Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-04 / 3. szám
1990. JANUÁR 4.Néplap GLECCSEREK SZÜLETÉSE Az Alpok lakói már nagyon régen tudták, hogy a gleccser tulajdonképpen folyó jég, amely mozgás közben sziklatörmeléket visz le a mélybe. A szobatudósok azonban sokáig azt tartották, hogy a gleccser hirtelen megdermedt folyó, amelyet ősidőkben a fagy a víztömeg legvadabb tajtékzása közben változtatott jéggé. Csak a XVI. század végén figyelt fel Simmler geográfus a gleccserjég mozgására, de ezt csupán a múlt század harmincas éveiben bizonyították be. 1827-ben kis kunyhót építettek az Alsó-Aargleccserre. Két évtizeden keresztül sok időt töltöttek benne a kutatók. Már három év múltán 100 méterrel alább került a kunyhó, s 1841-re 1428 méternyire távolodott eredeti helyéről. Ma már pontosan mérik néhány magashegységben a gleccser mozgásának sebességét. Az Alpok és Norvégia gleccserei naponta 0,1 -0,4 méterrel haladnak előre, évente tehát 30-130 méternyivel. A Himalája gleccserei nyár idején naponta 2-3,7 méternyi utat is megtesznek.A gleccser szilárd állapotba került víztömeg, tehát jég, de egyáltalán nem a megmerevedett nyugalom megtestesítője: a gleccser tele van élettel. Ahol télen több hó esik le, mint amennyi nyáron elolvadhat, ott adva van a gleccser képződésiének lehetősége. Az Alpokban ez az úgynevezett "hóhatár" fölött következik be, úgy a 2700-3000 méter közötti magassági övben. A hóhatár fölött nyáron át is megmarad a hó, ezért beszélünk "örökös hó"-ról, a finnek birodalma ez. A magas hegyek régióiban tágasabb medencék, teknők ékelődnek a csúcsok, hegyfalak közé. Ezeket hó tölti meg. A friss hullású, pelyhes hó néha kissé olvad, latyakosodik, majd csontkeményre összetapad, összegyúródik. A finn szüntelenül dagad, "hízik", a szinte állandóan pótlódó hó hozzátapadásával, így alakul a fimmező több év hóeséséből. A fim mind sűrűbbé válik, míg tiszta, üvegszerű csontkemény jéggé, gleccserré alakul. A sűrű jégből kiszöknek a légbuborékok, a szűzfehér hó szinte ezért elsötétedik, acélos-kék lesz. Amíg egy köbméter friss hullású hó súlya 85 kilogramm körül van, ugyanilyen térfogatú fimn 500, a gleccserjég pedig 960 kilót nyom. A gleccser bölcsője tehát a fimmező. Onnan indul mélyen a hóhatár alá vezető útjára. A gleccsernyelv benyomul az erdőövbe, sőt még alányúlik az erdőhatáron is, a hegyi legelőkig, sőt a lakott vidékig. A nyelv végén a jég megolvad, és a gleccser "kapu"-jában ez az olvadék egyesül a jégfolyam alól kiáramló "gleccserpatak" vizével. A gleccserből kilépő patak színe lehet tejfehér /"gleccsertejű, sárgás, szürke, vöröses, sőt fekete is, aszerint, hogy milyen kőzet feküdt a gleccser alatt. Az alpi gleccserek vastagságát 250-300, sőt 500 méternek is mérték, de a legnagyobb alpi gleccsernek, a 24 kilométer hosszú Aletschnek a vastagságát egyes helyeken 800 méternek találták. Ausztráliában, a Groszglockner út mentén látható Pasterze gleccser. Siklón közelíthető meg, s repedésektől szabdalt felszínén sétálni lehet /MTI-Presse/ Megújul a KTE A Közlekedéstudományi Egyesület Szolnoki Járműjavító Üzemi Szakcsoportja 1989. december 14-én tartotta beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlését. Oros János, műszaki igazgató, a szakcsoport elnöke beszámolójában áttekintette a szervezet három évtizedes múltját, tevékenységét, és szólt a jövő feladatairól, a KTE megújulásáról. A szakcsoportnak jelentős szerepe volt és van az üzem fejlődésében, a transzmissziós gépek