Új Néplap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-07 / 83. szám
2012. ÁPRILIS HÍREK A nemzet megújulásáért ökumenikus fáklyás felvonulást tartottak március 13-án Miskolcon nemzetünk megújulásáért. A menet a Petőfi térről indult, amelyhez sok fiatal is csatlakozott. Az elmélkedések öt színhelyén a diákok énekkari számokkal és irodalmi összeállításokkal gazdagították a hagyományos rendezvényt. Új Karitász-csoport a karitász gyöngyössolymosi csoportja nemrégiben alakult. Az elmúlt időszakban meghirdetett tartósélelmiszer-gyűjtésben az új csoport máris kipróbálhatta önmagát. A falu rászorultjait a helyi védőnő segítségével vették számba, és ily módon juttattak adományt a családoknak. Megemlékezés, elismerés közösen emlékezett meg március 15-e alkalmából a szabad sajtó ünnepéről az egri és a Heves Megyei Önkormányzat. A sajtó munkatársai nevében a Szent István Rádió főszerkesztője, Simon György szólt az egybegyűltekhez, akinek díszoklevéllel és tollal ismerték el munkáját. Gárdonyis sikerek az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium két tanulója is bejutott az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny harmadik, döntő fordulójába. Hegedűs János 12/E osztályos tanuló kémiából készül a nagy megmérettetésre dr. Andó Jánosné tanárnő segítségével. Császár Anett 13/E osztályos tanuló is bekerült a döntő fordulóba francia nyelvből. Szaktanára Kádár Judit. Szent József napja az egri Érseki Szent József Kollégium az idén március 19-én ünnepelte egész napos rendezvénnyel védőszentjének, Szent Józsefnek ünnepét. A kollégium nevelőtestülete Lucskai Gábor kollégistának, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium 12/e osztályos tanulójának ítélte a Szent József-díjat. Istvánv ?ere?fi.$ Miskolc: FM 95,1 Eger: FM 91,8. Sátoraljaújhely: FM 90,6 Hatvan: FM 94,0 Tokaj: FM 101,8 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu www.szentistvantv.hu Kérjük, segítse adója 1%-ával vagy adományával! Adószám: 18578726-2-10 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu az Új Néplap közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/200-690 EGYHÁZMEGYEI HÍREK A bizalom és a változtatás igénye Gyöngyös katolikus iskolaváros Történelme során több alkalommal is képes volt Gyöngyös a teljes megújulásra. Ez történt ennek a tanévnek az elején is, amikor valóságos katolikus iskolavárossá vált. Három intézmény is egyházi kezelésbe került: a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Vak Bottyán János Katolikus Műszaki, Közgazdasági Középiskola és Kollégium, valamint a Pátzay János Katolikus Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Amikor mostanában járjuk a településeket Ternyák érsek úrral újabb iskolák ügyében - mondja Juhász Ferenc gyöngyösi plébános -, mindig pozitív példaként említi Gyöngyöst. Ez volt az egyetlen helység, ahol ő kereste meg még 2008-ban a polgármestert, hogy ebben a nagy katolikus múlttal rendelkező városban legyen az oktatásban választási lehetőség, vagyis egyházi iskola is. A régi ismeretség okán kezdeményezett, mert amikor öt évvel ezelőtt az egyházmegye élére került, először Gyöngyösre látogatott, ahol nagyon mély eszmecserét folytatott huszonhárom környékbeli polgármesterrel. - Miért nem valósulhatott meg ez korábban, hiszen egy ilyen ősi és jelentős településen természetesnek számított volna? - A kilencvenes években sorra alakultak hazánkban az egyházi intézmények, de Gyöngyösön megfeneklett a kezdeményezés. A gondviselés szándéka szerint azonban megváltozott a helyzet, és a hívek imája meghallgatásra talált. Megnőtt az egyház iránti bizalom és a változtatás igénye is. - Miután gyöngyösi plébános lett, mi foglalkoztatta legjobban az iskolákkal kapcsolatban? - Miskolcról jöttem át 2006- ban. Nehéz lélekkel, mert egy éve vezettem ott a legnépesebb plébániát, és építkeztem, mint minden állomáshelyemen. De a