Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-18 / 15. szám
2012. JANUÁR 18., SZERDA Kapitális busafogás a Cibakházi Holt-Tiszán Páratlanul szerencsésen alakult Sólyom Károly tiszaföldvári horgász 2012. évi évadnyitó horgászata a Cibakházi Holt-Tiszán. Január 10-én 50,75 kilogrammos, 122 centiméter hosszú, és 102 centiméter kerületű halat fogott. A zsákmányolást követően értesítette a Cibakházi Vegyesüzemi Horgászegyesület halőreit rekordlistás fogásáról. Károly az általa kifogott halakat többnyire visszaengedte, mert meggyőződése szerint a „fogd meg és engedd vissza” (catch & release) szemlélet a jövő halállományának záloga. A most kifogott hal, egy pettyes busa tájidegen halfaj, emiatt nem szabad visszaengedni, így a halat közösségi célra ajánlotta fel. ■ A hatalmas halat felvették a rekordlistás jegyzőkönyvbe. A helyszínre érkező halőröket is meglepetés érte. A termetes halat nem tudták a 40 kilóig hitelesített mérleggel megmérni, így egy harmadik halőrt hívtak segítségül egy nagyobb teherbírású hiteles mérleggel. A halőrök megállapították, hogy a termetes busát szabályos horgászmódszerrel fogták ki. A hatalmas busa testén sérülés nem volt, így felvették a rekordlistás jegyzőkönyvbe. - Vass Béla barátommal már mindketten a feladás gondolatával játszottunk, amikor elakadt a csalim, mint mikor kőbe vagy tuskóba akad a gumi - mesélte a busafogással kapcsolatos élményeit Sólyom Károly. - Mire tudatosult bennem, hogy itt nincsenek ilyen tereptárgyak, az orsóm már adagolta a zsinórt. Elindult az akadó, de nem is akárhogy, egyenletes tempóban közel 50 méter zsinórt húzott le. Közel negyedóra elteltével már gyanítottuk, hogy nagy a hal, de még nem sikerült a felszínre kényszeríteni. Bevetett egy-két csónak alatt átúszós trükköt, majd megmutatta magát egy hatalmas pettyes busa. Ekkor láttuk, hogy a horog a szájában van, stabilan a vastag porcba fúródva. Néhány kört úszott még a csónak körül, majd hagyta magát beemelni a csónakba, már csak a mozdulatlan tömegével kellett megküzdenünk. ■ TISZAZUG Meleget ad az energianád fűtés A növény termesztésével spórolnának a gázszámlájukon Tiszasas határában 2010 óta egy jókora földtáblán energianádat termelnek. A kicsiny település a gázfüggőséget kiváltván ezzel a növénnyel kívánja az önkormányzati intézmények fűtését megoldani. Az első tapasztalatok kedvezőnek mutatkoznak. Németh Gergő A településeken ott igyekeznek spórolni a kiadásaikon, ahol tudnak. Tiszasason a fűtésszámla csökkentése érdekében egy különleges növénynek, az energianádnak a termesztésébe vágtak bele. Az ötlet korábbi, mint ahogy én polgármester lettem. Egy mezőgazdasági integrátor cégnél dolgoztam, ahol többek között az volt a feladatom, hogy energianövények termeltetését megszervezzem — adta meg a beszélgetés vezérfonalát Győr Gábor, Tiszasas polgármestere. - Ekkor botlottam bele az energianádba vagy más nevén az olasznádba. Ez a nádféle magról nem vagy csak igen csekély mértékben szaporodik, egyedül egy szaporítási lehetősége van: a gyökérről való sarjadás. Utóbbinál 50 százalékos az életben maradása a gyökérről szaporított egyednek. Ezért dolgozta ki Márton László és Fári Miklós azt az eljárást, amely során élő szövetből vesznek sejtdarabkákat, s a sejttenyészetből hoznak létre új növényeket, így megoldható a nád iparszerű termesztése. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag egy Petri-csészényi anyagból akár egy tíz hektár nagyságrendű táblát is be lehet telepíteni. Ez az eljárás jelen pillanatban még nem túl olcsó, de a nagy számok miatt úgy tűnik, hogy költséghatékony. Győr Gábor elmondta, hogy a tiszasasi energianád-program 2010 júniusában kezdődött. Július elején palántálták el a nadfűtéssel való takarékoskodást más irányban is elkezdte a tiszasasi önkormányzat. Győr Gábor elmondta, hogy elsőnek rendszereztek minden olyan földparcellát, ami az önkormányzat tulajdonában van, de amikkel eddig még nem számoltak. Ezeken a szegélyterületeken fa- és cserjeirtást végeztek. A begyűjtött faanyagot a vegyes tüzelésű kazánokkal felszerelt intézményeikben - polgármesteri hivatal, iskola és óvoda - használják fel. hat, aztán a közmunkaprogram résztvevői két alkalommal is megkapálták. Az első év végére 1,5-1,6 méteres nádállomány alakult ki. Ezt betakarították, de hasznosítani nem tudták. A polgármester hozzátette: várták a 2011-es esztendőt, mivel gondolták, hogy a növény meg fogja mutatni, hogy van-e létjogosultsága náluk, vagy sem. A nád nehezen indult meg, de a nyári meleg hatására megtáltosodott, 3,5-4 méteres, jól besűrűsödött állományú lett. Az önkormányzat munkatársai mintavételezést végeztek, amiből az derült ki, hogy az ültetvény jobban sikerült része 65-70 tonna zöldanyagot tud produkálni hektáronként. Megállapították, hogy 65 tonnánál 60 százalékos víztartalommal számolva, a növény 26 tonna szárazanyagra