Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

Ära: 2.20 Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVII. m. 25#.m not.. i., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szappan és víz November egészségi nevelé­­si hónap. Már tollam hegyé­re kívánkoznak a szavait, hogy helytelen táplálkozás­­nőd, káros szenvedélyekről, mozgásszegény életmódról írjaik­, d­e egy belső hang vis­­­szaparamjcsolja ezeket a sza­vaikat. Nemeseik azért, mert sokszor Leírtuk (tar­) már, hanem azért is, mert úgy érezném magam, mint a rossz kőműves, a­ki a téglafal felhúzását reklamálja, pedig a ház alapja sincs még még. A kézmosásról lenne szó. És persze a tisztálkodásról. Nem, ne intsenek­­ llos, hogy ezen a témán már régen túl­léptünk. Vagy ha túlléptünk is, úgy, hogy meg- és elkfe­­ledkeztünk róla. Még az alapszabályokat (evés előtt, W. C.-használat után moss kezet!) se tartjuk be min­dig. Van már autónk, van szí­nes tévénk, kínai porcelá­nunk, fürdőszobánk, de a szappan, a víz és a fogkrém még mindig nem került az őt meghíUető helyre áttétünk­ben. Pedig nem anyagi kér­dés immár az ápolttság. Per­sze csak ak­kor,­­ha jól értel­mezzük e szót. Ha nem drá­ga parfümök magunkra lo­csolását, luxusrúzsok és szemfestékek használatát, extra krémek arcainkra ke­nését értjük rajta. Az ápo­tt­­ság mindenekelőtt tisztasá­got jelent. Ez az al­ap. A tisz­taság hiányát nem lehet pó­tolni vagy leplezni, a par­füm, a desodor, a kölni il­lata alól is előtör a mosdat­­lanság áporodott szaga. Nézzünk magainkba, vizs­gáljuk meg mindennapi, ár­tatlannak vélt (de mennyi­re káros!) szokásainkat! Va­jon kezet mosunk-e minden esetben, amikor hazaérünk? Amikor autóbuszról, vonat­ról, sok-sok m­­egfogott ajtó­­kilincsről visszük magunk­kal a szennyeződést, a pisz­kot? Vajon fogat mosunk-e akkor is, ha aznap nincs „je­lenésünk”, csupán családtag­jaink társaságában töltjük az időt? Tiszta fehérneműt ve­szünk-e mindennap ? Ké­rünk-e vendégségben­­ kézmo­sási lehetőséget, amikor sü­teménnyel, szendviccsel kí­­nálunak? Tudom, hogy mindezek apró dolgoknak tűnnek éle­tünk nagy rizikófaktorai — túlhajszoltság, túltápláltság, stressz, alkohol stb. — mel­lett. De gondoljuk csak vé­gi­g, valóban apróságok ezek a talán kicsinyesnek tűnő problémák? Ha a következ­ményeiket nézzük , inkább komorrá, mint kétkedővé válik az arcunk. Mert nem mindegy, hogy tönkremegy-e a fogunk (és utána a gyom­runk), mert nem­ mindegy, hogy hazaviszünk-e valami­lyen fertőzést, mert nem mindegy, hogy elkapjuk-e az éppen aktuális járványos be­tegséget. Mint ahogy az se mindegy, hogy vonzónak ta­lál-e társunk, vagy elhúzó­dik a (szó szoros értelmében) tőlünk. Vajon ki tartja szá­mon, hogy hány kapcsolat indult romlásinak a száj- és zrákszag miatt? Az egészség­­ megóvásáért folytatott küzdelemnek ez az első állomása: a tisztálkodás. Mert aki annyi gondot nem fordít magára, hogy tiszta legyen, az nem törődik az­zal sem, hogy egészségesen táplálkozzék, sportoljon, le­mondjon a dohányzásról vagy az alkoholról. P. £. Kosztfúzisok, ünnepségek, létesítményátadások November 7-ére készül a megye A nagy októberi szocialis­ta forradalom győzelmének ünnepére készülünk. Me­gyénkben is méltóképpen emlékeznek meg az októberi forradalom 63. évfordulójá­ról. Városaink többségében az ünnep napján, november 7-én rendezik a megemléke­zéseket, koszorúzási ünnep­ségeket. A szovjet hősi em­lékműnél és síroknál­, a Le­tt­in-szobornál a városok párt, állami vezetése, társa­dalmi és