Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-17 / 219. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Megújult a kút a településen RÁKÓCZIÚJFALU A települé­sen élőknek több artézi kút biztosít egészséges tiszta vi­zet. Az óvoda melletti nem­rég felújított kút különösen kedvelt, sokan járnak oda. A kiváló artézi vizet közel há­romszáz méter mélyről hoz­zák fel a szivattyúk. Cs. I. Megállapodást írtak alá KARCAG Az Ózon Világnapja Karcagon 2016 címmel szak­mai konferenciát tartott tegnap a Nemzeti Hulladékgazdálko­dási Koordináló és Vagyonke­zelő Zrt. az Elektronikai Hulla­dékhasznosító Kft. telephelyén. A rendezvény keretében együtt­működési megállapodást írt alá az NHKV Zrt. részéről We­ingartner Balázs elnök-vezér­igazgató, az EH Kft. nevében Puskás László ügyvezető a kor­mány által az Ózon védelmé­re életre hívott hű­tőgépcsere programhoz kapcsolódva. D. E. Bútorokat ajánlottak fel RÁKÓCZIFALVA Magánysze­mély felajánlása által jutott bú­torokhoz a Rákóczifalvai Cari­tas Szeretetszolgálat plébáni­ai csoportja. A bútorok szállítá­sában a város önkormányza­ta önzetlenül segített. A rászo­rulókat is támogató Caritasnak nagy szüksége volt a bútorok­ra, amit a felajánlónak, Kozák Norbertnek és családjának kö­szönhetnek. T. A. Benépesítik a könyvtárat TISZASÜLYA második osztályo­sok látogatásával kezdődtek meg a szünidőt követő könyv­tári programok csütörtökön - közölte Balaton Mária, a könyv­tár és a művelődési ház vezető­je, aki elmondta, arra töreked­nek, hogy mindennap benépe­süljön az intézmény. A mostani foglalkozás témájának az őszt választották, ehhez illeszkedő versek, zenék, kifestés, mon­­dókák, mesék tették változa­tossá a foglalkozást. К. B. 2016. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Kidőlt, hazavitte, több száz ezres büntetést kapott érte Saját fája lett a keresztje A kengyeli Tóth László ha­zavitt három kidőlt fát csa­ládja erdejéből. Mint kide­rült, hiba volt, egészen pon­tosan 348 ezer forintos hiba. Tóth András unneplap@u]neplap.hu KENGYEL Tóth László nem olyan régóta, pár éve bíbelő­dik erdővel. Két helyen van erdeje,­ egészen pontosan az egyik a fiáé, a másikban csak 75,1 százalékos tulajdonos. A többi három tulajdonos már meghalt, az örökösök nem ke­rültek elő, így aztán kijelölték gazdálkodónak, szótöbbsége van, erről írás született. Ja­nuárban csúcsosodtak a gon­dok, még­pedig kidőlt fák for­májában. Haza akarta ezeket vinni, ezért szakembert kér­dezett meg, mit tegyen. Azt a tanácsot kapta, szállítólevelet írjon és nem lesz semmi baj. Haza is vitte a 17 mázsányi fát. Pár hétre rá hívta a me­zőőr azzal, tudja-e, hogy az erdőben favágás volt? Hogy­ne, ő volt ott, és nem kivágta, hanem a kidőlt fát távolította el. Egyben felhívta a mezőőr figyelmét, hogy az ő pénzén is teszi a dolgát, lévén évente 138 ezer forint hozzájárulást fizet többekkel együtt a há­rom mezőőr szolgáltatásáért. Hozzátette, jobb lenne, ha in­kább a fatolvajokra figyelné­nek oda. Telt-múlt az idő, László, le­velet kapott az erdőfelügyelő­ségtől, amely 228 ezer forint­ra büntette meg azért, mert 11 erdei köbméter fát vitt el. Ezt egy szakember mérte fel, László szerint minden koráb­ban valakik által ellopott fát beleszámolva. A férfi szerint ez a fél erdejét jelentené, nem pedig 17 mázsa fát. Fellebbe­zett, de kár volt. Felemelték ugyanis a bírságot 348 ezer forintra. László nem hajlan­dó ezt befizetni, elment a bí­róságra, peres eljárásnak néz elébe a saját fája miatt. László furcsának találja, hogy őt, aki nem okoz kárt, megbüntetik, ugyanakkor a hatóságok képtelenek meg­Amennyiben az erdőgazdálko­dó vagy a megbízásából erdő­gazdálkodási tevékenységet végző nem az erdőtörvény elő­írásai, illetve erdőterve, erdő­gazdálkodási bejelentése sze­rinti gazdálkodást végez, a jog­sértés észlelésekor az erdé­szeti hatóság a közigazgatási fékezni a fatolvajokat. Most az egyik erdőrészében újra van jól láthatóan kidőlt fa, de nem meri hazavinni, ar­ra vár, hogy ellopja valaki és akkor majd feljelentést tesz. Mert ha nem teszi, azért is megbüntethetik. Már csömö­re van az egésztől, tapaszta­lata szerint az erdő csak arra van, hogy idegrohamot kap­jon tőle az ember. - Most rajtam röhög a fél fa­lu, hogy fatolvaj lettem a saját er­dőmben! - mondja keserűen a gazda. - Nekem nincs időm vé­gigjárni naponta az erdőt, hogy valaki lopott-e belőle, nekem dol­gom van, meg is kell élnem való­eljárásról szóló törvény előírá­sai alapján eljárást folytat le. Az eljárás során tisztázni kell a jogsértés tényét, mértékét, és mindezek alapján a hatóság erdőgazdálkodási, illetve erdő­védelmi