Állami Bánffy leánygimnázium, Szolnok, 1936
Bánffy Katalin 1920. után minden középiskola patronust választott, egy kiemelkedő egyéniséget, kinek — a bejáró fölé helyezett — neve már a belépéskor figyelmeztette a tanulót honfiúi vagy honleányi kötelességére. Ilyen patronust kapott iskolánk fennállása hatodik évében, mikor a nm. VKM. 41 521 -1935. V. 1. sz. alatt megengedte, hogy az intézet nevébe felvegye a XVI. sz. egyik legkiválóbb nagyasszonyának, Bánffy Katalinnak nevét. A XVI. sz. a törökkel vívott küzdelmek ellenére is legmagyarabb, legnemzetibb századunk. A legkiválóbb családok járnak elől jó példával. A Dunántúl egyik legnevezetesebb és legnépesebb udvara a Battyhányak udvara volt, melyet méltán neveztek el »vitézségünk és emberségünk oskolájának«. Battyhányné Bánffy Katalin korának egyik legkiválóbb, legmagyarabb és legdolgosabb főasszonya, férjével, Battyhányi Ferenccel együtt sok idegen család gyermekét nevelte tüzes magyarrá. Battyhány Ferenc bán, mint politikus és hadvezér, ismeretes a magyar történelemben. Hűséges segítőtársa szerető felesége, alsólindvai Bánffy Katalin. Származására, műveltségére és jellemére nézve is a legelső magyar asszonyok egyike. Csupa szív, csupa lélek Egyszerű, őszinte, nyájas, szeretteihez hűséges, erkölcseiben tiszta, mélyen vallásos lelkületű. Sok ismerője, sok tisztelője volt, mert nyájassága sok barátot szerzett. Kortársai a legszellemesebb asszonynak tartották őt. Férje sokat van távol, hadban, gyűlésben forog s igy gyakori a levélváltás köztük. E leveléből a hűséges, aggódó hitves, gondos háziasszony, mélyen vallásos nő, hazáját fegyverrel is védelmezni tudó bátor magyar asszony szól hozzánk. Virágzó gazdaságában, fölötte népes németujvári és rohonci udvarában egész sereg apród, lovas ifjú, vitéz, őr, szolga, deák, nemes leány és szolgáló élt és nevelkedett. Valóságos nevelőiskola az udvara. A családok versengve kérik, hogy gyermekeik ott nevelkedhessenek Minden egyes embert családtagnak tekintenek. Ha a lányok megmárkásodnak, a menyegzőt is Bánffy Kata szolgáltatja ki. Serény munkában hímez, narr, fon, csíphet ver és koszorút hot a leányokkal egyetemben. Nemcsak intézkedik és parancsol, hanem maga is dolgozik. Birtokán meg sem látszik, hogy az ura örökösen távol van. Mint a korabeli asszonyok, ő is kínálókertgazda. Gyümölcsei, facsemetéi országszerte híresek. S nemcsak a magyar királyi udvarba, hanem külföldi uralkodókhoz is eljutnak. Az esztergomi érsek imakönyvvel viszonozza egyik küldeményét, melyből azután a vallásos nagyasszony naponta imádkozik. Kitűnik a haltenyésztés és a szárnyas