Földművesszövetkezeti Híradó - Szövetkezeti Élet, 1967 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1967-08-01 / 8. szám

A N­­E­VES M­E IK­ 1 E 1 AI E S­Z­Ö­V­I.­­ I» .1 A Alkotmányunk ünnepén 1949. augusztus 18-án az or­szággyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. A dolgozó milliók nevében megerősítette, törvénybe rög­zítette azokat a történelmi eredményeket, amelyek a dolgozó nép keze munkájával és a felszabadulás utáni mun­kák és harcok árán jöttek lét­re. Ezen a napon a magyar országgyűlés igent mondott a néphatalom további erősítésé­re, dolgozó népünk felemelke­désére. Augusztus 20. az alkotmány és az alkotás ünnepe. Ünnepi megemlékezés és a számvetés napja is. Alkotás és alkot­mány — egyazon tőről fakad e két szó. — Az alkotás, a munka alapja társadalmi ren­dünknek, miként azt az al­kotmány egyik cikkelye is ki­mondja. Ebben az országban olyan társadalmat építünk, amely alapjának a munkát tette és természeténél fogva a béke társadalma. Az emlékezetes országgyű­lés óta 18 év telt el, amely je­lentős fejlődést hozott orszá­gunk és n­épünk életében. Népünk ezen idő alatt az alkotmány szellemében dolgo­zott, és építette a szocialista társadalmat. Egyik nagy ered­ményünk, hogy végrehajtot­tuk a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezését, amely egy­ben a szocializmus alapjainak lerakását is jelentette, mi több, már évek óta a teljes felépítésen dolgozunk. „A Magyar Népköztársaság­ban minden hatalom a dolgo­zó népé” — mondja az alkot­mány. Ennek a hatalomnak az erősítésén dolgozunk már több mint másfél évtizede, s ezt tartjuk a szocializmus tel­jes felépítésének, szilárd alap­jának. „A Magyar Népköztársaság­ban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével” — mondja az al­kotmány egyik paragrafusa. Az eltelt idők alatt több ne­héz próbát kiállt ez a szövet­ség, népi hatalmunk egyik legbiztosabb támasza. A két alapvető osztály összeforrott a munkában és megmutatta a parasztságnak azt az utat, amely kivezeti az évszázados elmaradottságból és megte­remti számára a boldogabb jövőt. Bebizonyosodott a mun­kásosztály segítő­készsége, amikor ezrével küldte falura a gépeket, szakembereket, a legjobb vezetőket, hogy egyen­gessék az új szövetkezeti utat. Eltűnt az ellentét, amelyet évtizedeken keresztül szítot­tak a falu és a város között. A szövetséget, barátságot­ a közös munka, a harcok és a munkásosztály áldozatkészsége kovácsolta egybe. E szövetség erősítése pártunk politikájá­nak egyik legfontosabb elve. Az elmúlt évek eredményei nyomán erősödött, kiszélese­dett a különböző társadalmi rétegek összefogása a szocia­lizmust építő munkában. 18 évvel ezelőtt az alkotmány cé­lul tűzte ki ezt az összefogást. Ma már joggal elmondhatjuk: szilárd nemzeti egységben él és dolgozik népünk. A múltban kisemmizett, jog­fosztott emberek jogát az al­kotmány külön cikkelyben rögzíti. Azóta bebizonyoso­dott, hogy azokat nemcsak biztosítani és megvédeni, ha­nem elmélyíteni, sőt tovább­fejleszteni is képes. Pártunk célkitűzése és tö­rekvése volt, hogy minél szé­lesebb tömegeket vonjunk be a közügyek megtárgyalásába, intézésébe, sikerrel járt. A szocialista demokrácia ilyen arányú kifejlesztését a párt helyes politikája iránti biza­lom tette lehetővé. De szük­séges is volt ez a fejlődés, hi­szen a tömegek aktív részvé­tele