Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-03 / 281. szám
2 Civil módon foglalkoznak a drogkérdéssel Kunszenten kezdeményezés A drogprevenciós programokról, az eddig elért eredményekről számoltak be tegnap sajtótájékoztatón a kunszentmártoni Szent Márton-plébánia dolgozói. Elhangzott, egy segítő csoport alakult szülőkből, pedagógusokból és egészségügyi szakemberekből, hogy együtt tegyenek valamit a megelőzésért. A drogkérdéssel mi civil szemszögből foglalkozunk, azaz nem a felgöngyölítés útján járunk. Úgy véljük, az egészséges életmódra kell felhívnunk a fiatalok figyelmét, értékes élmények biztosításával - magyarázta Kövesdy Zsolt plébános. Elmondta, többféle programot szerveztek már, illetve számos helyen képviselte magát a drogprevenciós segítő csoport. Őszi közösségi napot szerveztek nyolcszáz diáknak, kilátogattak a kerékpárnapra, a kakasfőző versenyre és úgynevezett családórákat is szerveztek, melynek legfőbb témája az egészséges és családi életre nevelés volt. Az általános és középiskolás diákok körében végzett anonim kérdőíves felméréseink szerint kisebb mértékben van jelen a drog a tanulók életében, mint amennyire gondoltuk, bár sejtéseink szerint e probléma inkább a 18 év fölötti pályakezdőket, a fiatal családosokat és a munkanélkülieket érinti - tette hozzá az atya. ■ J. Zs. A gyanú szerint előzetes szóváltás után ütött bűn A Mezőtúri Rendőrkapitányság garázdaság vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított egy túrkevei lakos ellen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a 29 éves férfi december 1-jén 20 óra 10 perckor Túrkeve településen előzetes szóváltást követően egy alkalommal, ököllel arcon ütött egy helyi férfit. A rendőrök a bántalmazót lakcímén elfogták, a kapitányságra előállították, majd gyanúsítottként kihallgatták - közölte lapunkkal a megyei rendőr-főkapitányság. ■ Bemutatkoztak a csoportok: Miénk itt a ház címmel szerveztek kiállítást és műsort Törökszentmiklóson az Ipolyi Arnold Kulturális Központban. Az intézményben működő csoportok léptek fel az esten. Az érdeklődők láthatták a Miklós Néptáncegyüttes több korosztályát, a Júlia balettcsoportot, a Vadrózsák citerazenekart, az Almásy János nyugdíjasklubot, a városi népdalkört és a Zsigray Julianna színjátszókört. Felvételünk a Búzavirág Népdalkör fellépését örökítette meg. Szakképzésből a felsőoktatásba? oktatáspolitika Érettségi nélkül szerezhetnének diplomát a szakmunkások ► Folytatás az 1. oldalról ! - Jó ötletnek tartom, hogy a kimagasló intelligenciával rendelkező, kiemelkedően teljesítő szakiskolai tanulók számára megnyíljon az út a felsőoktatásba - vélekedik Molnár László, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója. - A gyakorlati kivitelezés viszont kétséges, nehezen tudom elképzelni, hogy a szakiskolákban is tudják azt a tudásanyagot, azt a bemeneti feltételt biztosítani, mint egy középiskolában - teszi hozzá az igazgató. - Jó, hogy nem zárjuk ki a szakmunkásokat, de akkor úgy kell kidolgozni ezt a rendszert, hogy tényleg húzóereje legyen. Az eltérő iskolatípusokban igen nagy különbségek vannak az alaptárgyak oktatásában, így elég nehéz ugyanolyan bemeneti szintet elérniük a szakmunkás tanulóknak, mint egy érettségit adó képzésben. Az semmiképp sem lenne jó, ha gyengébb feltételekkel engednék a bejutást, így pont az esélyegyenlőség sérülne. - Bizonyos szakirányokon jelenleg is plusz pontokat kapnak szakképzettséggel rendelkezők - folytatja Molnár László -, véleményem szerint ezt az irányt kellene továbbvinni. Nagyon komoly alapokkal kell rendelkeznie a szakmunkásnak is ahhoz, hogy a felsőoktatásban erre építeni lehessen. A tiszafüredi Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola igazgatóhelyettese, Törökné Веке Ida más szemszögből látja a helyzetet: - Ha be is jutnának a szakiskolát végzettek a felsőoktatásba, nem tudnák ott megállni a helyüket, olyan nagy a hátrányuk az alaptárgyakból, főként matematikából és idegen nyelvből. Nem látok esélyt arra, hogy boldoguljanak egy főiskolán vagy egyetemen, ehhez nem rendelkeznek olyan alapkészségekkel, melyre ott szükségük lenne - véli Törökné. - A hároméves képzésben is annyira leszorították a közismereti tárgyak óraszámát, hogy egy innen kikerülő gyereknek nem lenne esélye megállni a helyét, még ha gyengébb feltételeket szabnának is a bekerüléshez. Az alap szókincsük is hiányos, el lehet képzelni, hogy a szakmai kifejezésekből mit értenének meg. A jó képességű fiatalok gimnáziumba mennek. Szakközépiskolába hármas átlaggal jönnek, a szakiskolában pedig bukás és a kettes átlag a jellemző. Magas szintű szakmai tudást is azok tudnak felmutatni, akik az érettségi megszerzését követően tanulnak szakmát, ők azok, akik igazán motiváltak, szakmai versenyt tudnak nyerni - mutat rá az igazgatóhelyettes. - Ha kitalálna