Állami Faludi Ferenc gimnázium, Szombathely, 1923

5 ilyenkor gyakoroltuk a hadijátékokat. 1923 július 24-től augusztus 10-ig 25 cserkésszel, a parancsnok, tiszt és segédtiszt vezetése alatt, a zalamegyei Páka határában táboroztunk. Fenyves magaslat tövében elterülő szép gyepes tisztás volt hadijátékaink szintere és tábori mókáink tanúja. Állandóan han­gos jókedv uralkodott s amikor esténkint a tábortűz kigyulladt, vidám éne­künk a község lakosait is táborunk közé csábította. Tíz óra után már csend volt, aludt mindenki, csak az őrök jártak fel-alá, hogy meg ne lephesse va­laki a tábort. Öröm volt látni azt a lelkiismeretes buzgóságot, kötelesség­tudást, amellyel a fiúk az őrséget tartották, pedig az éjjeli hideg miatt néha ugyancsak szenvedtek. No de ilyenkor is volt segítség: egy csomó rőzse a pislogó tábortűzre, egy-két burgonya a parázsba s felvidult a cserkész. Táborozásunk alatt nagy szeretetet tanúsított irántunk a község plébá­nosa, főtiszt, Major Gyula úr, aki anyagiakban messzemenő támogatásban részesített bennünket. Hasonló jóindulatot és támogatást tapasztaltunk Hor­váth Zsigmond szécsiszigeti tiszttartó úr és Iker István ugyanottani plébános úr részéről is. Az anyagi támogatáson felül vendégül is meghívták az egész csapatot. Kívülök még mások is, főleg a környék úri családjai, bő ajándé­kokkal lepték meg a tábort. — Fogadják ezúton is az intézet nevében kifeje­zett hálás köszönetünket. Tanítványaink egészségi állapota általában kedvező volt. A városi tiszti­orvos kétszer tartott hivatalos szemvizsgálatot, trachomát nem talált. Iskola­orvosunk is meglátogatott minden osztályt s ellenőrizte az intézet hygienikus viszonyait. Véleményezése alapján az igazgató két tanulót az egész évre, mizel hosszabb-rövidebb időre felmentett a torna alól. A kötelező játékdélutánokat az őszi és tavaszi hónapokban — ha az dő kedvezett — megtartottuk. A lehetőséghez képest e tanév folyamán is többször rendeztünk kiránk Jutást, hogy ifjúságunk az iskolában tanultakat közvetlen szemlélődéssel degészítse, a lakóhely környékét megismerje és az iskolai munka komoly­ságából kiemelkedve felüdüljön. A kirándulások fesztelen szelleme a tanu­­ókat közelebb hozza egymáshoz s a kísérő tanároknak számos olyan meg­figyelésre nyílik alkalmuk, amilyenek az iskolában nem tehetők; ezenkívül a kirándulások a tanár és tanítvány közti viszony elmélyítésére is alkalmasak. Egy-kétórás földrajzi és természetrajzi kirándulást az I.—III. osztályok ettek néhányszor a közeli környékre : tájékozódással, távbecsléssel, terep­­anulmánnyal, térképolvasással és a tanult növényeknek a természetben való elkeresésével kapcsolatban. A felsőbb osztályosok is többször voltak termé­szetrajzi kiránduláson s meglátogatták a helybeli bőr-, gáz- és gyufagyárakat s tanulmányaik kibővítése céljából. A szabadkézi és mértani rajzzal kapcso­­atos kirándulásokon a szabadban rajzoltunk s távolság- és magasságmérési gyakorlatokat végeztünk.

Next