nélkül aligha oldhattuk volna meg bonyolult országépí­tő feladatainkat. Pártunk eltö­kélt szándéka a szocialista de­mokratizmus további erősíté­se. A szocialista demokratizmus erősítése hatja át a gazdaság­­irányítás rendszerének re­formját is, hiszen a nagyobb önállósággal, az üzemi demok­rácia szélesítésével mind na­gyobb tömegek számára biz­tosítjuk a beleszólási jogot, az aktív közreműködés lehe­tőségét. Népi demokratikus államunk mindenki számára biztosítja a demokratikus jo­gokat, ha azok gyakorlása va­lóban a fejlődést szolgálja. Határozottan fellép azonban szocialista vívmányaink gyen­gítőivel szemben. Alkotmányunk­ szellemében a jog és kötelesség elválasztha­tatlanul kapcsolódik egybe. Az elmúlt évekre visszapillant­va nyugodtan elmondhatjuk, milliók mutattak példát az állampolgári kötelezettségek teljesítésében, és áldozták napjaikat, munkáséveiket a néphatalom felvirágoztatásá­ért. Nem akarunk ünneprontók lenni, de beszélnünk kell a kötelesség-elmulasztókról, akik élvezik ugyan dolgozó népünk gondoskodását, de megfeled­keznek kötelezettségeikről. Az állampolgári jogok egyre szé­lesednek, tehát ezzel együtt a kötelezettség is szaporodik. Több tudatosságot és oda­adást igényel a szocializmus teljes felépítése dolgozó tár­sadalmunk minden egyes tag­jától. Alkotmányunk napja egy­ben az új kenyér ünnepe is, szimbóluma a békés építő, al­kotó munkának. Népünk eltö­kélt szándéka, minden erővel megvédeni alkotó munkánk eredményeit a háborús uszí­­tókk­al és imperialistákkal szemben. Népük már több ízben ki­nyilatkoztatta békeakaratát és tanújelét adta szándékának. Szükséges ez most ismét, ami­kor a világ több pontján ak­tívan tevékenykednek azok az erők, amelyek a pusztulás ve­szélyébe akarják sodorni az egész világot. Az amerikai im­perialisták véres délkelet­ázsiai agressziója, a közép-ke­leti válság a háború kiszélesí­tésével az új világháború ve­szélyével fenyeget. Amikor ki­nyilatkoztatjuk béke iránti akaratunkat, nemcsak vívmá­nyaink védelmében tesszük, hanem hozzájárulást és segít­séget nyújtunk azon népek harcához, amelyek az impe­rialista gyarmatosító, elnyomó törekvések ellen irányulnak. Alkotmányunk ünnepén is szolidaritásunkat fejezzük ki a hős vietnami nép harcával. A pihenés és ünnep óráiban sem feledkezünk meg róluk, akik nap mint nap kemény harcot vívnak a létért, sza­badságuk védelméért. Ez a nap nemcsak a megem­lékezés ünnepe, hanem a számvetés napja is. Ez a szám­vetés méltóképpen illeszkedik be szövetkezeteink életébe, a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusa és a SZÖVOSZ VI. kongresszusa által megszabott út további feladatainak végrehajtásába. Népünk két nagy gazdaság­­politikai program megvalósí­tása előtt áll, az új népgazda­sági ötéves terv és a gazda­ságirányítás reformjának vég­rehajtása előtt. Az ötéves terv sikerének döntő feltétele a gazdaságosság fokozása a nép­gazdaság valamennyi­ ágában. A gazdasági mechanizmus re­formjának célja, hogy ered­ményesebben és gyorsabban építhessük a szocializmust. Ennek egyik legfontosabb fel­tétele, hogy minden gazdasági vezető fejében szorosan össze­kapcsolódjanak a termelés és a kereskedelem szempontjai. Másik feltétel a szocialista de­mokrácia fejlesztése. Határo­zott, céltudatos gazdasági ve­zetés nélkül nincs gazdasági siker, de a demokrácia meg­valósítása