Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-12 / 190. szám

2 Dollárláz A világgazdaság elmúlt évtizedében mérföldkő­nek tekinthetők az ár­robbanások. 1973, majd 1979 káprázatos ugráso­kat hozott a fő energia­­hordozó, az olaj árában, s ez mélyen hatott az egész világ gazdaságá­ra. Az idei év új robba­nással írja be magát a gazdasági évkönyvekbe. Csakhogy ezúttal nem a kulcsenergia, hanem a kulcsvaluta, a dollár ár­folyama „robbant”, azaz emelkedett 20—30 szá­zalékkal a legtöbb valu­tához képest. Érzékel­tetésül: 1978-ban 1 dol­­láért 1,7 nyugatnémet márkát adtak, 1983 au­gusztusában több mint 2,7 márkát. Nem sokkal kisebb ez az arány a leg­fontosabb nyugati valu­táknál, a japán jennél, a francia franknál vagy az olasz líránál sem. A ki­vétel az angol font, amelynek erejét az adja, hogy az év derekára megállt az olajár csökke­nése, sőt az iraki—iráni háború miatt az Északi­tengeren a britek által bányászott olajnak meg­nőtt a fontossága. A dollár megállítha­tatlannak látszó előre­törésének szövevényes gazdasági és politikai okai vannak. Elsősorban az, hogy amerikában változatlanul lényegesen magasabbak a kamatlá­bak, mint a tőkés világ más országaiban. Csak­hogy az amerikai költ­ségvetés deficitje — a nagy hadikiadások miatt — 200 milliárdos, amit az államnak hitelek fel­vételével kell betömnie. Ha viszont tovább nő a különbség az USA és más országok kamatláb­szintje között, az a vi­lágból amerikába csábít­ja a tőkét — milliárdos nagyságrendben. Ez pe­dig fékezi a többi tőkés ország gazdasági fellen­dülését. Sőt, súlyos poli­tikai vitákat vetít előre, hiszen Washington szö­vetségeseit a világpoliti­ka ügyeiben is befolyá­solja az a tény, hogy az Egyesült Államok mi­lyen károkat okoz saját gazdasági érdekeinek ér­vényesítése miatt. A világ sok táján bi­zonytalan, sőt feszült po­litikai helyzet, az élező­dő helyi válságok (Közel- Kelet, Latin-Amerika, Csád, stb.) ugyancsak a ma biztos révnek számí­tó, konjunktúrában lévő amerikai gazdaságba csábítja a külföldi, köz­tük a spekulációs tőkét. Az erős dollár ráadásul hátráltatja az amerikai kivitelt. Ezért van az, hogy a dollár árfolyam­robbanása előbb-utóbb gondokat is szülhet Wa­shingtonban. Avar Károly Nyomoz a Interpol •­z egész Gelli családnak nyoma veszett Az Interpol nyomoz Licio Gelli, az olasz P—2 szabad­­kőműves páholy „nagymes­tere” után, aki szerdán rej­télyes körülmények között tűnt el genfi börtönéből. Az olasz hatóságok előzőleg kér­ték Gelli kiadatását annak megállapítására, milyen fe­lelősség terheli a legnagyobb olasz magánbank, a milánói Banco Ambrosiano összeom­lásáért. Legújabb hírek sze­rint arezzói lakásából szer­dán eltűnt felesége, Vanda ©elli is. Két fiának és két lányának szintén nyoma ve­szett. Sokan feltételezik, hogy Gellit elrabolták bör­tönzárkájából, hogy így te­gyék a lehetetlenné vezető olasz politikusokhoz fűződő kapcsolatainak pontos kiderí­tését. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Dmerikai katonák, hondurasi manőverek Jólértesült hondurasi ka­tonai források szerint ame­rikai műszaki alakulatok a hondurasi Palmerola légitá­maszponton megkezdték an­nak a központnak a kiépíté­sét, ahonnan az „Ahuas Tara II” hadgyakorlatot irányít­ják. Közben az ország észa­ki részén lévő San Pedro Sula repülőterére egymás után érkeznek az amerikai óriás repülőgépek, fedélze­tükön katonákkal és nehéz­tüzérségi fegyverekkel. Egyelőre Hondurasban 300 amerikai katona tartózkodik. A hónap végére számuk eléri a háromezret. A hadgyakor­lat csúcspontján a részt ve­vő­­ amerikai katonák száma tízezer főre emelkedik. Wa­shingtoni források korábban az amerikai katonák számát négyezerben, később hatezer­ben jelölték meg. A hadgya­korlatok térségében az ame­rikai katonák utakat és