Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-21 / 194. szám

4 Kultúra Grizabella, Mefisztulész és a többiek A „Macskák” a Szegedi Szabadtéri Színpadon , ,Tudnod kell: a macska olyan, Akár magad vagy jómagam.” Végy egy jó szövegkönyvet és komponálj hozzá pazar muzsikát - íme, ez a sikeres musical receptje. Frappáns librettót találni azonban nem könnyű dolog, talán legin­kább a kincskereséshez hasonlatos tevékenység. Bizonyára a jó szerencse is sze­repet játszott abban, hogy napjaink nagyszerű komponistája, A.L. Webber rátalált T.S. Eliot játékos hangú, ám mégis magvas mondan­dót hordozó versciklusára, a Macskák könyvére, melynek gyöngyszemei aztán a ma már vi­lágsikernek örvendő musical meg­írására ihlették őt. Eliot verseinek értékét mi sem fémjelezhetné job­ban, mint azon költőknek sora, akik érdemesnek tartották azokat magyarra fordítani: Nemes Nagy Ágnes, Tandori Dezső, Weöres Sándor neve tiszteletet parancsol e költemények iránt minden iroda­lomkedvelőtől. Egy színpadi mű azonban egységes egészet alkot, s így nemigen tűri el a mégoly nagy­szerű, de nyilvánvalóan többféle stílusú fordítást. Így aztán a szipor­­kázóan szellemes magyar nyelvű librettó elkészítése egyetlen kitűnő versfaragó, a Rímhányónak becé­zett Romhányi József munkáját di­cséri. A Szegedi Szabadtéri Játékok műsortervének összeállítói nagy jót tettek mindazokkal, akik - mint e sorok írója is - évek óta hiába próbálnak jegyhez jutni a Madách Színház „Macskák” előadására. A Dóm előtti szabadtéri színpad szinte kínálja magát a darab szá­mára eleve adott környezetként - s ebbe a miliőbe illesztette aztán díszleteit Götz Béla, akit e pompás látványon felül a mind­végig remek világításért, a minden nézőt lenyű­göző fényeffektusokért is megillet az elismerés. Azokhoz a szerencsésekhez, akik az augusztus 16-i előadássze­rű főpróbát nézhették meg, az idő­járás - minden szabadtéri színhá­zak réme - is kegyesnek bizonyult: a holdfényes nyárestét nemcsak a macskák kedvelik. Sötétedéskor elfoglalta helyét a nézőtéren a kö­zönség - a színpadon pedig megje­lentek a harmincak, akikből Vágó Nelly jelmezei és a társrendező, Seregi László koreográfiája meg­annyi egyéniséget formált a költő akarata szerint. Ennek az előadás­nak nincsenek statisztái: a Madách Színház és az Állami Operaház ba­lettművészei egyénenként is min­den elismerést megérdemelnek a zenével szinte együttélő, a három óra hosszáig tartó előadás során a fáradtság legkisebb jeléről sem árulkodó, nagyszerű, helyenként már-már akrobatikus produkcióju­kért. Az előadás láthatatlan, mégis kulcsfontosságú szerepkörét: a ze­nei vezetőét Bolba Lajos töltötte be, mindvégig kifogástalan kon­taktust teremtve a play­ back és a színpadon lévők mozgása és ének­lése között. Hogy mi tetszett legjobban? Ne­héz a választás, hiszen a konvenci­onális és a modern zene eszközei­vel egyaránt élő komponista a kü­lönféle egyéniségű macskák jel­lemzésére pazarabbnál pazarabb zenéket írt. A kecses Gimb-gömb macska vagy a pajkos Micsel Rumli Makacs macska jelenete; a bánatos Grizabella vagy a Ben Mickering és Mindlevery-páros; a méltóságteljes Mister Old Csend­­belenn, a Színházi Macska a Vas­macska Fantomja szerepében vagy a csupa-tűz Elvisz Trén, a Sam Mitsegél-legenda, avagy Mister Mefisztulész, a varázsló macska kunsztjaival ámulatba ejtő jelenet, vagy a pompás, látványos harminca-bál - nehéz lenne eldön­teni. S hogy melyik szereplő tet­szett legjobban? Mivel vala­mennyiük kiválasztása telitalálat­nak bizonyult, rangsorolás helyett a legnagyobb elismerés mellett so­roltassák fel azok neve, akik az előadást diadalra vitték: Hirtling István, Bencze Ilona, Kovács Pál, Szakály Gyö­rgy, Kautzky Ar­mand, Kökény­essy Ági, Póka Éva, Paudits Béla, Hűvösvölgyi Ildikó, Weil Róbert, Cseke Péter és Sze­­rednyei Béla alakították azon az estén a darab főszerepeit. Minden musicalkedvelő tudja, hogy A.L. Webber előszeretettel látogatja világszerte azokat a szín­házakat, amelyek éppen valame­lyik darabját játsszák. Nos, ha ezen az estén megnézte volna ezt a Szir­tes Ádám rendezte, leginkább ki­váló team-munkaként értékelhető produkciót, bizonyára elégedett kézdörzsölgetéssel távozott volna, elismerését fejezve ki a magyar musical-színpad kiválósága felett. Szathmáry Judit Fotó: Korényi Éva 1991. AUGUSZTUS 21. Kalász­fonó pályázat Tegnap nyitották meg Törökszent­­miklóson az első országos kalász­fonó pályázat anyagából rende­zett kiállítást. A művelődési köz­pont pincegalériájában ötlete­sebbnél ötletesebb pályaművek­ben gyönyörködhetnek az érdeklő­dők. Fotó: Mészáros Befejeződött a környezetvédelmi építőtábor Jövőre veled, ugyanitt! Augusztus 