Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-05 / 4. szám
Néplap Sándor József: Hol van eltemetve Petőfi Sándor? Először Pákh Albert vetette fel a kérdést: vajon hol van hát a sírja? "Tudni akarjuk, tudnunk kötelesség: Petőfi Sándor hol és mikor halt meg." Pákh Albert 1860-tól fáradhatatlanul kereste fel mindazokat, akikről csak híre járt, hogy látták Petőfit s mindezek kihallgatása után szinte megdönthetetlen tudattá vált benne, hogy Petőfi Sándornak a fehéregyházai csatában kellett elesnie, mert a csata után senki sem látta többé. Pákh ezek után Petőfi Sándor sírját is fel akarta keresni, azonban ezen törekvése a hatóságoknál balmagyarázatra adott abban az időben alkalmat. Maga Pákh Albert 1867-ben elhalt s a fölötte kívánatos kérdés: hol halt el Petőfi Sándor és hol van eltemetve, elmaradt. Pákh Albert nyomán haladt csaknem egyidőben az 1861-ben gróf Haller Ferenc elnöklete alatt alakult ama erdélyi bizottság is,mely szintén feladatául tűzte ki Petőfi Sándor sírjának felkutatását és annak emlékkel való megjelölését. Ez volt a második kísérlet. Ahogy nem sikerült az Pákh Albertnek, úgy - most kifárasztva az eredmény elérése előtt - nem sikerült a derék társaságnak sem. Harmadszor Lázár Ádám marosvásárhelyi ügyvéd vetette fel a kérdést. Ugyanis: a Magyar Történelmi Társulat 1879. évi augusztus 30-án tartott záróülésén,mely akkor Marosvásárhelyt tartotta nagygyűlését és Segesvárra is kirándult, azt a felhívást és kérést terjesztette elő, hogy: ”a Társulat tegyen lépéseket Petőfi Sándor teteme felkutatására s állítson emléket sírja föl”. Lázár Ádám elutasításra talált. De ő nem kedvetlenetlen el. Nagyküküllő vármegye akkori alispánjához, Apáthy Péterhez fordult, ki lelkesen karolta föl az ügyet, de távol lakván a helyszínétől, Segesvár polgármesterének egy átiratot küldött, melyben megbízta, hogy esetleg a költségeket viselni kész Lázár Ádám igénybevételével hallgassa ki a Lázár Ádám által megnevezett tanúkat. Nem történt meg! Az irat levéltárba került! Tehát a harmadik jóakarat is kárba veszett! Majd eljött az 1885. esztendő. Ekkor Famos Dezső dr. volt az, ki Petőfi Sándor sírjára és éléstára újból fölhívta a közfigyelmet. Ez a fölhívás adott azután okot egy nagyobb mozgalomra, melynek főcélja az 1879-ben fölvetett sírásás gondolata lett. Erről az 1879. évi sírfelásási gondolatról okvetlen meg kell hogy itt emlékezzem, mert hisz ebből merítette Farnos Dezső dr. a maga elgondolását. A dolog így történt: Farnos dr. 1884. évi augusztusi kelettel Segesvárról "Petőfi sírhelye” cím alatt egy levelet írt Hertzl Hugó "Összehasonlító Irodalmi Lapok" című folyóiratába, mely megjelent az 1885. évi januári számában. Ebben a cikkben keserűen emlékszik meg arról, hogy "Skariatinnak van alvó oroszlánosfehér emlékköve”, ki a szabadság ellen küzdött, majd így végzi: "a belőlünk még ki nem irtott igazság nevében” Petőfi Sándornak is legyen ott méltó emléke. Erre 1885. évi január 1-i kelettel ezt a levelet Meltzl Hugó egészítette ki "Szerény javaslat a csatatéren felállítandó Petőfi-emlék tárgyában” című cikkével, melynek kezdő sorai így hangzanak: "Petőfi valószínű sírhelyének, vagyis jobban a Segesvár- fehéregyházai csatatérnek 1 \ továbbra jeltelenül maradnia nem szabad, legalább is az 1899-es július 31-én túl nem”. Ezt az időpontot azért említette oly határozottan az író, mert ekkor volt Petőfi Sándor eltűnésének 50 éves évfordulója. Majd tovább előadta az ő indítványát is, mely szerint a közeli székely havasokból gördítsenek le egy óriási gránitdarabot a közös honvédsíra s erre véssék rá Petőfi nevét és jelszavát. E célra megindítja a gyűjtést 200 aranyfrankkal s az e célra írt "Petőfi jelszava" című művecskének első eladott példányaiból befolyt 10 frankkal. Ugyanezen számban dr. Török Aurél egyetemi tanár antropológus föleleveníti a már "annyiszor megpendített eszmét”, hogy a segesvári csatateret tudományosan ássák fel. Török dr. ugyan "szkeptikus abban, hogy Petőfi csontjait meglelik", de ezt meg kell tenni, hogy ne sújtsa a nemzetet a közönyösség vádja. Az indítványt a lapok, újságok rokonszenvel fogadták. Igaz, hogy a lap januári keltezése dacára is csak májusban jelent meg, azonban Budapesten már június 3-án dr. Török Aurél elnöklete alatt egy előértekezlet a "Magyar írók és Művészek Köreiben elhatározta a "Segesvári Petőfiemlék Szervező Bizottságiénak megalakítását oly célból, hogy országos gyűjtés segélyével a segesvári csatateret felkutassa, a honvédcsontokat és esetleg Petőfiét díszes ossariumba helyezze el s fölé egy díszes Petőfi-emléket állítson. Dr. Török Aurél fölment Tisza Kálmán akkori magyar miniszterelnökhöz is, aki azt felelte: ”ha nem lehetetlen, akkor kötelességünk, legalább a keresést megpróbálni". A bizottság június 5-én alakult meg,mely 21 tagból állott: dr. Török Aurél és dr. Váli Béla utaztak le Erdélybe, Segesvárra, s a bizottság hivatalos lapjában, a már említett "Magyar Salon"-ban, tették meg a nyert tapasztalatokat a következőkben: ”1849. évi július 31-én reggel 8 óra tájban 4-5 lovaskocsi hajtott át Székelykeresztúron Segesvár felé. Egyikben Bem, a többiekben a törzskar, közöttük Petőfi Sándor is helyet foglalt. 9-10 óra tájban érkezett meg Bem és hadosztálya a Segesvárral szemben elterülő Fehéregyháza alá. Fehéregyháza, mely a magyar ágyúktól mintegy 200 lépésre feküdt, ebben az időben le volt égve, s midőn Petőfi Sándor a csatatér szemlélésébe beleúnt, a Fehéregyháza kezdetét képező kocsmánál ült vagy áldogált. Itt volt egy magyar sebesültkötöző segélyhely. Itt nyújtott elsősegélyt a rászoruló magyar katonáknak dr. Lengyel, kinek közelében többször üldögélt Petőfi Sándor. A délutáni órákban, midőn a csata élénkülni kezdett, Petőfi Sándor lement a Fehéregyházán felül folydogáló Sárpatak hídjához, s annak karfájára dőlve, figyelte a csatateret, majd a fedezetül kirendelt 20-25 huszár háta mögött telepedett le, s itt látta őt Haller Ferenc gróf, amint Petőfi Sándor térdre fektetett papírra jegyezgetett s állítólag egy kétcsövű vadászfegyver feküdt mellette." Petőfi Sándortól mintegy 200 lépésre volt felállítva egy 6 fontos magyar tüzérüteg,mely a Segesvárra vezető országúton sorakozó orosz lovasság ellen lövöldözött. Úgy látszik, igen eredményesen, mert ezen magyar üteg ellen viszont lövöldözni kezdtek egy újonnan felállított orosz üteg tüzérei. Ezen orosz üteg lövedékei közvetlen Petőfi Sándor közelében hullottak le, sőt egyike porral tele is szórta Petőfi Sándor szemét és ruháját. Míg a megújult küzdelmek lekötötték Petőfi Sándor figyelmét, ki az ágyúk közelében üldögélt, az alatt az orosz sereg azon részéből, mely a Kemény Farkasnak Bem segítségére várt hadosztálya ellen volt fölállítva, kiküldött járőreitől megtudta, hogy Kemény Farkas nem lő Bem segítségére, felszabadulva érezte magát s néhány ezred kozák elkezdett a Marosvásárhely felé vezető út és a Küküllő jobb partján, a füzesek és a hegyek közt előnyomulni. Fölérve a hegyek egyikére, s födve az erdőség által, Fehéregyháza irányában a legnagyobb csöndben aláereszkedett a völgybe, a magyar sereg háta mögé, melynek nem volt hátvéde, mert Bem kevés számú katonával rendelkezett. Az orosz lovasság födözve a hegy oldalát borító erdő, majd a gróf Hallerféle kastély és azt azt övező nagy kert százados fái által, észrevétlenül leereszkedett a gróf Hallerféle kastély előtt húzódó országútra. Itt felfejlődve, vágtában támadott a csata színhelye, illetőleg az ágyúk felé. Ez a váratlan támadás döntötte el a csata sorsát az oroszok javára." A jobbszárnyon küzdő huszársereg nyomába özönlő orosz lovasság egy része elválva a zömtől, a védtelenül maradt ágyúkra csapott s a tüzérek közt borzasztó pusztítást csinált. Petőfi Sándor ezen percekben az alig csordogáló Sárpatak közelében álldogált, annyira elmerülve egy távoli csapat mozdulatainak figyelésébe, hogy nem vette észre a megdöbbentő