Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-01 / 77. szám
8. oldal Kulturális Panoráma Az apostol című elbeszélő költeményből Új rockopera született Karcagi énekes a szereplők között Nemrégiben hallottuk a hírt. Rockopera született Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeményéből. Az opera a közeljövőben kerül bemutatásra. A Magyar Rádió sugározza majd. A szereposztásban a „szakma” legrangosabbjai mellett egy ifjú karcagi énekes, Kolostyák Gyula nevét is felfedeztük. Bilim József, a Magyar Rádió könnyűzenei osztályának szerkesztőjével, a zeneszerzővel beszélgettünk a darabról. - Mikor született a mű megírásának gondolatai - Habár az ötlet maga jóval korábbi eredetű - a darab megírásához csak 1987-ben fogtam hozzá. Művem körülbelül nyolcvan perc terjedelmű zene, prózai szakaszok egyáltalán nincsenek benne. - Miért esett a választása erre a Petőfi-műre? - Ezt nem tudom megmagyarázni - csak azt tudom, hiába tanították annak idején azt, hogy ez a költő egyik legdekadensebb alkotása, engem mégis magával ragadott. Mielőtt eljutottam odáig, hogy az operát papírra vessem, megbeszéltem tervemet Baranyi Ferenc költő barátommal, aki azt tanácsolta, hogy a költeményt magát tekintsem szövegkönyvnek. Véleménye szerint nem szabad változtatni Petőfi sorain, a költemény „egy az egyben” kitűnő librettó, így aztán - csekély, elkerülhetetlen húzástól eltekintve - a rockopera során elhangzik az egész Az apostol. El kell még mondanom, hogy a szöveg zenéhez való igazítására azért néhány ponton szükség volt, ezt a munkát Simor András József Attila-díjas költő végezte el, aki oly tökéletesen bele tudta illeszteni az általa írt sorokat a darabba, hogy azokat talán csak maga Petőfi Sándor venné észre. Kiknek a nevét olvashatjuk majd a bemutató előadás szereposztásában? - Azzal kezdem, hogy a hangszeres kíséretet egy kitűnő muzsikusokból verbuválódott négytagú együttes közreműködése mellett magam „szolgáltatom” szintetizátoron. Szerepel még a darabban egy nyolctagú vokál és a Budapesti Ifjúsági Kórus, melynek karigazgatója Strauss Kálmán. A szereposztásból elsőként a mesélő szerepét éneklő Mikó István nevét említem. A dolog érdekessége, hogy a költemény megzenésítésének gondolata a Pista fejében is megfordult - így aztán rendkívüli lelkesedéssel formálja meg szerepét. Ugyanilyen megszállottsággal alakítja Szilvesztert Sasvári Sándor. Érdekes módon Petőfi csupán Szilvesztert nevezi nevén, ennek bizonyára szimbolikus jelentősége van. A Lány szerepében a nemrégiben feltűnt tizenhét éves Bíró Eszter mutatkozik be, a Tolvajt a „szőrös” hangú Gombos László alakítja. A Szomszédasszony a darab szereposztásbeli érdekessége: Morvay Pálma operaénekes kelti életre a figurát. Kishonti Ildikó alakítja a Koldusasszonyt, a Gazdag urat pedig a Lui néven ismert Túri Lajos. A kisebb szerepek egyikére „Uraság” - tanítványomat, az eredetileg nóta- és operetténekes Kolostyák Gyulát kértem fel, aki alakításával igen kellemes meglepetést okozott valamennyiünknek. Az apostolt színpadra szántam, biztató tárgyalásokat folytatok arra nézve, hogy ez az álmom mielőbb megvalósuljon. Küldetésemnek érzem ugyanis a Petőfi iránti kötelező viszolygás feloldását. Ez a másfélszáz éves alkotás hátborzongatóan időszerű, mondanivalója internacionális - talán ezért van az opera iránt máris nagy nemzetközi érdeklődés. - Sok sikert kívánunk, köszönjük a beszélgetést. Szathmáry Judit „Cellák mélyén” született versek A Füveskert antológia a magyar könyvpiacon is megjelenik A kötetek születése után csaknem negyven évvel végre Magyarországon is megjelenik a Füveskert antológia. Nyugaton az ötvenes években hét nyelven jelentek meg Füveskertek; ezek magját azok a versek képezték, melyeket e sötét korszak politikai börtöneiben született, földalatti irodalom terméséből sikerült megmenteni. Úgy tűnt, hogy az elkészült tizenkét kötetből csak az első három maradt meg az utókor