Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-10 / 58. szám
A KUNSÁGBAN JÁRTUNK Két medence épül a Berekben Berekfürdőben Januártól a Településellátó Szolgálathoz tartozik a fürdő-kemping-hotel is. A Tesz vezetője, Ferge József elmondta, májusban szeretnék elkezdeni két gyógymedence építését, s hamarosan Teleház is nyílik itt. Az átszervezés után a klasszikus értelemben vett közterületi teendőket (szemétszállítás, parkgondozás, járdaépítés) csoportvezető, a fürdőt és szállodát megbízott vezetők irányítják. A Tesz most 52 embernek ad munkát, a szezonban a kempinghez, fürdőhöz és a közterületi munkákhoz azonban közmunkásokat fognak felvenni. A település idei legnagyobb beruházása a fürdőben lesz, melyhez a megyei területfejlesztési tanácstól 22 milliót nyertek, melyhez közel 30 millió az önkormányzati önrész. Még 1996-ban elkészült a fürdő rekonstrukciós terve, mely tartalmaz egy gyógykertet is. Most ebből a termálhoz kapcsolódó, két 200-200 négyzetméter vízfelületű gyógymedencét építenek meg. A közbeszerzési pályázatot kiírták, így májusban szeretnének szerződést kötni a kivitelezővel, hogy szeptember végén át lehessen adni a két medencét. A strand árai februártól átlagosan 18 százalékkal emelkedtek. Egy felnőtt belépő 250, a gyermek, nyugdíjas 180 forint, az egyhetes felnőtt bérlet 1500, a gyermek, nyugdíjas 1100 forint lett, a szaunát pedig 400 forintért lehet igénybe venni. Az egyéb szolgáltatásokban - például fizikoterápia- nincs változás. A település vezetőinek az a célja, hogy idén a fürdő üzemeltetése nullszaldós legyen. A májusi nyitásra a strandon felújítják a nyitott zuhanyzóblokkot, illetve kisebb, nem forintért igénybe vehető szolgáltatásokat - játszótéri elemeket, strandröplabdapályát is terveznek. Március 15-én átadják a Tourinform irodát, áprilisban pedig Teleház nyílik Berekfürdőben, ahol a nyári kulturális programok szervezését és a marketingmunkát szakemberre bízták. A bátrabbak ilyenkor is kint fürdenek Asztalitenisz-emlékverseny A decemberben tragikus körülmények között elhunyt sportemberre, edzőre, lapunk sporttudósítójára, önkormányzati képviselőre, Zimán Sándorra emlékeznek március 15-én Kunmadarason. Ebből az alkalomból a nagyközségi és a diáksportegyesület megrendezi az általános iskola tornatermében az újonc (1986. július elseje után születettek) leány és fiú, valamint serdülő (1984. július elseje után születettek) leány és fiú egyéni asztalitenisz-versenyt, melyre a megye valamennyi sportegyesületéből várják az indulókat. Nevezési díj nincs. A versenyszámok I-III. helyezettjei tárgyjutalomban részesülnek, a legeredményesebb fiú és leány versenyző elnyeri a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Asztalitenisz Szövetség által felajánlott Zimán Sándor Vándorserleget. A kunmadarasi önkormányzat költségvetése az előző évihez képest 105 százalékkal nőtt. Ez sem fogja fedezni a pedagógusbérek 16, a fizikai, technikai állomány 10 százalékos béremelését, a dologi kiadásokat - véli Márki Sándor polgármester, akit szerint egyetlen kitörési pontjuk a reptér lenne. A szűkös költségvetés miatt az önkormányzat megszorító intézkedéseket is hozott, így például a társadalmi szervezeteket kötelezték arra, hogy számoljanak be a testülettől kapott hétmillió forint felhasználásáról. A település már idén készül a jövő év nagyberuházására, ugyanis