Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
an: 2.20 A SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvin. évf. 74. s*„ 1987. márc. 28.. .*omdat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GEORGI ATANASZOV PÉNTEKI PROGRAMJÁBÓL Kádár János fogadta a bolgár miniszterelnököt Látogatás Csepelen — Zárótárgyalások Díszebéd a Parlamentben — Elutazás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Georgi Atanaszovot, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a szocialista építőmunka napirenden lévő feladatairól, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti kapcsolatok alakulásáról, az együttműködés fejlesztésének új lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, s ennek során méltatták a szocialista országoknak a béke megőrzése, a leszerelés, a nemzetközi együttműködés erősítése érdekében kifejtett erőfeszítéseit. A találkozón részt vett Lázár György miniszterelnök, valamint Gyovai Gyula, hazánk szófiai és Venelin Kocev, Bulgária budapesti nagykövete. A bolgár kormányfő pénteki programja során ellátogatott a Csepeli Szerszámgépgyárba, ahol Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, a kerületi párt- és állami vezetői, valamint a vállalati tanács tagjai fogadták a vendéget. A mintegy 2200 dolgozót foglalkoztató gyár gazdálkodási eredményeiről, fejlesztési elképzeléseiről Hajnóczy Gábor vezérigazgatóhelyettes tájékoztatta Georgi Atanaszovot és a kíséretében lévő bolgár gazdasági, politikai vezetőket. Mint elmondta : a szerszámgépgyár évente csaknem 2,4 milliárd forint termelési értéket állít elő. A gyártmányaik túlnyomó többsége korszerű, elektronikus vezérlésű megmunkáló központ, emellett automatizált szerszámgépeket is előállítanak, s jelentős termelési kultúrával rendelkeznek a precíziós gépgyártásban. Az itt készített gépek, berendezések háromnegyedét exportálják; termékeik a világ számos országában, a szocialista és a tőkés piacokon egyaránt ismertek. Bulgáriából évente egymillió rubel értékben vásárolnak különféle berendezéseket, alkatrészeket, köztük elektronikai részegységeket. A vezérigazgató-helyettes azt (Folytatás a 2. oldalon) Robottechnika az Aprítógépgyárban Nemzetközi elismerés minőségi termékekért Több mint a kétszeresére növeli idei tőkés exportját a Jászberényi Aprítógépgyár. Piacbővítéssel a múlt évi 88 millió forint helyett 1987-ben 150 millió forint értékű nagyszilárdságú építőipari emelő- és rakodógép gémeket, hidraulikus kotrógépkarokat, vibrációs úthengereket gyárt NSZK-beli és francia megrendelésre. Az újonnan belépő francia piacra, egyelőre 40 millió forint értékű részegységeket szállít, de ez az arány várhatóan növekszik. A nyugati export dinamikus növelését az exportfejlesztő pályázat elnyerése, a hatékony vállalati piackutatás, továbbá a gyártmányok kiváló minősége tette lehetővé. Az utóbbi években csökkent a kereslet a gyár hagyományos termékei, az egyedi ipari gépek iránt, ezért az új piacokhoz igazodó gyors termékváltást hajtottak végre, és a kissorozatú gépek előállításának a feltételét is megteremtették. A minőség ugyancsak kiemelt szerepet kapott az export bővítésében. Ezt tanúsítja a nemrégiben átvett nemzetközi elismerés, minőségi trófea, amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara információja alapján a madridi Kereskedelmi és Reklámklub adományozott a vállalatnak. A szigorú minőségi követelményeknek a jövőben még inkább igyekeznek megfelelni, folyamatosan tökéletesítik a gépgyártási technológiát. Egyebek között számítógéppel