Szolnoki Grátisz, 2019 (23. évfolyam, 1-42. szám)

2019-11-22 / 40. szám

2 AKTUÁLIS Megalakult a megyeszékhely önkormányzatának új közgyűlése Döntések: Egy hónappal a helyhatósági választások után, november 13-án meg­tartotta alakuló ülését az önkormányzati választások eredménye értelmében fel­álló közgyűlés. A tizennyolc fős testületet tíz, a Szolnoki többség néven ismert cso­portosulás (Momentum, DK, LMP, Jobbik, MSZP, Mindenki Magyarországa Mozgalom), illetve hét, a Fidesz-KDNP színeiben indu­ló képviselő, valamint Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester alkotja. Az ülés felvezetéseként dr. Mosonyi Csaba, a helyi választási bizottság elnöke ismertette a hely­­hatósági választás végkimenete­léből adódó közgyűlési összeté­telt, majd feleskette a törvényesen megválasztott képviselőket és a városvezetőt. Ezt követően szót kapott dr. Kállai Mária országgyű­lési képviselő és dr. Berkó Attila megyei kormánymegbízott, mind­ketten együttműködésre kérték a testület tagjait. A napirendek ismertetése és az érdemi munka megkezdése előtt a polgármester ugyancsak a konszenzuson alapu­ló önkormányzatiságra hívta fel a figyelmet, miután szintén felsorol­ta Szolnok minden megvalósult és tervezés alatt lévő lehetőségeit. A napirendi pontokban elhan­goztak, hogy milyen frakciók lesz­nek a közgyűlésben (6): Demokratikus Koalíció (elnök: Miskolczi László), XXI. század (e.: Ligeti József), Jobbik (e.: Galló György Péter), MSZP (e.: Győrfi Mihály), Fidesz (e.: Tasnádi Zoltán), KDNP (e.: Rusvai Károly). Az előterjesztések sorában az önkormányzat szervezeti és műkö­dési szabályzatáról (szmsz), illetve egyes helyi rendeletek módosítá­sát, majd pedig a bizottságok szerkezetét, valamint a bizottsági helyek összetételét tárgyalták a képviselők. A testület „szolnoki többsége” által támogatott verziót fogadta el a közgyűlés: hét bizott­ság alakult, amelybe huszonnyol­can az összefogás, tizenegyen pedig a Fidesz-KDNP soraiból kerültek be. A voksolást megelőző vélemények idejében Tasnádi Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője és Fejér Andor fideszes képviselő azt kifogásolta, hogy az elmúlt har­minc év alatt megszokott és bevált rendszertől eltérően nem mandátum arányban kerültek be tagok a bizottságokba - ez sze­rintük 22/17 arányú lett volna, ehelyett lett 28/11 illetve, hogy a többség által nem támo­gatott ellenőrző bizottság létrejöt­te nélkül milyen kontrollal működ­het a demokratikus önkormány­zatiság. A más állásponton álló Szekeres Éva (XXI. század) és Győrfi Mihály (MSZP) képviselők „fékeket és ellensúlyokat” emle­gettek fel atekintetben, hogy a választói többség akaratából új szerkezeti rendszerek állnak fel. A következő előterjesztések a polgármester, a képviselők, bizottsági tisztségviselők és tanácsnokok illetményére vonat­koztak, melyek mindegyikét a közgyűlési többség - hol ellen­­szavazattal, hol tartózkodás mel­lett - megszavazott. Vonatkozó hír, hogy a közgyűlés november 28-án (csütörtökön) 17 órakor a városháza Hubay Ferenc Dísztermében közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra a köz­gyűlés tagjai tisztelettel várják az állampolgárokat, akik közérdekű témákban kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat fogalmazhatnak meg. A Szalay Ferenc polgármester (háttal, középen) vezette közgyűlés képviselői mozgalmas ciklus elé néznek Fotó: Mészáros János SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS. A közgyűlés alakuló ülését követően sajtótájékoztatót tartott Szalay Ferenc polgármester és dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő, Tasnádi Zoltán (Fidesz) és Rusvai Károly (KDNP) képviselő társaságában. Egyenként is gratuláltak a „többségi” akarat eredményéhez, de hangoztatták, hogy konszenzusos együttműködést remélnek a testület „többségi csoportosulása” képviselőitől. A városvezető és a honanya ezúton is hangsúlyozták a város utóbbi években történt fejlődését. Tasnádi Zoltán továbbra is a bizottsági helyek, véleménye szerinti, helytelen elosztását nehezményezte, míg Rusvai Károly annak a reményének adott hangot, hogy érdekek és nem ellenérdekek mellett zajlik majd az önkormányzati munka. t 2019. november 22. AVATÁS. A zsinagóga új kőtábláit avatták fel múlt héten a Szolnoki Galériában. Az ünnepségen Marton Zsolt váci megyés püspök, Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület elnöke és Szécsi József, a Keresztény Zsidó Társaság főtitkára tartott előadást a táblaavatás előtt. Felvételünk a résztvevők egy csoportját örökítette meg. Fotó: Mészáros János TOVÁBBI FEJLESZTÉSEKRE SZÁMÍTHATNAK A LAKÓK PARKOLÓÉPÍTÉS: Folytatódnak a fejlesztések a Széchenyi­­lakótelepen, ahol ezúttal a Hild Viktor úton bővült negy­vennéggyel a parkolóhelyek száma.