hi­dakat is építenek. Ezek a munkálatok szeptemberben fejeződnek be. Az eddigi legnagyobb ará­nyú közös amerikai—hondu­rasi hadgyakorlatot a nica­­raguai határ közelében ren­dezik meg. Egyidejűleg a ni­­caraguai partok közelében tartózkodik az Egyesült Ál­lamok két repülőgép-anyaha­jó­ja, fedélzetén több száz re­pülőgéppel. Egyes források szerint az egyik anyahajóról szállt fel az a repülőgép, amely nemrég a nicaraguai Corintos fölött kikötői cél­pontokra rakétákat lőtt ki. Nicaraguai vezetők a hét elején nem zárták ki annak lehetőségét, hogy az ameri­kai katonák és hadianyag beözönlése a térségbe Nica­ragua elleni fegyveres ag­resszió előkészítését szolgál­ja. Közép-amerikai elemzők többsége szerint a washing­toni ösztönzésre minap tör­tént guatemallai államcsíny és a mostani erőfitogtató Washington közép-amerikai politikájában a hangsúly a katonai megoldásokra helye­ződik át. • A Pravda kommentárja Washington „két Kína” politikája Az Egyesült Államok a nemzetközi politikában to­vábbra is a „két Kína” po­litikáját­­ folytatja, ami el­lentétes a kínai nép óhajá­val — írta tegnap a Pravda hírmagyarázója. Kommentálva azt a tényt, hogy az amerikai kormány engedélyezte olyan modern elektronikus számítógépek vásárlását Kínának, amelye­ket szükség esetén katonai célokra is fel lehet használ­ni, a szerző megállapítja: mindez csak eszköz az Egye­sült Államoknak ahhoz,­­ hogy leplezni próbálja a Kínai Népköztársasággal szembeni kettős álláspont­ját. Washington diszkrimi­natív kereskedelempolitikát folytat Kínával szemben, ami tükröződik az árucse­reforgalom szintjén. Washington továbbra is mindenoldalú támogatásban részesíti „régi barátját”, a tajvani rezsimet. Az elmúlt napokban jelentette be Rea­gan elnök, hogy újabb 530 millió dollár értékű fegyvert kívánnak szállítani Tajvan­nak. Iraki légitámadás Az iraki légierő két harci gépe a Nyugat-Iránban fek­vő Gilan-e Gharb várost bombázta — jelentette az IRNA. Az iráni hírügynök­ség szerint a légitámadás­ban­ füstbombákat vetettek be. Az első jelentések sze­rint az iraki légitámadásnak ötven halálos áldozata van­ a sebesültek száma több százra tehető. Az IRNA szerint azért ke­rült sor az iraki légitáma­dásra, mert Bagdad így akarja megtorolni az iráni harc­­sikereket. Az iraki hírügynökség ugyanakkor azt jelentette, hogy az iraki szárazföldi alakulatok elhagyták Irán területét, és a Bagdadtól 160 kilométerre levő Mehran város vonaláig vonultak vissza. A légierő harci gé­pei és helikopterei ugyan­ebben a térségben iráni ka­tonai konvojokat támadtak Nigéria Ismét Shagari az elnök Nigériában ismét Alhaji Shehu Shagari eddigi elnö­köt választották államfővé — jelentette az országos válasz­tási bizottság. Shagari párt­ja, a Nigériai Nemzeti Párt, amelynek színeiben az elnök indult, 12 millió szavazatot kapott, az összes szavazatok 47 százalékát. A rivális párt, a Nigériai Egységpárt, s élén fő ellenfele, Obafemi Awo­­­owo, 7,8 millió szavazatot kapott, az összes szavazatok 30 százalékát. Hírügynökségek emlékez­tetnek, hogy Shagari az olaj­termelő Nigériában egy év óta bevezetett szigorító gaz­dasági intézkedések ellenére most sokkal nagyobb arány­ban győzött az ellenzékkel szemben, mint 1979-ben, a legutóbbi választáson. iTelexen i­s érkezett a VANCOUVER A világbéke­ és az igazsá­gosság ügye mellett, vala­mint az atomfegyverkezés el­len foglaltak állást a kana­dai Vancouverben az Egyhá­zak Világtanácsa VI. közgyű­lésének résztvevői, akik az okmány jóváhagyásával be­fejezték 18 napos tanácsko­zásukat.A közgyűlésen 440 millió protestáns, görögke­leti és anglikán hívő 301 fe­­lekezetének képviselői vet­tek részt. EM­A Ismeretlen gyilkosok, felte­hetőleg a szicíliai maffia tag­jai, agyonlőtték Palermo­ vá­rosi tanácsának egyik ke­reszténydemokrata tagját. Giovanni Mungiovino, aki a palermói városi tanácsban az egészségügyi szolgálat fe­lelőse volt, kocsijával Paler­mo és Enna között haladt, amikor egy útakadállyal fel­tartóztatták és tüzet nyitot­tak rá. LONDON Négy, Szaúd-Arábiában dolgozó brit állampolgárt másfél évtől négy évig ter­jedő szabadságvesztésre és 240-től 600-ig terjedő bot­ütésre ítéltek a szaúdi ható­ságok whiskyvel való tiltott kereskedelem miatt. Az isz­lám törvények értelmében Szaúd-Arábiában szeszes ital puszta birtoklása is bűncse­lekménynek számít. 