Szolnoki Grátisz, 2014 (18. évfolyam, 1-37. szám)
2014-10-10 / 32. szám
hírek a megye elejekor ERDÉLYBEN A HETÉNYISEK A HÁBORÚ BORZALMAI ELHUNYT CSÁSZÁR GYÖNGYI HIDAK VÁNDOROLTAK SZAJOLNÁL BÉLA LEHEL LÁSZLÓ-DÍJA HIRDETÉSEK, REJTVÉNY PROGRAMAJÁNLÓ, CÉGTÁR RAJTOLNAK A PÓLÓSOK A TARTALOMBÓL: XVII. évfolyam, 32. szám IDŐJÁRÁS PÉNTEK Többnyire gyengén felhős, hapos idő várható. Csapadék nem valószínű. Reggel foltokban párás, ködös idő lesz. A déli, délkeleti szél időnként megélénkül. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 8,14, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19,25 fok között alakul. SZOMBAT Többnyire gyengén •«ár felhős, napos idő várható. Az éjszaka képződő köd fokozatosan feloszlik. Csapadék nem valószínű. A déli, délkeleti szél általában mérsékelt marad. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 7,13, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19,24 fok között alakul. Felhívás! Szolnok és németországi testvérvárosa, Reutlingen féléves alkotói ösztöndíjat biztosít Reutlingenben egy Szolnokon élő és alkotó, illetve szolnoki kötődésű képzőművész számára 2015. február 1. és 2015. július 31. közön. A részletes pályázati kiírás a www.szolnok.hu honlapon olvasható! A szöveges anyagok Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és a kiadó együttműködése alapján jöttek létre. A költségeket az önkormányzat viseli. u- JÁSZ-NAUYHUN-SZOLNOK MUYtl Grátisz 2014. OKTÓBER 10., PÉNTEK Hidakat vándoroltattak a vasútszakasz felújításakor A vasútfejlesztésben egyedülálló technológiával, 36 óra alatt, 3300 tonna acélszerkezetet megmozgatásával előbb kitolták a régi tiszai vasúti hidat, majd a héten az új hídszerkezetet betolták. A Szolnok és Szajol közötti 6,4 kilométer hosszú vasúti vonalszakasz felújításáról jelenlegi helyzetéről Hegmanné Nemes Sára vagyonpolitikáért felelős államtitkár, Szalay Ferenc polgármester és Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője tartottak sajtótájékoztatót. Utóbbi kiemelte, a szolnoki tiszai vasúti híd hazánk egyik legnagyobb kétvágányú vasúti hídja: naponta megközelítőleg 200 szerelvény halad itt át. Ez a szakasz köti össze a tiszántúli területek nagy részét a fővárossal. Ezt két különálló egyvágányúra cserélik, azért is, ha az egyik hídon munkálatok folynak, a másikon zavartalanul közlekedhessenek a szerelvények. Az első 100 méter hosszú mederhidat e hét végéig, teljes vágányzár mellett ráterhelik a végleges helyére - ez idő alatt vonatpótló buszokat indítanak Szolnok és Szajol állomások között. A későbbiekben félpályás forgalom mellett zajlik a kivitelezés (a második mederhidat várhatóan november végén tolják a helyére). Az érintett vonalszakaszon zajló több mint 20 milliárd forintos beruházással a kormány célja a biztonságos, európai színvonalú vasúti közlekedés megvalósítása. A következő, 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a vasúti fejlesztésre fordítandó összeg eléri majd az ezermilliárd forintot - jelentette be Hegmanné Nemes Sára. Szolnok a nagyvárossá válását köszönheti a vasútnak, sőt, a mai napig meghatározó számunkra a vasúti gépgyártás. A mai modern infrastruktúra megteremtése kiemelten fontos ebben a régióban, az autópálya építése mellett örömteli, hogy a vasúti összeköttetésünk is immár európai színvonalú lesz. Néhány esztendőn belül minden olyan infrastrukturális hátrányt eltüntetünk a kormány segítségével, mely gátolta Szolnok nagyobb ütemű fejlődését - hangsúlyozta ezt már Szalay Ferenc. Loppert Dániel mindehhez hozzáfűzte: Magyarország egyik legnagyobb vasúti hídjának 100 méter hosszú bal mederhídja, a kiemelkedő mérnöki teljesítmény eredményeképpen mindössze egy hét leforgása alatt újul meg, így vasárnap 0 órától újra megindulhat a félpályás vonatforgalom a Szolnok és Szajol közötti vasúti szakaszon. Egy hét alatt, a betolást követően, a teljes hídszerkezetet vasúti közlekedésre alkalmassá teszik. Ilyen rövid idő és ilyen típusú technológiával elvégzendő betolásra, valamint kiépítésre hazánkban eddig még nem volt példa. AZ ÁRVIZEK IS GYORSABBAN VONULNAK LE A VONALSZAKASZ az árvizek által jelentősen veszélyeztetett területen halad, ezért már a tervezés során kiemelten figyelembe vették az árvízvédelmi szempontokat. A beruházás során megújul a besenyszögi közúti aluljáró vasúti szerkezete is. A tervek alapján 8605 négyzetméternyi zajárnyékoló falat is építenek, mely a Tallinn városrészt és a Milleri Sporttelepet fogja védeni a zajártalomtól. A vasúti pálya felújítása után a pályasebesség 160 km/órásra növelhető. A kivitelezés 2015 decemberében ér véget. A beruházás nettó értéke 20,7 milliárd forint. Felújították a bölcsődét Függetlenségi harc: Arad lett a magyar Golgota „Közel 40 millió forint összköltségből valósult meg az intézmény felújítása. Az új homlokzat és a kicserélt nyílászárók esztétikailag és energetikailag egyaránt hasznosak” - jelentette be a megszépült Jósika úti bölcsődében tartott sajtótájékoztatót