Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-28 / 74. szám

an: 2.20 A SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvin. évf. 74. s*„ 1987. márc. 28.. .*omdat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GEORGI ATANASZOV PÉNTEKI PROGRAMJÁBÓL Kádár János fogadta a bolgár miniszterelnököt Látogatás Csepelen — Zárótárgyalások Díszebéd a Parlamentben — Elutazás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken fogadta Ge­­orgi Atanaszovot, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökét, aki hiva­talos, baráti látogatáson tar­tózkodott hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen véle­ményt cseréltek a szocialis­ta építőmunka napirenden lévő feladatairól, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti kap­csolatok alakulásáról, az együttműködés fejlesztésé­nek új lehetőségeiről. Áttekin­tették a nemzetközi helyze­tet, s ennek során méltatták a szocialista országoknak a béke megőrzése, a leszerelés, a nemzetközi együttműkö­dés erősítése érdekében ki­fejtett erőfeszítéseit. A találkozón részt vett Lá­zár György miniszterelnök, valamint Gyovai Gyula, ha­zánk szófiai és Venelin Ko­­cev, Bulgária budapesti nagykövete. A bolgár kormányfő pén­teki programja során elláto­gatott a Csepeli Szerszám­­gépgyárba, ahol Szabó Imre ipari minisztériumi állam­titkár, a kerületi párt- és állami vezetői, valamint a vállalati tanács tagjai fogad­ták a vendéget. A mintegy 2200 dolgozót foglalkoztató gyár gazdál­kodási eredményeiről, fej­lesztési elképzeléseiről Haj­nóczy Gábor vezérigazgató­helyettes tájékoztatta Georgi Atanaszovot és a kíséreté­ben lévő bolgár gazdasági, politikai vezetőket. Mint el­mondta : a szerszámgépgyár évente csaknem 2,4 milliárd forint termelési értéket állít elő. A gyártmányaik túlnyo­mó többsége korszerű, elek­tronikus vezérlésű megmun­káló központ, emellett auto­matizált szerszámgépeket is előállítanak, s jelentős ter­melési kultúrával rendelkez­nek a precíziós gépgyártás­ban. Az itt készített gépek, berendezések háromnegyedét exportálják; termékeik a vi­lág számos országában, a szocialista és a tőkés piaco­kon egyaránt ismertek. Bulgáriából évente egy­millió rubel értékben vásá­rolnak különféle berendezé­seket, alkatrészeket, köztük­­ elektronikai részegységeket. A vezérigazgató-helyettes azt (Folytatás a 2. oldalon) Robottechnika az Aprítógépgyárban Nemzetközi elismerés minőségi termékekért Több mint a kétszeresére növeli idei tőkés exportját a Jászberényi Aprítógépgyár. Piacbővítéssel a múlt évi 88 millió forint helyett 1987-ben 150 millió forint értékű nagyszilárdságú építőipari emelő- és rakodógép géme­ket, hidraulikus kotrógépka­rokat, vibrációs úthengere­ket gyárt NSZK-beli és fran­cia megrendelésre. Az újon­nan belépő francia piacra, egyelőre 40 millió forint ér­tékű részegységeket szállít, de ez az arány várhatóan nö­vekszik. A nyugati export dinamikus növelését az ex­portfejlesztő pályázat elnye­rése, a hatékony vállalati pi­ackutatás, továbbá a gyárt­mányok kiváló minősége tet­te lehetővé. Az utóbbi években csök­kent a kereslet a gyár ha­gyományos termékei, az egyedi ipari gépek iránt, ezért az új piacokhoz igazo­dó gyors termékváltást haj­tottak végre, és a kissoro­­zatú gépek előállításának a feltételét is megteremtették. A minőség ugyancsak kie­melt szerepet kapott az ex­port bővítésében. Ezt tanú­sítja a nemrégiben átvett nemzetközi elismerés, minő­ségi trófea, amelyet a Nem­zetközi Kereskedelmi Ka­mara információja alapján a madridi Kereskedelmi és Reklámklub adományozott a vállalatnak. A szigorú minőségi köve­telményeknek a jövőben még inkább igyekeznek megfelel­ni, folyamatosan