Állami Faludi Ferenc gimnázium, Szombathely, 1933
A francia nyelv középiskolai tanításának módszere. Irta Böröczffy Kálmán r. tanár.*) Mielőtt a francia nyelv tanítására vonatkozó megfigyeléseimet közölném, szükségesnek tartom emlékezetbe idézni a francia nyelvoktatásnak a tantervben megállapított célkitűzését. A tanterv kettős célt tűz elénk: egy művelődésit, a tanulók bevezetését az irodalomba s azon át a francia kultúrába és egy gyakorlatit, gyakorlottságot a francia nyelv szóbeli és írásbeli használatában. Hogy milyen mértékű legyen ez a gyakorlottság, azt a tanterv nem állapítja és nem is állapíthatja meg. Nemcsak minden tanárnál más és más az átlagos színtáj, hanem egy tanár összes tanítványainál is különböző lesz a nyelvismeret terjedelme. A nyelv teljes elsajátításáról természetesen szó sem lehet. Ezt még a porosz Oberrealschule sem tudta elérni a maga 1880 francia tanítási órájával, kis osztálylétszámával és válogatott tanulóanyagával. Még kevésbbé álmodhat ilyen célról a magyar reáliskola kb. 800 francia tanórájával, vagy a reálgimnázium ennek az utóbbi óraszámnak a háromnegyedével. Viszont teljesen megokolt a magyar iskolaügy vezetői részéről, ha — tekintettel a nyelvismeret óriási művelődési és gyakorlati értékére — emelni kívánják a középiskolai nyelvoktatás eredményességét. Mivel óraszám emelésére, az osztálylétszám redukciójára, a tanulóanyag szigorúbb selejtezésére nem gondolhatunk, csak egy eszközünk marad munkánk eredményének növelésére: tanítási módszerünk állandó javítása, tökéletesítése. Ha akár az Utasításokat, akár az approbált tankönyveket lapozzuk, azt látjuk, hogy tanítási módszerünk adva van. Az egyeztető módszert kell alkalmaznunk. Ez a módszer — akárcsak a direkt módszer — az olvasmányt teszi a tanítás tengelyévé, azt beszédgyakorlatokban dolgoztatja fel, viszont helyet ad a mindkét irányú fordításnak, több figyelmet fordít a nyelvtanra és teret enged az anyanyelv használatának. Azonban míg a tanítás módszerét és anyagát megszabják az Utasítások, illetve a használt tankönyvek, az anyag feldolgozásában és számonkérésében teljes a tanár szabadsága. Ezen a téren kell tehát problémákat és megállapodásokat keresnünk, mert hiszen nyilvánvaló, hogy még a jó és célravezető eljárási módoknál is akadhatnak még jobbak és még célravezetőbbek. *) Előadta a modern nyelvek eredményesebb tanítása érdekében 1933. okt. 28-án intézetünkben tartott értekezleten. Jelen voltak a keszthelyi premontrei reálgimnázium, a nagykanizsai kegyesrendi reálgimnázium és áll. leánylíceum, a kőszegi bencés gimnázium, a szentgotthárdi, zalaegerszegi és sümegi állami reálgimnáziumok s a helybeli középiskolák modern nyelvi tanárai.