Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

6. OLDAL KÖR KÉP Oktatóközpont az erdő közepén Múlt évben 29 millióan csodálták meg. Most már Önnek is látnia kell Magyarországot! Itt az alkalom, hogy a Magyar Turizmus Rt. új, ingyenes kiadványából megismerkedjen a hazai kedvezményes családi üdülési kínálattal. Megtudhatja, hol várják a kicsiket gyerekággyal, etetőszékkel, gyermekmenüvel, játszószobával és animációs programokkal. Az új prospektus több száz olyan ajánlatot i­s tartalmaz, amelyet kifejezetten a gyermekes családok igényei szerint állítottunk össze. * TOURINFORM: 438-80-80 • www.tourinform.hu f** Kérem, hogy postán küldjék el nekem a Kedvezményes családi üdülések hazai tájakon c. ingyenes kiadványt. Magyar Turizmus Rt. 1537 Budapest 114, Pf. 447 Név:...................................................................................................„................................... Cím:GDDU............................................................................................................ ................................................................................................................................ ^'L‘­­=M­njM 2.0­00 Túrkeve Fásítási napot rendezett a hét végén a Herman Ot­tó Természetvédelmi Kör. Az erdőt, ahol a mun­kálatok folyamatosan folynak, még 1995-ben fo­gadták örökbe a természetvédők. Több olyan ter­vük van, ami még megvalósításra vár, de az anya­gi nehézségek ez esetben is sok fejlesztési terv­nek szabnak gátat. Még 1996-ban felmerült egy olyan lehetőség, mely oktatóközpont megvalósí­tását vázolja, mára már elkészült egy tisztasági blokk, illetve a pince alapja is, azonban a további munkálatok még váratnak magukra. Mivel idén lesz Fekete István születésének századik évfor­dulója, a szervezők remélik, hogy az oktatóköz­pont megnyithatja kapuit. Május 20-án a város ad helyet a megyei környezetvédelmi napok ünne­pélyes megnyitójának, ezért egy tanösvény átadá­sát tervezik, amely az itt található keményfa-li­­geterdő növény- és állatvilágát mutatná be. Távla­ti céljaik között olyan természetvédelmi táborok szervezése szerepel, amely a fiatalabb generáci­ót környezetünk szeretetére és megóvására nevel­né. Addig is folyamatos munkával próbálják rendbe tenni a mintegy 7 hektár alapterületű er­dőt, amely természetes élővilágának megóvása központi feladat. R.SZ: A gyerekek még hidat is készítettek 2000. ÁPRILIS 5., SZERDA HHíí Közös gondolkodás az iskolacentrumról Jásztelek felajánlaná iskoláját Jászberénynek? Óriási gondot jelent a jászsági kistelepülések számára, hogy a gyermekek egyre jelentősebb számban járnak be a jászberényi általános iskolákba. Egyre nagyobb gondot, egyre több költséget jelent a településeknek intézményeik fenntartása is a csökkenő gyerekszám mellett. Alattyán polgármesterét, Koczkás Gábort ezek a problémák, illetve a Jászberényben felvetődött iskolacentrum megépítésének gondolata indította arra, hogy kötetlen beszélgetést szer­vezzen meg a Jászberény vonzáskörzetében elhelyezkedő kistelepülések részvételével. A találkozót tegnap délelőtt tartották. Alattyán Jászberény polgármestere, dr. Magyar Levente felvetette, hogy ha a városban valóban megkez­dődik egy új, korszerű iskola­centrum létrehozásának előké­szítése, akkor egy oktatási megál­lapodást kellene tető alá hozni. Ebben lehetőséget adnának rá, hogy a kistelepülésekről a felső tagozatos diákokat az iskola­busz-hálózat megszervezésével Jászberénybe vinnék tanulni. Mint mondta, rendkívül nehéz kérdésről van szó, de ezzel a megoldással a falvakban több pénz maradna fejlesztésre, s a jö­vő útja mindenképp ez. A témával kapcsolatban la­punk már készített egy rövid fel­mérést az érintett települések polgármestereit megkérdezve. Akkor az álláspont még egyértel­műen elutasító volt. Tegnap már nem volt ilyen egyértelmű min­denki véleménye. - Jászfelsőszentgyörgyön ter­mészetesen hiányzik az a 22-23 diák aki eljár Jászberénybe, de a bejárók száma korábban sem volt kisebb - mondta Ménkű Miklós, Felsőszentgyörgy polgár­­mestere. Mint mondta, települé­sükön erőn felül is vállalják a ki­adásokat, hogy versenyben ma­radhassanak a jászberényi isko­lákkal. Az iskola fenntartása drá­ga, de erre a települések szívesen áldoznak. Szerinte