Új Néplap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-07 / 83. szám

2012. ÁPRILIS HÍREK A nemzet megújulásáért ökumenikus fáklyás felvonu­lást tartottak március 13-án Miskolcon nemzetünk meg­újulásáért. A menet a Petőfi térről indult, amelyhez sok fiatal is csatlakozott. Az el­mélkedések öt színhelyén a diákok énekkari számokkal és irodalmi összeállításokkal gazdagították a hagyomá­nyos rendezvényt. Új Karitász-csoport a karitász gyöngyössoly­­mosi csoportja nemrégiben alakult. Az elmúlt időszak­ban meghirdetett tartósélel­miszer-gyűjtésben az új cso­port máris kipróbálhatta ön­magát. A falu rászorultjait a helyi védőnő segítségével vették számba, és ily módon juttattak adományt a csalá­doknak. Megemlékezés, elismerés közösen emlékezett meg március 15-e alkalmából a szabad sajtó ünnepéről az egri és a Heves Megyei Önkormányzat. A sajtó mun­katársai nevében a Szent Ist­ván Rádió főszerkesztője, Si­mon György szólt az egybe­gyűltekhez, akinek díszokle­véllel és tollal ismerték el munkáját. Gárdonyis sikerek az egri Gárdonyi Géza Cisz­terci Gimnázium, Szakkö­zépiskola és Kollégium két tanulója is bejutott az Orszá­gos Középiskolai Tanulmányi Verseny harmadik, döntő fordulójába. Hegedűs János 12/E osztályos tanuló kémiá­ból készül a nagy megméret­tetésre dr. Andó Jánosné ta­nárnő segítségével. Császár Anett 13/E osztályos tanuló­­ is bekerült a döntő fordulóba francia nyelvből. Szaktanára Kádár Judit. Szent József napja az egri Érseki Szent József Kollégium az idén március 19-én ünnepelte egész napos rendezvénnyel védőszentjé­nek, Szent Józsefnek ünne­pét. A kollégium nevelőtestü­lete Lucskai Gábor kollégis­tának, a Gárdonyi Géza Cisz­terci Gimnázium 12/e osz­tályos tanulójának ítélte a Szent József-díjat. Istvánv ?ere?fi.$ Miskolc: FM 95,1 Eger: FM 91,8. Sátoraljaújhely: FM 90,6 Hatvan: FM 94,0 Tokaj: FM 101,8 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu www.szentistvantv.hu Kérjük, segítse adója 1%-ával vagy adományával! Adószám: 18578726-2-10 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu az Új Néplap közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/200-690 EGYHÁZMEGYEI HÍREK A bizalom és a változtatás igénye Gyöngyös katolikus iskolaváros Történelme során több alkalom­mal is képes volt Gyöngyös a tel­jes megújulásra. Ez történt ennek a tanévnek az elején is, amikor valóságos katolikus iskolavárossá vált. Három intézmény is egyhá­zi kezelésbe került: a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Isko­la és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Vak Bottyán János Katolikus Műszaki, Közgazdasá­gi Középiskola és Kollégium, va­lamint a Pátzay János Katolikus Zeneiskola - Alapfokú Művészet­­­­oktatási Intézmény.­­ Amikor mostanában járjuk a településeket Ternyák érsek úr­ral újabb iskolák ügyében - mondja Juhász Ferenc gyöngyösi plébános -, mindig pozitív példa­ként említi Gyöngyöst. Ez volt az egyetlen helység, ahol ő kereste meg még 2008-ban a polgármes­tert, hogy ebben a nagy katolikus múlttal rendelkező városban le­gyen az oktatásban választási le­hetőség, vagyis egyházi iskola is. A régi ismeretség okán kezdemé­nyezett, mert amikor öt évvel ez­előtt az egyházmegye élére ke­rült, először Gyöngyösre látoga­tott, ahol nagyon mély eszmecse­rét folytatott huszonhárom kör­nyékbeli polgármesterrel. - Miért nem valósulhatott meg ez korábban, hiszen egy ilyen ősi és jelentős településen ter­mészetesnek számított volna? - A kilencvenes években sorra alakultak hazánkban az egyházi intézmények, de Gyöngyösön megfeneklett a kezdeményezés. A gondviselés szándéka szerint azonban megváltozott a helyzet, és a hívek imája meghallgatásra talált. Megnőtt az egyház iránti bizalom és a változtatás igénye is. - Miután gyöngyösi plébános lett, mi foglalkoztatta legjobban az iskolákkal kapcsolatban? - Miskolcról jöttem át 2006- ban. Nehéz lélekkel, mert egy éve vezettem ott a legnépesebb plébániát, és építkeztem, mint minden állomáshelyemen. De a felkérésnek nem tudtam ellen­állni, mert itt születtem, és min­dig is visszahúzott