és a demokratikus légkör nélkül sem lehetséges szüntelenül jó és jobb gazda­sági eredményeket elérni. Ebben az évben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Dolgozó népünk is munkaver­sennyel, a termelésben elért eredmények növelésével kö­szönti a szovjet nép nagy ün­nepét. Ünnep ez a nap szá­munkra is, hiszen a forrada­lom megteremtette az első olyan államot, ahol a dolgozók milliói maguk intézik ügyeiket és célul tűzték ki a legfejlet­tebb társadalom felépítését. Hazánk is e forradalom ál­tal létrehozott államnak kö­szönheti, hogy ma békében dolgozhatunk, építhetjük a szocialista társadalmat, a jó­lét és a béke zálogát. Felemelő érzés békében és bizalomban élni, dolgozni, al­kotni. Az alkotmány ünnepe is ennek az összeforrottságnak a kölcsönös bizalomnak tanú­­bizonysága, összeforrottság a célokban, a munkában, a jo­gok és kötelezettségek gya­korlásában, a népi hatalom erősítésében. Ára: 1. — Ft VI. évfolyam V. szám 1067. augfisztus hó Az aszályos időjárás kedvezőtlenül hat a felvásárlási munkára Megyénkben 1967. évben a burgonyából 538 vagon, zöld­ségből 4170 vagon, gyümölcs­ből 1693 vagon, összesen tehát 6446 vagon felvásárlását irá­nyoztuk elő. E felvásárlási előirányzat fedezeteként 711 vagon bur­gonyára, 4265 vagon zöldség­re és 1297 vagon gyümölcsre kötöttünk a termelő gazdasá­gokkal termelési, illetve gyü­mölcsértékesítési szerződést. A szerződésekkel felvásárlá­si előirányzatunkat megala­poztuk, mert főleg gyümölcs­ből szabad áru felvásárlásával is lehet számolni. A szerződött területek kiül­tetésre kerültek és a hideg, áprilisi idő után kedvezően alakult időjárásban a zöldség­növények szépen fejlődtek. Minden jel arra engedett kö­vetkeztetni, hogy felvásárlási előirányzatunk maradéktala­nul teljesíthető lesz. A koráb­ban megjelenő cikkekből — zöldborsó, korai fejes káposz­ta, főzőtök, korai burgonya — felvásárlásunk kedvezően ala­kult. A később jelentkező cik­kekből azonban — paradi­csom, uborka, zöldbab, sárga- és görögdinnye — a hosszabb ideje tartó rendkívül meleg, csapadék nélküli aszályos idő­járás miatt a termésátlagok kedvezőtlenül alakulnak, és így felvásárlási előirányzatunk teljesítésénél is lemaradás vár­ható. A tervteljesítésnél várható lemaradás mellett különösen gondot okoz az aszályos idő­járás azért is, mert középéré­sű fejes káposztából, kelká­posztából, karfiolból, zöldbab­ból, főzelékfélékből hosszabb ideje annyit sem tudunk fel­vásárolni, mely a megye la­kossága igényeinek kielégíté­séhez szükséges volna. Mivel ez utóbbiakat más megyékből sem tudjuk beszerezni, így fő­zelékfélékből az ellátás meg­közelítőleg sem kielégítő. Aszályos időjárásban az ön­tözés igen gazdaságos. A ter­melőszövetkezetek a paprika öntözésére megfelelő gondot fordítanak, ezért e cikkből a termésátlag és így felvásárlá­sunk is megfelelően alakul, jó ellátást tudunk biztosítani. Az öntöző kapacitások jobb kihasználásával az említett cikkek hiányát jelentős mér­tékben lehetett volna, illetve lehetne napjainkban is csök­kenteni. Vöröshagymából sem ked­vező a termésátlag. Felvásár­lási tervünket teljesíteni nem tudjuk, az ellátás azonban megfelelő lesz. Fokhagymából kevés a terület, gyenge a ter­més és olyan kevés kerül a megyében felvásárlásra, hogy abból a lakosság igényeit sem tudjuk kielégíteni. Burgonyából — bár az idő­járás a