egyelőre nem időszerű a megállapodás létreho­zása. A bejárás mértéke azonban — véleménye szerint — nem az oktatás színvonalától függ, ha­nem attól, hogy a roma etnikum megjelenése milyen mértékű egy adott településen. Jásztelek választott vezetője, Kisbakonyi Zoltánná elképzelhe­tőnek tartja, hogy nemcsak a fel­ső tagozatok járnának be Jászbe­rénybe, hanem az iskolák mű­ködtetését is a városra bíznák. Lényegében a kistelepülések is­kolái tagintézményekké válná­nak. Jónak tartaná, ha Jászbe­rény átvenné a működtetést, sza­badon használhatná a normatí­vát, a település pedig rendelke­zésre bocsátaná az iskola épüle­tét. Felvetette, hogy esetleg a kö­zépfokú szakképzés egyes terüle­teit - például gazdaasszonykép­zés - honosíthatnák meg a fel­szabaduló termekben, épületek­ben. — Ha a gyerekeket elviszik Jászberénybe, azok elszoknak a falutól - emelte ki Perez László, Pusztamonostor polgármestere. Szerinte még nem jött el az ideje annak, hogy az iskolacentrumot kistérségi szinten hozzák létre. Községükben jó színvonalú isko­la működik, ahonnan alig járnak el a diákok. Minden pénzt meg­adnak az iskola fenntartására. - Nem tapsolunk az elképze­lésnek, de ha ez a tendencia, nem sokat tudunk ellene tenni, a lehető legjobbat kell kihozni a változásokból - fejtette ki állás­pontját Csipe János, Jászjákóhal­­ma alpolgármestere. Elképzelhe­tőnek tartaná, hogy Jákóhalmán cipész, asztalos szakmunkásokat képezzenek a jövőben. Alattyán polgármestere rámu­tatott, hogy eddig egyetlen percig sem gondoltak arra, hogy bezár­ják iskolájukat, bár más alternatí­vát nem is ismertek még meg. Bi­zonyos feltételek mellett ő is el­képzelhetőnek tartaná, hogy Jászberény vegye át az intézmé­nyek működtetését. A résztvevők megállapodtak abban, hogy később - már intéz­ményvezetőket is meghíva - ta­lálkoznak ismét, hogy megbe­széljék az elképzeléseket. Addig viszont Jászberénynek részlete­sen ki kell dolgozni elképzelése­it, akár több alternatívát is felvá­zolva. Magyar Levente reményét fejezte ki, hogy az oktatási meg­állapodást még 2001 májusáig aláírják. Ebben az esetben az is­kolacentrum építéséhez már a te­lepülések támogatásával adhat­nák be céltámogatási igényüket. A megbeszélésen többször előke­rült a roma kissebség kérdése. El­hangzott: olyan helyzetet kell te­remteni, hogy a szülők ne azért írassák jászberényi iskolába cse­metéjüket, mert településükön egyre növekszik a cigány gyere­kek száma, hanem azért, hogy Jászberényben valóban maga­sabb színvonalú oktatást kapnak. BANKA CS. Tiszai rendőrök a Bodrogon Vagyonvédelmi járőrben Bodrogköz Mint ismeretes, most is sú­lyos gondokat okoz a Bod­rogon az árhullám, a sok víz elsősorban az ártéren, a mélyebben fekvő területek­re épített házakat fenyegeti. Helyenként a lakosság kite­lepítése is szükségessé vált. A rendkívüli körülmények között a szolnoki rendőrök munkájára is szükség van. A helybeliek nem tudnak meg­birkózni minden problémával, többek között nagy gondot jelent az elhagyott lakóépületekkel kapcsolatos vagyonvédelem. Eb­ben a rendkívüli helyzetben a Sá­rospataki Rendőrkapitányság az - egyébként tiszai illetékességű - Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrka­pitányságtól kért segítséget. - Mi­vel a közbiztonságot, ezen belül a vagyonbiztonságot mindenkép­pen fenn kell tartani, felkérésre a sárospatakiak segítségére siet­tünk - tájékoztatta lapunkat Ur­bán Zoltán alezredes, vízi rendé­szeti kapitány. Egy hajót és hajó­vezetőt biztosítottak a bajba ju­tott környék számára. A járőrha­­jó lehetőséget ad arra, hogy a szolnokiak a helybeli kollégáik­kal összefogva igyekezzenek ele­jét venni az esetleges fosztogatá­soknak. A rendőrök munkájuk során természetesen a vízkárok megelőzésére is gondot fordíta­nak. Kovács Károly alezredes, Sá­rospatak rendőrkapitánya el­mondta, nagyra értékeli a szolno­kiak segítségét. Most különösen fontos ez, mert megfelelő techni­kai eszközök híján saját erőből nem tudnák megoldani a felada­taikat. Ez a segítségnyújtás - ér­tékelése szerint - jó példája a vízi és a „szárazföldi” kapitányságok együttműködésének. A pataki kapitánytól azt is megtudhattuk, hogy rendkívüli esemény egyelő­re nem fordult elő területükön. Ez bizonyára a folyamatos rend­őri jelenlétnek is köszönhető. HGY

Next