Állami Bánffy leánygimnázium, Szolnok, 1935

Bánffy Katalin 1920. után minden középiskola patronust választott, egy kiemelkedő egyéniséget, kinek — a bejáró fölé helyezett — neve már a belépéskor figyelmeztette a tanulót honfiúi vagy honleányi kötelességére. Ilyen patronust kapott iskolánk fennállása hatodik évében, mikor a nm. VKM, 41.521—1935. V. 1. sz. alatt megengedte, hogy az intézet nevébe felvegye a XVI. sz. egyik legkiválóbb nagyasszonyának, Bánffy Katalinnak nevét. A XVI. sz. a törökkel vívott küzdelmek ellenére is legmagyarabb, legnemzetibb századunk. A legkiválóbb családok járnak elől jó példával. A Dunántúl egyik legnevezetesebb és legnépesebb udvara a Battyhányak udvara volt, melyet méltán neveztek el »vitézségünk és emberségünk oskolájának«. Batty­hányáé Bánffy Katalin korának egyik legkiválóbb, leg­magyarabb és legdolgosabb főasszonya, férjével, Battyhányi Ferenccel együtt sok idegen család gyermekét nevelte tüzes magyarrá. Battyhány Ferenc bán, mint politikus és hadvezér, ismeretes a magyar történelemben- Hűséges segítőtársa szerető felesége, alsólindvai Bánffy Katalin. Szárma­zására, műveltségére és jellemére nézve is a legelső magyar asszonyok egyike. Csupa szív, csupa lélek. Egyszerű, őszinte, nyájas, szeretteihez hűséges, erkölcseiben tiszta, mélyen vallásos lelkületű. Sok ismerője, sok tisztelője volt, mert nyájassága sok barátot szerzett. Kortársai a legszelle­mesebb asszonynak tartották őt. Férje sokat van távol , hadban, gyűlésben forog s így gyakori a levélváltás köztük. E levelekből a hűséges, aggódó hitves, gondos háziasszony, mélyen vallásos nő, hazáját fegyverrel is védel­mezni tudó bátor magyar asszony szól hozzánk. Virágzó gazdaságában, fölötte­ népes németújvári és rohonci udvarában egész sereg apród, lovas ifjú, vitéz, őr, szolga, deák, nemes leány és szolgáló élt és nevelkedett. Valóságos nevelőiskola az udvara. A családok versengve kérik, hogy gyermekeik ott nevelkedhessenek. Minden egyes embert családtagnak tekintenek. Ha a leányok megmárkásodnak, a menyegzőt is Bánffy Kata szolgáltatja ki. Serény munkában hímez, varr, fon, csipkét ver és koszorút köt a leányokkal egyetemben. Nemcsak intézkedik és parancsol, hanem maga is dolgozik. Birtokán meg sem látszik, hogy az ura örökösen távol van. Mint a korabeli asszonyok, ő is kináló kertgazda. Gyümölcsei, facsemetéi országszerte híresek. S nemcsak a magyar királyi udvarba, hanem külföldi uralkodókhoz is eljutnak. Az esztergomi érsek imakönyvvel viszonozza egyik küldeményét, melyből azután a vallásos nagyasszony naponta imádkozik. Kitűnik a haltenyésztés és a szárnyas

Next