Szolnoki Grátisz, 2010 (14. évfolyam, 1-47. szám)
2010-09-16 / 34. szám
Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 munkák a Krúdy úton. A napokban megkezdődött Szandaszőlősön a Krúdy Gyula út felújítási programjának második szakasza. A munkák elsődlegesen a járdák megerősítését jelentik, de a továbbiakban burkolatszélesítés és egyéb útépítési munkálatok is zajlanak ebben a városrészben. Beteg gyermekeket támogat a szövetség Ötoldalú együttműködést írtak alá a minap a Szolnoki Főiskolán a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, illetve a tanintézmény képviselői. Megtudhattuk, ebben a tanévben négy koncertet ad a zenekar a campus épületében. Az egyik ilyen, a január 8- ai egy jótékonysági koncert lesz, melynek bevételével a Hetényi Géza megyei kórház Gyermekeink Egészségéért Alapítványát támogatják. A koncertet az egyik országos kereskedelmi bank is segíti. A kórház, valamint az alapítvány képviseletében dr. Retkes Tamás, a gyermekosztály vezetője mondta el: - Évente közel tízezer járó és kétezer fekvő beteg gyermeket látunk el. Az alapítvány anyagi forrásaiból biztosítjuk új műszerek vásárlását, illetve a szakemberek továbbképzését. Dr. Retkes Tamás hozzátette, minden nehézség ellenére igyekeznek felzárkózni az európai betegellátás szintjére. Dr. Kállai Mária, Szolnok alpolgármestere úgy gondolja, csodákra lesz képes az ötös szövetség, melyet a főiskola, a bank, a zenekar, a kórház és a város alkot. A legjobb helyre kerül a január 8-ai koncerten befolyt összeg — tette hozzá. Dr. Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora mindeközben azt hangsúlyozta, hogy az intézménynek fontos a közvetítés az adományozó és az adományozott között. Százéves a városi kiépített vízhálózat Centenáriumi emlékülést rendezett a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. a szolnoki Felszíni Vízmű üzembe helyezésének 100. évfordulója alkalmából. A jubileumi eseményt Kaposvári Kázmér elnök-vezérigazgató nyitotta meg. A tanácskozás levezető elnöke Kovács Géza nyugalmazott műszaki igazgató volt. A résztvevők megtekintették a „100 éves a Vízmű” című archív filmet. Megtudhattuk, Szolnokon 1910-re készült el az első városi vízmű, melyhez megépült egy 28,5 kilométer hosszú ivóvízhálózat és az Eötvös téri 500 köbméteres víztorony. Eleinte döntően házilagos tervezéssel és kivitelezéssel zajlott a vízmű kapacitásának fokozása. Azóta folyamatosan egyre korszerűbb fejlesztést hajtott végre a vízmű, melyek által már az ezredforduló táján elérte, hogy szolgáltatása a legszigorúbb európai uniós mennyiségi és minőségi követelményeknek is megfelel. Az emlékülés további programjai között szakmai előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. Czégény Istvánné levéltári igazgatóhelyettes Szolnok vízellátásának és csatornázásának történetéből adott elő szemelvényeket. Süveges György üzemigazgató a Felszíni Vízmű főbb fejlesztéseiről számolt be. Magyar Péterné műszaki igazgató az Alcsi holttiszai tartalék vízbázis bekapcsolásának jelentőségére világított rá, kiemelve, hogy e feladat az ivóvíz-szolgáltatás biztonsága szempontjából vált esedékessé. Palicska János kutatásfejlesztési főmérnök pedig a Felszíni Vízműnél 2005 és 2009 között végzett modellkísérletek alapján vázolta fel az ultraszűrők üzemi alkalmazhatóságát. Dr. Licskó István egyetemi docens hozzászólását követően dr. Fülöp Tamás, a megyei levéltár igazgatója megnyitotta a „Fejezetek Szolnok vízellátásának és csatornázásának történetéből” című állandó kiállítást. Rezidensek érkezhetnek a rendeletváltozás miatt Harmincnégy gyakorló orvosi álláshelyet hirdettek meg a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben korábban, melyre 41 rezidens pályázott. — Intézményünkben a napokban zajlott az elbeszélgetés — tudtuk meg dr. Sélleiné Márki Máriától, a megyei kórház főigazgatójától — Ennek eredményeként a