Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-21 / 17. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK HÁROM PERCBEN 3 kérdés , válasz Borics László, a Hétszínvirág Táncegyüttes művészeti vezetője­ ­ A napokban tartotta idei első műsorát a jászapáti Hét­színvirág Táncegyüttes, illetve gyermek és ifjúsági utánpót­lás csoportjai. A tavaly év vé­gén színpadra vitt bemutató­juk második előadását most is telt ház előtt játszhatták. Ho­gyan fogadták a közönségtől a „bakterházi pillanatképek” po­zitív megerősítését?­­ Rendkívül fontos a közönség visszajelzése, amatőr együt­tesként számunkra a legfőbb motivációt a taps jelenti. Ter­mészetesen az, hogy telt ház előtt mutathattuk be ismét a műsort még inkább munkára sarkalja az embert. - Milyen rendezvényeken vesz­nek részt ebben az évben? - Az együttes programjainak gerince már megvan, ugyan­akkor ezt még nem tekinthet­jük véglegesnek, mert a váro­si programokról - hogy azok­ban milyen mértékben számí­tanak a néptáncosokra - csak az elkövetkező napokban tu­dunk meg többet. Az éves programterv már konkrét dá­tumokkal, február elejére áll össze várhatóan.­­ Mostani bemutatójukkal már a táncszínházi előadások felé is kacsintgattak. Ez lesz az út a Jásztánc Alapítvány csoportjai számára? - Maradunk az autentikus kárpát-medencei táncoknál. Azért nem kalandozunk ilyen produkciók felé többször, mert nincs állandó zenekarunk. Márpedig saját zenekar nél­kül aligha képzelhető el egy ilyen előadás koreográfiájá­nak kidolgozása. A tervünk az, hogy idén minden csopor­tunk legalább egy új koreog­ráfiát betanul. Szeretnénk fel­újítani egy régebbi, jászsági koreográfiánkat, illetve össze­állítunk egy erdélyi táncokból építkező bemutatót is. B. CS: A tizenkét esztendős Kovács Ákos volt az Aba Novák Agó­­ra Kulturális központ, a me­gyei levéltár és lapunk kö­zös családtörténeti pályázatá­nak egyik helyezettje. A tomaj­­monostorai diák pályamunká­ja más érdekességek mellett igen messzire, a távoli Palesz­tinába kalauzolt bennünket. Szathmáry István unneplap@unneplap.hu JÁSZKUNSÁG - Régen a nagypapa sokat mesélt az ő apukájáról, és akkor találtam ezeket az érme­ket - rakja ki Ákos az asztalra az első világháborús bronz vi­­tézségi érmet, a Károly csapat­­keresztet és egy valóban külön­leges darabot, a Gallipoli csillag néven is ismert török Vas félhol­dat. - Egy katonaládából kerül­tek elő fényképekkel és iratok­kal. Nagyon érdekelt, hogy mi van bennük, mert a nagypapám soha nem nyitotta ki. Még kicsi voltam és nagypapa is élt, ami­kor megtaláltam, de nem mu­tattam meg neki, mert azt hit­tem, tud róla - folytatja. - Nagy­„Volt a törököknek egy vas fél­hold rendjelük, hasonló a német vaskereszthez, amelyet csak a harctéren tanúsított rendkívül hősies magatartással lehetett apám soha nem beszélt arról, hogy mi történt pontosan az ő apjával. Csak arról, hogy milyen meleg volt a nappal és milyen hi­deg az éjszaka, s ha volt rá idejük, a harcok szünetében segítettek a helybélieknek a munkában, mert az ottani emberekkel nagyon jó­ban voltak. De ha a csatákról kér­deztem, mindig azt mondta, hogy az nem gyereknek való. Ákos ezekből az elbeszélések­ből tudta, hogy dédapja nagyon messze járt az első háborúban, lakásuk falán is látott emléke­ket ebből az időből, így nem cso­da, ha hamar kezdett érdeklődni a régi családi történet iránt.