képes. Maga a növény a téli időszakra teljesen kiszárad a lábán. Ez 25 százalékos nedvességtartalmat jelent, ami nagyjából a vizes fáéval egyenértékű.Amint elindul az új közmunkaprogram, ezt be fogjuk takarítani, majd kúpokba rakhogy tovább száradjon - folytatta Győr Gábor. - Úgy tűnik, hogy két-két és fél hónap alatt lemegy a nedvességtartalma 10 százalékosra, amivel már lehet dolgozni. Volt egy próbagyártásunk a tavalyi anyagból. Gödöllőre vittünk mintát és ledaráltattuk, majd brikettet készítettünk belőle. Ha minden jó megy az intézményeink fűtését hosszú távon ezzel a náddal szeretnénk megoldani. Egyrészt nagyon komoly szárazanyaghozama van, másrészt a brikettálás költsége elenyésző ahhoz képest, mint ha nekünk meg kellene ezt fa formájában vásárolni. Mázsánként akár ezer forintot is spórolhatunk. A brikett forma azért jó, mert a régről megmaradt vegyes tüzelésű kazánjainkban könnyen elégethető. A szegélyterületekről gyűjtött tüzelővel fűtenek Dr. Enyedi Mihály jegyző a falu határában lévő nádültetvényt mutatja. Hamarosan közmunkások segítségével aratják le a „termést”. Lépésenként szépül a kunszentmártoni templom munkálatok Megújult a belső világítás,a fűtés, kőburkolatot kapott a tér, kerítés is épült A közelmúltban fejeződött be egy igen jelentős, 48 millió forintos, több részből álló projekt, mely a kunszentmártoni római katolikus templom belsejét, valamint közvetlen környezetét érintette. - 2009 novemberétől 2010 novemberéig jubileumi évünk volt. Az ekkor megrendezett kulturális programok közepette fogalmazódott meg bennünk, hogy a templom eredeti szépségét helyreállítsuk - avatott be az előzményekbe Kövesdy Zsolt plébános. - 2009-ben jelent meg egy pályázati kiírás, amire mi is benyújtottuk az anyagunkat. Ezt elsőre elutasították, fellebbeztünk, végül 2011 június elején értesítettek bennünket, hogy a fellebbezést elfogadták, és megkapjuk a kívánt összeget. Hat hónap állt rendelkezésünkre arra, hogy minden szükséges engedélyt beszerezzük. A projekt négy területre terjedt ki. A legnagyobb falat a templom körüli térburkolat kialakítása volt, másodrészt megszépült a plébánia kerítése. Megvalósult a templom belső világításának a teljes cseréje, illetve a sekrestye, valamint a téli kápolna fűtése. Mindez összesen közel 48 millió forintból valósult meg. Nagyon nagy vállalkozás volt, ami egy komoly összefogás eredményeként jött Kövesdy Zsolt hozzátette: pályáztak a templom bejárata fölötti Mária-szobor restaurálására is, erre egymillió forintot nyertek. Ennek most folyik a kivitelezése. Az atya elmondta, hogy azt ígérte a híveknek, hogy évente egy szobrot fel tudnak újítani. Ehhez persze szükség van a hívek, elszármazottak támogatására is. A főoltár restaurációja is zajlik, ahol a támogatáshoz szükséges önerőt adakozásból sikerült összeadni. A szakemberek már levették az angyalokat a főoltárról, illetve a tabernákulumajtót is elvitték restaurálni. Ezekkel a munkálatokkal valószínűleg húsvétra készülnek el létre. Faragó Sándor hitoktató a téli kápolnát mutatja, ahol a fűtés újult meg 5 Ószőlői diáksiker a rajzpályázaton a közelmúltban hirdetett megyei rajzpályázatot a jászberényi Jó a kertben Kft. a „Jövő játszótere” címmel. A pályázati kiírásra összesen 749 alkotás érkezett. A tiszaföldvári Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola diákja, a tízéves Szőke Cintia az alsó tagozatos csoportban első helyezést ért el pályamunkájával. Ötvenmilliós támogatást kapott Tiszaföldvár az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok 2011. évi támogatásának harmadik ütemében a kormány Tiszaföldvárt 50 millió forint támogatásban részesítette. A helyi települések költségvetésének egyensúlyban tartása érdekében az elmúlt esztendőben ez már a második nagyarányú támogatás volt, hiszen az első ütemben 39,9 millió forint átutalása javította a város pénzügyi mérlegét. A külterületi utakra is odafigyelnek a tiszaföldvári képviselőtestület tavalyi utolsó ülésén többek között döntött a külterületi utak állagmegóvásáról is. A testület a Földvár környéki földtulajdonosok vadászati jogközösségének javaslata alapján felújításra, karbantartásra Tiszaföldvár külterületén öt utat és útszakaszt jelölt ki. Ezeknek az utaknak a gréderezését és a rajtuk található gödrök feltöltését írták elő. A falukép javítására törekednek Tiszasason tovább folytatják a faluarborétum kialakítását Tiszasason. Mint azt Gyór Gábor polgármester elmondta, bár a falu fásítására nem nyertek pályázati pénzt, nem vetik el a község korábbi polgármesterének, Laskai Istvánnak a terveit. Pályázati forrás híján jelenleg felajánlásokból, apránként tudnak fákat ültetni. SZOUON.hu További tiszazugi hírek a SZOUON.hu hírportálon. Hívja az Új Néplap újságíróját! ! NÉMETH GERGŐ elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 56-516-746-os telefonszámot hétköznapokon!| | |