Szabó István alpolgármester. A város önkormányzata a Belügyminisztérium 26,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásából, valamint 11 millió forint önerő biztosításából újította fel a bölcsőde épületét. Az intézménynek jelenleg közel 100 gyermeket kell ellátnia. Az 1979-ben épült, felújításra szoruló épület már nem szolgálta megfelelően a kicsik biztonságos ellátását. A bölcsőde az Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság bölcsődei intézményegységének 1. számú tagintézménye, funkcióját tekintve igazgatósági és bölcsődei épületszárnyakból áll. A bölcsődei szárnyban lévő faszerkezetű ablakok és ajtók már elöregedtek, hézagosak voltak, így a fenntartási költségek nem voltak gazdaságosak. A beruházás során a hőszigeteléssel, a nyílászárók lecserélésével, valamint egy vizesblokk teljes felújításává egy biztonságosabb és barátságosabb környezetet alakítottak ki a gyermekek számára. A fejlesztés az energiatakarékosságot is szolgája - hangsúlyozta az apolgármester -, az utólagos hőszigetelésnek, valamint a homlokzati nyílászárók cseréjének köszönhetően előreláthatólag jelentős energiamegtakarítás érhető el éves szinten. A munkálatok ideje alatt a fejlesztés által közfoglalkoztatottakat is alkalmaztak. A korszerűsítést követően a gyermekek a már megújut épületben köszönthették a jelenlegi gondozási évet. „A haza szeretete nem más, mint egymás szeretete” - hangsúlyozta beszédében Áder János köztársasági elnök Szolnokon. A legfőbb közjogi méltóság a megyeszékhelyen az október 6-i nemzeti gyásznapon, a Damjanichszoborná tartott megemlékezésen szólat fel. Mint kiemelte: „A szabadság, a hűség és a helytállás örökségét hagyták ránk az 1848-49-es magyar forradaom és szabadságharc, a történelemkönyvek által is ismert és a ma napig „névtelen” vértanúi. Mártírjánk ádozatválláása, a szabadság, a függetlenség és a polgárosodás eszméivel együtt mindörökre beégett nemzetünk emlékezetébe. Az ő emléküket és a ránk bízott hagyatékot meg kell őriznünk az utókor számára” - hangoztatta az államfő, majd hozzátette: „Mi azóta nem engedünk a ’48-ból! A haza minden előtt!” A megyeszékhelyen a Damjanich-szobornál, majd ezt követően a Szolnok ispán körúti emlékparkban tartott megemlékezést a város. Az emlékműsorban a Szigligeti Színház művészei, a Bartók Béla Kamarakórus, a Légierő Zenekar és a Vásárhelyi Pá tagintézmény diákja is szerepeltek, míg Áder János beszédét megelőzően Máthé György róma katolikus esperesplébános a történelmi egyházak nevében a kivégzettek ádozatát álította párhuzamba a krisztusi áldozattal. Az ünnepi beszédek után a város lakossága is elhelyezte az emlékezés virágait a Damjanichszobor talapzatánál. A történelmi hitelesség és a tisztesség végett, az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi vértanún kívül három további törzstiszt és alacsonyabb beosztású magyar katona is a gyűlölet és a megtorlás áldozata lett, kiknek még a pontos nyughelyét sem ismerjük. Sírjaikat addig nem lehetett feltárni, amíg Ferenc József uralkodott, márpedig az osztrák császár és magyar király - az 1849-50-es megtorlás legfőbb felelőse - igen sokáig volt hatalmon: 1848-tól 1916-ig. Utána pedig a trianoni diktátum következtében Romániához került Aradon csak 1932-33-ban végeztek feltárásokat. Ekkor főleg a 13 ismert vértanú földi maradványait exhumálták, így az amúgy is feledésbe merült három másik mártír tábornok ismét kevesebb figyelmet kapott, történelmi köztudatunk tehát nem sok tudomást vesz Ormai Norbert ezredesről, Hauk Lajos őrnagyról és a magyar nyelvújítás vezérének, Kazinczy Ferencnek a fiáról, Kazinczy Lajos ezredesről. Ormai Norbertet 1849. augusztus 22-én végezték ki Aradon. Knezli Károlyt, Nagysándor Józsefet, Damjanich Jánost, Aulich Lajost, Lahner Györgyöt, Poeltenberg Ernőt, Leiningen- Westerburg Károlyt, Török Ignácot, Vécsey Károlyt, Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost október 6-án szintén Aradon végezték ki (közülük az utóbbi négy „kegyelemből” golyó által hunyt el az előbbi kilenc kötél általi halálbüntetésével szemben). Az aradi vértanúk kivégzése napján, október 6-án vetettek véget Batthyány Lajos miniszterelnök életének Pesten. A Vértanúk könyve című 2007-es kiadvány szerint Pesten kétszer annyi mártírja volt a szabadságharcnak, mint Aradon (Pesten több mint harminc embert végeztek ki 1848-50 között, ugyanebben az időszakban Pozsonyban tizenkettő, Kőszegen pedig nyolc mártírja volt a megtorlásnak). 1849. október 25-én Kazinczy Lajos ezredest lőtték agyon az aradi vár északkeleti kapuja melletti sáncban. Az osztrák Hauk Lajos alezredes a bécsi forradalom egyik résztvevője volt, de leszerelt császári tisztként a magyar mozgalom katonai védelmében is szerepet vállalt - 1850. február 19-én reggel Haukot Aradon felakasztották. Szabó István alpolgármester (balra) jó hírt hozott a bölcsiseknek Áder János köztársasági elnök (középen) mondott beszédet október 6-án a Damjanich-szobornál