­­ Ezzel enyhül a kör­nyező társasházakban élők parkolási gondja, a jó hír pedig az, hogy további parkolók épülnek a városrészben - mond­ta el Szalay Ferenc polgármester múlt csütörtöki sajtótá­jékoztatóján. Megemlítette, hogy várhatóan a Botár Imre és a Malom úton is bővül a parkolók száma, utcán­ként harminccal. Ehhez kapcso­lódva Behó János önkormányzati képviselő a Lovas István és Aranyi Sándor utakat is megemlítette, mivel a gépjárművek számának növekedésével mindkettőben fel­merültek parkolási gondok. Behó János a Csóka úton aszfaltozást szorgalmaz, azonban ehhez a város új közgyűlésének támogatá­sára lesz szükség. Borda Zoltán új önkormányzati képviselőként egyetértett vele abban, hogy a már tervezett Varjú és Fakopáncs utak járdaépítése is szükséges. FORGALOMKORLÁTOZÁSOK A MÁRIA UTCÁBAN GALLYAZÁS­ November 25-én, hétfőn, 8 órától megkez­dődnek hagyományosan a Mária utcai ostorfák gallyazási munkálatai, amennyiben az időjárás lehetővé teszi - tájé­koztatta a Grátisz szerkesztőségét is a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. sajtóosztálya. Mint jelezték, rossz idő esetén a tervezett munkálatokat későbbi időpontban kezdik meg. A munká­latok miatt a Mária utca parkolóit, illetve az útszakaszt ideiglenesen lezárják. A tevékenység során érin­tett lakóknak a munkavégzés miatt a megszokottnál nagyobb zajha­tással kell számolniuk - amely miatt a társaság ezúton is türelmü­ket és megértésüket kéri. A mun­kálatok előreláthatólag több napig, a tervek szerint akár három hétig is eltarthatnak. A munkavégzés naponta 8 és 15 óra között lesz, az érintett területen a fent megjelölt időponttól a parkolást és közleke­dést ideiglenesen korlátozzák. SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL REPÜLÉSTÖRTÉNETÜNK KIEMELKEDŐ EMLÉKE, A KATONAI REPTÉR HELYTÖRTÉNET Bár az osztrák-magyar hadirepülők már az első világháborúban komoly sikereket értek el, a magyar légierő fontos bázisának, a szolnoki repülőtérnek később kezdődött a története. Amint Magó Károly repülő zászlós szolnoki repüléstörténetet bemutató, a RepTár által kiadott kötetéből meg­tudjuk, a trianoni békeszerződés megfosztotta hazánkat a légierejétől, ami csak 1938-ban született újjá. Addig csak polgári és sportrepülésről, illetve rejtett katonai jellegű szerve­zésről lehetett szó. A sportrepülésből, amint arról már írtunk, városunk nagymérték­ben kivette a részét, aminek a szandai rét volt az otthona. Ezért már légügyi önállóságunk elnyeré­se előtt, 1936-tól foglalkoztak egy szolnoki légikikötő építésének gon­dolatával. A Magyar Királyi Honvéd Légierő 1939-es megalakulása is serkentette városunk repülőéletét, így még ebben az évben elkezdtek egy korszerű katonai repülőtér fel­építéséről tárgyalni. Ehhez a város 10 hektárnyi területet ajánlott fel, illetve vállalta a hozzá vezető út építésének költségeit is. A kincstár a gróf Nemes családtól is vásárolt még kétszáz hold földet, s 1939 októberében városi ínségmunká­sok közreműködésével elkezdték az építkezés földmunkáit, továbbá 1940. július 5-én Kerületi Légvédelmi Központot is állítottak fel Szolnokon. 1940 nyarára befe­jeződött a repülőtér földegyengeté­­se és füvesítése, ezer méter hos­­­szú kifutópályája a kor összes hazai repülőgépét fogadni tudta. Felépült a ma is működő két vas­beton hangár is a hozzá csatlakozó műhelyekkel, és a közelükben levő kiszolgálóépületekkel, szállások­kal. 1940. augusztus 9-én jelentet­ték, hogy a repülőtér alkalmas a hadi használatra, ezt a napot tekinthetjük a magyar légierő egyik legmodernebb bázisává váló szol­noki reptér története kezdetének. Az első alegység, a Tisza-híd védel- század nem sokkal később, 1940. mével megbízott Kör Ász repülő­ augusztus 26-án települt a repülő­térre. Az itt állomásozó további alakulatok históriája szétfeszítené egy rövid cikk kereteit, így ez csak annyit említenénk, hogy Szolnokról indult a Dongó századdal végzetes frontszolgálatára a városunk repü­lőéletét mindig lelkesen támogató Horthy István tartalékos repülő főhadnagy, kormányzóhelyettes. Az ő pusztulástól megmentett, majd évekig rejtegetett márvány emléktábláját ma a RepTár őrzi. Bár a háborúban jelentős sérülé­seket szenvedett szolnoki repülőte­ret az évek során jelentősen modernizálták, számos korabeli épülete jelenleg is őrzi az önálló magyar hadirepülés első korszaká­nak emlékét. Repülő növendékek a pilótaotthon előtt Fotó: Ilyés János; közli: Magó Károly

Next