Szolnoki Grátisz, 2010 (14. évfolyam, 1-47. szám)

2010-01-14 / 1. szám

2 AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 alpolgármesteri előadás. A minap dr. Kállai Mária alpolgármester előadást tartott a városi Nyugdíjas Pedagógusok Egyesülete összejövetelén. A város­vezető a megyeszékhely kulturális és oktatáspolitikáját vázolta fel az egye­sület tagságának. Árad a Tisza, de egyelőre nincsen nagyobb veszély Fakadóvizek, szivárgások és el­öntések keletkeztek a Közép-Ti­­sza vidékének folyóit kísérő gátszakaszok mentén, főként azokon a részeken, amelyek már hetek óta ki vannak téve a víz nyomásának; ennek ellené­re a védműveken eddig csak ki­sebb beavatkozásokra volt szükség — közölte a Közép-Ti­­sza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelem­­vezetője kedden. Lovas Attila vízügyi igazgató tájékoztatása szerint az említett árvízi jelenségek közül fakadó­vizet több mint 5 kilométer, talpszivárgást 1,1 kilométer­­ hosszon, elöntést pedig 52 hek­táron észleltek a Közép-Tisza, a Hármas-Körös és a Hortobágy- Berettyó töltéseinél. A védelemvezető jelezte: az előző napok enyhe, csapadé­kos időjárásának hatására ki­alakult kisebb árhullámok utol­érték az előző, nagy árhullá­mot. A Tisza Záhonytól árad, ennek napi mértéke 2­13 centi­méter. A napokban Szolnoknál 696 centimétert mutatott a víz­mérce (az eddigi rekord 1041 centiméter, ezt 2000 áprilisá­ban mérték). Nagyobb balesetszám, de kevesebb halállal végződő Az új év elején a rendőrség ös­­­szegezte Szolnok 2009-es bal­eseti statisztikáját. Eszerint csak a megyeszékhelyen az el­múlt esztendőben 154 baleset történt. Ez több, mint 2008- ban, de öröm az ürömben, hogy a halálos kimenetelűek száma jelentősen csökkent. Nem meglepő adat, hogy az összes baleset egyharmada a forgalomtól sűrűbbé vált Ady Endre úton történt. A legtöbb baleset a Dózsa György úti, valamint a Ságvári körúti kereszteződésekben történt. Míg a halálos kimene­telű balesetek száma csökkent, addig a súlyos és a könnyebb sérüléssel végződőek száma növekedett. Előbbi — a 2008-as adatokhoz viszonyítva — 30- ról 43-ra, míg utóbbi 68-ról 109-re nőtt. Ebben nagy szerepük volt a kerékpárosoknak is, összesen 23 baleset következett be miat­tuk. A kapitányság közlekedés­­rendészeti osztálya az elmúlt évben több mint 8200 alkalom­mal fújatta meg az alkohol­­szondát a járművezetőkkel, és 222 esetben kellett eljárást indí­taniuk ittas vezetés miatt. 2009- ben Szolnokon minden 10. bal­esetet ittas sofőr okozta. Szolnoki forgatókönyv íródott Kernnek és Dobónak Új, magyar játékfilm bemuta­tóját tartották vasárnap este a Tisza moziban Szolnokon, melynek érdekessége, hogy azelőtt láthatták a nézők, mie­lőtt a filmszínházak vetítették volna, tehát premier volt a pre­mier előtt. További különleges­ség, hogy az alkotók között szolnoki születésű is szerepel, Szabó István, aki a forgató­­könyvet írta. De azért is figye­lemre méltó ez a Halálkeringő, mert bátor vállalkozás arra, hogy egy igazi magyar thriller szülessék, ahogy ezt meg is vi­lágította a film rendezője, Kö­ves Krisztián Károly a vetítést követő, érdekességekkel is szolgáló közönségtalálkozón. S amelyen a nézők hallhatták a film egyik főszerepét alakító Dobó Katát is (a másik fősze­repet Kern András játssza). A film producere, Pataki Ági ar­ról beszélt, hogy filmjük részt vesz majd a februári nemzeti filmszemlén, s minden bizon­nyal reményekkel indul az első játékfilmesek versenyében. Az előremenekülést választotta a Fémsajtoló A hét elején üzemlátogatáson járt Szalay Ferenc polgármester a szolnoki Fémsajtoló Kft-nél. A cég a gazdasági válság ellenére 2009-ben megduplázta forgal­mát, ami jelentős eredménynek számít. A pelletkazánokat, olaj­tartályokat, valamint azokhoz való utánfutót gyártó szolnoki cég vezetője és tulajdonosa, László János elmondta: a re­cesszió időszakában az előre­menekülést választották: fej­lesztenek, illetve az elkövetke­zendőkben külföldi piacok felé nyitnak kazánjaikkal. A korsze­rű és takarékos szerkezetek iránt igen nagy a kereslet. Szalay Ferenc polgármester a látogatáson kifejtette: sajnos a vállalkozásokat nem segíti a kormányzat gazdaságpolitiká­ja, nincsenek élénkítő progra­mok. Ezért is különösen öröm­teli az olyan pozitív példa, mint a Fémsajtoló Kft.