tömegszervezetei, intézményei, gyárai, vállala­tai, a fegyveres erők az ide­iglenesen hazánkban állo­másozó szovjet­­ katonai ala­kulatok és a helyi MSZBT­tagcsoportok, nevében helye­zik el a kegyelet és hála ko­szorúit. Több évtizedes ha­gyományok szeri­n­t az ünnep­ségeken a vámosok lakói vi­rággal róják le kegyeletüket. Szolnokon november 6-án kezdődik a megemlékezés; a Szigligeti Színházban 18 óra­kor díszelőadás lesz. Novem­ber 7-én 8 óraikor a Munkás­őr úti temetőben, a szovjet hősök sírjánál koszorú­znak. A Hősök téri emlékműnél 9 órakor, a Lenin-szobornál 10 órakor helyezik el a hála koszorúit. A Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban 11 óraikor a munkában élenjáró dolgozóknak kitün­tetéseiket adnak át. Jászberényben a szovjet hősök temetőjében 16 óra­kor, a Lenin-szobornál 16 30 perckor helyezik el a ke­gyetlet koszorúit. Az októbe­ri forradalom évfordulója tiszteletére tartott megemlé­kezés díszünnepséggel fe­jeződik be, amelyet 17 óra­kor a Jászsági Építőipari Szövetkezet Ady Endre úti nagytermében rendeznek. A díszünnepségen Szűcs János, a megyei pártbizottság titká­ra mond ünnepi beszédet. Az ünnep tiszteletére no­(Folytatás a 3. oldalon) Kommunisták• Szociáldemokraták Nemzetközi kerekasztal-konferencia Az MSZMP október 31. november 1-én Budapesten hatpárti kommunista-szoci­áldemokrata kerekasztal­­konferenciát rendez. Részt­vevőit Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára csütörtökön este fogadta. A tanácskozá­son a Belga (Flamand) Szo­cialista Párt, a Bolgár Kom­munista Párt, a Dán Szoci­áldemokrata Párt, a Holland Munkapárt és a Német Szo­cialista Egységpárt, illetve az MSZMP képviselői első­sorban az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseit vitatják meg. A konferenciát tegnap Kó­­tai Géza, az MSZMP KB tagja, a Külügyi Osztály vezetője nyitotta meg. A résztvevők köszöntése után kifejtette: az enyhülés, az európai együttműködés irán­ti elkötelezettség indíttatta a hat ország pártjait arra, hogy közösen gondolkodja­nak, s keressék a cselekvés lehetőségét az előrelépés ér­dekében. Ebben a szellem­ben került sor a hat ország pártjainak első tanácskozá­sára 1985 márciusában. Alá­húzta: a kommunista és szo­­ciálemolfch­aita perlőik szá­mos kérdésben eltérő ideo­lógiai, politikai nézeteket képviselnek, ez azonban nem akadályozhatja meg közös kezdeményezésüket. Irak—Irán Heves harcok, kölcsönös vádaskodások Heves harcokkal, kölcsö­nös vádaskodásokkal folyta­tódik az öböl-menti háború. Iraki­­ közlés szerint az iráni tüzérség csütörtökön Bászra városát lőtte, s a tüzérségi tűz­ben 14 lakos veszítette éle­tét, ötvenhárman megsebez­sültek. Teheráni bejelentés sze­­­rint Irak második városát két napja lövi az iráni tü­zérség, a Bah­tárán iráni vá­rost ért szerdai iraki táma­dás­­ meg­­ órlásaiként. Mindkét részről jelentet­ték, hogy lelőtték az ellen­ség egy repülőgépét, amit azonban a másik fél nyom­ban megcáfolt. A háttérben sokszor lelki okok Országos tanácskozás a serdülők problémáiról Tegnap — hazánkban elő­ször __ kétnapos országos ta­nácskozás kezdődött Szolno­kon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a serdü­lőellátás helyzetéről és a to­vábbi feladatokról. A tudo­mányos ülésre — melyet a Megyei Tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet gyer­mek és ifjúsági osztálya ren­dezett — több mint három­száz szakember (gyermekor­vos, pedagógus, pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus) jött el. A tanácskozást