Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-23 / 19. szám

2002. január 23., szerda SZENT GELLÉRT EREKLYÉJE. Magyarországra került a Szent Gellért sarokcsontját és csigolyacsontját tartalmazó muránói üveg­szelence. Az ereklyét Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára adta át Osztie Zoltánnak, a belvárosi főplébánia plébánosának, a kezde­ményezés elindítójának. fotós europress/diósi Imre Játék a betűkkel Budapest Elmaradt a parlament Szabad De­mokraták Szövetsége által kezde­ményezett rendkívüli ülése. A kedvezménytörvényhez kapcso­lódó módosító indítványok miatt kezdeményezett rendkívüli ülé­sére a szabaddemokrata frakción kívül egyik párt képviselője sem ment el. Az SZDSZ azt reméli, a parlament a februári rendes ülé­sén napirendre tűzi javaslatukat. Magyar Bálint, az SZDSZ ügy­vivője lapunknak azt mondta: módosító indítványuk bővítené a magyar nyelvhez, kultúrához kö­tődő oktatási formák, kulturális rendezvények pályázati támoga­tását, és törvénybe illesztené a műholdas tévéadásokat. Újra­indítanák a határon túli magyar­ság internetes ellátását segítő programot. Ugyanakkor törölnék a státustörvényből - a honi mun­kavállalók érdekében - a foglal­koztatási és társadalombiztosítá­si kedvezményt, illetve a vitatott pénzbeli oktatási támogatást. A párt ismét egy óriásplakátot állított föl a Parlament előtt, ame­lyen ezúttal egy szókirakós játék látható: a Magyarok szó betűi ol­vashatók, alatta a felirat: Viktor, ne játssz velünk! Kuncze Gábor SZDSZ-elnök azt mondta: „Sajná­latosnak tartjuk, hogy politiku­saink nem képesek államférfi­ként viselkedni egy ilyen helyzet­ben, hanem napi politikai érde­keiknek rendelik alá Magyar­­ország jövőjét és a határon túli magyarok lehetőségeit”. DÓCZY LÁSZLÓ Béremelés a felsőoktatásban Budapest Február elején a megemelt, 50 ezer forintos összeget kapják azok a felsőoktatásban dolgo­zók, akik eddig a minimálbérnél kevesebbet kerestek. Az ehhez szükséges 1,6 milliárd forintot megelőlegezi az oktatási tárca - mondta Kis Papp László, a Fel­sőoktatási Érdekegyeztető Ta­nács (FÉT) ülését követően. A Felsőoktatási Dolgozók Szak­­szervezetének (FDSZ) elnöke közölte: ez mintegy 12 ezer, fő­ként technikai és adminisztratív dolgozót érint, a nem oktatói körben foglalkoztatottak mint­­egy egynegyedét. A szakszerve­zeti vezető utalt rá, hogy az Ok­tatási Minisztérium támogatná azt javaslatot is, miszerint azok­nál a nem oktató dolgozóknál, akik januártól 7,75 százalékos béremelésben részesülnek, két­szeres bérszorzót vezetnének be. Az ehhez szükséges 2 mil­liárd forint azonban nem áll a szaktárca rendelkezésére. A FÉT ülésén kiderült az is: áprilisig tárcarendelet készül az úgynevezett egyéb oktatói tevé­kenységet végzőkről, azaz szám­lát adó oktatókról, az érintetteket ugyanakkor semmilyen hátrány nem érheti az államháztartási törvényhez kapcsolódó kor­mányrendelet vonatkozó módo­sítása miatt. Az FDSZ az oktatók bérezése kapcsán azt kérte: az oktatási tárca minél előbb hozza nyilvánosságra, milyen lehetősé­get lát a tervezett 5,6 százalékos­nál magasabb, infláció feletti emelés megvalósítására. MTI Második kamara Budapest A kisebbségi ombudsman a minap megkérdőjelezte a parlament legitimitá­sát, mondván: az Ország­­gyűlés mind a mai napig nem talált megoldást a kisebbségek országgyűlési képviseletére. A parlament kilenc éve nem al­kotja meg a kisebbségek parla­menti képviseletét lehetővé te­vő törvényt, és ez a mulasztás nem tekinthető jogállami mód­szernek - állítja Kaltenbach Jenő. A kisebbségi biztos sze­rint az alkotmányos mulasztást egy 1992-es alkotmánybírósági határozat is megállapítja, en­nek ellenére valóban sarkosnak érzi kijelentését. Kaltenbach a jelenlegi állapotot a magyar jogállam kritikájaként tartja számon, amellyel nem szer­zünk jó pontot az EU-csat­­lakozásnál. Az ombuds­man vélemé­nyét nem oszt­ja maradékta­lanul Lövétey István alkot­mányjogász. Az Államigazgatá­si