Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-23 / 13. szám
2 Kétmillió hívő a pozsonyi misén / Folytatás az 1. oldalról / Legyetek hűek őseitek keresztény hitéhez. A Boldogasszony, Magyarország patrónája oltalmába ajánlok valamennyiőtöket és apostoli áldásomat adom rátok. Viszontlátásra jövőre Magyarországon. Dicsértessék a Jézus Krisztus". II. János Pál délután autón, majd helikopterrel utazott tovább Pozsonyba. A pápa nem sokkal fél öt előtt érkezett meg látogatásának utolsó állomására, a varnoryi repülőtérre, ahol különleges autóján tette meg az utat a szabadtéri oltárhoz, hogy közel kétmillió ember - köztük lengyel, magyar és osztrák hívők - előtt szentmisét pontifikáljon. Antall Józsefieit az MDF parlamenti frakciójának elnöke /Folytatás az 1. oldalról / mással, Antall József kifejtette: a nyugat-európai demokráciákban megszokott gyakorlat, hogy a kormányzó párt elnöke egyben kormányfő. E két funkció tehát nem zárja ki egymást, ám a frakcióelnöki, illetve a miniszterelnöki tisztség összeférhetetlen egymással, csakúgy mint a frakcióelnökségi tagság és a kormányban viselt funkció. Végül az MDF székházában keletkezett szombati tűzzel kapcsolatban a pártelnök leszögezte: felelőtlenség lenne a rendőrség és a tűzoltóság vizsgálatának lezárása előtt véleményt alkotni a tűzeset okáról. Azt azonban ez az eset is bizonyítja, hogy nem megfelelő a párt központjának elhelyezése. A korábbi ígéretek arról szóltak, hogy az MDF teljes egészében megkapja a Bem téri volt MSZMP- székházat, ám pillanatnyilag több társbérlő is osztozik az épületen. (MTI) bi/jó St Leszámolásra hívták Fodor Tamást / Folytatás az 1. oldalról I (Lévai Anikóét, Várhegyi Attiláét, Hortobágyiét és az enyémet) is tartalmazó sokszorosítvány volt a következő alkotás. Ebben a "négy kártékony féreg" ellen adott ki körözést szerzője, és póznára húzásunkra biztatott. Erre a "röplapra" a "maholnap" című újság válaszolt, a jelek szerint nem hatástalanul, ugyanis a pénteken kézhez kapott - szintén a szerkesztőségbe címzett - levél Hortobágyit és engem a tiszaligeti "emlékmű" mögé invitált találkára vasárnap este tízre, hogy "rendezzük közös dolgainkat". - Úgy tudom nem elméleti vitára szólt a meghívás... - Tényleg nem. Bár a levélíró először kikötötte, hogy fegyvert ne hozzunk, ám később így folytatta: "mi csak egy tőrt és egy kétméteres kötelet viszünk, ennyit Önök is hozhatnak. Családjuktól búcsúzzanak el." A levélnek ebben a szakaszában én azt tartom figyelemre méltónak, hogy természetesnek vette a levélíró, lehet fegyverünk. Ebből arra következtetek, hogy olyan körökben forog, ahol ez a privilégium nem ritkaság. A levél más részei pedig - legalábbis nekem - további következtésére adnak alkalmat. Ha nyomozó lennék igen fontosnak tartanám a "nép ellensége", az "emlékmű" szavak használatát, vagy azt, hogy engem, aki igazán nem vagyok egy emberevő fajta és nem hiszem hogy Szolnokon bárkinek is oka lenne félni tőlem, lefasisztázzanak. Nyomravezető jelentőségűnek tartom azt is, hogy a legutóbbi és a korábbi levelek - szerintem - a szerző alapos színházi jártasságára utalnak, jól ismeri például rendezéseimet. Végső soron azonban a nyomozás nem az én dolgom, hanem a rendőrségé. Jó lenne, ha felismernék az eset fontosságát, tudomásom szerint azonban eddig nem ez történt. - Fél... - Egyéni félelmemnél fontosabbnak tartom, hogy a társadalom nem lehet nyugodt. Én, mint képviselő, kérhetném: a kormányőrség vigyázzon rám. De nem az foglalkoztat, hanem az, hogy egyetlen ilyen őrült - a szót nem orvosi, hanem politikai értelemben használom - mennyi félelmet szülhet a társadalomban, mennyi kárt szülhet, ha az ilyen - akár beváltatlanul is maradó - fenyegetések az eddig más okok miatt rejtőzködő tehetséges embereket elriasztják a politizálástól, a közszerepléstől. Igazán értelmessé formálódó társadalmunkat féltem. - Nem tudom, ilyen