Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

8 Ismerkedjünk a póréha­gymával A póréhagyma nem tarto­zik a közkedvelt zöldségfé­lék közé. Sokan nem is is­merik, de aki vásárlás köz­ben néha napján egy-egy szálat belesüllyeszt a kosa­rába, az sem tud igazán mit kezdeni vele. Pedig sokféle­képp elkészíthető, levesnek, mártásnak, köretnek, salátá­nak, de húsok töltésére is alkalmas. Ilyenkor, kora ta­vasszal, a vitaminínséges időkben, nyersen vékonyan felkarikázva hidegvacsorák, tízóraik kísérője lehet. De frissebbé, változatosabbá te­hetünk vele mindenféle sa­látát is. A póréhagymát felhaszná­lás előtt gondosan meg kell mosni. Először a gyökerét és a haragos zöldjét levágjuk, majd a külső héját is lehúz­zuk. Ezután a hagymaszárat a zöld végétől kiindulva mé­lyen bevágjuk, és a leveleit kissé széthúzva folyóvíz alá tartjuk. Egyszerű pórékrémleves Hozzávalók: 2 szál póréhagy­ma, 2 húsleveskocka, 1 csapott evőkanál liszt, 1 deci tejföl, só;­betétnek 8 deka füstölt sonka, 1 evőkanál olaj. A megtisztított póréhagymá­kat karikákra vágjuk — és 1,2 liter vízben — amiben a húsle­veskockákat feloldottuk — pu­hára főzzük. Ezután szitán át­törjük vagy turmixoljuk, és a tejfölben simára kevert liszttel besűrítjük. A vékony csíkokra vágott füstölt sonkát az olajon megsütjük, és a levesbe tes­­­szük. Még egyszer felforraljuk, és csak azután tálaljuk. Sonka helyett füstölt tarját vagy kari­kákra vágott virslit is­ adhatunk levesbetétnek. Csőben sült póréhagyma Hozzávalók: 2—3 szál pó­réhagyma, 8 szelet gépson­ka, 2 deci tejföl, 1 tojás, 1 kiskanál liszt, 5 deka vaj, só, őrölt bors, reszelt sajt. A póréhagymák haragos zöldjét levágjuk, a többi ré­szét pedig ujjnyi hosszúságú darabokra vágjuk. A vajban — kevés vizet aláöntve — fedő alatt megpároljuk. Ez­után minden hagymarudacs­kát egy-egy gépsonkaszeletbe göngyölünk, és tűzálló tálba egymás mellé fektetjük. A visszamaradt főzővizet, ha kell, sűrűre forraljuk, és a tejföllel, a tojással meg a liszttel simára keverjük. Sózzuk, borsozzuk, és a gön­gyölt póréhagymákra öntjük. Előmelegített sütőben 15 percig sütjük, majd a tete­jét reszelt sajttal megszór­juk. Ezután már csak addig sütjük, amíg a sajt a tetejé­re nem olvad. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ami csak az övé!~Helyet a kertben! Méghozzá a család kisgyermekeinek! Nem kívánhat­juk a 2-6 éves kicsinyektől (akik még felügyeletre szo­rulnak), hogy jól érezzék magukat kinn a telken, ha mást sem hallanak, hogy ide ne tépj, oda ne menj, ne tépj a virágok közé, ne tépd a leveleket. Mindez jóformán eszébe sem jut a gyereknek, ha van a kertben egy terület, ami az övé, ahol nyargalász­­hat, tonigálhatja a játékait, pancsolhat és homokozhat, ebéd után a félárnyékban alhat. Szóval a kertet be kell rendezni az ő számukra is. Még az igazán kicsi, TOO— 150 négyszögöles telken is áldozzunk két-három salá­­taágyásnyi területet erre a célra. Méghozzá a telek vé­dett pontján, ha van rajta lakóépület, úgy, hogy min­denkor odalássunk. A terü­letet mindenképpen füvesít­sük, s ha fa nem is borítja, néhány bokor azért védje a legszelesebb oldalon. (Vi­gyázzunk ! Mérgező termésű bokrot ide ne­ ültessünk, mert a kisgyerek a kérő szó ellenére is megkóstolja a mutatós, fekete-piros ter­mést.) Labdarózsa, spirea, orgona, tamariszkusz és még számtalan fajta között válo­gathatunk. A gyereksarok legfonto­sabb berendezési tárgya a homokozó és a hinta. A hin­taállvány fő követelménye a megbízhatóság. Szilárdan álljon a földben, a lengés ne tudja kimozdítani. Ezért legalább 80 cm mélyre kell a gödröt kiásni, s a­­ rudat erős betonalapra állítani. A tökéletes megszilárdulásig, legalább egy-két hétig a hintát úgy helyezzük el, hogy lengéskor ne súrolja a bok­rokat és főleg ne érjen be a homokozó fölé, hogy