a szívem. Ak­kor már négy esztendeje fel­ügyeltem az egyházmegye kato­likus iskoláit, és ilyen szemmel vizsgálva is jónak láttam ezt a pillanatot a mátraaljai városban. Elsősorban már gyakorlati kér­dések foglalkoztattak. A szak­képzés okozta a legnagyobb fej­törést. A kérdés az volt, hogy kik oktatják majd magas szinten a szakmákat. A válasz egyszerű­nek bizonyult: azok, akik eddig. A gépészek, az informatikusok, a közgazdászok és a többiek jó szívvel vállalták a változást. De nemcsak a szakközépiskola át­vétele miatt töprengtünk, ha­nem a zeneiskola miatt is. Ta­lány volt, mitől lesz egyházi. Vé­gül az új igazgatóval, Jakkel Mi­hállyal találtuk ki, hogy azokkal a művekkel, amelyeket ott ját­szanak, illetve az új szakokkal, például a kórusvezetői oktatás­sal vagy az orgonajáték tanításá­val. Kevés az egyházzenész. - Mi az, ami átalakult az intéz­ményekben? - Alapvetően a légkör. Emelke­­dettebb lett a hangulat, fegyelme­zettebb az oktatás és nevelés. Meg kellett találnunk, ami az egé­szet összefogja. Úgy vélem, az embereken keresztül sikerül. A három iskolában már 1600 diá­kért felelünk. Ezek értékes, jó in­tézmények - az irányításunkkal még jobbakká kell válniuk. A fő­állású hitoktatók mellett a kör­nyék plébánosai - velem együtt -vállalják hittanórák megtartását, hogy érzékelhetően és folyama­tosan jelen legyünk. - Megváltozott-e valami a tele­pülésen, katolikus iskolaváros­sá válik-e? - A város közéletében már né­hány nyilvános alkalommal lehet érezni az átalakulást, például az adventi szereplések vagy az év­nyitó és az évzáró idején. Nagy változást látok a templomban is. Kijelölünk olyan vasárnapokat az iskolaközösségeknek, amikor együtt jöhetnek. Örömmel látom, hogy mind többen élnek ezzel a lehetőséggel, de máskor is nő a miséken részt vevők száma. Azok zeneileg is egyre színvona­lasabbak, mert fellépnek a kóru­sok és a zenészek. Mind többen jönnek rá arra Gyöngyösön is, amit mindig is hangoztattam: az egyház nem „elviszi” az iskolát, hanem ellenkezőleg, még inkább bekapcsolja a közösség életébe. ■ Gábor László Az ünnepi rendezvényeken a katolikus iskolák diákjai megtöltik a Szent Bertalan-templomot Új könyv a szentségi üdvrend összefüggéseiről A közelmúltban jelent meg Dolhai Lajos, az Egri Hittudomá­nyi Főiskola rektorának leg­újabb könyve, A szentségi üdv­rend­­ összefüggései címmel. A Jel Könyvkiadó által kiadott kötet a szerző válo­gatott szentségtani tanulmányait tar­talmazza. Ezek nagy része a hazai teológiai folyóira­tokban már megjelent, de van­nak olyanok is, melyekkel elő­ször találkozhat, aki figyelem­mel kíséri lapunk jegyzetírójá­nak szentségtani és liturgikus teológiai publikációit. A könyv elején Ternyák Csaba érsek köszöntőjét is olvashatjuk a szerző hatvanadik születés­napja alkalmából. Ez a magyará­zata a könyv végén található rö­vid életrajznak, interjúnak és bibliográfiának, amely csopor­tosítva tartalmazza a szerző publikációit. Valamilyen szempontból mind­egyik szentségről szó van ebben a műben. Nemcsak a tanulmá­nyok, hanem a könyv címe is utal arra, hogy a szent­ségek nem egymás­tól független, önálló kegyelmi eszközök. Nemcsak gyakorla­ti, hanem teológiai szempontból is vizsgálnunk kell a közöttük lévő tartalmi összefüg­géseket. A Katolikus Egyház Katekizmusa kijelenti, hogy „a szentségek szerves egészet alkot­nak, melyben minden szentség­nek megvan a maga életfontossá­gú saját helye”. Éppen ezért a te­ológusok mindig hangsúlyozták, hogy a hét szentség egymástól kölcsönösen függő, jól rendezett „kozmoszt”, szentségi világren­det alkot. ■ ■ Minden szent­ségnek megvan a maga életfontos­ságú saját helye. A HÓNAP VERSE Tollas Tibor Hozsanna húsvét Hozsanna húsvéti Künn a tavasz száll, Sziklasírodból föltámadtál És csodát műveltél megint. Puszta földünk virággá ébred, Sok zsenge ágzsoltárt zeng néked, Jézus, naparcod rám tekint. Hozsanna húsvéti Hitünk sója, Bénák, betegek gyógyítója Fénypallosodtól a halál Sötét szárnyával éjbe rebben, Szétáradsz bennem győzhetetlen, Romlandó testem talpra áll! S futnék a fénynél sebesebben, Húsvét füzét a holt lelkekben Gyújtani elvesző úton. Hírül adni a beteg, fáradt Társaknak újuló csodádat.