előzmények után komolyan vehető-e, ha jó éjszakát kívánok... V.Szász József Moszkvában megakadályozták a Fidesz-küldöttség Vilniusba utazását Birodalmi diktátum helyett korrekt viszonyt Orbán Viktor a magyar-szovjet kapcsolatokról A magyar-orosz kapcsolatokat teljesen új államszerződési rendszerre kell helyezni, a jelenlegiből ugyanis semmi sem menthető át - jelentette ki Orbán Viktor. A Fidesz választmányának tagja az MTI moszkvai tudósítójának vasárnap adott nyilatkozatában hangsúlyozta: tisztességes, korrekt viszonyt kell kialakítani a Szovjetunióval, mert nem lenne jó egy ellenséges hatalom a keleti határokon. A Fidesz küldöttsége szombaton érkezett Moszkvába, hogy még aznap továbbutazva Vilniusba, részt vegyen a Sajudis kongresszusán. A moszkvai hatóságok azonban különféle indokokra hivatkozva ezt megakadályozták, és hazatérésre szólították fel a delegációt, amelynek tagja három újonnan megválasztott parlamenti képviselő is. Orbán a katonai kapcsolatokról úgy vélekedett, hogy Magyarországnak ki kell lépnie a Varsói Szerződésből, amely se nem szerződés, se nem szövetség, hanem egy birodalmi diktátum. A Fidesz szerint azonban a kilépésnek nem "puccsszerűen" kell megtörténnie. Magyarország kétoldalú szerződésekkel garantálhatná biztonságát. Hozzátette, hogy a VSZ-ből való kilépésről célszerű lenne népszavazást tartani. A magyarországi csapatkivonás kapcsán Orbán Viktor helytelennek ítélte, hogy a szovjetek 42 milliárdos kárpótlást követelnek az országban maradó ingóságokért. Ha mégis ragaszkodnak ehhez, akkor magyar részről fel kell számítani az 1956-os károkat - mondta. A megkötött csapatkivonási megállapodásról megjegyezte: nem kormányközi, hanem államközi szerződést kellett volna kötni, amely az Országgyűlés ratifikálásával lépett volna életbe. Gazdasági tekintetben a Fidesz-vezető kifejtette: a KGST- ből való kilépés nem jelentheti a szovjet piacról történő kivonulást, sőt még erősebb piaci jelenlétet tesz lehetővé. Úgy vélekedett, hogy például a balti köztársaságok önállóvá válása is a magyar piac bővülését eredményezheti. Ellentmondó álláspontok az állami függetlenségről A Mozgalom az Állampolgári Szabadságért elnevezésű csehszlovák emberi jogi csoportosulás szlovákiai tagjai levélben helyezkedtek szembe az Egyesült Államokban élő emigráns szlovákoknak azzal a törekvésével, hogy Szlovákia független és önálló országként váljon ki a csehszlovák államszövetségből. Hasonló tartalmú levelet küldött Ján Carnogursky szlovák kereszténydemokrata politikus, a csehszlovák szövetségi kormány miniszterelnök-helyettese az emigrránsoknak. Közöny kísérte a Föld napját Szolnokon "Nem akarunk ólomtemetőt" Szolnok lakosai mint furcsa tüneményt szemlélték szombat délelőtt azt a maroknyi csoportot, amelyik transzparensekkel felszerelve egy lovascsapatot követve csendesen végigvonult a dübörgő belvárosi csúcsforgalomban a 4-es főúton. A járókelők csodálkozva néztek a "tüntetőkre", lehet nem is tudták, hogy mire a demonstráció. Pedig az ok egyszerű: élő - lassan haldokló bolygónk napja van április 22-én, ezt ünnepelték világszerte a hét végén, így többek között Szolnokon is először, a város közönségéből gyér érdeklődést is alig felébresztve. A szervezés nem mondhatni, hogy profi volt, minthogy csak közel 30-an jelentek meg a tiszaligeti gyülekezőhelyen - márpedig azért tették szombatra az akciót, mert bíztak, többen ráérnek ezen a napon. Ahogy azonban a megjelentek fogalmaztak, nem lehetett elvárni a választásokba belefáradt emberektől, hogy tömegesen vonuljanak az utcára tüntetni, amikor "csak" Földünk épségéről van szó. A 10 órakor megindult menet többek között a "Nem kell ólomtemető!", "Becsüld meg a Föld kincseit! ", "Tiszta Tiszát, tiszta ivóvizet!" feliratú plakátokkal ért az olajbányászemlékműhöz, ahol a parkban egy szilfát és egy ecetfát ültettek el, majd a résztvevők az MMIK-hoz