tökéletesí­tik a gépgyártási technoló­giát. Egyebek között számí­tógéppel vezérelt lángvágó automatát helyeznek üzem­be és korszerű analizáló be­rendezéssel tökéletesítik az öntődét. Jelentősen termelé­kenyebbé teszi a termelést, javítja a minőséget a közel­jövőben üzembe helyezésre kerülő osztrák—magyar koo­perációban készült hegesztő­robot. A műszaki és techno­lógiai fejlesztésre áprilisban 50 millió forint értékű la­kossági kötvényt is kibocsát a vállalat, 11 százalékos évi kamattal. Az esztendő egyéb­ként jól indult a gyárban, heti ütemezésben március közepéig több mint 30 mil­lió forint értékű részegysé­get szállítottak ki a nyuga­ti megrendelőknek, hét és félmillió forint értékű gyárt­mányok pedig szocialista or­szágokba kerültek. A gyár idei termelési terve 750 mil­lió forint és 137 millió forint nyereséget irányoztak elő. A tavalyinál 20 millióval több nyereségre alapozna legalább 11 százalékos bérfejlesztést terveznek. Tavaszra ké­szülnek. Az AGROSZER győri telepén nagy a forga­lom. Itt javít­ják a háztá­ji- és kisgaz­daságok ta­vaszi mun­káihoz nél­külözhetet­len kerti ka­pákat, per­metezőgépe­ket, fűnyí­rókat, kis traktorokat stb. A szak­emberek az idén mint­egy 90 millió forint érté­kű javító-, szolgáltató munkát vé­geznek el (MTI Fotó: Matusz Ká­roly — KS) A TARTALOMBÓL: Csak a szeretet nem hátrány Megújulás sikerágazatok nélkül Tiszabura nem áll meg Létbiztonság Kulturális kiléte Az anyanyelv hetének országos megnyitója Szolnokon Szolnok adott otthont tegnap az anyanyelv hete orszá­gos megnyitójának. Az ünnepségen, a városi tanács nagyter­mében Szurmay Ernő, a TIT megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük Csehák Judit miniszterelnök-helyet­test, Rattler Ferencet, a TIT főtitkárát, Fábián Pétert, a megyei pártbizottság titkárát, Ürmössy Ildikót, a megyei ta­nács elnökhelyettesét és Fábián Pált, az ELTE tanszékve­zető egyetemi tanárát. Az üdvözlő szavak után a Bartók Bé­la Kamarakórus és Jancsó Adrienn adott műsort. Ezt köve­tően Ürmössy Ildikó mondott köszöntőt. Szólt a nyelv tár­sadalmi, politikai és gazdasági életünkben betöltött szere­péről, majd a 21. anyanyelv hetének nagyobb megyei rendez­vényeiről, a Verseghy tudományos ülésszakról, az országos nyelvművelő versenyről tett említést. Az elkövetkezendő egy hónap alatt — hiszen április végén zárul a rendezvény­­sorozat — ezeken kívül összesen 250 előadás, iskolai foglal­kozás, rendhagyó óra, vetélkedő szolgálja majd megyeszerte az anyanyelvi kultúra ápolását. Csehák Judit beszéde A köszöntő után Csehák Judit megnyitotta az idei magyar nyelv hetét. Az anyanyelv hete — im­már hagyományos esemé­nyeinek az idén Szolnok vá­ros ad méltó otthont. Kivé­teles az alkalom, hogy a nagy szülött, Verseghy Fe­renc emlékének adózva, munkásságának szellemé­ben élő anyanyelvünket is ünnepelhetjük, — kezdte be­szédét a miniszterelnök-he­lyettes, majd így folytatta: —Nem kelhetünk verseny­re — és nekem sincs szándékomban rivalizálni — rendezvényünk tudós elő­adóival Verseghy tevékeny­ségének elemzésében, a ma­gyar felvilágosodás jelentő­ségének méltatásában. Nagy nyelvészünk néhány gondo­latával, a korszak szellemi­ségével azonban kell hogy azonosuljunk. Kell, hogy valljuk a nyelv és a gondol­kodás szoros kölcsönhatását, azt, hogy a nyelv szinte pá­ratlan eszköze a művelődés­nek. Értvén művelődésen mindazt, amit az ember va­laha is teremtett és te­remt, gondolatot és tárgyat egyaránt. Mivel Bárczi Géza az „élő­nyelv lelkes harcosának” ne­vezte Verseghyt, emlékének adózunk azzal is, ha arról szólunk, miért fontos szá­munkra ma a magyar nyelv gondozása. Napjainkban, amikor a