Főiskola tanszékvezetője szerint a kisebbségi törvény szinte megoldhatatlan feladat elé állította a törvényhozókat. A jogász egyetlen európai álla­mot sem ismer, ahol a kisebb­ségek mint kisebbségi kép­viselők ülnének a parlament soraiban. Lövétey szerint meg­oldást jelenthetne az Ország­­gyűlés mellett felállított, máso­dik kamaraként működő, ta­nácskozási és véleményezési joggal bíró Nemzeti Etnikai Tanács. HORVÁTH MAGDOLNA H­AZAI T­ÜKÖR 3. OLDAL Horn katolikus papokat vádol Horn Gyula volt miniszterelnök levélben kéri a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia elnökét, Seregély Istvánt: állítsa meg egyes katolikus vezetők, papok „kampányolását”. Horn állítja: nemegyszer a gyóntatószékről győzködik a hívőket, hogy voksoljanak a Fideszre, miközben gyűlöletet keltenek az MSZP iránt. Budapest A Seregély Istvánnak címzett le­vélben egyebek mellett ez olvas­ható: „Most Önöknek kell dön­teni!... A Császár mellett dönte­nek Istenük helyett, vagy felisme­rik Megváltójuk útmutatásának értékét, s képesek csak annyit ad­ni a Császárnak, ami megilleti.” Az ex-kormányfő január 22-i keltezéssel írta meg levelét, mi­után vidéki körútja során többen elpanaszolták neki: a papok közül többen nemcsak a szószéket en­gedik át néhány fideszes képvise­lőjelöltnek, hanem­­ a keresztény etikát megsértve­­ közvetlen nyo­mást gyakorolnak a feloldozásra váró hívőkre, „megsúgva” nekik, kire kell szavazni tavasszal. Horn Gyula azt állítja: nevekkel is tudja igazolni állítását. A volt miniszterelnök aláhúz­ta: az egyház mindig veszített, amikor valamelyik politikai irányzat mellett kötelezte el ma­gát, és az is zsákutca, hogy a hosszú évek óta a vallási szabad­ságért küzdő MSZP-t a szószékről afféle nemzetáruló pártként ál­lítják be. A politikus idézett Medgyessy Péter miniszterelnök­jelölt vállalásából, amely szerint „a szocialisták szövetséget ajánlanak a hí­vőknek, támo­gatják az egyhá­zakat, miköz­ben vallják: a szülők joga el­dönteni, hogy gyermekeiket járatják-e hitoktatásra vagy sem.” Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke szerint képtelenség, amit Horn állít. Mint fogalmazott: aki ilyet mond, az vagy régen vagy soha nem is gyónt. Pokorni sze­rint egy ex-miniszterelnök útszéli hangneme nem lehet egy párt belügye, ezért arra kéri a szocia­listákat, határolódjanak el Horn Gyula kijelentésétől. A Magyar Katolikus Egyház nem kívánta kommentálni a püs­­pöknek írt levelet, takács mariann Felfüggesztették Grespik Lászlót Pintér Sándor belügyminiszter felfüggesztette állásából Grespik Lászlót, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjét - jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő a kabinetülést követően. A kormány döntött arról is, hogy februártól egy összegben is felvehető a diákhitel. Budapest A belügyminiszter magához ren­delte Grespik Lászlót, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjét, majd fegyelmi eljárás indításával egyidejűleg felfüggesztette állásá­ból a MIÉP parlamenti képviselő­­jelöltjét. Az indoklás szerint Grespik László közszereplése so­rán politikai párt érdekében nyi­latkozott, és ezzel olyan magatar­tást tanúsított, amely hivatali fel­adatainak pártatlan ellátását ve­szélyezteti. Grespik szerint jogér­telmezési vita zajlik közte és a Belügyminisztérium között. A kormány tegnapi ülésén úgy döntött: 2002 februárjától egy összegben is felvehető a diák­hitelt. Pálinkás József oktatási mi­niszter beszámolt arról is, hogy tervezik az olimpiai aláírásgyűj­tés kiszélesítését, ám az íveket nem viszik az iskolákba. Az ifjú­sági tárcával közösen találnak majd megoldást arra, hogy eljut­tassák azokat a fiatalokhoz is. Új­ságírói kérdésre válaszolva Pálin­kás József nem tartotta elítélen­dőnek, hogy az egyik iskolai osz­tályban a miniszterelnökről szóló szöveget diktáltak tollbamondás­ként a tanulóknak. Szerinte - bár ő nem hallott az esetről - a köz­élet kérdéseivel nem