16-án befejeződött a­ környezetvédelmi építőtábor Szolnokon, a Tiszaligetben. Hat héten át három turnusban zalai és külföldi fiatalok dolgoztak azért, hogy a­ város lakóit tisztább és szebb környezet vegye körül. A város öt különböző részén végez­tek karbantartást és bizonyították, hogy munkájukkal ily módon is formálható a város. Nagy gaz, de­rékig érő szemét tűnt el szorgosko­dásuk nyomán. Levegőhöz jutott fák, megtisztított sövények, újjá­élesztett rózsabokrok, felásott ját­szóterek, megtisztult lefolyók há­lálkodtak a szorgos kezeknek. A Rét utca környékiek a gaztól elbur­jánzott park újjávarázsolását kö­szönhetik a középiskolásoknak. Egy hét alatt rendbe tették az elva­dult Tiszaligetet is. A a város ne­vében Buday György alpolgár­mester köszönte meg a diákok munkáját. A táborozók többsége sok-sok kellemes élménnyel tér haza. Hal­lek Tímea, aki már harmadik éve szépíti városunkat, külön kiemel­te: jó táborhangulat és csapatmun­ka jellemezte az itt töltött időt. Bri­gádjával a Széchenyi lakótelepen gyűjtötte a szemetet, gereblyézték a lekaszált füvet. Sok olyan élmé­nyük volt, amit talán soha nem fel­ednek. A Molnár Anna úton egy fiatalasszony, akinek két aprósága van, 300 forintot adott fagylaltra. Egy idősebb hölgy az Orosz György út egyik lakásában teával kínálta a fiatalokat. Egy néni puló­vereket vitt le a hűvösre fordult időben. Megtörtént azonban az is, hogy az esős idő elől a­­ Bartha út 18-ban­­ a lépcsőházban meghúzó­dó gyerekeket egy idősebb úr „el­küldte”. Berta Laci arról a kedves élményéről szólt, amikor Samu Pista bácsi - aki az elmúlt években dolgozott együtt zalai diákokkal - meghívta és vendégül látta a vas­útállomás környékén dolgozó bri­gádot. Bagosi Sándor - a fiatalok egyik csoportjának munkavezető­je - nagyon elégedett volt a gyere­kek hozzáállásával, munkájává Végh Henit külön kiemelte, aki bá az első napon játék közben megsé­rült, valahogy mindig hasznoss tudta tenni magát. A polgármesteri hivatalból mi hét éve Rontó Antal a motorja a építőtábor szervezésének, lebo­nyolításának. Elmondta, hogy város közterületeit a rendelkezési álló keretből, a nyári csúcsidőbe nem tudnák a megfelelő szín­vona­lon karbantartani. Amíg nincs ele­gendő létszám és megfelelő tech­nikai felszereltségük a közterüle­tek rendben tartására, addig szük­ség van a diákok munkájára. A idén százharminchatan közel 1é millió forint értékű munkával ga­­dagították Szolnokot. A diákok az­zal búcsúztak, hogy jövőre is mi szívesen eljönnének Németh Csa­ba táborvezetővel és a mosta: csapattal. Minden bizonnyal, ma sokáig szükség lesz munkájukra Nagy Rózsa Tóparti múzeumot avattak Abonyban Megnyílt Fazekas Béla jászkarajenői fafaragó kiállítása Göröngyös úton karikázunk Abony szívétől a több mint két kilométerre lévő horgásztóhoz. A horgászparadicsom legbelső ka­nyarulatánál áll egy kétszintes há­zikó, Makai József tóparti múzeu­ma, amit a napokban avatott fel a Falumúzeum Baráti Köre. Makai József a házról és környe­zetéről beszél az oldott, családias légkörű találkozón: 1980 óta áll ez a térre néző házacska. Abonyban itt a legkitűnőbb a levegő, és az itteni sárga agyag itt, a föld felszí­nén, gyógyítja a reumás és heges végtagokat. A ház a mai naptól nyitva áll kiállítások előtt, az erké­lyen akár hangversenyt is lehetne rendezni. Győré Páltól, az Abonyi Lajos Falumúzeum vezetőjétől megtud­tuk, hogy évekkel ezelőtt azzal ke­reste meg kedves abonyi barátja, segítsen a horgászegyesületnél né­hány öt föld megszerzésében, hogy szaporíthassák a horgászta­nyák számát. Ez sikerült, s aztán, segítséggel, Makai József pontos, precíz, sziszifuszi munkával, be­csülettel, lelkiismerettel létrehozta ezt a tanyát. Később kieszelte, hogy ő ezt a bagolyvárat, ezt a denevértanyát a múzeum védő­szárnyai­­ alá helyezi, hiszen ő olyan épületet akart csinálni, ami­lyen talán Patkó Bandi vagy Rózsa Sándor betyárvilágában is megáll­ta volna a helyét. A javaslatot elfo­gadták, a tanya áll. Szép ez a kör­nyezet, itt békés emberek élnek. Makai József véghez vitte Abonyban azt, amit eltervezett, csakúgy, mint lakóhelyén, a XV­II. kerületi Taksony utcában, ah a honfoglaló ősök és első kir­lyunk emlékére emlékművet ép­tett, amit nemrégiben a televíz TM bemutatott. Ebben az abony zeumlakásban minden olyan szerű és praktikus. A földi, rendhagyó módon állnak Ft Béla jászkarajenői amatőr f: használati tárgyai, dombori képiek, amik a paraszti élet* rák elénk. Jól megférnek a gek, köcsögök társaságába. Bízunk abban, hogy ez mantikus tóparti múzeum, fafaragó kiállítása augusztu szombaton és vasárnap 10 óráig tekinthető meg, még­nivalót és élményt nyújt az előknek. B

Next