bírsággal sújtja az er­dőgazdálkodót - áll az erdőtör­vényben, miből. Kutyakomédia ez a javá­ból! - teszi hozzá bosszúsan. - Teljesen megértem a ken­gyeli gazda problémáját. Saj­nos olyan az erdőtörvény jelen­leg, hogy van olyan, aki ingyen is próbál megszabadulni erdejé­től - mondja a szolnoki Luzsi Jó­zsef, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szö­vetsége elnöke. - Előttem is van olyan levél, amiben kéri egy tu­lajdonos, adjak neki egy tábla cso­kit, és már vihetem is az erdejét. Egyébként az erdőtörvény azt mondja ki, hogy engedély nél­küli fakitermelésért 30 ezer fo­rint fizetendő köbméterenként. És valóban, ha valakinek lop­nak az erdejéből, akkor feljelen­tést kell tennie. Ha tőelválasztás történik, akkor azt már engedé­lyeztetni kell. Az erdő ugyan­is korlátozott tulajdoni jog. Még a saját erdőből is akkor lehet fát kivágni, ha ehhez az engedélyek megvannak, sőt, a fa szállítását is szigorú szabályokhoz kötik. Az erdőtörvény azt mond­ja ki, hogy ami erdőnek mi­nősül, onnan csak engedél­lyel lehet fakitermelés gya­nánt fát kivenni. Az enge­délyt csak erdész adhatja meg. Ha valaki nem az erdő­törvény szerint végez mun­kálatokat az erdőben, ak­kor az engedély nélküli fa­­kitermelésnek minősül. Ez óriási probléma, mert így lehet az, hogy a saját erdőből is lehet fát lopni - vélekedik Luzsi József. Eljárás indul, ha nincs terv Bod Péter Ákos szerint nem rosszak a térségünk adottságai M­i vár a magyar gazdaságra? SZOLNOK Ez visszafogta a gazda­ság élénkülését, húzóerőt az ex­port jelent. A honi gazdaságok pi­aca már egy évtizede nem nőtt, de 2016-ban végre a magyar la­kosság fogyasztása növekedés­nek indult, ami azt mutatja, ki­csivel optimistábbak az embe­rek. Ez viszont lendít a gazdasá­gon. Ám vigyázni kell, nehogy a fogyasztói kedv túlélénküljön, és megint beleessenek a csalá­dok abba a hibába, hogy hitelből akarjanak jobban élni. A hitele­zők még mindig elég kockázatos­nak látják hazánkat, a honi inf­rastruktúrával elégedettek, de a magyar gazdaságpolitikát nehe­zen tudják értelmezni. A munka­erőhelyzet változik: béremelési hullám van, amit kikényszerít a munkaerőhiány, ez viszont a cé­geknek költséget jelent. A 2020 utáni időszakra tervezve számol­ni kell a kockázatokkal: a migrá­ció és az Európán belüli megélhe­tési népvándorlás gyorsan átren­dezi a gazdasági folyamatokat, közben a munkaerőhiányt is ke­zelni kell. Ám a jelenlegi szintű uniós támogatásokra valószínű­leg a jövőben nem számíthatunk. Az előadás után a kötetlen be­szélgetés formájában feltett kér­désekre a professzor mellett Hid­­végi László, az Erste Bank Délke­­let-Magyarország régiójának ve­zetője, Trombitás Zoltán, a bank EU Irodájának vezetője adott vá­laszt. Kérdésünkre a professzor azt is kifejtette, nem sikertörté­net, hogy a regionális különb­ségek tovább nőttek, már csak azért sem, mert az EU-s támo­gatások is éppen azt a célt szol­gálnák, hogy a területi gazda­sági különbségek csökkenje­nek. Az viszont optimizmus­ra ad okot, amit a régiók közöt­ti munkaerő-vándorlás is bizo­nyít, hogy a magyar munkaerő mind mobilabbá válik, a cégek pedig keresik a megoldást a lét­számhiány megoldására. Nem rosszak térségünk, me­gyénk adottságai, csak adott­ságaink alatt teljesítünk - hangsúlyozta a professzor. És ez az, amibe nem szabad bele­nyugodnunk. K. B. Bod Péter Ákos tegnap a me­gyeszékhelyen, a RepTárban tartott előadást Amerikából, Ázsiából is kerestek minket JÁSZKUNSÁG A világ minden réséről érkeznek megyénkbe turisták, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az idei esztendő első felében összesen 9176 külföldi vendég kereste fel térségünket. Közü­lük közel nyolcezren természe­tesen az Európai Unióból ér­keztek hozzánk, a listát ezen belül Németország és Lengyel­­ország vezeti, de magas volt a környező országokból érkező látogatók száma is. Érdekes adatokat találha­tunk ugyanakkor a felsorolás végén is. Jól látható ugyanis, hogy a tengerentúlról, Ameri­kából kettőszázötvennégy tu­rista kereste fel megyénket az idei év első hat hónapjában, döntő többségük persze az USA-ból érkezett. Ázsia száz­­huszonnégy fővel képviseltet­te magát a térségünk turisz­tikai térképén. Arról a konti­nensről a japánok szemében voltunk a legérdekesebbek, onnan harminc turistát lát­tunk vendégül. A hazánkban legnépszerűbb közösségi oldalon olvasható in­formációk szerint egyébként Jász-Nagykun-Szolnok megyei is profitált némileg a debrece­ni repülőtér idei szárnyalásá­ból. Az azt használó ki-, illetve ide utazók egy része ugyanis azt állítja, felkereste térségün­ket utazása során. M. G. A. I

Next