számra; a rendszerváltást követően azonban még két kötet előkerült. A többit - hét könyvre elegendő kéziratot - talán majd az archeológusok találják meg a váci fegyházban rejtekhelyeiken, ha addig nem porlandnak el a többnyire toalettpapírra vetett sorok, melyek hírt akartak adni a világnak a terror éveinek magyar börtönirodalmáról; arról, hogy a szellem, a lélek ellenállása készítette elő a nép fegyveres felkelését is. A börtönköltők egyike, Tollas Tibor, az 1956 óta Münchenben megjelenő Nemzetőr főszerkesztője így ír a kötetről és szerzőiről: „1954-ben, a bányából visszatoloncolva, a váci fegyházban sorsszeszélyből összekerültünk páran, verskedvelő fiatalok. Ez lehetővé tette, hogy a zárkák világában valamiféle „irodalmi élet” induljon meg. Pótolni akartuk az elvesztett évek, az elrabolt ifjúság veszteségeit. A cellák mélyén vártuk és fogadtuk az újakat, és szellemi fejedelemként ünnepeltük azt a foglyot, akiről kiderült, hogy huszonnégy angolt, vagy a másikat, aki harmincegy németet, s a harmadikat, aki húsz franciát, s a tizediket, aki hét olasz verset tudott. A Füveskert első három kötete e versek fordításait tartalmazza; a börtönköltők egymással versengve ültették át magyar nyelvre azokat. A költők csoportjának kiemelkedő tagjai közül többen nem élhették meg a rendszerváltást. Gérecz Attila 1956-ban hősi halált halt, Béri Géza és Szolnok szülötte, Szathmáry György fiatalon hunytak el az átélt szenvedések hatására. Az élők közül hárman: Kárpáti Kamil, Tollas Tibor és Tóth Bálint elhatározták, hogy a meglévő kötetek alapján kiadják az eredeti, börtönben születet Füveskert antológiát szép kiállításban, a földalatti irodalom töténetével, méltatásával, fakszimilékkel és illusztrációkkal gazdagítva. A kötet az idei könyvhéten, május végén jelenik meg. Az anyagi alap egy része már a szerkesztők rendelkezésére áll - jelentős része azonban még hangzik. A könyv megjelenése körül bábáskodók kérik, hogy mindazok, akik pénzadományukkal vagy előfizetésükkel támogatni szeretnék az antológia megjelenését, a következő címre utalják át az összeget: „Füveskert-megrendelés ... példány”, vagy „Füveskert-támogatás” megjelöléssel és az átutaló pontos címének közlésével: MHB 222-19419 Budapest, Stádium Alapítvány. Az alapítvány címe: 1725 Budapest, Pf. 73. Egy kötet ára Magyarországon előreláthatólag 500 forint lesz. A hónap témája a Fotóban Testtájéki domborulatok Majd félszáz erotikus kép található a legfrissebb Fotó folyóiratban, mivel a középponti téma ezúttal az akt. Az erotikus jelző szándékos, hiszen nem szükséges a teljes női, férfi meztelenség ábrázolása ahhoz, hogy a tökélyre csiszolt művészi ábrázolás rabul ejtse, meghökkentse a képe(ke)t szemlélőt, aki ösztönösen vagy tudatosan a múlandó szépség fotóban, papírképben tárgyiasult, rögzített pillanatára áhítozik. Lehet vonzó egy elmosódó mozdulat, tekintet, festett száj, női, férfi testtájék - amelyeket például Jean-Claude Bélégou, a francia filozófiatanárból lett aktfotós fényképez szenvedélyesen. Hogy itt-ott perverz és morbid a kamera látószögébe került hús-vér domborulat? Talán éppen ez a bátor, felfedező kíváncsiság teszi művészivé a létrejövő alkotást. Az aktfotózás nagyjaival készült interjúk szerzői már-már szexuálszociológiai megközelítésből keresik a választ a fotózás e műfaja iránti vonzalom indítékaira, a művészi alkotás folyamatában a fotós és aktmodellje között kialakuló emberi kapcsolatra. Zétényi János fotóművész szerint - aki kilenc év alatt 410 lányt fényképezett - pontosan ugyanannyi kapcsolat alakul ki ilyenformán, mint egy irodában. Stalter György aktfotós véleménye: Rodin ugyan szerelmeskedett a modelljeivel, hogy jobb legyen a szobor, ám „annál a szintnél, amit én csinálok, erről nem eshet szó, mert ahhoz, hogy az ember műalkotásokat hozzon létre, ez a szint még iszonyúan felületes”. A Fotó bemutatja a 43 évet élt, AIDS-ben elhunyt Robert Mapplethorpe