az eset­leg ott játszó többi gyereket megüsse. A hintánál is fontosabb a kisgyerek számára a homo­kozó. Készítsünk simára gyalult fából kb. 30 cm ma­gasságú keretet, két méteres oldalhosszúságút. Ennek a négyzetnek az aljára terít­sünk vastagabb fótialapot hogy a gaz át ne törje­, s a keretet töltsük ki sima, gon­dosan átrostált finom­­ ho­mokkal. A keret szélére jó, ha körbe szélesebb deszka­­lapot szegezünk, így a játék közben kevesebb homok szó­ródik ki körbe, azon lehet homokpogácsát sütni, s a­­ játékban résztvevő felnőtt­nek is van hová telepednie. A fakeretet legjobb, ha fes­tékkel lekenjük, hogy egy­­egy szálka még véletlenül se sértse fel a gyerek kezét. Néhány szilárdan egy­másra helyezett és ácska­poccsal összefogott farönk egészítheti még ki a játszó­teret, amin ülni, keresztbe­­kasba mászkálni lehet. Víz­csapra nincs szükség, a nagy melegben pancsolónak kitű­­nően megteszi a műanyag fürdőkád, amit a fűre he­lyezett régi szőnyegdarabra teszünk. Igen mutatósak és nagyobb mozgást engednek a kerek felfújható úszóme­dencék, azonban a gyakor­lat azt bizonyítja, hogy elég sok a gond velük. Rendkí­vül hamar kilyukadnak, vagy az összeillesztés mellett rések keletkeznek, ahol szö­kik a levegő. Ha ezeket az egyszerű, a család ügyesebb kezű férfi­tagjai által egy-két hétvégén összeállítható berendezése­ket elkészítjük, sokat te­szünk a zavartalan pihenés, a jó hangulat és gyermeke­ink szórakozása érdekében. Komáromi Magda Tessék elhinni, a család minden tagjának jobb lesz a han­gulata, ha a tekintetük erre az ablakra esik (MTI-fotó) Az MTI tavaszi ajánlata Az első derűs, verőfényes napok jó alkalmat kínálnak ruhatárunk — szekrényeink — kiszellőztetésére. Egyben felülvizsgálhatjuk, hogy miben szorul kiegészítésre. Képünk azt jelzi, hogy a fiúknak, férfiaknak a sötét, de sportos, főként a dzsekis összeállítást, hölgyeknek a fekete-fehér együttest ajánlják a divat diktátorai. (A Magyar Divat Intézet modelljeit mutatjuk be) 1989. MÁRCIUS 31. Tegyük szebbé a konyhát! Ha a széles ablakpárkányt tükörlappal fedjük le, és arra helyezzük a mostanában teljes pompájában virágzó azaleát, nemcsak világosabb, derűsebb lesz a konyhánk — előszobánk, szobánk —, hanem odavarázsolja a tavaszt az egy-két cserép virág. Összeállította: Rónai Erzsébet Szabadidőben Foci és szerelem A népszerű csatár meséli ba­ráti körben: — Fiúk, tegnap este a mozi után hazakísértem Évát. Miközben a kapuban bú­­csúzkodtunk, hirtelen­­ ötlettel megkértem a kezét. .. Az epés megjegyzéseiről is­mert söprögető itt közbeszólt: —­ Látjátok, most sem tagad­ta meg magát — majd így foly­tatta: vízszintes 20., függőleges 14. VÍZSZINTES: 1. Amely személy. 4. Csak a maga ér­dekeit tekintő. 7. Becézett női név. 13. Szeszélyes, rigo­­lyás ember. 15. Sportember — lóval. 16. Rangjelző szócs­ka. 17. Zug ikerszava. 18. Európai nép. 19. A kimonót összefogó hosszú és széles selyemöv. 20. A söprögető megjegyzésének első fele. 22. Feltéve. 23. Egy olasz város­ból való. 24. A tallium és a foszfor vegyjele. 25. Vénecs­­ke. 27. Gyermekünk. 29. Pálmafajta, melynek kemé­nyítőben gazdag bélszöveté­ből lisztet készítenek a tró­pusokon. 30. Azonos magán­hangzók. . 31. Csúcsa főváro­sunk legmagasabb pontja. 33. Holland légiforgalmi tár­saság. 35. Vezetőhangos hangsor. 36. Külföldi rock­­együtes. 38. Négysoros Pető­fi-vers címe. 39. Atlanti­óceáni kis francia sziget. 40. Ritka női név. 41. Álmából kel. 43. Elképzelés. 44. Szov­jet motorkerékpár-márka. 46. Szigetsor Alaszka és Kamcsatka között. 47. A tal­lium vegyjele. 49. A Halotti beszéd sokat idézett szava. 51. Ha megtette kötelessé­gét, veheti a névelőjét és mehet. 52. A magyar ezüst rövid elnevezése. 53. Latin kötőszó. 55. A hűbéri társa­dalom erkölcsi eszményének megfelelő férfiak. 