dr. Sinka Mária, a megyei tanács egészségügyi és szociálpoliti­kai osztályának vezetőhelyet­tese nyitotta meg. Az elnök­ségben helyet foglaltak a vá­ros párt-, állami vezetői, köztük Jakatics Árpád, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és Varga Sándorné, a Szolnoki Városi Pártbizottság első titkára. A megjelent szakemberek érdeklődését és a téma aktu­alitását mi se bizonyítja job­ban, minthogy a két nap fo­lyamán több mint ötven elő­adás hangzik el. Szolnok me­gyét a megyei kórház és a Verseghy Gimnázium előadói képviselik — 14 előadással. Melyek a serdülőkorúak leg­főbb problémái? Melyek a serdülők ellátásának sarkala­tos pontjai? E kérdésekre a laikus is válaszolhat, ha a tu­dományos ülés előadásainak (Folytatás az 5. oldalon) A tanácskozás résztvevői A TARTALOMBÓL: Bátran kell változtatnunk Az egyszer volt főiskola Az ítélet: utcaseprés! Átadták a néprajzi és helytörténeti pályadíjakat Ez is Szolnok Illést tartott az Elnöki Tanács Tagnap ülést tartott a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztár­saság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivata­los látogatásáról szóló jelen­tést. Beatrix holland királynő magyarországi látogatásai, a magyar vezetőkkel való ta­lálkozása és tárgyalásai so­rán megvitatták a nemzet­közi élet legfontosabb kér­déseit, kölcsönösen kifejez­ték érdekeltségüket a­­ kétol­dalú együttműködés fejlesz­tésében. Dr. Richard von Weizsäc­­kernek, az NSZK elnökének magyarországi hivatalos lá­togatása és az ennek során folytatott magas szintű tár­gyalások jó lehetőséget ad­tak a beható véleménycseré­re a nemzetközi éltet legfon­tosabb­­ kérdéseiről. A tár­gyalások során megelégedés­­ttek­ szóltak a kapcsolatok fej­lesztésének eddigi eredmé­nyeiről, s mindkét fél részé­ről han­gsúl­yoztá­k, hogy a két ország viszonya problé­mamentes. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot t­ustáv Husárcnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság el­nö­kének október 30-án hazánkban tett mun­­ka­látoga­tásáról, amelynek során megbeszélést folytat­tak a kétoldalú k kapcsolatok­­ról és közös érdekű nemzet­közi kérdésekről. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy leh­etség­es az elő­rehaladás a nemzetközi bi­zalom erősítésében, az együttműködés fejlesztésé­ben. Nagyra értéke­lték azo­kat a szovjet javaslatokat, amelyeket a Reykjavíkban tartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozón Mihail Gorbacsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára terjesztett elő. Meg­állapították, hogy a magyar­­csehszlovák­­ kapcsolatok eredményesen fejlődnek minden területen. Ezt szol­gálja a látogatás alkalmával aláírt, 2000-ig szóló, hossz­ú távú gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési program, a KGST-ben való együttműködés,, valamint a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítése is. A tájékoztatót az El­nök­i Tanács egyetértéssel tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács megtár­gyalva a Minisztertanács elő­ter­j­esztését, módosította a Magyar Vöröskeresztről szó­ló 1955. évi 25. számú tör­vényerejű rendeletet. A tár­sadalmi szerviként működő Magyar Vöröskereszt fel­ügyeletét a jövőben nem az egészségügyi miniszter, ha­nem a Minisztertanács fogja ellátni. A testül­et­­ határozott a nagy Októberi szocialista for­radalom évfordulója alkal­mából adományozandó ki­tüntetésekről, bírákat men­tett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témáik­ról tárgyalt.

Next