-é, mert bizonyítja: életképes lehet a magyar gazdaság, amennyi­ben a megfelelő segítséget megkapják a cégek. Szalay Ferencnek (középen) László János (hátul) és a cégvezető fia, László Péter mutatja azokat a kazánokat, amelyeket kül­földön kíván értékesíteni a Fémsajtoló Kft. Távol-Keleten a Szolnok város jó hírnevét A japán—magyar év főszerep­lőjének számító Szolnoki Szimfonikus Zenekart és a 2009. novemberében velük együtt vendégszerepelt Bar­tók Kórust fogadta a közel­múltban a városháza díszter­mében Szalay Ferenc polgár­­mester. A város vezetője be­szédében méltatta a két mű­vészeti csoport Japánban el­ért sikerét és annak a remé­nyének adott hangot, hogy a sikerek nemzetközi porondon is folytatódnak. Szolnok a város történeté­nek talán legjelentősebb kül­földi kulturális küldetését tel­jesítette tavaly év végén — fer­geteges sikerrel. A japán-ma­gyar év kiemelt rendezvényén a megyeszékhely művészei léptek színpadra a felkelő nap országában. A Szolnoki Szimfonikus Ze­nekar és a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus képviselte ugyanis hazánkat Japánban a távol-keleti országgal való diplomáciai kapcsolatfelvétel 125. és újrafelvételének 50. évfordulójára rendezett ün­nepségsorozaton. Öt városban összesen hat koncertet adtak a szolnoki művészek. Felléptek termé­szetesen a megyeszékhely testvérvárosában, Juzában is, de tapsolhatott a közönség az előadásaiknak Sakatában, Ja­­magatában és Kófun, Tokió­ban pedig kétszer is közön­ség elé léptek. A zenekart Iza­ki Masahir­o és az alapító kar­mester, Báli József is vezé­­­nyelte az előadásokon. A felkelő nap országában tartandó rendezvénysorozat egyik sztárvendége Rost And­rea volt, aki 2005-ben kapta meg a Szolnok Város Díszpol­gára címet. Új hír az együttes életében, hogy a Szolnoki Szimfonikus Zenekar az elmúlt héten felké­rést kapott egy közös fellépés­re Mága Zoltán hegedűmű­vésztől. Az együttes Berlin­ben, a 75. alkalommal meg­rendezett Nemzetközi Mező­gazdasági és Élelmiszeripar Vásár csütörtöki nyitógáláján lép fel Mága Zoltán kíséreté­ben — tájékoztatta lapunkat a Szolnoki Szimfonikus Zene­kar Nonprofit Kft. részéről Ig­nácz Ervin. Mint elmondta, a zenekar örömmel tesz eleget a felkérés­nek, hiszen a német főváros­ban egy ötezer embert befoga­dó teremben lépnek fel, s öreg­bítik a megyeszékhely jó hír­nevét. A nyitógála közönségének soraiban várhatóan a német kancellár, Angela Merkel is meghallgatja a szolnoki muzsi­kusokat. Az Izaki Masahiro vezényelte szimfonikusok ragyogó sikereket értek el több japán városban is AZ ÉV ZENÉSZE: FÜLÖP ATTILA Meglepetésgála címmel újévi koncertet adott január 1-én a Szol­noki Szimfonikus Zenekar, Fujii Aki zongoraművész közreműkö­désével. A rendezvényen Csajkovszkij és operettszerzők híres művei csendültek fel az Aba-Novák Kulturális Központ nagyter­mében. Az eseményen dr. Kállai Mária alpolgármester köszöne­tet mondott az együttesnek a Japánban elért sikerekért, majd ezt követően átadta Fülöp Attila klarinétművésznek, a Bartók Béla Zeneiskola tanárának az Év Zenésze Díjat, melyet két ma­gánszemély, Ignácz Ervin és Varga Lajos alapított 2007-ben. 2010. ]anui SZOLNOK MÚLTJÁRÓL A „muszáj vármegye” míves hajléka Az olyan szép, hosszú nevű megyék, mint a mienk is, általá­ban nem valami vidám és