vezérelt lángvágó automatát helyeznek üzembe és korszerű analizáló berendezéssel tökéletesítik az öntődét. Jelentősen termelékenyebbé teszi a termelést, javítja a minőséget a közeljövőben üzembe helyezésre kerülő osztrák—magyar kooperációban készült hegesztőrobot. A műszaki és technológiai fejlesztésre áprilisban 50 millió forint értékű lakossági kötvényt is kibocsát a vállalat, 11 százalékos évi kamattal. Az esztendő egyébként jól indult a gyárban, heti ütemezésben március közepéig több mint 30 millió forint értékű részegységet szállítottak ki a nyugati megrendelőknek, hét és félmillió forint értékű gyártmányok pedig szocialista országokba kerültek. A gyár idei termelési terve 750 millió forint és 137 millió forint nyereséget irányoztak elő. A tavalyinál 20 millióval több nyereségre alapozna legalább 11 százalékos bérfejlesztést terveznek. Tavaszra készülnek. Az AGROSZER győri telepén nagy a forgalom. Itt javítják a háztáji- és kisgazdaságok tavaszi munkáihoz nélkülözhetetlen kerti kapákat, permetezőgépeket, fűnyírókat, kis traktorokat stb. A szakemberek az idén mintegy 90 millió forint értékű javító-, szolgáltató munkát végeznek el (MTI Fotó: Matusz Károly — KS) A TARTALOMBÓL: Csak a szeretet nem hátrány Megújulás sikerágazatok nélkül Tiszabura nem áll meg Létbiztonság Kulturális kiléte Az anyanyelv hetének országos megnyitója Szolnokon Szolnok adott otthont tegnap az anyanyelv hete országos megnyitójának. Az ünnepségen, a városi tanács nagytermében Szurmay Ernő, a TIT megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük Csehák Judit miniszterelnök-helyettest, Rattler Ferencet, a TIT főtitkárát, Fábián Pétert, a megyei pártbizottság titkárát, Ürmössy Ildikót, a megyei tanács elnökhelyettesét és Fábián Pált, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárát. Az üdvözlő szavak után a Bartók Béla Kamarakórus és Jancsó Adrienn adott műsort. Ezt követően Ürmössy Ildikó mondott köszöntőt. Szólt a nyelv társadalmi, politikai és gazdasági életünkben betöltött szerepéről, majd a 21. anyanyelv hetének nagyobb megyei rendezvényeiről, a Verseghy tudományos ülésszakról, az országos nyelvművelő versenyről tett említést. Az elkövetkezendő egy hónap alatt — hiszen április végén zárul a rendezvénysorozat — ezeken kívül összesen 250 előadás, iskolai foglalkozás, rendhagyó óra, vetélkedő szolgálja majd megyeszerte az anyanyelvi kultúra ápolását. Csehák Judit beszéde A köszöntő után Csehák Judit megnyitotta az idei magyar nyelv hetét. Az anyanyelv hete — immár hagyományos eseményeinek az idén Szolnok város ad méltó otthont. Kivételes az alkalom, hogy a nagy szülött, Verseghy Ferenc emlékének adózva, munkásságának szellemében élő anyanyelvünket is ünnepelhetjük, — kezdte beszédét a miniszterelnök-helyettes, majd így folytatta: —Nem kelhetünk versenyre — és nekem sincs szándékomban rivalizálni — rendezvényünk tudós előadóival Verseghy tevékenységének elemzésében, a magyar felvilágosodás jelentőségének méltatásában. Nagy nyelvészünk néhány gondolatával, a korszak szellemiségével azonban kell hogy azonosuljunk. Kell, hogy valljuk a nyelv és a gondolkodás szoros kölcsönhatását, azt, hogy a nyelv szinte páratlan eszköze a művelődésnek. Értvén művelődésen mindazt, amit az ember valaha is teremtett és teremt, gondolatot és tárgyat egyaránt. Mivel Bárczi Géza az „élőnyelv lelkes harcosának” nevezte Verseghyt, emlékének adózunk azzal is, ha arról szólunk, miért fontos számunkra ma a magyar nyelv gondozása. Napjainkban, amikor a gazdaság, a közélet megújítása