Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-03 / 281. szám

2 Civil módon foglalkoznak a drogkérdéssel Kunszenten kezdeményezés A drogpreven­­ciós programokról, az eddig elért eredményekről számoltak be tegnap sajtótájékoztatón a kunszentmártoni Szent Már­­ton-plébánia dolgozói. Elhang­zott, egy segítő csoport alakult szülőkből, pedagógusokból és egészségügyi szakemberekből, hogy együtt tegyenek valamit a megelőzésért.­­ A drogkérdéssel mi civil szemszögből foglalkozunk, azaz nem a felgöngyölítés útján já­runk. Úgy véljük, az egészséges életmódra kell felhívnunk a fiatalok figyelmét, értékes él­mények biztosításával - magya­rázta Kövesdy Zsolt plébános. Elmondta, többféle programot szerveztek már, illetve számos helyen képviselte magát a drog­prevenciós segítő csoport. Őszi közösségi napot szerveztek nyolcszáz diáknak, kilátogattak a kerékpárnapra, a kakasfőző versenyre és úgynevezett csa­ládórákat is szerveztek, mely­nek legfőbb témája az egészsé­ges és családi életre nevelés volt.­­ Az általános és középis­kolás diákok körében végzett anonim kérdőíves felméréseink szerint kisebb mértékben van jelen a drog a tanulók életében, mint amennyire gondoltuk, bár sejtéseink szerint e probléma inkább a 18 év fölötti pályakez­dőket, a fiatal családosokat és a munkanélkülieket érinti - tette hozzá az atya. ■ J. Zs. A gyanú szerint előzetes szóváltás után ütött bűn A Mezőtúri Rendőrkapi­tányság garázdaság vétség el­követésének megalapozott gya­núja miatt eljárást indított egy túrkevei lakos ellen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok sze­rint a 29 éves férfi december 1-jén 20 óra 10 perckor Túrke­­ve településen előzetes szóvál­tást követően egy alkalommal, ököllel arcon ütött egy helyi férfit. A rendőrök a bántalma­­zót lakcímén elfogták, a kapi­tányságra előállították, majd gyanúsítottként kihallgatták - közölte lapunkkal a megyei rendőr-főkapitányság. ■ Bemutatkoztak a csoportok: Miénk itt a ház címmel szerveztek kiállítást és műsort Törökszentmiklóson az Ipolyi Arnold Kulturális Központban. Az intézményben működő cso­portok léptek fel az esten. Az érdeklődők láthatták a Miklós Néptáncegyüttes több korosztályát, a Júlia balettcsoportot, a Vadrózsák citerazenekart, az Almásy János nyugdíjasklu­bot, a városi népdalkört és a Zsigray Julianna színjátszókört. Felvételünk a Búzavirág Népdalkör fellépését örökítette meg. Szakképzésből a felsőoktatásba? oktatáspolitika Érettségi nélkül szerezhetnének diplomát a szakmunkások ► Folytatás az 1. oldalról ! - Jó ötletnek tartom, hogy a ki­magasló intelligenciával ren­delkező, kiemelkedően teljesítő szakiskolai tanulók számára megnyíljon az út a felsőoktatás­ba - vélekedik Molnár László, a szolnoki Varga Katalin Gimná­­­zium igazgatója. - A gyakorlati kivitelezés viszont kétséges, ne­hezen tudom elképzelni, hogy a szakiskolákban is tudják azt a tudásanyagot, azt a bemene­ti feltételt biztosítani, mint egy középiskolában - teszi hozzá az igazgató. - Jó, hogy nem zárjuk ki a szakmunkásokat, de akkor úgy kell kidolgozni ezt a rend­szert, hogy tényleg húzóereje le­gyen. Az eltérő iskolatípusokban igen nagy különbségek vannak az alaptárgyak oktatásában, így elég nehéz ugyanolyan bemeneti szintet elérniük a szakmunkás