gazdaság, a közélet megújítása olyannyira szük­ségszerű — egyebek között a nyíltság és a nyilvánosság erősítésével — alapvető fon­tosságú, hogy jól értsük egymást, hogy egy nyelven beszéljünk. És nemcsak át­vitt értelemben. A váltás és változás nem nélkülözheti az egységes akaratot, azt a nem­zeti közmegegyezést, amely­re eddig eredményeink épül­tek. De vajon meg tudjuk-e fo­galmazni igényeinket, törek­véseinket, véleményünket, ha nem birtokoljuk a nyel­vet teljes pompájában? Va­jon képesek vagyunk-e azo­nosulni a célokkal és fel­adatokkal, ha nyelvi pontat­lanságok és pongyolasá­gok is nehezítik egymás megértését? Vajon az érdek­egyesítés fórumai lehetnek-e demokratikusak, ha kifeje­zéseinket szegényesség jel­lemzi és elképzeléseink meg­rekednek bennünk, mert nem találjuk a szavakat? Nem szónokinak szántam kérdéseimet. — jegyezte meg Csehák Judit, majd a követ­kezőket mondotta: — Anya­nyelvünket kisgyermekként tanuljuk és gazdagítására, bővítésére a tanulóévek a legalkalmasabbak. A családi együttlét meghitt beszélge­téseit nem pótolhatják az élvezetes televíziós műsorok, mint ahogy a képregények sem helyettesítik az értékes olvasmányok felemelő élmé­nyeit. A legtökéletesebb táv­­irányításos és elektronikus játékok sem tanítják meg gyermekeinket — az édes­anyák vagy édesapák helyett — a szép magyar beszédre, az érzelmek és gondolatok változatos kifejezésére. Az iskola mulasztásaira sincs felmentő szavunk. A röpdol­­gozatokkal, a tesztekkel és a számítógépes feleltetések­­kel időt ugyan nyerhetünk, de ez a sajátos „gazdaságos­ság” még sokba kerülhet tár­sadalmunknak, ha a jövő ál­lampolgárai az anyanyel­vünkben szegényednek el, ha a különböző generációk között nemcsak fogalmi­gondolkodásbeli szakadék mélyül, hanem érzelmi és nyelvi is. Jövőnket fenyegeti nyel­vünk színtelenedése és dur­­vulása is. Egyre többen egy­re kevesebb és tisztátala­nabb szóval illetjük egymást, máskor kedvünket és lendü­letünket veszítjük az órákon át tartó szóözönben. Minél gyakrabban élünk a mozgalmi­­ vagy hivatali „divatnyelvek” sablonjai­val, annál inkább szürkül­hetnek gondolataink, kap­csolataink. Mennél inkább egy-egy útszéli kifejezésbe tömörítjük érzelmeinket vagy véleményünket, annál job­ban fenyeget hogy, mi ma­gunk is durvábbá, kegyet­lenebbé, egymáshoz egyre közömbösebbé válunk. A szónok a továbbiakban a nyelv iránti érzelmi kötő­désről, a tájszók színességé­ről szólt, s ezt követően az élőnyelv, mint életnyelv ala­kulásáról beszélt. (Folytatás a 7. oldalon.) Csehák Judit megnyitotta az anyanyelv hetét Az országos megnyitó ünnepség közönsége Helyzetkép a mezőgazdasági munkákról Az első fagymentes éj­szakák után remény van ar­ra, hogy — amennyiben nem jönnek újabb esőzések — viszonylag gyorsan felszik­kad a talaj, és lehetővé vá­lik a tavaszi mezőgazdasá­gi munkák megkezdése. A gazdaságokban türelmetlenül várják a szezonnyitót, hi­szen a munkákat — a sok­éves átlag szerint — márci­us 5—10. között szokták megkezdeni, ám az idén is csak jó két héttel később lehet indítani a gépeket. A gazdaságok jórészében egyelőre még nem lehet tud­ni, hogy milyen mértékben lesz szükség utólagos veté­sekre. Az ősszel elvetett ga­bonát nemcsak télen, hanem szinte a tavaszi időszakban is súlyos fagyhatás érte, és az esetleges kipusztulás mértékéről egyelőre még ne­héz képet kapni. (Riportunk a megyei helyzetképről a 3. oldalon). Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület határozott a hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából adományozandó kitünteté­sekről. A továbbiakban sze­mélyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel és vá­lasztott meg.

Next