csatazajt sem, amely egészen váratlanul hatott el hozzá. Dr. Lengyel, látva a történteket, lóra ülve, rákiáltott Petőfi Sándorra s oda mutatva a veszélyre, intett, hogy Petőfi is meneküljön. Petőfi azonnal látta a veszélyt,mely őt körülvette. Az egész arcvonal megfutott s Bemet is magukkal vitték a huszárok." Petőfi Sándor ezt látva, megfordult és futni kezdett. Haller Ferenc gróf, ki szintén Bem kíséretének volt tagja, e percben nem messze állott lovával Petőfi Sándortól, azt mondja: "Midőn visszavonultak - tudniillik Haller gróf és a vezérkar- ő jobbra tekintve, látta, hogy Petőfi Sándor a 20- 25 huszárral küzdő kozáksokaság elől alig 25-30 lépésnyi távolban futott föl az úttól a hegynek. ” Haller grófnak az a nézete, hogy az erdő a hegy aljától még jó távol lévén, Petőfi Sándor gyalog, az oroszok lóval bírván, Petőfi alig érhette el az erdőt. De ha megközelíteni módjában lett volna is, úgy is halál lett volna a végzete, mert az ott aláereszkedő orosz vadászzászlóalj nagyszámú elesett társaik miatt való bosszúérzettől áthatva, aligha kegyelmeztek volna meg neki"." Haller Ferenc gróf Bem megmentésével lévén elfoglalva, nem látta többé Petőfi Sándort. Nem is tudja mi történt tovább Petőfi Sándorral, de úgy ő, mint mások azt vélik, hogy a kolostorkertben, vagy annak környékén, illetve közelében kellett elesni Petőfi Sándornak." (Folytatjuk) 1990. JANUÁR 5. KULTURÁLIS HÍVOGATÓ Körtánc és Balhé a színházban - Pódiumműsorok Anyagi bizonytalanság a művelődési házakban Az év első hónapja a tervezés, mérlegkészítés időszaka a közművelődésben. Nemcsak emiatt, hanem művelődési szokásaink révén is a január általában "otthonülő" hónap, mintha ez lenne a böjtje a karácsonyi, szilveszteri költekezésünknek. Hogy az 1990-es januári kulturális program a korábbiaknál is szerényebb, annak a fentieken kívül más oka is van, nevezetesen a művelődési házak vezetői, munkatársai még nem tudják, hogy mennyi lesz az intézmény költségvetése, miből gazdálkodhatnak, mennyi jut a tartalmi munkára. "Teljes a bizonytalanság a jövőt illetően" - mondta több művelődési ház igazgatója is, amikor januári programjukról érdeklődtem. Ha a költségvetés összege ugyanannyi lesz, mint tavaly, s nem kapnak az intézmények béremelésre, dologi kiadásokra - korábban évente juttatott támogatást -, akkor az idén tovább fogynak a házak rendezvényei, szolgáltatásai, s az is előfordulhat, hogy csökkenteni kell a népművelők számát. Ez utóbbit mint valós gondot Jászapátin említették, ahol a művelődési ház - a Vágó Pál házzal és a jásziványi klubkönyvtárral együtt - tavalyi költségvetése mintegy 2 millió forint volt. Ennek fele az intézmény bevételeiből jött össze. A 2 millióból mire mindent - rezsit, béreket stb. - kifizettek, 800 ezer forint maradt a tartalmi munkára. Hogy mire lesz az idén elég a 2 millió forint? Majd meglátjuk. E gondok ellenére is azért januárban lesz néhány koncert, pódiumműsor, gyermekprogram a megye művelődési házaiban, főleg a nagyobb intézményekben. "Nagyüzem" van viszont a Szigligeti Színházban. A társulat mintha rácáfolna a kultúra "téli uborkaszezonjára", két bemutató előadásra is várja a közönséget. Január 12-én Artur Schnitzler: Körtánc című művét mutatja be a színház. Schnitzler osztrák drámaíró és novellista, a freudi pszichoanalitikus iskola egyik jelentős szépirodalmi képviselője volt a századfordulón. Műveiben a lélektani naturalizmus irányzatának eszközeivel az emberben végbemenő lelki folyamatok pontos képét mutatja be. Schnitzlerdarabot egyébként nem először tűz műsorára a Szigligeti Színház. Jónéhány évvel ezelőtt Paál István rendezésében mutatták be Anatol és a nők címmel Schnitzler drámáját. A Körtáncot Fodor Tamás rendezi. Január 18-án a Szobaszínházba várják premierre a közönséget. Edward Bond angol író Balhé című színjátékát adja elő a társulat Vörös Róbert rendezésében. Színházi előadásra válthatnak jegyet a kisújszállásiak is. A művelődési