felkérésnek nem tudtam ellenállni, mert itt születtem, és mindig is visszahúzott a szívem. Akkor már négy esztendeje felügyeltem az egyházmegye katolikus iskoláit, és ilyen szemmel vizsgálva is jónak láttam ezt a pillanatot a mátraaljai városban. Elsősorban már gyakorlati kérdések foglalkoztattak. A szakképzés okozta a legnagyobb fejtörést. A kérdés az volt, hogy kik oktatják majd magas szinten a szakmákat. A válasz egyszerűnek bizonyult: azok, akik eddig. A gépészek, az informatikusok, a közgazdászok és a többiek jó szívvel vállalták a változást. De nemcsak a szakközépiskola átvétele miatt töprengtünk, hanem a zeneiskola miatt is. Talány volt, mitől lesz egyházi. Végül az új igazgatóval, Jakkel Mihállyal találtuk ki, hogy azokkal a művekkel, amelyeket ott játszanak, illetve az új szakokkal, például a kórusvezetői oktatással vagy az orgonajáték tanításával. Kevés az egyházzenész. - Mi az, ami átalakult az intézményekben? - Alapvetően a légkör. Emelkedettebb lett a hangulat, fegyelmezettebb az oktatás és nevelés. Meg kellett találnunk, ami az egészet összefogja. Úgy vélem, az embereken keresztül sikerül. A három iskolában már 1600 diákért felelünk. Ezek értékes, jó intézmények - az irányításunkkal még jobbakká kell válniuk. A főállású hitoktatók mellett a környék plébánosai - velem együtt -vállalják hittanórák megtartását, hogy érzékelhetően és folyamatosan jelen legyünk. - Megváltozott-e valami a településen, katolikus iskolavárossá válik-e? - A város közéletében már néhány nyilvános alkalommal lehet érezni az átalakulást, például az adventi szereplések vagy az évnyitó és az évzáró idején. Nagy változást látok a templomban is. Kijelölünk olyan vasárnapokat az iskolaközösségeknek, amikor együtt jöhetnek. Örömmel látom, hogy mind többen élnek ezzel a lehetőséggel, de máskor is nő a miséken részt vevők száma. Azok zeneileg is egyre színvonalasabbak, mert fellépnek a kórusok és a zenészek. Mind többen jönnek rá arra Gyöngyösön is, amit mindig is hangoztattam: az egyház nem „elviszi” az iskolát, hanem ellenkezőleg, még inkább bekapcsolja a közösség életébe. ■ Gábor László Az ünnepi rendezvényeken a katolikus iskolák diákjai megtöltik a Szent Bertalan-templomot Új könyv a szentségi üdvrend összefüggéseiről A közelmúltban jelent meg Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektorának legújabb könyve, A szentségi üdvrend összefüggései címmel. A Jel Könyvkiadó által kiadott kötet a szerző válogatott szentségtani tanulmányait tartalmazza. Ezek nagy része a hazai teológiai folyóiratokban már megjelent, de vannak olyanok is, melyekkel először találkozhat, aki figyelemmel kíséri lapunk jegyzetírójának szentségtani és liturgikus teológiai publikációit. A könyv elején Ternyák Csaba érsek köszöntőjét is olvashatjuk a szerző hatvanadik születésnapja alkalmából. Ez a magyarázata a könyv végén található rövid életrajznak, interjúnak és bibliográfiának, amely csoportosítva tartalmazza a szerző publikációit. Valamilyen szempontból mindegyik szentségről szó van ebben a műben. Nemcsak a tanulmányok, hanem a könyv címe is utal arra, hogy a szentségek nem egymástól független, önálló kegyelmi eszközök. Nemcsak gyakorlati, hanem teológiai szempontból is vizsgálnunk kell a közöttük lévő tartalmi összefüggéseket. A Katolikus Egyház Katekizmusa kijelenti, hogy „a szentségek szerves egészet alkotnak, melyben minden szentségnek megvan a maga életfontosságú saját helye”. Éppen ezért a teológusok mindig hangsúlyozták, hogy a hét szentség egymástól kölcsönösen függő, jól rendezett „kozmoszt”, szentségi világrendet alkot. ■ ■ Minden szentségnek megvan a maga életfontosságú saját helye. A HÓNAP VERSE Tollas Tibor Hozsanna húsvét Hozsanna húsvéti Künn a tavasz száll, Sziklasírodból föltámadtál És csodát műveltél megint. Puszta földünk virággá ébred, Sok zsenge ágzsoltárt zeng néked, Jézus, naparcod rám tekint. Hozsanna húsvéti Hitünk sója, Bénák, betegek gyógyítója Fénypallosodtól a halál Sötét szárnyával éjbe rebben, Szétáradsz bennem győzhetetlen, Romlandó testem talpra áll! S futnék a fénynél sebesebben, Húsvét füzét a holt lelkekben Gyújtani elvesző úton. Hírül adni a beteg, fáradt Társaknak újuló csodádat. Hozsanna Néked Jézusom! KECSKÉSI TOLLAS TIBOR (Nagybarca, 1920-München, 1997) költő. A II. világháborúban és utána még két évig honvédtisztként szolgált. 