híres-hírhedt New York-i fotográfust is (képünkön egyik műve), aki a férfimeztelenség és az egynemű párok bizalmas ábrázolásával új területet nyitott a fotóművészetben. -scsj- 1995. április 1., szombat Délutáni csoportösszevonások a tószegi óvodában Dajkák kényszeredett „szerepjátékban’? Az óvónőknek munkaruhára, az óvodásoknak ebédre nem futja Megértjük a község nehéz anyagi helyzetét, de ez az egyetlen óvoda van a faluban. Igazságtalannak érezzük a létszámcsökkentést, mert ilyen drasztikus lépés csak nálunk történt - fogalmaz keserűen Bajáriné Penzer Erika tószegi óvónő. A több mint másfélszáz tószegi kisgyerekkel öt csoportban foglalkoznak az óvodapedagógusok. A két nagycsoportban csak egy-egy óvónő van, délután csoportösszevonásokra kényszerülnek, és dajkák vigyáznak a gyerekekre. A legrizikósabb a 15-16 óra közötti időszak - hallom Bajárinétól. A fenti állapotok azt követően alakultak ki, hogy az óvoda alkalmazotti létszámát öttel (ebből kettő óvónő) csökkentették. Emellett egy óvónőnek és egy dajkának is szűkítették az óraszámát. Dajkák a konyhában A karbantartót, az egyik konyhalányt is elküldték, akit kényszeredett „szerepjátékban” a dajkák helyettesítenek, ha éppen nem az óvónőket kell pótolni. Az óvónők nem kapnak túlmunkadíjat, se ruhapénzt, védőruhát. Továbbképzésekre sem jutnak el, mivel azok önköltségesek, számukra megfizethetetlenek. Bajáriné úgy érzi: mindig csak a tényeket közlik az emberrel, nem veszik komolyan a véleményüket. Az óvodai létszámcsökkentés a gyermekintézmény belső ügye - mondja Papp István, Tószeg polgármestere. Saját hatáskörben A képviselő-testületünk arra kérte az intézményvezetőket (az iskola vezetőjét is), vizsgálják felül saját hatáskörükben - a rendelkezésükre álló pénzügyi kerethez igazodva - gazdálkodásukat, és ott csökkentsék a létszámot, ahol legkevésbé szenved csorbát az oktatás-nevelés ügye. Az úgynevezett ruhapénzt - a polgármester szerint - tavaly még megkapták az óvónők is. Ezt a juttatást a rendkívül nehéz anyagi helyzet miatt az idén már a község egy intézményében sem tudják biztosítani. A vezetőnő cáfol Pintér Sándorné vezető óvónő: - Cáfolnom kell kolléganőm kijelentését, hogy dajkák vigyáznának a gyerekekre. A délutáni időszakra valóban összevonjuk három csoportba a délelőtti öt csoportot, ám ekkor a két óvónő mellé én állok be harmadiknak. A dajkák csak besegítenek. Az összevonást az is indokolta, hogy a térítési díj emelkedése miatt egyre többen elviszik ebéd előtt a gyerekeiket, így a 150-ből csupán 80-90 óvodásunk marad délutánra. Tény sajnos: ruhapénzt már tavaly se kaptunk, védőruhára se futotta. A létszámcsökkentésre a rendkívül feszített költségvetésünk miatt kényszerültem - tájékoztat Pintérné. A vezető óvónő szerint a szakmaiság még biztosított az óvodában, bár további megszorításokat nem bírnának el. Napi gondjaikon helyzetük javítása érdekében adományaikkal a szülők is nagyon sokat segítenek az óvónőknek, akik a talpon maradás érdekében többek között alapítványi bált is szerveznek. Árnyalt összkép Az intézmény egyre nagyobb erőfeszítések árán működik, az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb. Szolnokon az egy óvodai csoportra jutó óvónők száma még 2-2,9 között van. A tószegi óvodában 1,6 ez a szám, igaz délutánra már csak három csoport marad az ötből. Sok óvodást hazavisznek, mert nem tudják megfizetni!!) szüleik a térítési díjat. Az óvónőknek munkaruhára, az óvodások egy részének óvodai ebédre nem futja. Simon Cs. József Hetvenezer felvételt tartalmazó teljes életművét a budapesti Legújabbkori Történeti Múzeumnak engedte át Ács Irén fotóművész és fotóriporter. Az intézmény örömmel fogadta a szécsényi születésű művész ajánlatát, hiszen a múzeum fényképtára - a vizuális történeti források gyűjtésével, tudományos feldolgozásával és közzétételével - az ország leggazdagabb történeti fényképgyűjteményének számít. Ács Irén a hazai bemutatókon kívül