lecserélésétől a jelen és jövő CNC vezérlésű gépeinek, a számítástechnika meghonosításáig. Aktív részt vállalt a jelentősebb újítások kidolgozásában, megvalósításában. Több éves hagyománynak számít a műszaki és közgazdasági hetek programjai keretén belül sikeresen megrendezett előadássorozatok. Az előadások témái az üzem életéhez, mindennapi munkájához kapcsolódó időszerű feladatokkal, a fejlődés irányával foglalkoztak. A jelen és jövő feladatai közül említést érdemel a Vasúti Tudományos Kutató Intézet járműkísérleti bázisának az üzemben történő kifejlesztése. MTESZ hírek - December 6-án nyílt meg - és e hónap végéig tart nyitva a Technika Házában - az a kiállítás, amelyet az Építőipari Tudományos Egészlet rendezett Steindl Imre, hazánk európai hírű építőművésze születésének 150. évfordulója tiszteletére. A gazdag életmű legjelentősebb állomásait és alkotásait reprezentatív módon mutatja be a kiállított anyag. - December 7-én a Technika Házában rendezte meg a "Földgép" Környezetvédő Szolgáltató Leányvállalat a Kétpó-Kuncsorba térségében létesítendő veszélyes hulladéktároló szakmai zsűrijét. - December 8-án az Országos Erdészeti Egyesület Szolnoki Területi Szervezete tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését. A zömében a Nefag Vállalat bázisán működő csoport elnökének és titkárának a tagság újra bizalmat szavazott, így az elnök Török László vezérigazgató, a titkár Hajnal Imre osztályvezető-helyettes lett továbbra is.December 11-15 között szintén a Technika Háza adott otthont a Kőolajkutató Vállalat és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rangos rendezvényének. A többnapos szemináriumon a DOWELL és a Schlumberger /angol és francia/cégek szakemberei tartottak előadásokat. - December 19-én a Technika Házában tartotta alakuló ülését a Hoki Állami Gazdaság szervezésében a Magyar Cukorrépa Termelők Egyesülete. - December 20-án és 21-én a TSZKER termelési tanácskozásának és az AGROCOOP közgyűlésének adott otthont a Technika Háza. - Ugyanott tartotta vezetőségi ülését a Gépipari Tudományos Egyesület Szolnoki Területi Szervezete, amelyen értékelték az éves munkát és előkészítették az 1990 januári tisztújító közgyűlést. - A Magyar Kémikusok Egyesületének Szolnoki Csoportja elkészítette a Tiszamenti Vegyiművek megbízása alapján a nagy gyár stratégiai tervét. A tanulmány elemzi és prognosztizálja a vállalati célokat, vizsgálja a várható külső- és belső környezeti hatásokat, s mindezek figyelembevételével tesz ajánlásokat a termelési szerkezet átalakítására, az eredményes gazdálkodásra. A Gépipari Egyesület Jászberényi Területi Szervezete az ICO Írószer Szövetkezet által a hűtőgépek számára gyártott 5015 típusú kapcsoló-jelzőlámpa kombinációt vizsgálta meg, megbízásos munka keretében. A vizsgálat kiterjedt a villamos- és mechanikai szilárdságra, a megszakítóképességre, a nedvességállóságra és a várható élettartamra. Sándor József: Hol van eltemetve Petőfi Sándor? Báró Heydte osztrák ezredesnek, az oroszok mellé beosztott osztrák hadbiztosnak, aki közvetlen az előnyomuló orosz csapatokat követte, kiterjedt a figyelme annyira, hogy igen alaposan átvizsgálta az ütközet után a csatateret, de ő sem talált olyasmit, ami a legkisebb jelét is adná annak, hogy költőfejedelmünk a csatában lelte volna a halálát. Heydte Fehéregyháza és Héjjasfalva között egy leszúrt felkelő tiszt holtteste mellett lovagolt el, akit akkorra már kiraboltak a kozákok, s mellette több, vérrel bemocskolt iratot