házban a Népszínház társulata a Csókon vett menyasszonnyal vendégszerepel január 19-én. Ugyancsak színházi előadásra várják a közönséget január 17-én Martfűn is. A Békéscsabai Jókai Színház társulata Müller-Tolcsvay-Bródy: Doktor Herz című musicaljével lép fel a cipőgyár művelődési házában. Bács Ferenc két alkalommal is tart előadóestet januárban a megyében. Január 19-én a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, 28-án pedig Kisújszálláson mutatja be Színek című műsorát. Ugyancsak januárban Kunszentmártonban Mikó István vendégszerepel Svejk vagyok című estjével. A kunszentmártoni művelődési ház egyébként korszerűsödve várja majd a közönséget. Felújították a villanyhálózatot, s bevezették a gázt. Lassacskán elkészül a tiszafüredi művelődési ház felújítása is. Négymillió forint értékben kicserélték az épület tetőszerkezetét, újrafestették a házat, s két teremmel bővítették a létesítményt. Néhány új kiállítást is láthatunk a januárban. Január 22-én Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállítása nyílik meg a Szolnoki Galériában. Az Alattyánban élő mestert aligha kell bemutatni a megye művészbarát közönségének. Szépséget, emberséget sugárzó képeit több alkalommal is láthattuk már csoportos, illetve egyéni kiállításokon. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a megyei amatőr képző- és iparművészeti pályázat alkotásaiból nyílik kiállítás január 13-án. A szolnoki repülőtéri helyőrségi klubban dr. Jáki Ferenc munkáiból nyílik tárlat január 9-én, Karcagon pedig a Déryné Művelődési Központban Gyurkovics Hunor szabadkai festőművész képeiből nyílik kiállítás január 5- én. Jászberényben január 10-ig nézhetik meg az érdeklődők B. Jánosi Gyöngyi grafikáit a városi művelődési házban. A zene barátait néhány koncertre várják a művelődési házak. Jászberényben, a Déryné Művelődési Központban január 26-án a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara vendégszerepel Medveczky Ádám vezényletével. Törökszentmiklóson Szabó Sándor jazzgitáros lép a közönség elé január 27-én. Január 15-én Karcagon szakmunkástanulóknak, Jászapátiban január 18-án középiskolásoknak rendeznek hangversenyt a filharmónia bérleti sorozatában, Martfűn pedig január 16-án a Budapesti Ütőegyüttes játszik a cipőipari szakközépiskola és szakmunkásképző intézet tanulóinak. Szolnokon az Integrál zenekar szórakoztatja a fiatalokat január 20-án a Ságvári Endre Művelődési Házban. Január 29-én Karcagon az Anonymus Rézfúvós Együttes hangversenyére várják a zene barátait. Néhány gyerekműsort rendeznek a téli szünet után is a megye közművelődési intézményei, így például Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az Állami Bábszínház társulata vendégszerepel a Hótündérrel és a Csizmás Kandúrral január 24-én. Kisújszálláson Mesél az erdő címmel tartanak gyermekelőadást január 19-én. Jászberényben január 12-én bábkészítésre, 26-án pedig mesefilmvetítésre várják a kisdiákokat. Januárban néhány pótszilveszteri nótaestet, diszkót is rendeznek a művelődési intézmények. Sok helyen újabb tanfolyamokat indítanak, így például Martfűn angol és német nyelvtanfolyamra, számítástechnikai, szabás-varrás, gépjárművezetői tanfolyamra jelentkezhetnek az érdeklődők. Tiszafüreden német nyelvből nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam indul, s várják a jelentkezőket a "Feltételes forgalmú növényvédő szerek hasznosítása" című tanfolyamra is. Hogy mi köze van az utóbbihoz a művelődési háznak? Csupán annyi, hogy a közművelődési intézmények egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy helyet adjanak a "profiljukba" kevésbé illő rendezvényeknek, tanfolyamoknak, létfenntartásuk érdekében. Tál Gizella Gecse Árpád gyűjteményes kiállítását január 22-én nyitják a Szolnoki Galériában. Felvételünkön az Alattyánban élő mester Téli falu című festménye. Gecse Árpád: Csendélet Lassacskán megújulva várja a közönséget a tiszafüredi művelődési ház.