57. Meg­csömörlött személy. 59. Pun­ta ... (chilei város). 60. An­gol nyomornegyed. 61. Ezen a helyen. FÜGGŐLEGES: 1. Durva erdélyi posztó. 2. Trópusi gyümölcs. 3. Igazgató, rövi­den. 4. Szeniorok. 5. Nagy­mama az unokák nyelvén. 6. Kettős betű. 7. Túlsodrott durva fonal és a belőle ké­szült kelme. 8. Árvita. 9. Ál­lóvíz. 10. Védelmező. 11. A Déli-Bakony része. 12. Olasz város a Vicenzei-Alpok alatt. 14. A megjegyzés második fele. 15. A hatalom gyakor­lása. 18. Rövidítés az aktá­kon .21. Párásodó. 23. Nem azonosított repülő tárgyak. 26. Ilyen gumi a gyerekek kedvence. 28. Voksoló hon­polgárok. 29. Angol személy­névmás. 32. A Nílus német neve. 33. Derült, tiszta né­metül (Klar). 34. Legfőbb tudományos szervünk. 37. A „Három a kislány” egyike. 38. Menü. 39. Elijeszt. 40. Is­ten­­ ostora volt. 41. Enniva­ló. 42. Kiélt ember, francia szóval. 44. Erőtől duzzadó. 45. Alacsonyabb rangú főne­mesek címe Angliában. 46. Település, névelővel. 48. Le­gendás hősökről szóló skan­dináv prózai elbeszélés. 50. Római üdvözlőszó. 54. Egy­forma betűk. 56. Lant belse­je. 57. Szilárd test vékony széle. 58. Ugyanis röviden: Valló Emil Beküldendő a vízszintes 20. és a függőleges 14. sz. sorok meg­fejtése — április 7-ig. „Könyvpárbaj” című, márci­us 18-i rejtvényünk helyes meg­fejtése: Megkaptam a könyvet és mellékelten visszaküldöm a könyvjelzőt. Könyvutalványt nyertek: Bálint Orsolya Szolnok, Kovács László örményes és Pá­linkás Istvánné Nagykörű. (Az utalványokat postán küldjük el.) Egy autós vagy motoros bármikor kerülhet olyan ve­szélyhelyzetbe, amikor a fé­kezés, az apró kormánymoz­dulat nem elég a baleset el­kerüléséhez. Ilyen veszély­­helyzetet teremthet a szem­bejövő, előzésben rekedt jár­mű, a mellékútról hirtelen felhajtó kerékpáros vagy lo­vaskocsi, de még az úttesten átrohanó nagyobb állat is. Ahhoz, hogy az ilyen ve­­­­szélyhelyzetekből ép bőrrel menekülhessünk ki, alapo­­­­san fel kell készülni. Első­sorban is arra kell töreked­ni, történjék bármi, ne ér­jen bennünket annyira várat­lanul, hogy elveszítsük a fe­jünket, illetve uralmunkat a jármű fölött. Ez pedig csak­­ nagyon tudatos, hosszadal­mas felkészüléssel érhető el. Gondoljunk csak vissza: kezdő vezető korunkban mennyire bénító hatású volt, • ha hirtelen felvágódott és nagyot koppant az autón egy kavics, ha egy vadga­­­lamb túl közel repült a szél­védő előtt, vagy ha első éj­szakai utunkon egy mezei nyúl futott keresztül az úton. Ezek az események mind elősorban váratlan be­következésük és szokatlan­­ságuk miatt okoznak páni­kot, blokkolják le a vezetőt. Ezért a vezetés „unalmas” perceiben próbáljunk végig­játszani magunkban néhány veszélyhelyzetet, hogy — már amennyire lehetséges — előre felkészüljünk a sajnos nem is olyan ritka megpró­báltatásokra. Gondoljuk vé­gig hogy milyen módon ke­rülhetjük el az ütközést, ha egy autó hirtelen elénk ke­rülne, vagy merre találhat­nánk meg a legbiztosabb egérutat, ha egy szembejövő kocsi valami miatt átvágna a mi sávunkba. Természetesen a menekü­lés lehetősége mindig az adott helyzettől függ, de né­hány alapvető szabályt nem szabad szem elől téveszteni. Például azt, hogy mindenfé­le ütközés csak jobb lehet, mint a frontális ütközés a szembejövővel. Adott eset­ben még az útmenti fa­­ is, mert az legalább áll, míg a szembejövő esetleg megdup­lázza az ütközés sebességét. Vagyis olyan helyzetben, amikor szembejövő forgalom is van, soha ne rántsuk a kormányt balra, hanem csak az út széle felé, mert ott — ha árok, korlát, fasor vagy más akadály fenyeget is — több esélyünk adódik a túlélés­re, a menekülésre. Nyilvánvalóan nem kelle­mes ilyen gondolatokkal fog­lalkozni vezetés közben, de aki kocsiba ül, tartsa köte­lezőnek az elképzelt veszély­­helyzetből kivezető út kere­sését. Autósok figyelmébe Veszélyhelyzetben

Next