Polgári leányiskola, Szolnok, 1919

Jelentés az 1919-20. tanévről. Az 1919—20. tanévet az augusztus 27.-én tartott tantestületi kon­ferencia nyitotta meg. Az iskola épülete a legszörnyűbb piszokban, feldúlva, elárasztva román katonasággal, nem volt alkalmas arra, hogy bármiféle munkát megkezdhessük. Végre az igazgató szakadatlan sürge­tésére a városi és a román katonai hatóságok megegyezésre jutottak és a román katonaság szeptember 8 án kiürítette az iskolát. Hogy milyen piszok, rombolás maradt utánuk, azt sem leírni, sem elképzelni nem lehet Munkásokat nem lehetett kapni az iskolai szemét eltakarítására, végre nagy áldozatok árán és utánjárással sikerült október 4-ére úgy rendbehozni az épületet, hogy a tanítást megkezdhessük. A takarítás folyamán végeztük a beírást, javító és magánvizsgálatokat, amelyeket a rendkívüli viszonyokra való tekintettel a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr rendeletében megállapított határidőnél későbben kellett megtartani. Minthogy ekkor még minden elemi iskolát, sőt az állami főgim­názium épületét is román katonai hatóság foglalta el, a délutáni órák­ban a főgimnázium is a mi épületünkben tartotta előadásait. Mi dél­előtt rendes óra­számmal mind a 9 osztályban taníthattunk október 28-ig. Ekkor, minthogy a fűtőanyag készletünk nagyon csekély volt, csak négy tantermet fűthettünk s a párhuzamos osztályok váltakozva minden másnap jártak iskolába. Majd november 24 -től a karácsonyi szünet megkezdéséig, december 20-ig, január 7-től február 1-ig csak kétszer jött fel egy osztály hetenként 40 perces órákra, mert csak 2 tantermet sűthettünk. A február 1-én beállott járvány­szünet március 8-ig tartott, ettől kezdve ismét rendes órákban, 8­0­1-ig mind a kilen osztály teljes óra­számban nyert oktatást a tanév befejezéséig, június 26-ig. A kapcsolat tehát az iskola és a növendékek között, kivéve feb­ruár 1-től március 8-ig a spanyol járvány­szünet folyamán állandóan fennállott A tantestületben személyi változást okozott dr. Bakosné Ellmann Erzsébet tragikus halála, Staibl Júliának távozása, kit a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr központi szolgálattételre osztott be egyelőre. Az elsőben nemcsak a legszeretőb és rajongóan szeretett testvért, de a nehéz időkben erkölcsi és a lelki támaszt, segítséget vesztettem el. A súlyos veszteség megrendítő hatása munkásságomat, energiámat csaknem egészen megsemmisítette.

Next