fel­hőtlen történetnek köszönhetik létüket. A határ mentiek, mint Hajdú-Bihar, vagy Szabolcs- Szatmár-Bereg a trianoni tragé­dia szülöttei. Ekkor kellett a közigazgatás régi, évszázados múltú fellegvárainak maradvá­nyaiból újakat fércelni, mert a többit elvitte a határon túlra az ördög. De mi indokolja mindezt az ország közepén, ahonnan még a Nagy-Románia határát a Tisza partján kereső derék szomszédainknak is haza kel­lett ballagnia annak idején? Er­ről mesél nekünk az a szép, homlokán a Jász-Nagykun- Szolnok Megye Székháza fel­irattal büszkélkedő épület, ami előtt nap, mint nap elmegyünk, ha a Kossuth tér felől a Tisza­­hídra visz az utunk. A vármegyeházát „muszáj vármegye” otthonaként hozták létre. A név sokat mondó, mivel két korábbi kiváltságos terület, a Jászság és a Nagykunság bő­re árán született az új közigaz­gatási egység a kiegyezés után. Hasonlóan jártak ekkor a kis­kunok is. Velük meg Pest-Pilis- Solt vármegyét gazdagították, ami nem nagyon vigasztalhatta az itteni kollégákat. A régi büsz­keség, meg szabadság odalett. Ehhez kellett azután egy új, reprezentatív középületet emel­ni, az egyre jobban városiasodó régi-új megyeszékhelyen. Az ügyet eredetileg olcsóbban akarták megoldani, például a mai múzeumépület is szóba jött megyeházaként. A város­kép szerencséjére végül mégis új hajlék mellett döntöttek, de ez nem ment olyan egyszerű­en. A négy utcára néző homlok­zatú, szabadon álló, fő frontján kiugró erkéllyel, reneszánsz motívumokkal ékesített intéz­mény tervezésére országos pá­lyázatot írtak ki, amire 17 pá­lyamű érkezett. A győztes mun­kába azután jó szokás szerint utólag még sokan belekotyog­tak, az illetékes minisztérium próbálta összekavarni az egé­szet. A nagytermet középről az utcai frontra kívánták, kocsibe­járóként meg a hátulja került volna az elejére. Jó, ha a teteje meg az alja a helyén marad. Még a tervezője sem ismert vol­na rá. Szerencsére a megye nem hagyta magát, csak a kö­vetkező században változtattak a hátsó homlokzat egyszerűbb formáján. Ha az elején enged­nek a felsőbb nyomásnak, való­színűleg szegényebbek len­nénk a megyeháza legszebb ré­szével, a díszlépcsőházzal, az önkormányzat meg befogott füllel­ ülésezne a mai gépkocsi­­forgalom mellett. M­­­inden öreg épületnek nem­csak formája van, hanem törté­nete is. A megyeháza közel másfél száz éves históriáját el­mondani hosszú lenne, így csak a lépcsőházi emléktáblák­ról­ essék szó. Az is cifra törté­net. A múlt században évtize­dekig egy vágtató huszár tekin­tett itt a belépőre, a megye ön­kéntesként hősi halált halt főis­pánja, Horthy Szabolcs földi teásaként. Gondos kezek nyo­mán azután ennek nyoma ve­szett, s helyén sokáig az állt, hogy innen indult Magyaror­szág sorsának változása 1956- ba­­n. Ahogy akkor mondták, az ell­enforradalom után. Mára ki­derült, ez a történet sántít az ös­szes lábára. Az épület falai kö­zött csak egy sokadrangú társa­ság húzta meg magát a feltáma­dás reményében, akiket az or­szágra szabadítani még annál is rosszabb lett volna, mint ami bekövetkezett. Szerencsére ez már a remélhetőleg örökre el­­­­tűnt múlt, s a megyeháza ódon, méltóságteljes épülete már en­­­­nél sokkal szebb meséket hagy­­ majd 37 Utánunk inv­’íknok­ Szolnok 1876-os évi megyeszékhellyé válásakor a megyeháza fel­építéséhez a város 30 ezer forintot és egyévi közmunkát ajánlott fel. A Zöldfa vendéglő 1000 négyszögöles telkén 1878. május 21- én helyezték el az alapkövet. BENKO, PUCHER, ZOMBORY A megyeháza egyemeletes épületét 1878-ban, eklektikus stílus­ban emelték. Az épületet Benkó Károly műépítész tervezte, az építési munkálatokat Pucher József építész irányította. A hátsó, a Tiszára néző homlokzatot 1926-ban Zombory Lajos festőmű­vész, építész tervezte az eredetinél díszesebb kivitelben.

Next