­­ A történetekből még nem tudtam, hogy pontosan merre járt, csak könyvekből és inter­netről tudtam meg, hogy Török­országban harcolt. Akkor lát elnyerni. Ez a vas félhold szép mélyvörös, zománcozott félhol­dat és csillagot ábrázolt.” (Germanus Gyula: A félhold fakó fényében) tam egy tisztet, akin rajta volt a Gallipoli csillaga, így ismertem fel - folytatja Ákos kutatásai tör­ténetét. - Utána a talált iratokat is el tudtam helyezni, amihez a né­met szövegeket édesanyám fordí­totta le.­­ Arról az emléklapról, melyet akkor kapott a dédpapa, amikor meglátogattak egy szentföldi za­rándokházat megtudtuk, hogy Kovács Ferenc köztüzér a 1­4. sz. hegyi tüzér ütegnél szolgált Pa­lesztinában. A Gallipoli csillagát is beütöttük az internet kereső­jébe, így már Ákos is tudott ke­resni - teszi hozzá az elmondot­takhoz Ákos édesanyja, Marian­na. A Dédapáról készült helyszí­ni fotók hátlapján levő feliratok­ból meg a kitüntetési iratokból ki­derült a katonai fotós, Flóriansz Alfonz neve mellett, hogy kik vol­tak a parancsnokai: Wladislaw Truszkowski százados, meg Ru­dolf Schaffer százados, aki Trusz­kowski hősi halála után vette át a szakaszt. Az elmondottakból egy, már a magyar hadtörténet kevéssé is­mert szakaszába, a Közel-Kele­ten harcoló magyar katonák tör­ténetébe is beilleszthető kerek história tárul elénk. Közben az is kiderül, hogy a történetnek nincs vége a közel kilencven eszten­dősen elhunyt dédnagyapával. Ákos féltve őrzött gyűjteményé­ből újabb képeket rak elénk, me­lyekhez már édesapja fűzi hozzá a történetet. - Nagyapámat még a második világháborúban is behívták, az idősebb fiával, szintén Ferenccel együtt, aki 1945-ben a kevés Bu­dapestről kitörő magyar katona közé tartozott, s nem sokkal ké­sőbb a Dunántúlon esett el. - Csak a közelmúltban talál­tuk meg a sírját, hogy megadhas­suk számára a méltó végtisztes­séget - zárja a történetet Kovács Imre, Ákos édesapja. A megőrzött emlékeknek, s Ákos általuk felkeltett érdeklő­désének, s dolgozatának köszön­hetően ezek a dolgok már nem vesznek el a múlt homályában. Emellett az ősök tettei Ákost is megragadták, mert a hagyo­mányt folytatva, részt vett egy ka­tonai táborban, ahonnan szép elismeréssel tért haza. A magyar hadtörténet elfeledett titkát őrző katonaláda Elbűvölte nagyapja legendás csillaga — -------------7 — A vas félhold, vagy Gallipoli csillag­ a___________________________ Egy igazi néptanítót köszönthettek kilencvenedik születésnapján a jászágóiak „A megbékélés elvét kell követni” JÁSZÁGÓ Fiatal tanítóként került Jászágóra Macsi Sándor, hogy vezesse az akkori tanyaköz­pont iskoláját. Megtalálta új otthonát, igaz közösséget épí­tett az addig számára ismeret­len kistelepülésen, az elmúlt héten pedig már a kilencvene­dik születésnapját töltötte. Az 1926-ban, Nyírábrányban szü­letett iskoláit Debrecenben, Pécsen, Szegeden végezte. Na­gyon gyorsan a település kró­nikásává vált, hihetetlen lel­kesedéssel gyűjtötte, kutatta a jászsági közösségek helytör­téneti emlékeit. Nevéhez fűző­dik a jászágói Iskola Múzeum létrehozása, amit azóta is szív­ügyeként gondoz, kezel. - A tanyai tanítónak nagy becsülete volt akkoriban - em­lékezett vissza a kezdetekre. - Ágó­szőlő környékén