1983. AUGUSZTUS 12. A­ bajor miniszterelnök vétójogot szorgalmaz Az 572 közép-hatótávolsá­gú amerikai fegyver nyugat­európai telepítését valószí­nűleg már nem lehet meg­akadályozni — jelentette ki Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a Keresz­tényszociális Unió (CSU) el­nöke, a Stern magazin leg­újabb számában megjelent interjújában. Strauss, aki „a rakétatele­pítés meggyőződéses hívé­nek” nevezte magát, valószí­nűtlennek nevezte, hogy a genfi tárgyalásokon meg­egyezés szülessék. Strauss az amerikai raké­ták bevetésénél beleszólási és vétójogot szorgalmazott az Egyesült Államoktól azoknak az országoknak a számára, ahol a fegyvereket állomá­­soztatni fogják. i Libanon Szabadon a miniszter-túszok A három libanoni minisz­ter elrablói — drúz fegyve­resek — a libanoni kor­mány lemondását, a liba­noni hadseregnek a Suf­­hegységből való kivonását, a drúz hadállások ágyúzásá­nak megszüntetését, a val­lásfelekezetek jogegyenlősé­gét­­ és Libanon arab jelle­gének megerősítését köve­telték cserébe foglyaik sza­badon bocsátásáért. A fegyveresek szerdán Pierre Huri maronita köz­­munkaügyi minisztert, Adel Hamije drúz pénzügymi­nisztert és Adam Mrue síi­ta munkaügyi és szociális minisztert ejtették foglyul. A drúz fegyveresek teg­nap szabadon engedték tú­szaikat. A miniszterek ma­gukkal vitték a követelése­ket, hogy azokat átadják Gemajel elnöknek. Könnyű hölgyek, nehéz kérdések Bécsben A belvárosi „séta” után a hirdetés is tilos... Az osztrák főváros nyári „uborkaszezonját” többszö­rösen pikáns ügy színesíti: mi legyen azokkal a könnyű hölgyeikkel, akik a legősibb mesterséget nem az utcán sé­tálva hirdetik bennszülöttnek és külföldi turistának — ha­nem az újságban? Az idegenforgalmából (nem is rosszul) élő városban em­beremlékezet óta folyik a vita, mi legyen a turistafor­galom eme tán nélkülözhe­tetlen — ámde erkölcstelen, botrányos, kínos stb. — „szolgáltatásával” ? Egyik „megoldást” a bor­délyházak jelentik. Az utcai „sétát” azonban (éppen a turistaforgalomra, a város­képre hivatkozva) a belvá­rosban megtiltották. Erre vi­szont a kárvallott iparűzők az újsághirdetéshez folya­modtak és Bécs legolvasot­tabb, százezres példányszá­mokban megjelenő bulvár­lapjai­ évek óta oldalszám hozzák az apróhirdetéseket, amelyekben a „hölgyek” tel­jesen félreérthetetlenül, sőt, néha a pornográfia határát súroló fogalmazásban teszik közzé válogatott szolgáltatá­saik listáját. Ezt — a jelek szerint — a lakosság tiltakozásainak ha­tására nem tűrhette tovább a polgári prüdéria. Törvény­­javaslat készül, amely meg­tiltja nemcsak a hirdetést, hanem azt is, hogy eme bi­zonyos foglalkozás folytatói (e célra bérelt) magánlaká­son fogadhassák ügyfeleiket. A terv hírére ugyanazok a lapok, amelyek éveken át milliókat vágtak zsebre a prostituáltak (és kitartóik) által feladott hirdetésekből, a héten az erkölcs zászlaját­­ lobogtatva — ‘egy-két hó­nappal­ megelőzve a tilal­mat ... — közölték: vége! Immár ilyen hirdetést nem közölnek! Tiltakozni elsősorban az érintettek tiltakoznak: arra hivatkoznak — nem alaptala­nul —, hogy a hirdetések, a pontos címek ismeretében nemcsak vendégeik,­­ hanem­­ a rendőrség is pontosan tudta, ki, hol, mikor, mit