tilos foglal­kozni a tanórákon. Más a helyzet akkor, ha az ominózus monda­tokban politikai minősítés is szerepelt. A termőföldről szóló elővásár­lási és haszonbérleti szerződé­sekre vonatko­zó kormány­­rendelet már­cius 2-án lép hatályba mondta Boró­kai Gábor kor­mányszóvivő. A kormányren­delet a föld eladásának, illetve ha­szonbérbe adásának szabályait, illetve az elővásárlási és haszon­­bérleti jogukkal élők tájékoztatá­sának feltételeit határozza meg. A földvásárlásra vonatkozó ajánlat­­tételek nyilvánosságra hozatalát követően az elővásárlási vagy ha­szonbérleti joggal rendelkezők 30 napon belül nyilatkozhatnak a te­lepülések jegyzőinél arról, hogy elfogadják az ajánlatot vagy le­mondanak jogukról. A kormányszóvivő jelezte: ma ülésezik az Országos Munkaügyi Tanács, ahol,napirenden lesz a külföldi munkavállalók keret­­számának meghatározása, t. m. Hanti: közpénzek kampányra Feltehetően közpénzeket használ fel a kormány a választási kampányához - állítja Hanti Vilmos, az Otthont Magyarország­ból Összefogás ideiglenes szervezőbizottságának vezetője. Budapest Mádl Ferenc köztársasági elnök­höz fordult a közelmúltban ala­kult otthont Magyarországból Összefogás, mert veszélyben ér­zik a közszolgálati média és az Országos Választási Bizottság független működését. Ha nem változik a helyzet, a nemzetközi médiához fordulnak segítségért. Hanti a kormánypártok leadá­saiból, a nagy mennyiségű pla­kátból és szóróanyagokból, a bá­bolnai csirkeosztásból arra követ­keztet: a kormány a közpénzeket felhasználva folytatja választási kampányát, meghaladva a képvi­selőnként­ egymillió forintos li­mitet. Szerinte az állami tulaj­donban lévő, veszteséges Bábol­na Rt. nem engedhette volna meg magának, hogy baromfit osszon a lakosságnak. Hanti szerint az olimpiai aláírásgyűjtés is csak kampányfogás. A kormány nem kampányol, tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget - mondta lapunknak Kubinyi Tamás. A kormányszó­vivő-helyettes szerint az olimpia megrendezését az ellenzéki pár­tok is támogatják, így ez a kijelen­tés Hanti részéről elvakult állás­pontot tükröz. Kubinyi Tamás nem kívánt reagálni a bábolnai akcióra, mondván: az ügyről nincs elegendő információja. Hantiék ötfős bizottságot állí­tanak fel a választások tisztasá­gáért. A Választások Állampolgá­ri Ellenőrző Bizottsága olyan köz­­tiszteletben álló jogászokból, po­litológusokból áll majd, akik for­málisan egyetlen politikai párt­hoz sem tartoznak. A bizottság­nak nem lesz felügyeleti jogköre, csupán véleményközlő szerepet tölt be. NAGY ESZTER DÓRA Jövőre új a felvételi rendszer Egyszerűbb és áttekinthetőbb lesz 2003-tól a felvételi rend­szer a felsőoktatási intézményekben - mondta Bakos Károly, az Oktatási Minisztérium főtanácsosa az első északkelet­magyarországi regionális pályaválasztási fórumon. Az állami­lag finanszírozott képzéshez valamennyi egyetem és főiskola azonos felvételi követelményeket állít. Eger 2003. január 1-jétől az államilag finanszírozott képzésben vala­mennyi állami és nem állami fel­sőoktatási intézményben egysé­ges eljárást kell alkalmazni. A jelentkezés egyidejűleg tovább­ra is több felsőoktatási intéz­ménybe, karra, szakra, szakpár­ra, illetve akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakkép­zésre, azok különböző képzési formáira, tagozataira, új lehető­ségként pedig az intézmény döntése és hirdetménye szerint az egyetemi vagy főiskolai szin­tű szakok szakterület szerint meghatározott szakcsoportjaira is lehetséges. A felvételi vizsgatárgyakat a jö­vőben az Oktatási Minisztérium határozza meg - mondta Bakos Károly. Ezzel megszüntetik azt a mostani lehetőséget, hogy a hall­gatók a hozott pontok alapján nyerhetnek felvételit a felsőokta­tásba. A szaktárca főtanácsosa azt is kiemelte, hogy jelenleg évente 140 ezren jelentkeznek va­lamilyen felsőoktatási intéz­ménybe továbbtanulásra. Több helyen még a középisko­lából hozott pontok alapján