a kormány egy olyan oktatási formát, ahol a szakiskola után egy évig lehetőségük nyílna a felkészülésre, a tudásuk megalapozására, vagy valamilyen leszorított szintű érettségit kapnának, akkor látnék rá esélyt, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek, egyébként az elképzelés szerintem irreális. Mi látjuk, hogy milyen képességű diákok tanulnak nálunk, már itt nagyon nagy a lemorzsolódás, részint a képességeik, részint a hiányzások miatt, sok gyereknél a család sem támogatja a tanulást. Az a gond, hogy az elmúlt időszakban a szakiskolák lényegében a hátrányos helyzetű, problémás gyerekek lerakatai lettek - osztja meg velünk álláspontját egy ma már nyugdíjas tanárnő. - Bár a legokosabbak ezelőtt is főként az érettségit tűzték ki célul, korábban azért mindenféle képességű fiatal megfordult a szakmunkásképzőkben. A tehetségesek utána érettségit szereztek, volt, aki tovább is tanult. Ma már nem jellemző ez. Ha nem nagyon butácska a gyerek, egy szakközépiskolába bejut és valahogy elvégzi. Évekig azt sulykoltuk, az érettségi az alap. Szakiskolába a legrosszabbak mennek, többnyire azok a motiválatlan gyerekek, akik csak el akarják valahol tölteni a tankötelezettség éveit, aztán hol bejárva, hol nem, végigbukdácsolják azt a néhány évet. Az már más kérdés, szereznek-e végül valamilyen képesítést. Amíg ez nem változik, fantazmagória abban gondolkodni, hogyan juttassák be az innen kikerülőket a felsőoktatásba. Szolnokról Táborfalvára költözött a koszovói misszió gyakorlatozás Többhetes tréning után a napokban Szolnokról, az Ittebei Kiss József hadnagy Helikopter Bázisról Táborfalvára, az MH Bakony Harckiképző Központ kiképzőbázisára települtek át az MH KFOR Kontingens 12. váltásába készülő katonák. Dunántúlon folytatják ugyanis a misszió előtti felkészülésüket. Táborfalván, immáron terepen, a Szolnokon megtanult elméleti és gyakorlati ismeretekből „vizsgáznak” a felkészülők. December első hetében elsőként a lövészeté a főszerep, ám a vezetési gyakorlatok sem maradhatnak el. A járművezetők részére éppen Mikulás napjára terveznek egy speciális vezetési gyakorlatot a Gödöllői-dombság déli nyúlványán. A második héten a zárógyakorlat fog dominálni, ahol majd az derül ki, hogy ki miként teljesített és mit sajátított el a korábbi hetekben. Figyelembe véve a nyolc hét munkáját, illetve a zárógyakorlaton nyújtottakat, várhatóan december 16-án, 17-én történik majd meg a katonák végleges kiválasztása, a személyi beszélgetésekkel. Gacsal János őrnagy, a kontingens tervezett parancsnoka elmondta: a Magyar Honvédség alapelveinek, értékrendjének megfelelően csak a legkiválóbb, legfelkészültebb katonák juthatnak ki majd Koszovóba. ■ MEGYEI TÜKÖR Középszintű érettségi osztályzatok átlagai A fiatalok szempontjai mások lehetnek - szerintem jó ötlet az elképzelés - mondta a most nyolcadikos Anita. - A fiatalokat nem kellene arra kényszeríteni, hogy legszebb éveikben is güzülniük kelljen, reggeltől estig magoljanak a jövőbeli boldoguláshoz, így, ha később tanulni akar, az is esélyt kapna, aki tizenévesen inkább a szórakozást, bulizást választja, és ezért megy szakiskolába, mert ott kevés időt kell a tanulásra fordítani. Sajnos, ezt nekem nem engednék meg a szüleim, muszáj jól tanulnom - tette hozzá sajnálkozva. 2014. DECEMBER 3., SZERDA ■ Ön szerint eljussanak a szakmunkások a felsőoktatásba? Szavazzon hírportálunkon A ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Ajándékot oszt az Új Néplap Mikulása rajzverseny Az Új Néplap Mikulásra idén is ellátogat legfiatalabb olvasóinkhoz. Ebben az évben egy érdekes feladat elé állította őket, hiszen rajzolásra buzdította a gyerekeket, akik serényen ceruzát, filcet, krétát vagy éppen ecsetet ragadtak. Több száz rajz érkezett az Új Néplap gyermekrajz-pályázatára, ahol a téma a Mikulás-várás volt. Nehéz feladata volt a zsűrinek, hiszen a kis alkotók mindent megtettek annak érdekében, hogy lenyűgözzék a döntnököket. Az Új Néplap Mikulása édességcsomaggal jutalmazta: Héja Zsófia Besenyszög, Nagy Szabolcs Tószeg, Antal Petra Jászszentandrás, Leszkó Lili Zsuzsa Szajol, Mádi Márton Kende Tiszavárkony, Vígh Richárd István Tószeg, Balázs Réka Boróka Szolnok, Farkas Bíborka Borbála Tiszavárkony, Hock Dániel Mezőtúr, Perge Zoltán Szolnok, Pintér Levente Szolnok, Bere Bence Abony. Disney mesekönyvet kapnak: Kiss Krisztina Tünde Cibakháza, Kis Boglárka Jászboldogháza, Ficsor Nóra Fegyvernek, Makai Máté Szolnok, Kiss Kristóf János Cibakháza, Markó Endre Jászkisér, Murányi Hanna Kuncsorba, Perge Nóra Szolnok. A kis nyerteseknek ezúton is gratulálunk! ■ AZ Ötvenezredik látogató. November 28-án az Itthoni Néptánctalálkozó megrendezése napján a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ 50 000. látogatóját, Guba Lajost köszöntötte Molnár Lajos Milán ügyvezető igazgató (jobbra).