Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-21 / 17. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK HÁROM PERCBEN 3 kérdés , válasz Borics László, a Hétszínvirág Táncegyüttes művészeti vezetője A napokban tartotta idei első műsorát a jászapáti Hétszínvirág Táncegyüttes, illetve gyermek és ifjúsági utánpótlás csoportjai. A tavaly év végén színpadra vitt bemutatójuk második előadását most is telt ház előtt játszhatták. Hogyan fogadták a közönségtől a „bakterházi pillanatképek” pozitív megerősítését? Rendkívül fontos a közönség visszajelzése, amatőr együttesként számunkra a legfőbb motivációt a taps jelenti. Természetesen az, hogy telt ház előtt mutathattuk be ismét a műsort még inkább munkára sarkalja az embert. - Milyen rendezvényeken vesznek részt ebben az évben? - Az együttes programjainak gerince már megvan, ugyanakkor ezt még nem tekinthetjük véglegesnek, mert a városi programokról - hogy azokban milyen mértékben számítanak a néptáncosokra - csak az elkövetkező napokban tudunk meg többet. Az éves programterv már konkrét dátumokkal, február elejére áll össze várhatóan. Mostani bemutatójukkal már a táncszínházi előadások felé is kacsintgattak. Ez lesz az út a Jásztánc Alapítvány csoportjai számára? - Maradunk az autentikus kárpát-medencei táncoknál. Azért nem kalandozunk ilyen produkciók felé többször, mert nincs állandó zenekarunk. Márpedig saját zenekar nélkül aligha képzelhető el egy ilyen előadás koreográfiájának kidolgozása. A tervünk az, hogy idén minden csoportunk legalább egy új koreográfiát betanul. Szeretnénk felújítani egy régebbi, jászsági koreográfiánkat, illetve összeállítunk egy erdélyi táncokból építkező bemutatót is. B. CS: A tizenkét esztendős Kovács Ákos volt az Aba Novák Agóra Kulturális központ, a megyei levéltár és lapunk közös családtörténeti pályázatának egyik helyezettje. A tomajmonostorai diák pályamunkája más érdekességek mellett igen messzire, a távoli Palesztinába kalauzolt bennünket. Szathmáry István unneplap@unneplap.hu JÁSZKUNSÁG - Régen a nagypapa sokat mesélt az ő apukájáról, és akkor találtam ezeket az érmeket - rakja ki Ákos az asztalra az első világháborús bronz vitézségi érmet, a Károly csapatkeresztet és egy valóban különleges darabot, a Gallipoli csillag néven is ismert török Vas félholdat. - Egy katonaládából kerültek elő fényképekkel és iratokkal. Nagyon érdekelt, hogy mi van bennük, mert a nagypapám soha nem nyitotta ki. Még kicsi voltam és nagypapa is élt, amikor megtaláltam, de nem mutattam meg neki, mert azt hittem, tud róla - folytatja. - Nagy„Volt a törököknek egy vas félhold rendjelük, hasonló a német vaskereszthez, amelyet csak a harctéren tanúsított rendkívül hősies magatartással lehetett apám soha nem beszélt arról, hogy mi történt pontosan az ő apjával. Csak arról, hogy milyen meleg volt a nappal és milyen hideg az éjszaka, s ha volt rá idejük, a harcok szünetében segítettek a helybélieknek a munkában, mert az ottani emberekkel nagyon jóban voltak. De ha a csatákról kérdeztem, mindig azt mondta, hogy az nem gyereknek való. Ákos ezekből az elbeszélésekből tudta, hogy dédapja nagyon messze járt az első háborúban, lakásuk falán is látott emlékeket ebből az időből, így nem csoda, ha hamar kezdett érdeklődni a régi családi történet iránt. A történetekből még nem tudtam, hogy pontosan merre járt, csak könyvekből és internetről tudtam meg, hogy Törökországban harcolt. Akkor lát elnyerni. Ez a vas félhold szép mélyvörös, zománcozott félholdat és csillagot ábrázolt.” (Germanus Gyula: A félhold fakó fényében) tam egy tisztet, akin rajta volt a Gallipoli csillaga, így ismertem fel - folytatja Ákos kutatásai történetét. - Utána a talált iratokat is el tudtam helyezni, amihez a német szövegeket édesanyám fordította le. Arról az emléklapról, melyet akkor kapott a dédpapa, amikor meglátogattak egy szentföldi zarándokházat megtudtuk, hogy Kovács Ferenc köztüzér a 14. sz. hegyi tüzér ütegnél szolgált Palesztinában. A Gallipoli csillagát is beütöttük az internet keresőjébe, így már Ákos is tudott keresni - teszi hozzá az elmondottakhoz Ákos édesanyja, Marianna. A Dédapáról készült helyszíni fotók hátlapján levő feliratokból meg a kitüntetési iratokból kiderült a katonai fotós, Flóriansz Alfonz neve mellett, hogy kik voltak a parancsnokai: Wladislaw Truszkowski százados, meg Rudolf Schaffer százados, aki Truszkowski hősi halála után vette át a szakaszt. Az elmondottakból egy, már a magyar hadtörténet kevéssé ismert szakaszába, a Közel-Keleten harcoló magyar katonák történetébe is beilleszthető kerek história tárul elénk. Közben az is kiderül, hogy a történetnek nincs vége a közel kilencven esztendősen elhunyt dédnagyapával. Ákos féltve őrzött gyűjteményéből újabb képeket rak elénk, melyekhez már édesapja fűzi hozzá a történetet. - Nagyapámat még a második világháborúban is