tanulóknak, mint egy érettségit­­ adó képzésben. Az semmiképp sem lenne jó, ha gyengébb felté­telekkel engednék a bejutást, így pont az esélyegyenlőség sérülne. - Bizonyos szakirányokon je­lenleg is plusz pontokat kapnak szakképzettséggel rendelkezők - folytatja Molnár László -, vé­leményem szerint ezt az irányt kellene továbbvinni. Nagyon komoly alapokkal kell rendel­keznie a szakmunkásnak is ahhoz, hogy a felsőoktatásban erre építeni lehessen. A tiszafüredi Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola igazgatóhelyettese, Törökné Ве­ке Ida más szemszögből látja a helyzetet: - Ha be is jutnának a szakis­kolát végzettek a felsőoktatásba, nem tudnák ott megállni a he­lyüket, olyan nagy a hátrányuk az alaptárgyakból, főként ma­tematikából és idegen nyelvből. Nem látok esélyt arra, hogy bol­doguljanak egy főiskolán vagy egyetemen, ehhez nem rendel­keznek olyan alapkészségekkel, melyre ott szükségük lenne - vé­li Törökné. - A hároméves kép­zésben is annyira leszorították a közismereti tárgyak óraszámát, hogy egy innen kikerülő gye­reknek nem lenne esélye meg­állni a helyét, még ha gyengébb feltételeket szabnának is a beke­rüléshez. Az alap szókincsük is hiányos, el lehet képzelni, hogy a szakmai kifejezésekből mit érte­nének meg. A jó képességű fiata­lok gimnáziumba mennek. Szak­­középiskolába hármas átlaggal jönnek, a szakiskolában pedig bukás és a kettes átlag a jellem­ző. Magas szintű szakmai tudást is azok tudnak felmutatni, akik az érettségi megszerzését köve­tően tanulnak szakmát, ők azok, akik igazán motiváltak, szakmai versenyt tudnak nyerni - mutat rá az igazgatóhelyettes. - Ha ki­találna a kormány egy olyan ok­tatási formát, ahol a szakiskola után egy évig lehetőségük nyílna a felkészülésre, a tudásuk meg­alapozására, vagy valamilyen leszorított szintű érettségit kap­nának, akkor látnék rá esélyt, hogy felsőfokú végzettséget sze­rezzenek, egyébként az elképze­lés szerintem irreális. Mi látjuk, hogy milyen képességű diákok tanulnak nálunk, már itt nagyon nagy a lemorzsolódás, részint a képességeik, részint a hiányzá­sok miatt, sok gyereknél a család sem támogatja a tanulást.­­ Az a gond, hogy az elmúlt időszakban a szakiskolák lé­nyegében a hátrányos helyzetű, problémás gyerekek lerakatai lettek - osztja meg velünk állás­pontját egy ma már nyugdíjas tanárnő. - Bár a legokosabbak ezelőtt is főként az érettségit tűz­ték ki célul, korábban azért min­denféle képességű fiatal megfor­dult a szakmunkásképzőkben. A tehetségesek utána érettségit szereztek, volt, aki tovább is ta­nult. Ma már nem jellemző ez. Ha nem nagyon butácska a gye­rek, egy szakközépiskolába bejut és valahogy elvégzi. Évekig azt sulykoltuk, az érettségi az alap. Szakiskolába a legrosszabbak mennek, többnyire azok a moti­válatlan gyerekek, akik csak el akarják valahol tölteni a tanköte­lezettség éveit, aztán hol bejárva, hol nem, végigbukdácsolják azt a néhány évet. Az már más kérdés, szereznek-e végül valamilyen ké­pesítést. Amíg ez nem változik, fantazmagória abban gondolkod­ni, hogyan juttassák be az innen kikerülőket a felsőoktatásba. Szolnokról Táborfalvára költözött a koszovói misszió gyakorlatozás Többhetes tré­ning után a napokban Szol­nokról, az Ittebei Kiss József hadnagy Helikopter Bázisról