek foglaltságát részle­tesen elemzik, biztosak va­gyunk abban hogy felszínre jöhetnek a tartalékok. Egy eddiginél hatékonyabb vál­lalati beutalásrendszerrel sokkal többen részesülhetné­nek az üdültetés jelentős kedvezményéből. — bányai — A Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Fejlesztő Vállalat (volt Kertészeti Kutató) budatétényi terü­letén május 28-án megnyílt a rózsa­kiállítás. Hét és fél hektáron mint­egy 2200 fajtát, a világ legjelentő­sebb rózsafajtáit mutatják be 5 Bemutató és szakmai képzés Kétnapos szakmai prog­ram színhelye lesz a szol­noki Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola föld­szinti előcsarnoka és elő­adóterme. A gabonaipar ter­mékeinek felhasználásával készült diétás termék- és ételbemutatón, június 7-én a kórházak, bölcsődék, szo­ciális otthonok, csecsemőott­honok, a gyermekegészség­ügyi otthon élelmezésveze­tői és diétás szakemberei vesznek részt délelőtt 10 órától. Másnap, ugyanebben az időpontban a gyermek­­élelmezésben részt vevő irá­nyítók és kereskedelmi ve­zetők a hivatalosak. A kóstolóval egybekötött bemutatóhoz szakmai to­vábbképző program is csat­lakozik.

Next