fel­vételiznek a diákok, ám a jövőre - egy kormányrendelet alapján -már meghatározott tantárgyak szerint zajlik a pontozás: ez indu­lásként 60 lehet. Ezzel ismerik el az érettségiző tanulók középisko­lai teljesítményét. A további pon­tok megszerzésére két tantárgyból valamennyi felsőoktatási intéz­ményben a jelentkezőknek írás­beli felvételi vizsgát kell tenniük. A szóbeli megmérettetésről vi­szont intézményenként döntenek. A jelentkező felvételéről min­den képzési formában egységes rangsorolás alapján döntenek. A rangsorolást 120 pontos rend­szerben, pontszámban kell ki­fejezni. Arról továbbra is a hallgatók határozhatnak, hogy hová adják be a jelentkezési lapjukat. A leg­nagyobb érdeklődés továbbra is a jogász, a közgazdász és a pszichológus szak iránt tapasz­talható. MENTUSZ KÁROLY _______Hírek_______ ELŐZÉS: Bizakodóvá, de nem elbizakodottá teszik a szocialis­ta pártot a Szonda Ipsos köz­vélemény-kutató intézet adatai, amely szerint a biztos párt­választók körében januárban nőtt az MSZP támogatottsága, és megelőzte a Fidesz-MPP-t - mondta Kovács László párt­elnök. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke azt mondta: mint ahogy az átmeneti „kiugrások” idő­szakában nem kommentálta pártja sikereit, úgy egy átmene­ti kis hullámvölgy sem ad okot a magyarázatra, lép TÁRGYALÁS. Az MSZP a jövő heti frakcióülésén vitatja meg, kizárják-e a képviselőcsoport­ból Szűrös Mátyást. Nagy Sán­dor szocialista frakcióvezető így reagált arra, hogy a szocia­listák Hajdú-Bihar megyei elnö­ke Szűrös Mátyásnak az MSZP országgyűlési frakciójából való azonnali kizárását, és vala­mennyi funkciójából való vis­­­szahívását kezdeményezte, mondván: Szűrös Mátyás vezeti az Új Baloldal országos listáját. Az MSZP alapszabálya szerint az a párttag, aki szocialista je­lölttel szemben indul az ország­­gyűlési választásokon, auto­matikusan kizárja magát a pártból, mit KÉRDÉS. Újabb írásbeli vá­laszt igénylő kérdéseket inté­zett Polt Péter legfőbb ügyész­hez Keller László szocialista or­szággyűlési képviselő a Defend Kft. tevékenységével kapcsolat­ban. A politikus korábban azt firtatta, felvet-e törvényességi aggályokat a Defend Kft. egyre szerteágazóbb üzleti tevékeny­sége. Keller szerint Polt Péter válasza visszaigazolta azon ag­gályát, miszerint a Defend Kft. törvényt sért, mert számos te­vékenysége nem összeegyeztet­hető a cég fő profiljával, a sze­­­mély- és vagyonvédelemmel. Keller ezért azt kérdezi: megál­­lapítható-e a törvénytelenség, és ha igen, mikor kívánja orvo­solni azt az állapotot, hogy a Defend Kft. cégbírósági be­jegyzése számos pontján sérti a hatályos törvényi rendel­kezést. MTI TÁVOLSÁGTARTÁS: Az egészségügyi tárca nem kíván foglalkozni az orvossztrájk kér­désével, a minisztérium az ága­zat 5 éves konszolidációs prog­ramjának kidolgozásán mun­kálkodik, amely hamarosan a kormány elé kerül. A miniszté­rium közleménye reagál a Ma­gyar Orvosi Kamara (MOK) hétfőn közzétett állásfoglalá­sára, miszerint a MOK képvise­lő-testülete helyesli a minimál­bér emelését, méltánytalannak tartja ugyanakkor, hogy a bér­emelés következtében a maga­san képzett egészségügyi dol­gozók - és elsősorban az orvo­sok - bére aránytalanul ala­csony marad, mit FELKÉSZÍTÉS. A nemzeti kultúra ápolása, a magyar nyelv oktatásának külföldi megszer­vezése, és a hazánkban tanuló külföldiek magyar nyelvi fel­készítése is feladata lesz a fő­városban megnyitott Balassi Bálint Intézetnek. Jelenleg 21 ország 35 egyetemén 42 oktató tanítja a magyart mint idegen nyelvet, dep ELISMERÉS. Az idén Bálint Tibor, Bartis Attila és Garaczi László részesült Márai Sándor­­díjban. Az elismeréseket Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere nyújtotta át. Az 1995-ben alapí­tott kitüntetés életműért, vagy a díj adományozását megelőző évben megjelent kimagasló ér­tékű prózakötetért, valamint magyar író külföldi elismerést szerzett munkásságáért adomá­nyozható. MTI

Next