Táborfalvára, az MH Bakony Harckiképző Központ kikép­zőbázisára települtek át az MH KFOR Kontingens 12. vál­tásába készülő katonák. Du­nántúlon folytatják ugyanis a misszió előtti felkészülésüket. Táborfalván, immáron terepen, a Szolnokon megtanult elmé­leti és gyakorlati ismeretekből „vizsgáznak” a felkészülők. De­cember első hetében elsőként a lövészeté a főszerep, ám a veze­tési gyakorlatok sem maradhat­nak el. A járművezetők részére éppen Mikulás napjára tervez­nek egy speciális vezetési gya­korlatot a Gödöllői-dombság déli nyúlványán. A második héten a zárógyakorlat fog do­minálni, ahol majd az derül ki, hogy ki miként teljesített és mit sajátított el a korábbi hetekben. Figyelembe véve a nyolc hét munkáját, illetve a zárógyakor­laton nyújtottakat, várhatóan december 16-án, 17-én történik majd meg a katonák végleges kiválasztása, a személyi beszél­getésekkel. Gacsal János őrnagy, a kontingens tervezett parancs­noka elmondta: a Magyar Hon­védség alapelveinek, értékrend­jének megfelelően csak a legki­válóbb, legfelkészültebb katonák juthatnak ki majd Koszovóba. ■ MEGYEI TÜKÖR Középszintű érettségi osztályzatok átlagai A fiatalok szempontjai mások lehetnek - szerintem jó ötlet az elképze­lés - mondta a most nyolcadi­kos Anita. - A fiatalokat nem kellene arra kényszeríteni, hogy legszebb éveikben is güzülniük kelljen, reggeltől estig magolja­nak a jövőbeli boldoguláshoz, így, ha később tanulni akar, az is esélyt kapna, aki tizenévesen inkább a szórakozást, bulizást választja, és ezért megy szak­iskolába, mert ott kevés időt kell a tanulásra fordítani. Saj­nos, ezt nekem nem engednék meg a szüleim, muszáj jól tanul­nom - tette hozzá sajnálkozva. 2014. DECEMBER 3., SZERDA ■ Ön szerint eljussanak a szak­munkások a felsőoktatásba? Szavazzon hírportálunkon A­­ ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Ajándékot oszt az Új Néplap Mikulása­ rajzverseny Az Új Néplap Mi­kulásra idén is ellátogat leg­fiatalabb olvasóinkhoz. Ebben az évben egy érdekes feladat elé állította őket, hiszen rajzo­lásra buzdította a gyerekeket, akik serényen ceruzát, filcet, krétát vagy éppen ecsetet ra­gadtak. Több száz rajz érkezett az Új Néplap gyermekraj­z-pályá­­zatára, ahol a téma a Miku­­lás-várás volt. Nehéz feladata volt a zsűrinek, hiszen a kis alkotók mindent megtettek annak érdekében, hogy le­nyűgözzék a döntnököket. Az Új Néplap Mikulása édes­ségcsomaggal jutalmazta: Hé­ja Zsófia Besenyszög, Nagy Szabolcs Tószeg, Antal Petra Jászszentandrás, Leszkó Lili Zsuzsa Szajol, Mádi Márton Kende Tiszavárkony, Vígh Ri­­chárd István Tószeg, Balázs Réka Boróka Szolnok, Farkas Bíborka Borbála Tiszavárkony, Hock Dániel Mezőtúr, Perge Zoltán Szolnok, Pintér Leven­te Szolnok, Bere Bence Abony. Disney mesekönyvet kapnak: Kiss Krisztina Tünde Cibak­háza, Kis Boglárka Jászboldog­­háza, Ficsor Nóra Fegyvernek, Makai Máté Szolnok, Kiss Kristóf János Cibakháza, Mar­kó Endre Jászkisér, Murányi Hanna Kuncsorba, Perge Nóra Szolnok. A kis nyerteseknek ezúton is gratulálunk! ■ AZ Ötvenezredik látogató. November 28-án az Itt­honi Néptánctalálkozó megrendezése napján a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ 50 000. látogatóját, Guba Lajost köszöntötte Molnár Lajos Milán ügyvezető igazgató (jobbra).

Next