kiállításon szerepelt Franciaországban és Izraelben. Fotóalbumot jelentetett meg a világörökségek listáján szereplő Hollókőről, valamint a Mikszáth- és Madách-életmű által indíttatva Istenek a Palóc Olimposzon címmel a két halhatatlanhoz kapcsolódó emlékhelyekről. A múzeum várhatóan két év alatt dolgozza fel 60 ezer negatívját és 10 ezer színes diapozitívját. A munkában a Soros Alapítvány támogatásának elnyerésével Ács Irén is közreműködik. Felajánlás a múzeumnak „Egy hét alatt elfelejtettem, hol éltem 16 évig” Tanyán él az ifjú kutató Zsembeli József, a DATE Karcagi Kutatóintézet ifjú munkatársa 1967. szeptember 9-én született. Ez a dátum éppen arra a napra esett, amikor szülei diplomájuk átvételére indultak. Ám édesanyja csak a szolnoki kórházig jutott el. - Miért nem az orvosi pályát választotta? - kérdeztük tőle, hiszen édesapja, dr. Zsembeli József a karcagi kórház belgyógyász főorvosa s orvos-igazgatója, édesanyja a krónikus belgyógyászat főorvosa. - Szerencsére szüleim nem akartak belőlem orvost csinálni - mondja -, s én sem akartam medikus lenni. Már általánosban érdekelt a természet. Fegyverneken a Holt-Tisza-partnál emlékezetes nyarakat töltöttem. A gimnáziumban az irodalom, a történelem is érdekelt a természettudomány mellett. - Minden gyerek szeretne kutyát vagy más állatot tartani. Önnek is voltak? - Sajnos nem, pedig iszonyatosan szerettem volna egy kiskutyát, de erre nem volt mód, amíg a bérházban laktunk. 14 évesen kaptam meg az első akváriumomat, s 2 évig kellett kitűnőnek lennem, hogy kutyát kaphassak. Ekkor már a Zöldfa utcára költöztünk, s ott egy hét alatt elfelejtettem, hogy 16 évig bérházban laktam. Rögtön hat akváriumom lett, terrárium, hörcsög, teknős is volt a különszobámban, így a húgomat sem zavartam. Ekkor kezdtem el tudatosan a mezőgazdasági pályára készülni. Barátommal, Molnár Pállal minden nyáron elmentünk fizikai munkára a MEB Tsz II. kerületébe, ahol testközelbe kerültem a mezőgazdasággal. - Akkor már innen egyenes volt az út az agráregyetemre? - Igen, Debrecenben végeztem. Azért oda jelentkeztem, mert közel volt Karcaghoz s barátnőmhöz, akit azóta, több mint hét év együttjárás után el is vettem feleségül. Ahogy mondani szokás, a mi szerelmünk a diákszerelem tipikus esete volt. Ő most anyakönyvvezetőként dolgozik. Én Debrecenben a növénytermesztő ökológus szak mellett megszereztem az angol szakfordítói diplomát is. - Mivel foglalkozik az intézetben? - Hasonló dolgokkal, mint amivel a szakdolgozatomban foglalkoztam, ahol prof. dr. Nyíri László volt a konzulensem, vagyis az öntözés hatása a talaj szerkezetére. Emellett a Tisza-tó hatásterületének vizsgálata (monitoringja), s talajfizikai kérdések, a defláció s egy súlykiziméteres kísérlet is az én feladatom. Szeretnék tudományos fokozatot is szerezni; a talajfizika, a talajvízháztartás terén végzett kutatások eredményét kívánom majd publikálni. - Magánemberként pedig kiköltözött egy tanyára. Miért? - Már egyetemistaként megvettem ezt a tanyát, ám nem volt olyan tervem, hogy farmerként gazdálkodjam ott, csak hobbiként vettem. Akkor úgy gondoltam, hogy hét végén felpakol a család, kertészkedik, pihen, s vasárnap este hazajövünk. A nősüléssel azonban megváltozott a terv; a család segítségével lakhatóvá tettük az 50 éves épületet, s kiköltöztünk a feleségemmel. Gáz, víz, villany, telefon ott is van, s a 3200 négyzetméteres területen nem zavarnak a szomszédok, a tanya minden ablaka a szabadba néz, körbesüti a nap, s ott nem kell attól tartanom, hogy a szilvafám átlóg a szomszédba. Kialakítottam egy 1500 négyzetméteres gyümölcsöst, most készül a parkosítás, a konyhakert. Itt már van helye a két kutyának, az akváriumoknak is. Most szüleink s húgom vonul ki hozzánk hét végén, s élvezik a csendet, a nyugalmat, s ott jól kipihenik a heti rohanást. de - Felvételünkön Zsembeli József a súlyliziméter adatgyűjtő elektronikáját ellenőrzi fotó: korényi