több mint félezer tanya volt, kollé­gáimmal oktattuk neveltük az onnan hozzánk került gyerme­keket. Otthonosan mozog a képző­­művészetben, maga is fest, al­kot, a kezdetektől bekapcsoló­dott a Jász Alkotók köre mun­kájába is. Mind tanítói, mind honismereti, mind képzőmű­vészeti munkáját sokan elis­merték. Kollégái, barátai, is­merősei az ország minden pontjáról köszöntőlevelekkel halmozták el, tiszteletére az Ágóiak Baráti Egyesülete, a Já­szók Egyesülete és a jászágói önkormányzat közösen szerve­zett ünnepséget születésnapja alkalmából. Tanítóként, iskolavezetőként jó néhányszor kellett akár ko­moly problémákat is megolda­nia. Erről egy korábbi interjú­jában így vélekedett: „Mindig azt vallottam, hogy a kiala­kult feszültségekben is min­dig a megbékélés elvét kell kö­vetni, a megbékélés útját kell keresni”. Később az elmúlt hosszú év­tizedek tanulságát csak úgy foglalta össze, hogy „azt hi­szem, teljesítettem az emberré válás folyamatát életemben...” Banka Csaba Életvidáman ünnepelhette kilencvenedik születésnapját Sándor (középen) HÍREK A megelőzés része a tájékoztatás JÁSZBERÉNY Az elmúlt év őszén indította a rendőrség országos szintű, „Házhoz megyünk” el­nevezésű kampánysorozatát. A kezdeményezés célja, hogy a la­kosság vagyonbiztonsága ér­dekében hívják fel a megelőzés szerepére a figyelmet. A program részeként Jászberényben ezen a héten délutánonként a Tesco áruházban találkozhattak a hely­béliek a rendőrség standjával. Már a farsangra hangolnak JÁSZIADÁNY A Szolnok Televí­zió nótaversenyének döntősei, Rácz Aladár és zenekara kísé­retében lép fel a településen január 23-án, szombaton dél­után a jászladányi Művelődé­si Házban. Megmutatják a díszoklevelet JÁSZBERÉNY A Jászok Egyesüle­te a közelmúltban kiadta Mária Terézia 1745. május 6-án kelt, jászkun megváltást engedélye­ző oklevelét, magyar nyelven, színes tabló formájában. A ki­adványt ünnepélyes keretek kö­zött mutatják be a Jászság fővá­rosában. A Magyar Kultúra Nap­ja alkalmából szervezett prog­ramok részeként január 22-én, pénteken délután fél négykor a Jász Múzeumban tekinthetik meg először az oklevél díszes másolatát. Helyi tehetségeket kutatnak JÁSZAPÁTI Jászapáti önkormány­zata, közösen a Városi Könyvtár és Művelődési Központtal ebben az évben is meghirdeti a városi „Ki Mit Tud?”-ot az általános- és középiskolás diákok, a felnőtt la­kosság és a nyugdíjasok részé­re. Változatos lehetőség nyílik a leendő versenyzők számára, hi­szen ének, zene, tánc, vers-, és prózamondás, és egyéb kategó­riákban hirdetik meg a versenyt, amire március 1-ig jelentkezhet­nek az érdeklődők. Döntés előtt nem árt tájékozódni JÁSZBERÉNY A herényi központú Fo­gyasztói és Betegjogi Érdekvédel­mi Szövetség közleményben hívta fel a lakosság figyelmét, hogy mi­előtt nyugdíj-előtakarékosságról döntünk, megfelelően tájékozód­junk. Hazánkban ma három ál­lamilag támogatott nyugdíj-meg­takarítási formáról beszélhetünk: a nyugdíjbiztosításról, a nyug­díj-előtakarékosságról és az ön­kéntes nyugdíjszámláról/pénz­­tárról. Más-más előnyökkel ren­delkeznek ugyanis: a nyugdíjbiz­tosítás négy különböző esemény esetén is fizet, az önkéntes nyug­díjszámlánál és a nyugdíj-előta­­karékossági számlánál pedig a kockázatvállalás mértékétől függ az elérhető hozam. B. CS.

Next