mentek át, ahol Jánosi Zsuzsa, a Biokultúra Egyesület egyik vezetője tartott rövid beszédet. Hangsúlyozta, hogy a Földön óriási a természet kizsákmányolása, az ember önző módon csak a maga érdekeit nézi. Az élet forrására, az 50 cm vastag humuszrétegre és a levegőre sokkal felelősebben kellene vigyázni, de a felelőtlen gazdálkodás nincs semmire sem tekintettel, és az emberiség lassan megöli a Földet, és ezzel önmagát is. Fontos lenne tehát a környezet védelme, amely az önvédelemmel ér fel. A megemlékezők ezt követően bevonultak az MMIK-ba, ahol meghallgatták Lőrinci Istvánnak, a Közép-tisza Tájvédelmi Körzet igazgatójának az ártéri erdőkről tartott előadását. Tóth András fotó: Tarpai Z. 1990. ÁPRILIS 23. Kisdiákok és az anyanyelv Májusban országos verseny Szolnokon Az anyanyelv hetének nyitányaként szombaton tartották meg Szolnokon az Országos Verseghy Nyelvművelő Verseny megyei döntőjét, amelyen az iskolai seregszemlék legjobbjai mérték össze tudásukat. Az 5-6 osztályosok versenyén összesen 15 kisdiák adott számot anyanyelvi ismereteiről, s közülük ketten Szentesi Lajos, a karcagi Zádor úti iskola hatodikosa és Kupás Mihály, a szolnoki Rigó úti iskola diákja jutott tovább az országos döntőbe. A verseny másik kategóriájában, a tizenhárom 7-8 osztályos tanuló között - Bugyi Beatrix, a jászapáti Damjanich Úti Általános Iskola, s Forgó Sándor, a szajoli iskola diákja - mindketten nyolcadikosok - bizonyultak a legjobbnak, s képviselik megyénket az országos versenyen amelyet május 18-20-ig tartanak meg Szolnokon, Verseghy szülővárosában. Az országos döntőn egyébként nyolcvan általános iskolás, a megyei, a megyei jogú városok versenyeinek győztesei vesznek részt. Az idén először szomszédos országbeli magyar nemzetiségű kisdiákokat is meghívtak az országos döntőbe. Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Burgenlandból összesen tizenkét tanuló érkezik Szolnokra, a nyelvművelő versenyre. Szolnokon Hatodszorra rendezik meg Tisza Nyári Egyetem Lassan már hagyomány lesz Szolnokon a Tisza Nyári Egyetem, hiszen az idén hatodszorra rendezi meg a TIT Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete. A július 1-6. között szervezendő nyári egyetem témája a hadtörténelem, pontosabban a II. világháború. Nem véletlen a témaválasztás, hiszen az úgynevezett szocialista világrendszer létrejötte, és az ehhez a rendszerhez tartozó országok belpolitikai rendszerének kialakulása sem érthető a második világháború értékelése nélkül. A nyári egyetem szervezői ehhez kívánnak segítséget nyújtani a legújabb kutatások eredményeinek közreadásával, az új dokumentumok ismertetésével. Nem eseménytörténeti ismeretek adására törekednek, hanem az egyes események, okok újravizsgálásával elemzik a II. világháborút, és az azt követő negyvenöt évet. Az előadásokat neves szakemberek tartják. Az 1939-es németlengyel háború világháborúvá válásának okait például dr. Harsányi Iván egyetemi tanár elemzi. A Magyar Köztársaság védelmi doktrínáját dr. Simon Sándor vezérőrnagy ismerteti. Ezek mellett természetesen sok nívós előadás lesz. A rendezvényre elsősorban a hazafias neveléssel foglalkozó pedagógusokat, történelemtanárokat, a történelem iránt érdeklődőket várják. Az előadásoknak helyet valamint szállási lehetőséget a szolnoki honvédkollégium biztosít. Thatcher szociális charta helyett tulajdonosdemokráciát kínál Margaret Thatcher miniszterelnök Londonban, Douglas Hurd külügyminiszter Dublinban utasította el a francia-német felhívást az európai valuta- és politikai unió létrehozásának felgyorsítására. A dublini előkészítő tanácskozással egyidejűen a brit kormányfő egy londoni tory szakszervezeti aktívaülésen fejtette ki európai hitvallását. Beszédében Thatcher asszony "régimódinak" minősítette az európai szociális karta gondolatát, mondván, hogy "a mienk sokkal jobb, mi igazi tulajdonosdemokráciát építünk".