ők lesznek a gesztorai a regionális szennyvíztisztító telepnek. A beruházással a telepre rácsatlakozik majd Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre. Az engedélyes terv után céltámogatásra pályáznak, s ha nyernek, akkor 2000 második felében kezdődhet a kétmilliárdos beruházás. A település első embere szerint a másik kitörési pontjuk a reptér ügyének végleges rendezése lenne, hiszen a 30 százalékos munkanélküliség jelentősen sújtja Kunmadarast. Itt nincs ipar, a mezőgazdaság is csak éppen hogy működik, így kevesebb az önkormányzat kasszájába befolyó adó, az önerős fejlesztés. A kormány által létrehozott vállalkozási övezet Márki Sándor szerint akkor érte volna el a célját, ha az övezet kijelölésének időpontjáig az önkormányzat térítésmentesen megkapta volna a repteret, így az övezet működtetésére alakuló kht.-ben Kunmadaras nem azonos joggal fog rendelkezni, mint a másik öt település, így a szociálisan, gazdaságilag és iparilag is sújtott Kunmadarast olyan hátrány éri, ami hosszabb időre kilátástalanságot jelent az itt lakóknak. Most is egy nagy cég érdeklődik a vasúti átrakó iránt, ipari bázist szeretne ott létrehozni. Mivel az önkormányzat nem tárgyalhat velük, s az ÁPV RT. csak féléves szerződést köt egyhónapos felmondással, így ez a cég sem itt fektet be. - Mi kerül többe az államnak: az hogy 450 milliót nem fizetnek ki a reptérért, vagy hogy tíz év alatt sokkal több kárt okozott a döntés elodázása? - tette fel a kérdést a polgármester. Itt már békések a kunhegyesi betyárok A kunhegyesi Betyár csárdában jól elfér az étlapon egymás mellett Sisa Pista és Rózsa Sándor. A csárda tulajdonosa, Simon Dénes fiatal kora óta érdeklődik a betyárlegendák, a régiségek iránt. Vendéglátósként megismerkedett a magyaros ételekkel, Szentendrén és Budapesten szerzett éttermi tapasztalatait most a szülői házban kialakított csárdában kamatoztatja. Aki betér a főút melletti csárdába, nem szokványos helyre érkezik, hiszen a bejárati ajtón belépve az egykori betyár, Sisa Pista hasonmása áll subába burkolózva, beljebb pedig egy alkalmi múzeumban találja magát a vendég, hiszen Simon Dénes szenvedélyes régiséggyűjtő. A falakon lévő karikás, lószerszám, béklyó, favilla, járom, kolomp, mángorló, csobolyó, a barátoktól kapott trófeák mindmind a családfő ereklyéi. A régi cserépedények többségét azonban a feleség birodalmában, a konyhában találjuk. Az étlapon közel százféle ajánlat többsége magyaros, régi alföldi étel vagy frissensült, így amíg a konyhában készül a Kunhegyesi betyárcsemege, vagy a másik specialitás, a „malac”, melyet a vén betyár evett, addig a vendég megtekintheti a kiállítást, vagy éppen a kunhegyesi betyárlegendákról kérdezheti Simon Dénest. Az étlapon azonban a betyárosok mellett ott találhatók a hagyományos ételek is. Törzsvendégeik részére azonban a tulajdonos már újabb betyáros finomságokon töri a fejét. Simon Dénes nem csak tulajdonos, de fel is szolgál A hazai piacot is megcélozták A Madarasi Trafó Rt. hat éve alakult, s ezzel az elnevezéssel dolgoztak tavaly májusig. Ekkor a karcagi Szitaprint Gmk-val egyesült a cég, s létrejött a Trafó- Print Kft., mely transzformátor- és hegesztőgép gyártásával, valamint szitanyomással foglalkozik. Mint Győri Árpád ügyvezető igazgatótól megtudtuk, akkor hat, ma húsz embernek adnak munkát. Madarason