­­ Hozsanna Néked Jézusom! KECSKÉSI TOLLAS TIBOR (Nagybarca, 1920-Mün­­chen, 1997) költő. A II. vi­lágháborúban és utána még két évig honvédtiszt­ként szolgált. 1947-ben koholt vádak alapján el­ítélték. 1956 júliusában szabadult, a forradalom­ban a budapesti Nemzet­őrség összekötő tisztjeként vett részt 1956. december 1-jén egykori rabtársaival (Füveskert-csoport) meg­alapította az egyik legna­gyobb hatású emigráns irodalmi lapot, a Nemzet­őrt, melynek negyven éven át főszerkesztője volt. A jó cselekedetek sorozata töltötte ki életét Kriston Endre egri segédpüspökre emlékeztek Kriston Endre 1877-ben született a Nyíregyházától nem messze fekvő Kemecse településen. 1899-ben pappá, 1923-ban püs­pökké szentelték. A 20. század folyamán átélte mind a tanács­­köztársaság, mind a kommunis­ta időszak üldöztetéseit. Alakját, emlékezetét híven őrzi Kemecse városa, amelynek önkormányza­ta és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület közös szervezésben március ele­jén helytörténeti konferenciát rendezett. Az esemény fővédnöke Sere­gély István nyugalmazott egri ér­sek volt, előadást tartott Komi­szár Dénes helytörténész, Kam­rás Lajos operatőr pedig Hevesy Sándor filmtörténeti hagyatéká­ból mutatott be korabeli felvéte­leket a püspökről. Kriston püspök életét évtizede­ken keresztül a szakadatlan hű­séges szolgálat, a jó cselekedetek sorozata töltötte ki. Éppen ezért keltett nagy megdöbbenést or­szágszerte, hogy 1945-ben hábo­rús bűnökkel vádolva a helybeli rendőrség államvédelmi osztályá­ra idézték, majd a várban lévő in­­ternálótáborba kísérték, ahol egyik éjjel az őrök­ eszméletlenre verték. 1945. november 9-én szüntették meg az eljárást. A se­gédpüspök kiszabadulása után az érsekségen lakott, és fogyó erő­vel szolgálta tovább egyházát 1960-ban bekövetkezett haláláig. „Kriston Endre olyan szolgála­tot vállalt, amellyel jövőt, embert, nemzetet épített.” - mondta a megemlékezésen Seregély Ist­ván nyugalmazott egri érsek. ■ Húsvéti népszokások Tojásfestés és locsolkodás A Húsvét a kereszténység legna­gyobb ünnepe, a niceai zsinat óta (325) a tavaszi napéjegyenlősé­get követő holdtölte utáni vasár­nap. Az ünnephez számos nép­szokás kapcsolódik. A húsvéti to­jás ajándékozása sok országban Húsvétvasárnap történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A tojásfestés az asszonyok, lá­nyok dolga. Legegyszerűbb mód­ja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, és úgy teszik a fes­tékbe; utána a csipkézett levél he­lye világos színű marad. Régeb­ben házi festékanyagokat hasz­náltak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte vagy vadalma héját. A tojások „írásának” legis­mertebb módja az, hogy viaszt ol­vasztanak meg, s a folyékony vi­asszal a tojás héjára rajzolják a kí­vánt mintákat. Ha a viasz meg­aludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Még nagyobb ügyességet kíván a patkóit tojások készítése. Húsvét másnapja a locsolás napja. A lányokat régen kihívták a kúthoz, és egy vödör vízzel le­­öntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyako­rolja, bár népszerűsége csökken­ni látszik. Amíg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányo­kat, ma már falun is szagos víz­zel locsolnak, és a locsolkodás so­rán szebbnél szebb versekkel kö­szöntik a lányokat, asszonyokat. ■ H.J. „Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, új életet öltött ismét föl magára. Én is e szent napon örömöt hirdetek, mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek! Már régen szokása minden kereszténynek: örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek. Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat, és hozzá frissítem szép leánykájukat. Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom, öntözködni jöttem. Szám nem is cifrázom. Frissítő balzsamos víz is van kezembe, ez hozta húsvétot emlékezetembe. Kérem hát alássan e háznak az urát, engedje megönteni kedves leánykáját. ”

Next