talált. Ez őt érdekelte, felvétette a mellé beosztott kozákkal, s nagy volt a meglepetése, mert az egyik irat Kemény Farkas jelentése volt Bemhez. A jelentésnek ez a része világosan beszél: a halott nem Petőfi Sándor volt. Nem pedig azért, mert azok az iratok csak szolgálatban lévő szárnysegédnél lehettek, de Petőfi nem volt aznap Bem mellett szolgálatba beosztva. Nem is lehetett Bem oldalán, mert Petőfi ló nélkül, gyalog, Bem pedig lóháton járt a csatatéren, így tehát Petőfihez semmiféle jelentés nem került. Azután azt mondja tovább a jelentés, hogy a halottnak nagy fekete körszakálla volt. Báró Heydte tehát nem Petőfi holttestét látta a segesvári csatában. Ezt újra maga Heydte jelentése igazolja, és ennek az a mondata, midőn azt mondja, hogy a halotton "fekete pantalló" volt. Mint tudjuk, Petőfi a csata napján vitorlavászon blúzt, nadrágot és mellényt viselt. Ezt az a Gyalókay őrnagy igazolja, akivel és akinek kocsiján Petőfi együtt ment a csata helyére. Végül azt mondja jelentésében Heydte, hogy később tudakozódott több felkelő tisztnél ezeknek az adatoknak közlése mellett ez után a személyiség után és a legtöbbjük úgy "vélte", hogy a halott "bizonyosan" Petőfi volt" sllJ . Csak természetes, hogy Petőfi Sándort az ő bajtársai inkább halottnak "vélték", mintsem egy tagadó válasszal Heydtét, az osztrák hadbiztost Petőfi további kutatására serkentsék. Petőfi tiszt bajtársai nagyon jól tudták, hogy Petőfinek nem volt "nagy fekete körszakálla", és nem "fekete pantallót" viselt a segesvári csatában, de azt is tudták, hogy Windischgraetz körözőlevelet adott ki Petőfi Sándor ellen, s ha elfogják, feltétlen kivégzik. Az a holttest, melyet Heydte mások "véleménye" után Petőfi Sándorénak véleményezett, Kemény Farkas kolozsvári ezredes Bemhez jelentést hozó tisztje volt. Ám tehát stratégiai, erkölcsi és okleveles bizonyítékok igazolják, hogy Petőfi Sándor nem halt meg a segesvári csatában, sem Székelykeresztúron. Hogyan keletkezett a székelykeresztúri Petőfi legenda? Székelykeresztúron idősb Walter Ferenc, a Lázár-féle vendéglő tulajdonosa kérésemre megmutatta azt a helyet, ahová Petőfi Sándor képében először eltemették a szerencsétlen 1848-as honvédet, akire azt mondták, hogy Petőfi Sándor volt. Ezen a helyen mozi épült. Mikor idősb Walter Ferenc ezt a mozit építette, nem akartak a sírra építkezni, azért onnan a hamvakat kiemelték, s másodszor ugyancsak ezen a telken, annak alsó vége jobb sarkában, ahol most az idősb Walterpál Tanítóképző utca 5. számú háza áll, hantolták el. Innen emelték ki harmadszor 1902- ben, s temették el Bálint Dániel temetkezési vállalkozó szerettei mellé, a székelykeresztúri temetőben.Így tehát ezt az 1848-as honvédet ötvenhárom esztendő alatt háromszor temették el, s ebbe a szörnyű tragédiába az a furcsa komikum vegyül, hogy mindannyiszor minden bizonyíték nélkül sikerült a jelenlévőkkel elhitetni, hogy az illető Petőfi Sándor volt. Sőt, ma a székelykeresztúri temetőben egy kőből faragott síremlék hirdeti, hogy ott nyugszik hazánk halhatatlan emlékű, világhírű büszkesége: Petőfi Sándor. Dr. Lengyel Árpád orvos 1902- ben a kihantolásnál jelen volt. Kijelentette: a székelykeresztúri temetőben a Petőfi Sándorénak vélt sírt 1941 őszén felbontották. A hamvak pár napig itt az ő lakásán voltak, majd becsomagolta azokat, és királyi postán elküldte Joó Gábor főintézőnek Gödöllőre. A csomag közben már Budapestre került. Joó Gábor Bakos Ákoshoz, a "Pest" felelős szerkesztőjéhez hozta