Állami gimnázium, Szolnok, 1874

A gymnasium történetének rövid vázlata. A népnevelésnek átható, a nép minden rétegeire kiterjedő felkarolása bizonyára századunk évtizedeinek érdeme Ez idő alatt lett az kiválólag az államok s felekezeti hatóságok körül­tekintőbb intézkedéseinek, a nép üdvét szívükön viselő egyesek buzgó törek­véseinek tárgya. Ez idő alatt láttuk annak öntudatos, tervszerű és saját módja szerinti fejlesztését gyakran lángszellemek által, de egyszersmint látjuk az arra ho­zott áldozatok bő kamatozását a nemzetek anyagi és szellemi tőkéinek emel­kedésében. De el kell ismernünk azt is, hogy a népnevelés, különösen pedig a ma­gyar haza polgár csemetéinek oktatása és nevelése körül kitűnő érdemei van­nak a múltnak is. Buzgón ápolta azt a letűnt klassikus korszakban is sok nagy elme és az oktatás-nevelés szent ügyéért nemesen lángoló szív annyira, hogy annak jelen fejlettségét a múltban messze kezdődő, lassú bár, de folytonos külön­böző célból és irányban megindult gondoskodás és küzdelem tette lehetővé. . . Azonban a fölvett tételhez híven ragaszkodva, a helybeni gymnasium történetének töredékes vázlatát szándékom ezúttal a t. közönségnek nyújtani, távol lévén azon önhittségtől, hogy annak teljes történetét írjam meg. Nem engedné ezt intézetünk szegény pénztára sem. Szolnokváros pedig, melynek legnagyobb szerencsétlensége az, hogy mint ősváros történeti emlékkel és igy a kevésbbé avatottak előtt a nagy vá­rosok fénye­, gazdagsága­ és kellékeivel bir, dacára az édes hazának kész­séggel hozott áldozatoknak, dacára ama zengzetes jelszólamoknak, melyekkel az oktatás-nevelést közkincsünknek vallani erőködünk, önmagára van utasítva, középtanodai életére vonatkozólag semmiféle állami segélyben nem részesül­vén felekezeti jellegénél fogva! . . . Valamint minden korszak, profán s anyagi érdekeinek mindennemű mozzanataiban saját ihlettségű közegeket szerencsés nyerni, úgy a fölöttünk őrködő gondviselés ,vagy talán ma nem is időszerű így gondolkodni ?) belát­­­atlan intézkedéseiben támaszt ellensúlyozó erőket, melyek a szellemi világ magasabb érdekeiért bevüslő törekvésekről adnak legeklatánsabb bizonyítéko­kat. S valóban nem csekély bámulatra szolgáltat anyagot azon körülmény megszivlelése, hogy az utóbbiak vívmányai amazok törekvéseinek mulékony szüleményei fölé az emberiség szellemi életére vonatkozó jótékonyság ama­gu­láit emelék, melyek egyedül bírják az örökkévalóság jellegét s egyedül ké­pesek leküzdeni a gyarló emberi természet sokszor éles szenvedélyei s anya­­gilag szeretete által felkorbácsolt viharokat. Az erők emez ellensúlyozását látjuk kicsinyben Szolnok város életében. Míg polgárainak egy része ugyanis a dúló csaták színhelyén adja oda drága életét s ezzel mindenét, im­ádólag szeretett hazájáért, a tűzhelyeknél maradottak másik része a csatazaj között sem feledkezvén meg a közművelő­dés s különösebben az ifjúság oktatása magasztos feladatának megoldását illető kötelmeiről, s míg Napóleon, a nagy világhódító, fonnyadó babérait

Next