Szolnoki Grátisz, 2014 (18. évfolyam, 1-37. szám)
2014-05-23 / 19. szám
HAZAI HÍREK Nálunk még mindig hirdethet 100 Ft-ért! Részletek: 56/516-716. GYEREKKONCERT. A gyermekek körében egyik legnépszerűbb zenekar, az Alma Együttes a Tiszaligeti Városi Sportcsarnokban lépett fel az elmúlt hét végén. Az apróságok nagy része a színpad előtt hallgatta kedvenceit, míg sokan táncoltak és ugráltak az ismert zeneszámok alatt. azok, mindig mást látnak a lakosok - mondja. Boros Zoltántól megtudtuk, az egész évi virágosításra 15 millió forintot szánnak, ez a kora tavaszi és az őszi árvácskák elültetésére, félezer csüngő edény és nyolc virágoszlop kihelyezésére, valamint 1500 négyzetméternyi talaj egynyári virágokkal való szépítésére elegendő. A növényeket a „Munkalehetőség a Jövőért” Szolnok Nonprofit Kft. kertjében termesztik, s az ott dolgozó közfoglalkoztatottak teszik földbe és gondozzák egész nyáron. A kiültetett növények 5-10 százalékát azonban ellopják, megrongálják, sőt vannak városrészek, ahol ilyenek még gyakrabban megtörténnek - fűzi hozzá Boros Zoltán. Javában zajlik Szolnokon a azok, mindig mást látnak a Javában zajlik Szolnokon a virágosítás. A legtöbb városrészben már telepítik az egynyári növényeket, illetve kihelyezték az ámpolnákat, azaz a csüngő edényeket. Utóbbiba muskátlikat ültetnek. - Ezek a növények bírják a tűző napot, a szárazságot, a szélsőséges időjárást - mondja Boros Zoltán, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának főtanácsosa. Igényesebb, érzékenyebb virágokkal nem is próbálkozunk. A talajba is a már „bizonyított” egynyáriakat ültetjük, például a begóniát, petúniát, verbénát és csak egy-két kiegészítő, kevésbé ismert növényt. Inkább a kiültetéssel, azaz a színekkel, formákkal játszunk évről évre, így, bár a virágfajták ugyan Példaértékű program A „Szolnok Segít” elnevezésű program az utóbbi idők egyik legsikeresebb szociális, illetve jótékonysági akciója a megyeszékhelynek. A tavaly év végén elindult kezdeményezés ez idáig több mint félezer embernek tudott segíteni. A sokrétű adomány, egyéb segítség és a megvalósult támogatások becsült értéke mára már elérte az 5 millió forintot. Az elmúlt héten újabb jótékonysági akciót szervezett a város. A Kossuth téri Árkád üzletsoron lévő - kifejezetten erre a napra megnyitott - üzlethelyiségben ruhák, cipők, táskák cseréltek gazdát. A válogatott, jó minőségű ruhaneműk ellenértéke adományként szolgál a rászorulóknak - a vásárlók szerencsére egymás kezébe adták a kilincset. A bevételt, a 128 ezer forintot a Humán Szolgáltató Központ (HSZK) juttatja el azokhoz az emberekhez, akik problémáik megoldása érdekében folyamatosan küzdenek és együttműködnek a szakemberekkel. Ezúttal is kiderült, hogy a „Szolnok Segít” program országosan is példaértékű: a megyeszékhelyen a segíteni vágyó szolnoki cégek, intézmények, magánszemélyek, valamint a segítségre szoruló szolnoki emberek helyben egymásra találtak. A Szolnok Segít program rászorulóinak történetét a szolnoksegit.hu weboldalon a Történetek menüpont alatt olvashatják. A ruhaneműk becsült értéke adománygyűjtő ládákba került 2014. máim 23. világosítják a várost Eszter olykor álomvilágban él, de épp e létformát szereti Párizs a romantika, a fények, a divat, a művészetek fővárosa - sokan sokféleképpen aposztrofálták már a francia fővárost, mely sokszínűségével, gazdag múltjával és pezsgő jelenével valóban rászolgál ezekre a dicsérő jelzőkre. Nem véletlen, hogy úgy tartják, a látnivalókból szinte kifogyhatatlan Párizst az életben legalább egyszer látni kell. Nos, Vona Eszter egyszer már járt arra, de akkor nem örült neki. Úgy véli, az