fel még 1941 őszén. Végre eljött a várva-várt pillanat Bakos Ákossal, mély tisztelettel a hős szabadságharcosok örök emléke iránt, én bontottam fel a mindeddig felbontatlan postacsomagot, melyben Lengyel dr. küldte el a hamvakat. Szabad legyen a magyar tudományos élet világhírű szakértőjének, dr. Orsós Ferenc egyetemi nyilv. r. tanárnak, a törvényszéki orvostani intézet igazgatójának a hamvak megvizsgálása után adott szakvéleményére hivatkozni, aki leszögezi, hogy a varratok összecsontosodása és a fogmedri nyúlványok teljes eltűnése azt bizonyítja, hogy a csontok 40 évnél jóval idősebb, tehát öreg egyéntől származnak. Dr. Salamon Henrik egészségügyi főtanácsos, egyetemi jogász-tanár a következő szakvéleményt mondta: "Ezek a hamvak valóban nem Petőfi Sándoré, nem hogy öreg emberé, hanem valóban egy aggastyán csontjai. Mutatja a még igen magas korban, életben megindult visszafejlődési folyamat. (Folytatjuk) Visszapillantó A magyar aviatikának első zsenije Címünkben Gyalui Farkasnak Martin Lajos századik születésnapjára írt megemlékezésének címét idéztük. Ez az eredetileg kiemelkedő erdélyi matematikus honvédtüzérként szolgált az 1848/49-es szabadságharcban, amiért büntetésből közkatonaként az osztrák hadseregbe sorozták be utászként. Ebben az időben kezdett el a röppentyűkkel mai fogalmunk szerint rakétalövedék foglalkozni és három évi kísérletezés után "forgó röppentyűt" szerkesztett. Politikai hitvallásához híven ezt a találmányát nem volt hajlandó az osztrák hatóságoknak átadni. 1856-tól a hajócsavar /propellr/ problémája foglalkoztatta, és eközben támadt az a gondolata, hogy a forgó csavart talán repülőgépek hajtására is fel lehetne használni. De ekkor még a repülésben a madarak technikáját kívánta alkalmazni, akadémiai székfoglalója is "A madárszárny erezete" címet viselte, s ennek alapján a madarak repülését utánzó ornitopter repülőgépet szerkesztett /1871-75/. E kísérletei során azonban belátta, hogy a repülés kérdése ezzel a technikával nem oldható meg, és érdeklődése a szélkerék és újból a propeller felé fordult. Első maradandó találmánya a repülőgép szárnyain a "csűrő-felületek" alkalmazása volt. Elsőnek gondolt arra, hogy ezek hajlásszöge megváltoztatásával a repülőgép dönthető lesz egyik vagy másik irányba. Ennek jelentőségét hosszú évekig nem ismerték el, s a repülés későbbi úttörői a levegőben nem tudtak szabályos fordulatokat eszközölni. A legtöbb balesetet az okozta, hogy fordulás közben a repülőgép "csűrés" hiányában lecsúszott és lezuhant. Újabb találmányára a "Lebegő kerék"-re 1893-ban kapott szabadalmat. Ennek lényege az volt, hogy a felhajtóerőt olyan forgó lapátokkal helyettesítette, amelyek élükkel felfelé haladtak, majd kik fordultak és lapjukkal madárszárnyszerűen lecsaptak. Ezt a szerkezetet Kolozsvárott Bartha Gergely tűzoltóparancsnok próbálta ki, s az a szemtanúk állítása szerint 1896-ban két-három méter magasra emelkedett fel. E sikeres kísérlet híre egész Európába eljutott, és a feltaláló számos ajánlatot kapott külföldről, amit ő sorra visszautasított. "Találmányomat inkább a sírba viszem, semhogy a külföldnek juttassam a dicsőséget" - mondotta. Martin Lajos, a kolozsvári egyetem felső mennyiségtan tanára /1872-1895/, majd annak rektora /1895-1896/ a repülés problémáját ugyan nem oldotta meg, de úttörő munkát végzett azzal, hogy a repülés ügyével elsőként foglalkozott tudományos alapon. Kolozsvárott hunyt el 1897- ben. Kováts Andor A "Lebegő kerék" Martin Lajos