behívták, az idősebb fiával, szintén Ferenccel együtt, aki 1945-ben a kevés Budapestről kitörő magyar katona közé tartozott, s nem sokkal később a Dunántúlon esett el. - Csak a közelmúltban találtuk meg a sírját, hogy megadhassuk számára a méltó végtisztességet - zárja a történetet Kovács Imre, Ákos édesapja. A megőrzött emlékeknek, s Ákos általuk felkeltett érdeklődésének, s dolgozatának köszönhetően ezek a dolgok már nem vesznek el a múlt homályában. Emellett az ősök tettei Ákost is megragadták, mert a hagyományt folytatva, részt vett egy katonai táborban, ahonnan szép elismeréssel tért haza. A magyar hadtörténet elfeledett titkát őrző katonaláda Elbűvölte nagyapja legendás csillaga — -------------7 — A vas félhold, vagy Gallipoli csillag a___________________________ Egy igazi néptanítót köszönthettek kilencvenedik születésnapján a jászágóiak „A megbékélés elvét kell követni” JÁSZÁGÓ Fiatal tanítóként került Jászágóra Macsi Sándor, hogy vezesse az akkori tanyaközpont iskoláját. Megtalálta új otthonát, igaz közösséget épített az addig számára ismeretlen kistelepülésen, az elmúlt héten pedig már a kilencvenedik születésnapját töltötte. Az 1926-ban, Nyírábrányban született iskoláit Debrecenben, Pécsen, Szegeden végezte. Nagyon gyorsan a település krónikásává vált, hihetetlen lelkesedéssel gyűjtötte, kutatta a jászsági közösségek helytörténeti emlékeit. Nevéhez fűződik a jászágói Iskola Múzeum létrehozása, amit azóta is szívügyeként gondoz, kezel. - A tanyai tanítónak nagy becsülete volt akkoriban - emlékezett vissza a kezdetekre. - Ágószőlő környékén több mint félezer tanya volt, kollégáimmal oktattuk neveltük az onnan hozzánk került gyermekeket. Otthonosan mozog a képzőművészetben, maga is fest, alkot, a kezdetektől bekapcsolódott a Jász Alkotók köre munkájába is. Mind tanítói, mind honismereti, mind képzőművészeti munkáját sokan elismerték. Kollégái, barátai, ismerősei az ország minden pontjáról köszöntőlevelekkel halmozták el, tiszteletére az Ágóiak Baráti Egyesülete, a Jászók Egyesülete és a jászágói önkormányzat közösen szervezett ünnepséget születésnapja alkalmából. Tanítóként, iskolavezetőként jó néhányszor kellett akár komoly problémákat is megoldania. Erről egy korábbi interjújában így vélekedett: „Mindig azt vallottam, hogy a kialakult feszültségekben is mindig a megbékélés elvét kell követni, a megbékélés útját kell keresni”. Később az elmúlt hosszú évtizedek tanulságát csak úgy foglalta össze, hogy „azt hiszem, teljesítettem az emberré válás folyamatát életemben...” Banka Csaba Életvidáman ünnepelhette kilencvenedik születésnapját Sándor (középen) HÍREK A megelőzés része a tájékoztatás JÁSZBERÉNY Az elmúlt év őszén indította a rendőrség országos szintű, „Házhoz megyünk” elnevezésű kampánysorozatát. A kezdeményezés célja, hogy a lakosság vagyonbiztonsága érdekében hívják fel a megelőzés szerepére a figyelmet. A program részeként Jászberényben ezen a héten délutánonként a Tesco áruházban találkozhattak a helybéliek a rendőrség standjával. Már a farsangra hangolnak JÁSZIADÁNY A Szolnok Televízió nótaversenyének döntősei, Rácz Aladár és zenekara kíséretében lép fel a településen január 23-án, szombaton délután a jászladányi Művelődési Házban. Megmutatják a díszoklevelet JÁSZBERÉNY A Jászok Egyesülete a közelmúltban kiadta Mária Terézia 1745. május 6-án kelt, jászkun megváltást engedélyező oklevelét, magyar nyelven, színes tabló formájában. A kiadványt ünnepélyes keretek között mutatják be a Jászság fővárosában. A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett programok részeként január 22-én, pénteken délután fél négykor a Jász Múzeumban tekinthetik meg először az oklevél díszes másolatát. Helyi tehetségeket kutatnak JÁSZAPÁTI Jászapáti önkormányzata, közösen a Városi Könyvtár és Művelődési Központtal ebben az évben is meghirdeti a városi „Ki Mit Tud?”-ot az általános- és középiskolás diákok, a felnőtt lakosság és a nyugdíjasok részére. Változatos lehetőség nyílik a leendő versenyzők számára, hiszen ének, zene, tánc, vers-, és prózamondás, és egyéb kategóriákban hirdetik meg a versenyt, amire március 1-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. Döntés előtt nem árt tájékozódni JÁSZBERÉNY A herényi központú Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség közleményben hívta fel a lakosság figyelmét, hogy mielőtt nyugdíj-előtakarékosságról döntünk, megfelelően tájékozódjunk. Hazánkban ma három államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási formáról beszélhetünk: a nyugdíjbiztosításról, a nyugdíj-előtakarékosságról és az önkéntes nyugdíjszámláról/pénztárról. Más-más előnyökkel rendelkeznek ugyanis: a nyugdíjbiztosítás négy különböző esemény esetén is fizet, az önkéntes nyugdíjszámlánál és a nyugdíj-előtakarékossági számlánál pedig a kockázatvállalás mértékétől függ az elérhető hozam. B. CS.