csi­nál. Mi lesz most? Beavatottak szerint a forma ugyan válto­zik, de a lényegben Bécsben sem várható változás. Heltai András — Bécs Hetek óta érkeznek hírek a közép-afrikai Csát­ban fo­lyó harcokról, a francia, zairei és amerikai fegyver­­szállítmányokról, amelyek feladata­ a hatalomra törő felkelők ellen kisegíteni His­­­szen Habré kormányát Bár jelenleg nem jövendölhető meg, hogy Washington köz­vetlenül beavatkozik a konf­liktusba, a világpolitika mérv­adó elemzői attól tartanak, hogy az erősödő harcok nyo­mán új nemzetközi ütköző­ponttá válhat az enyészet országa”. Ezt a szomorú elnevezést voltaképp egész történelmé­vel kiérdemelte e nagy te­rületű (1,3 millió négyzet­­kilométer), gyér lakosságú (4,5 millió) országi Az egy­kori francia gyarmat húsz esztendeje lett független ál­lam — a szokásos módon, az etnikai viszonyokat fi­gyelmen kívü hagyó határok között. Kezdettől­­ kínzó gond volt a különböző nem­zetiségű nyelvű és vallású törzsek közötti súlyos ellen­tétek és ellenségeskedések sokasága. Az északi terüle­tek zord viszonyai között félnomád szudáni néger népcsoportok élnek, míg a dél termékenyebb vidékei a bantu nyelvcsaládhoz tarto­zó földművelő törzsekéi. Az északiak nyelve az arab, vallása a mohamedán, a dé­liek többféle afrikai nyelvet beszélnek, s természeti val­lásokat követnek. Az egykori gyarmattartó Párizs ráadásul mindenkori érdekeinek megfelelően ma­nipulálta­ az amúgy is szó­ Csád vevényes helyzetet. A füg­getlenség kikiáltása után az egyértelműen franciabarát politikát követő Tombalbaye elnök került hatalomra. A központi hatalom ellen már a hatvanas évek közepétől folyt a szervezett harc. Az ellenállás északon szervező­dött először: itt alakult meg a felkelők első frontja, a FROLINAT. Ebben akkor még együttműködött a mos­tani küzdelmek két ellenlá­bas főszereplője, Hisszen Habré és Gukuni Veddei, akik egymástól függetlenül küzdöttek az 1975-ben puc­­­csal hatalomra került kato­natiszt, Malloum ezredes diktatúrája ellen. Gyakorlatilag ettől az idő­től számíthatjuk a csádi pol­gárháború intenzív szaka­szát. Tucatnyi fegyveres szervezet harcolt a központi kormány és egymás ellen. Az ország az állandó hábo­rúzás önpusztító korszakába lépett: érték estek el, száz­ezrek menekültek külföldre. 1979-ben sikerült nemzetkö­zi közvetítéssel egy egység­kormányt létrehozni: az el­nök Veddel, a­ hadügyminisz­ter Habré lett. A csend azonban percekig tartott csupán. Habré kiásta a csa­tabárdot, az elnök pedig Lí­biát hívta segítségül a ha­talmi harcban. Az északi szomszéd csapatai átmeneti­leg rendet teremtettek, de a környező országok, az Egye­sült Államok, valamint Franciaország nyomása olyan nagy volt, hogy a lí­biaiaknak át kellett adniuk a terepet az Afrikai Egység­szervezet rendfenntartóinak. Habré szudáni segédlettel — végül mégis győzedelmeske­dett. Napjainkban ismétlődik a csádi történelem — csak fordított szereposztásban. Veddel támad, Habré védi hatalmát. Csakhogy ezúttal sokkal jelentősebb erők is részt vesznek a konfliktus­ban, mint korábban. Fran­ciaország, az USA, Zaire, Szudán, Líbia és Egyiptom egyaránt a közvetett vagy közvetlen beavatkozás vala­milyen eszközéhez nyúlt. Washington, amely mind ve­szedelmesebbre élezi konf­liktusát Tripolival, úgy lát­szik nem elégszik meg pusz­ta fegyverszállításokkal. Ve­szedelmes világpolitikai üt­közőpont lett tehát Csádból, immár az északkelet-afrikai és közel-keleti régióra gya­korolt hatását is figyelembe kell venni. Nem a véletlen adta az időpontot például a térségben szervezett nagy­szabású amerikai hadgya­korlatoknak. A csádi konf­liktus túlnőtt az önpusztító ország keretein s egykön­­nyen súlyos világpolitikai veszedelmek előidézője le­het. Avar Károly Új ütközőpont Az önpusztító ország térképe

Next