olyannyira szükségszerű — egyebek között a nyíltság és a nyilvánosság erősítésével — alapvető fontosságú, hogy jól értsük egymást, hogy egy nyelven beszéljünk. És nemcsak átvitt értelemben. A váltás és változás nem nélkülözheti az egységes akaratot, azt a nemzeti közmegegyezést, amelyre eddig eredményeink épültek. De vajon meg tudjuk-e fogalmazni igényeinket, törekvéseinket, véleményünket, ha nem birtokoljuk a nyelvet teljes pompájában? Vajon képesek vagyunk-e azonosulni a célokkal és feladatokkal, ha nyelvi pontatlanságok és pongyolaságok is nehezítik egymás megértését? Vajon az érdekegyesítés fórumai lehetnek-e demokratikusak, ha kifejezéseinket szegényesség jellemzi és elképzeléseink megrekednek bennünk, mert nem találjuk a szavakat? Nem szónokinak szántam kérdéseimet. — jegyezte meg Csehák Judit, majd a következőket mondotta: — Anyanyelvünket kisgyermekként tanuljuk és gazdagítására, bővítésére a tanulóévek a legalkalmasabbak. A családi együttlét meghitt beszélgetéseit nem pótolhatják az élvezetes televíziós műsorok, mint ahogy a képregények sem helyettesítik az értékes olvasmányok felemelő élményeit. A legtökéletesebb távirányításos és elektronikus játékok sem tanítják meg gyermekeinket — az édesanyák vagy édesapák helyett — a szép magyar beszédre, az érzelmek és gondolatok változatos kifejezésére. Az iskola mulasztásaira sincs felmentő szavunk. A röpdolgozatokkal, a tesztekkel és a számítógépes feleltetésekkel időt ugyan nyerhetünk, de ez a sajátos „gazdaságosság” még sokba kerülhet társadalmunknak, ha a jövő állampolgárai az anyanyelvünkben szegényednek el, ha a különböző generációk között nemcsak fogalmigondolkodásbeli szakadék mélyül, hanem érzelmi és nyelvi is. Jövőnket fenyegeti nyelvünk színtelenedése és durvulása is. Egyre többen egyre kevesebb és tisztátalanabb szóval illetjük egymást, máskor kedvünket és lendületünket veszítjük az órákon át tartó szóözönben. Minél gyakrabban élünk a mozgalmi vagy hivatali „divatnyelvek” sablonjaival, annál inkább szürkülhetnek gondolataink, kapcsolataink. Mennél inkább egy-egy útszéli kifejezésbe tömörítjük érzelmeinket vagy véleményünket, annál jobban fenyeget hogy, mi magunk is durvábbá, kegyetlenebbé, egymáshoz egyre közömbösebbé válunk. A szónok a továbbiakban a nyelv iránti érzelmi kötődésről, a tájszók színességéről szólt, s ezt követően az élőnyelv, mint életnyelv alakulásáról beszélt. (Folytatás a 7. oldalon.) Csehák Judit megnyitotta az anyanyelv hetét Az országos megnyitó ünnepség közönsége Helyzetkép a mezőgazdasági munkákról Az első fagymentes éjszakák után remény van arra, hogy — amennyiben nem jönnek újabb esőzések — viszonylag gyorsan felszikkad a talaj, és lehetővé válik a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése. A gazdaságokban türelmetlenül várják a szezonnyitót, hiszen a munkákat — a sokéves átlag szerint — március 5—10. között szokták megkezdeni, ám az idén is csak jó két héttel később lehet indítani a gépeket. A gazdaságok jórészében egyelőre még nem lehet tudni, hogy milyen mértékben lesz szükség utólagos vetésekre. Az ősszel elvetett gabonát nemcsak télen, hanem szinte a tavaszi időszakban is súlyos fagyhatás érte, és az esetleges kipusztulás mértékéről egyelőre még nehéz képet kapni. (Riportunk a megyei helyzetképről a 3. oldalon). Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület határozott a hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. A továbbiakban személyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel és választott meg.