Aba Novák Kulturális Központ és a Szolnok Televízió által közösen szervezett idei 6. Megavers tehetségkutatón szerzett nyereményével ezúttal nyitott szívvel és szemmel érkezik meg az Eiffel-torony lábához. - Még az iskolával jártunk egy európai körúton, és nekem Anglia tetszett a legjobban. Amikor áthajóztunk a franciákhoz, majdhogynem haragudtam az országra, mert én inkább még maradtam volna a briteknél. Később aztán úgy gondoltam, hogy alig láttam valamit az általam legyintésre méltó Franciaországból, ezért egyszer vissza kell oda utaznom, és mélyebben megélnem az ottani utazást. Most elérkezett ez a lehetőség - mondja mosolyogva a törékeny alkatú és lelkületű Eszter. A fiatal lány hozzáteszi, nem a nyereményekért jelentkezett az idei Megvers 6-ba - s először a 2011-es Megavers 3-ba, ahol különdíjas lett -, hanem mert azt a lelki-izgalmi állapotot szeretné átélni, amit neki a színpad okoz. - Már általános iskolásként is szerettem a művészetet. A színházi darabokat, a jó filmeket, könyveket és verseket. A döntőben előadott Walesi bárdok például 12 évesen ragadott meg, s azóta igyekeztem nagy nyilvánosság előtt is elmondani. Eddig váratott magára. Középiskolában, a Közgében állandóan jelentkeztem, hogy az ünnepségeken elmondjak egy-egy verset. Volt olyan tanárom, aki támogatta a buzgóságomat, de volt, aki lebeszélni akart róla. Én eléggé önfejű és tántoríthatatlan vagyok az elképzeléseim megvalósításában, így én kijelöltem magamnak az egy és az egyetlen utamat, s csakis azon akartam járni. Mindenáron a színházi világba szerettem volna bekerülni. Még inkább erősítette az elhatározásomat, hogy hosszú ideig lehettem a Szigligeti Színházban műsorfüzetárus kislány, így számos színpadi művet láthattam, darabonként többször is. A Jézus Krisztus szupersztárt például legalább 17-szer. Szüleimnek nem igazán tetszett az önállóan kigondolt pályaválasztásom, s bár mindketten kritikusak voltak velem szemben, de valószínűleg támogattak volna a színház felé vezető úton is - véli a fiatal lány, akinek egy legenda, Törőcsik Mari az eszmény- és példaképe. Manapság már változott valamennyire, s a középiskola elvégzését követő munkavállalásai után nemrégen a tanítóképző főiskolára jelentkezett. Eszter, elmondása szerint, tudatosan ma is néha álomvilágban él, de épp ezt szereti. - Van úgy, hogy megyek az utcán és boszorkánynak, vagy manónak, vagy valami másnak képzelem el magam, mint Vona Eszter. Én a fellépéseim előtt és után is Vona Eszter vagyok, de verselés közben versmondó, vagy a vers valamely szereplője. Nekem nem a lelkiállapotom a változó, hanem én vagyok az, aki szereti azt változtatni, a magam örömére formálni. Örökké vívódom, hogy biztonságos környezetben, nyugodt életet éljek, amint monoton búr konokon, vagy valami nagyon izgalmas, változatos, de csodás létet tűzzek ki magam elé. Erre a választ nekem kell megadnom, és minél előbb - hangoztatja. Mészáros Géza Ebben az esztendőben Vona Esztert találták a legígéretesebb versmondónak a televíziós tehetségkutatón ESZTER A KULTÚRA KÖNNYŰ ÉS NEHEZEBB MŰFAJÁT IS KEDVELI A FIATAL lány, mint állítja, a Harry Potter-generációhoz tartozik, így ezt a könyvsorozatot épp ugyanúgy falja, mint a nehezebb fajsúlyú Pilinszky-köteteket, esetleg Szép Ernőt, vagy Edgar Allan Poet és Tim Burtont. De épp úgy szereti az operettet és a komolyabb műfajú darabokat egyaránt. A Megavers versenyre egyrészt Karczag Ferenc készítette fel, aki segítette a színjátszókörben is, vagy például a tehetségkutató döntőjében előadott Petőfi Levél egy színész barátomhoz című vers értelmezésében is. Másrészt az általa őrangyalnak titulált