van a transzformátor- és hegesztőgépgyártásuk, ahol egyedi megrendelésre, a tervezéstől a kivitelezésig mindent ők végeznek. Az Argon és C02-es védőgázas hegesztőgépeik 90 százaléka osztrák piacra kerül. A jövőben hegesztőgépeikkel növelni akarják belföldi piaci jelenlétüket, a transzformátorpiacon pedig újabb partnereket keresnek. Most tárgyalnak egy amerikai céggel, ha megegyeznek, akkor gyártókapacitásukat és a dolgozói létszámot is megkétszerezhetik. Karcagon kiskereskedelmi bolti tevékenységet, valamint egyedi megrendelésre szitanyomást végeznek, és ott készül saját készülékeik feliratozása. Mint megtudtuk, a cég hitel nélkül gazdálkodik, a megtermelt nyereséget visszaforgatják a termelésbe. Ezenkívül dolgozóik minden évben kapnak béremelést. Készülnek a transzformátorok Indulnak a rétegprogramok A munkaügyi központ karcagi kirendeltségén az elmúlt hónapban 16,2 százalék volt a munkanélküli ráta, 2660 a regisztrált munkanélküliek száma - tudtuk meg Domokos Gyula kirendeltségvezetőtől. Domokos Gyula nyolc éve dolgozik a kirendeltségen, legutóbb szolgáltatási csoportvezetőként, februártól pedig kirendeltség-vezetőként. Irányításával tizenöten foglalkoznak a Karcag környéki munkanélküliekkel. Miután a térségi munkáltatókkal és önkormányzatokkal is jól együttműködő kirendeltséget vett át, ezen a területen nem kíván változtatni. Erősíteni szeretne az itt nyújtott humán szolgáltatás mennyiségén és minőségén, így egy munkatársa a rétegprogramjaikkal - család, pályakezdők, tartós munkanélküliek, foglalkoztatási rehabilitáció - és a kapcsolódó tréningekkel, álláskereső technikákkal foglalkozik. A 3-5 éve munka nélkül lévők esetében az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban kevesek, így egy adott munkalehetőségre képzéssel próbálják felkészíteni a munkavállalót, vizsga után pedig támogatással segítik az elhelyezkedését. Az idei képzési tervükben nagy hangsúlyt kap az alacsony iskolázottságúak felzárkóztatása. Több olyan tanfolyamot indítanak, ahol 8 általános, vagy azalatti végzettség is elegendő. A tartós munkanélküliek mellett a családprogramban részt vevők is tanulhatnak majd, de gondolnak az érettségizettekre, pályakezdőkre, ők többek között számítógép-kezelő, programozó tanfolyam közül választhatnak. • A munkáltatók részére rendszeres lesz a munkáltatói klub, a végzős diákok részére idén is tartanak pályaorientációs órákat. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Bartha László Ovisaikért hálóztak a madarasiak A kunmadarasi Csokonai úti óvodában kiemelt feladat a gyermekek test- és mozgáskultúrájának fejlesztése. Költségvetésükből nem futotta új eszközökre, ezért hozták létre négy éve a Mozogjunk az egészséges holnapért Alapítványt. Ladányi Jánosné tagóvodavezető elmondta, minden februárban bált rendeznek, hogy a bevételből és a számlájukra érkező pénzből mozgásképességet fejlesztő játékokat vegyenek. Ebből a pénzből biztosítják ősszel és tavasszal a gyermekek ingyenes berekfürdői úszásoktatását, szerveznek színházi délelőttöket. A mostani támogatásból a szeptembertől bevezetésre kerülő mozgásműveltség-fejlesztő óvodai nevelési programjukhoz szükséges eszközöket (Body-roll, görkorcsolya, természetes anyagú udvari játékok, kerékpárok) szeretnék beszerezni. erő, álló- és megfigyelő- A kicsik műsorral köszöntötték a vendégeket FOTÓ: DM