meghirdetett 34 állásra 17 pályázó vett részt a személyes meghallgatáson. Erről jegyzőkönyv készült, ami tartalmazza a kórház által megítélt pontot. Az egyetem fogja összesíteni, és optimális esetben október végén, november elején várható a rezidensek érkezése. A betöltetlen állásokat november elseje után újra meghirdetjük. Jelenleg intézményünkben 330 orvos dolgozik fő- és részmunkaidőben. Éveken át nehezen jutottunk rezidensekhez, akik jelentősen megkönnyítenék a már nálunk dolgozó szakemberek munkáját — mondta a főigazgató. Az egészségügyi miniszter vonatkozó rendelete az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól határozza meg a rezidensi rendszer működését. A rezidenseknek rendszerbevételi eljáráson kell részt venniük. Ennek egyik állomása a kórházakban történő, jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő személyes meghallgatás. A közelmúltban rendeletmódosítással könnyítettek a rezidensek hazai elhelyezkedésében. 2010. szeptember 16. Vasárnapig lebilincselő programok a Zsarunapokon Csütörtöktől az általa szervezett Zsarunapokra invitál a megyei rendőr-főkapitányság. A négynapos rendezvény szeptember 16-tól 19-ig, naponta 9-től 18 óráig várja Szolnokon a látogatóit az Aba-Novák Kulturális Központban. Az országban egyedülálló módon ingyenes, négynapos programsorozat keretében ismerhetik meg az érdeklődők a rendőrség munkáját. Bekukkanthatnak a nyomozás rejtelmeibe, érdekes és látványos interaktív kiállításon ismerkedhetnek meg a bűnüldözés izgalmas világával. A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság az Aba- Novák Kulturális Központtal közösen fogott az elképzelés megvalósításába, melynek alapgondolata egy helyszínelői kiállítás volt. Ez az alapötlet nőtte ki aztán magát egy négynapos rendezvénnyé, melyben helyet kapott szinte minden rendőrségi szakterület. A szervezők célja, hogy minél szélesebb körben és színes interaktív programokkal fűszerezve ismerkedhessenek meg az érdeklődők a rendőrség mindennapi tevékenységével. A programsorozat helyszínének otthont adó Aba-Novák Kulturális Központ épületében állandó kiállítások — a Rendőrség-történeti Múzeum kiállításai, balesetmegelőzési vándorkiállítás, életképekből összeállított tablók, fegyverzettechnikai bemutatók — mellett interaktív szobák, imitált bűnügyi helyszínek, fantomképkészítés, ujjnyomatvétel, lábbeli nyomrögzítése, úgynevezett „részeg szemüvegben” teljesíthető akadálypálya, megelőzési filmek és még rengeteg érdekes lehetőség várja az érdeklődőket. A helyszínen végzett helyszíni szemle egyes elemeit szakemberek mutatják be a látogatóknak, például hogyan történik a nyomrögzítés. A játékos kedvű gyerekek nyomozásban is részt vehetnek, sőt állomásokat teljesítve a végén tiszteletbeli nyomozókká is válhatnak. Az Aba-Novák Kulturális Központ további részprogramokkal színesíti ezt a pár napot, így kávéházi beszélgetésre invitálja a látogatókat, ahol érdekes előadásokat hallhatnak a bűnbe esett irodalmi hősökről, vagy épp egy-egy író halálának körülményeiről. Ezen kívül biztonságtechnikával, vagyonvédelemmel foglalkozó szervezetek és cégek kiállítása, könyvkiállítás és -vásár gazdagítja a látnivalókat. Az épület előtti téren a szárazföldi és vízi rendőrségi járműveket állítják ki, de a téren mozgalmas és látványos „kommandós” bemutatóval fűszerezett rendőrkutyás akcióshow is várja a közönséget. A magyar rendőrök újabb kollégákat szeretnének a soraikban látni, erre is remek alkalom lesz a Zsarunapok AZ ÁLLOMÁNY MEGNÖVELÉSE IS CELLA A RENDŐRSÉGNEK Akik a rendezvény alatt pedig kedvet kapnak a rendőri hivatáshoz, ők az épületben felállított toborzóirodában kaphatnak részletesebb felvilágosítást. A rendőrség nem titkolt célja a Zsarunapok megrendezésével, hogy minél több fiatalt megnyerjen a szakmának. SZOLNOK MÚLTJÁBÓL • Rabutin, a papírevő hadvezér A forgalmas vidéken fekvő nevezetes helyek, mint