1947-ben koholt vádak alapján elítélték. 1956 júliusában szabadult, a forradalomban a budapesti Nemzetőrség összekötő tisztjeként vett részt 1956. december 1-jén egykori rabtársaival (Füveskert-csoport) megalapította az egyik legnagyobb hatású emigráns irodalmi lapot, a Nemzetőrt, melynek negyven éven át főszerkesztője volt. A jó cselekedetek sorozata töltötte ki életét Kriston Endre egri segédpüspökre emlékeztek Kriston Endre 1877-ben született a Nyíregyházától nem messze fekvő Kemecse településen. 1899-ben pappá, 1923-ban püspökké szentelték. A 20. század folyamán átélte mind a tanácsköztársaság, mind a kommunista időszak üldöztetéseit. Alakját, emlékezetét híven őrzi Kemecse városa, amelynek önkormányzata és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület közös szervezésben március elején helytörténeti konferenciát rendezett. Az esemény fővédnöke Seregély István nyugalmazott egri érsek volt, előadást tartott Komiszár Dénes helytörténész, Kamrás Lajos operatőr pedig Hevesy Sándor filmtörténeti hagyatékából mutatott be korabeli felvételeket a püspökről. Kriston püspök életét évtizedeken keresztül a szakadatlan hűséges szolgálat, a jó cselekedetek sorozata töltötte ki. Éppen ezért keltett nagy megdöbbenést országszerte, hogy 1945-ben háborús bűnökkel vádolva a helybeli rendőrség államvédelmi osztályára idézték, majd a várban lévő internálótáborba kísérték, ahol egyik éjjel az őrök eszméletlenre verték. 1945. november 9-én szüntették meg az eljárást. A segédpüspök kiszabadulása után az érsekségen lakott, és fogyó erővel szolgálta tovább egyházát 1960-ban bekövetkezett haláláig. „Kriston Endre olyan szolgálatot vállalt, amellyel jövőt, embert, nemzetet épített.” - mondta a megemlékezésen Seregély István nyugalmazott egri érsek. ■ Húsvéti népszokások Tojásfestés és locsolkodás A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a niceai zsinat óta (325) a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Az ünnephez számos népszokás kapcsolódik. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban Húsvétvasárnap történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, és úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színű marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte vagy vadalma héját. A tojások „írásának” legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára rajzolják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Még nagyobb ügyességet kíván a patkóit tojások készítése. Húsvét másnapja a locsolás napja. A lányokat régen kihívták a kúthoz, és egy vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, bár népszerűsége csökkenni látszik. Amíg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak, és a locsolkodás során szebbnél szebb versekkel köszöntik a lányokat, asszonyokat. ■ H.J. „Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, új életet öltött ismét föl magára. Én is e szent napon örömöt hirdetek, mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek! Már régen szokása minden kereszténynek: örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek. Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat, és hozzá frissítem szép leánykájukat. Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom, öntözködni jöttem. Szám nem is cifrázom. Frissítő balzsamos víz is van kezembe, ez hozta húsvétot emlékezetembe. Kérem hát alássan e háznak az urát, engedje megönteni kedves leánykáját. ”