Simon Erika, aki a Szigligeti Színház korrepetitora, énektanára, aki folyamatos lelki löketeivel motiválja a leányzót. Akivel, minden bizonnyal, még Párizs után is sokszor találkozunk majd a világot jelentő deszkákon. Himfy Ferenc, a bátorságáért meghurcolt, örök emlékezetű lelkipásztor Sokan emlékezhetnek még Szolnokon egy, a várost kismotoron járó, sötétruhás, idős férfira. Volt, amikor kis híján végzetét is okozta járműve, mert közlekedési baleset miatt nyomta sokáig az ágyat. Aztán felépülve ugyanúgy folytatta útját, ahogy kényszerpihenője előtt tette. Ezenkívül még két dolgot rebesgettek róla. Az egyik történet arról szólt, hogy valamikor baja akadt a törvénnyel, a másik szerint meg gyakran hemzsegett gyanús alakoktól a plébániája. A fáradhatatlan motoros, az idén épp 100 esztendeje született Himfy Ferenc római katolikus lelkipásztor volt, a szegényházi templomként ismert istenháza plébánosa. Ami a törvénnyel való egykori konfliktusát illeti, az nem volt más, mint egy embertelen rendszerrel való szembenállás. Az ötvenes években, amikor Illyés Gyula szavaival élve mindenki szem volt a láncban, volt mersze többedmagával kikezdeni a diktatúrával, ennek itta meg a levét. A pártállami rendszer ellen illegális katolikus szervezeteket létrehozó Bulányi György és Török Jenő piarista szerzetesek munkatársaként vonták felelősségre. Talán mindig megnyilvánuló szociális érzéke is ösztönözhette, amikor társaival együtt felvállalta a csak nevében munkáshatalommal szembeni fellépést. Ami pedig a körülötte feltűnő furcsa figurákat illeti, ők nem voltak mások, mint a társadalom mély bugyrában élő elesettek, drogosok, hajléktalanok, sodródó fiatalok, lelkipásztori munkájának fő célpontjai. Őket támogatta, s nem egyszer saját biztonságával sem nagyon törődve időnként fedelet is nyújtott számukra. Lelki tartása, emberi beleérző képessége tették annyira nyitottá, hogy egész életét EGY PAPI ÉLETUT ÁLLOMÁSAI Himfy Ferenc római katolikus plébános 1914. szeptember 17- én született Budapesten. Vácon szentelték pappá 1940. június 23-án. 1944-ig Abonyban szolgált hitoktatóként, majd egy évet Soroksáron volt lelkész. A háborút követően 1948-ig Kiskunfélegyházán volt hittanár, majd 1951 ig segédlelkész. Szolgált még Kispesten, majd 1958-ig Rákoskeresztúron, amikor politikai okból elítélték 19644ől Szentesen volt segédletbetöltötte ez a fajta tevékenysége. Kisugárzását magam is megtapasztaltam néhányszor, amikor először újságíróként, majd már kész, majd Tiszavárkonyban lett plébános. 1970-ben vette át Szolnokon a Jézus Szíve plébániát, ahonnan 1995-ben vonult nyugállományba, de még éveken át folytatta lelkipásztori tevékenységét 2001. május 4-én hunyt el Szolnokon, s itt alussza örök álmát Életéről június 2-án (hétfőn) 14 órakor Keresztfalvi Péter atya, volt tanítványa tart előadást a szolnoki Szent Józseftemplomban, érdeklődőként többször fölkerestem. Órákat beszélgettünk egymással, pontosabban ő beszélt, neki volt főleg mondanivalója. Mi másról, mint sorsokról, hosszú papi pályájának tapasztalattá sűrűsödött emlékeiről. Közben az általa mosolyogva említett felekezeti különbségünk ellenére megismertem, megértettem, milyen az igazi pásztor. Mert ebben nincs külön katolikus, vagy református. Később már nem is csodálkoztam azon, amikor egy másik interjúalanyom azzal idézte föl emlékét, hogy ő bizony Himfy atya hatására cserélte fel egy fegyveres testület tiszti egyenruháját a reverendával. Ami az ő személyiségének máig élő és munkálkodó kisugárzása nélkül valószínűleg elképzelhetetlen lett volna. Szathmáry István Himfy Ferenc atya portréja a váci Egyházmegyei Levéltárból