városunk is, az idők során elég sok ismert embert üdvözölhettek falaik között. Ebben aztán volt jó, is, rossz is, mifelénk inkább az utóbbiból akadt. Több ilyen nevezetes látogatónk miatt virágzott az építőipar, mert általában kő kövön nem maradt utánuk, s a következő pusztításig csak meg kellett húzniuk magukat valahol a szolnokiaknak. Egyik jeles városszépítőnk érdeklődése igencsak emlékezetes volt ránk nézve. Amellett, hogy maga a császár küldte a nyakunkra, ő maga is jeles címekkel büszkélkedő, híres nemzetségből származó nemes úrként tisztelte meg jelenlétével a Tisza partját. Gróf Johann Ludwig Bussy de Rabutin császári tábornagy 1642-ben született Párizsban, s egyike volt azoknak az Európában szanaszét kószáló arisztokratáknak, akik a bécsi uralkodó seregében keresték boldogulásukat. 1683 óta vett részt a török és francia háborúkban, majd Erdély katonai parancsnokává nevezték ki, ahol nem sok szeretetet keltett maga iránt. Osztatlan utálat övezte gőgös, indulatos és kegyetlen természete miatt. Bethlen Miklós, Erdély kancellárja mérges, mocskos és csúfolódó embernek nevezte, ami még abban a szókimondó korban sem volt mindennapi dicséret. Szintén Bethlen, akit egyébként Erdély szomorú sorsáról írt könyve miatt Rabutin haláláig fogságban tartott, a tábornok egy fura szokásáról is hírt adott az utókornak. Leírja, hogy a hozzá küldött, neki nem tetsző leveleket a fogával tépte szét olvasás után, s közben „...sem esze, sem ábrázatja helyén nem volt...”, mellyel valószínűleg joggal számot tarthatott volna még az orvostudomány érdeklődésére is. A Rákóczi-szabadságharc elején rábízták Erdély kurucok elleni védelmét, amiben nem aratott túl fényes babérokat, ugyanis nem tartozott a császári haderő legcsiszoltabb elméi közé. Ez általános jellemzője volt a magyarországi hadszíntéren szolgáló osztrák parancsnokoknak. Mert akiket, ha számítottak valamit, azt a fő hadszíntéren, a franciák ellen vetették be. Ide csak a maradék jutott. Rabutin szolnoki látogatását annak köszönhettük, hogy 1706-ban ki kellett dugnia Erdélyből az orrát. Parancsa szerint seregének egy részével a Dunántúlon harcoló Guido Starhemberg tábornagy segítségére kellett mennie, s így jutott el 15 ezer emberével Szolnokig. A túlerő láttán a kuruc őrség feladta a várat és a várost, amit búcsúzóul már ők is felégettek, hogy a császáriaknak kevesebb dolga legyen. Szolnok lakosságának java része még a Mátra vidékére menekült. Rabutin először megerősítette a várat, s innen továbbment északnak, csak Miskolc felégetése és Kassa sikertelen ostroma után szentelte ismét figyelmét Szolnoknak. Befejezve a félbe maradt munkát, a várat felrobbantotta, a Tisza hídját felégette, s búcsút mondva a már nem is létező kapufélfának, elvitte az ördög Budára, egész pereputtyával együtt. Szolnok egészen 1710-ig jórészt lakatlan is maradt, amíg rövid időre újra birtokba nem vették a kurucok. Az már senkit nem vigasztalt, hogy túl nagy sikereket nem aratott a továbbiakban, s amikor visszament Erdélybe, biztos, hogy nem nagyon hiányzott errefelé. Valószínűleg sok jókívánság kísérhette útján, mert a következő évben felmentették parancsnoki állásából, s néhány évre rá be is fejezte földi pályafutását. SZATHMÁRY ISTVÁN Bussy de Rabutin, a mérsékelten rokonszenves hadvezér és családja ma is álló kastélya Franciaországban A CSÁSZÁRI „VEGYESKERESKEDÉS" A császári haderő parancsnoki kara anyanyelvét tekintve legalább olyan változatosságot mutatott, mint egy vegyeskereskedés kirakata. A spanyol Castaldo és a Szolnokon is ténykedő Aldana mellett Montecuccoli olasz volt, Basta őseit Albániából szalasztották, Rabutin és Szavoyai Jenő Franciaországban látta meg a napvilágot, Katziáner szlovén nyelven szólalt meg először, Zunkenberg báró ősei meg törökül magasztalták az Urat. Nem nagyon volt olyan nemzete Európának, ahonnan ne jött volna legalább egy belőlük.