későbbi fajták termés­átlagára kedvezőtlenül hatott — a nagyobb vetésterület eredményeként felvásárlási előirányzatunkat teljesíteni tudjuk, és a lakosság ellátása megfelelő lesz. A már lefutott gyümölcsfé­lékből felvásárlásunk jónak mondható és a hátra­lévők termésátlagát figyelembe vé­ve felvásárlási tervünk túltel­jesítése is lehetséges. Augusztus közepéig felvásár­lási tervünket burgonyából 13, zöldségből 55, gyümölcsből 33, globálisan 45 százalékra tel­jesítettük. A felvásárolt zöld­ség-gyümölcs 46 százalékát ex­portra szállítottuk, és így ex­porttervünket ez ideig 50 szá­zalékra teljesítettük. A felvásárolt áru mennyi­ségét az előző év hasonló idő­szakával összehasonlítva bur­gonyából 6, gyümölcsből 2­ százalékkal többet, zöldségből 4 százalékkal kevesebbet vá­sároltunk fel ez évben. Sajnos a hátralévő időben zöldségfé­lékből lemaradásunk nagyobb mérvű lesz, a kedvezőtlen ter­mésátlag alakulása miatt fel­­vásárlási tervünket teljesíteni nem­igen tudjuk. A zöldségféléknél várható lemaradás globális felvásárlá­si terv teljesítését is veszélyez­teti, ezért a hátra lévő időben a felvásárlásban dolgozóknak kivétel nélkül arra kell töre­kedni, hogy lehetőleg min­den zödség gyümölcs felvásár­lásra kerüljön szabvány sze­rinti miőségben. Igen fontos jelenleg a főzelékfélék felku­tatása és felvásárlása, hogy ezekből a megyén belüli el­látást javítani tudjuk. A nagy volumenű cikkek mellett nagy figyelmet kell fordítani az „apró” tételű áruk felvásárlá­sára is. Igen fontos, hogy a tá­rolási tervünk teljesítéséhez, a megye lakosságának téli és kora tavaszi ellátásához szük­séges cikkek — vöröshagyma, fokhagyma, gyökér, sárgarépa, káposztafélék, cékla, megfelelő minőségben és minél nagyobb mennyiségben kerüljenek fel­vásárlásra. Felvásárlási tervünk telje­sítése még lehetséges, de eh­hez az szükséges, hogy a fel­vásárlásban dolgozók szorgal­mas, áldozatkész munkával keressék és vásárolják fel a gazdaságosan értékesíthető összes árut. Most közvetlen, az új gaz­daságirányítási rendszer be­vezetése előtt különösben szük­séges, hogy az anyagi érdekelt­ségek kölcsönös szem előtt tartásával, a jobb felvásárlási és értékesítési munkán keresz­tül tovább javuljon a terma-, tógazdaságok és a felvásárló szövetkezeti kereskedelem köz­ti kapcsolat. Nagy Béla M­ÉK-o­sztály vezeti Japán szövetkezeti delegáció látogatása megyénkben Augusztus elején megyénkbe látogatott az európai körútján lévő és a SZÖVOSZ vendége­ként hazánkban tartózkodó ja­pán szövetkezeti delegáció. A 19 tagú küldöttséget M. Su­zuki a Shinokai terület Me­zőgazdasági Szövetkezetek Egyesületének elnöke vezette. Heves megyei útjukra el­kísérte Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. A küldöttséget megyénkben Mol­nár Ferenc, a MÉSZÖV elnök­­helyettese fogadta és kalauzol­ta végig útjukon. A küldött­ség megtekintette a hatvani Lenin Termelőszövetkezet ker­tészetét és az állattenyésztést. Nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták a tsz vagyoni helyze­­tét, termelési tevékenységét és a munkaszervezést. A japán vendégeket Rabeca Lajos el­nök tájékoztatta a nagyüzemi gazdaság munkájáról. Ezek után a gyöngyösi MÉK- telepen megtekintették a hűtő­házat, ahol Patkó József MEK- elnök tájékoztatta a vendége­ket. A délutáni órákban a né­pes delegáció Egerbe látoga­tott, ahol a város műemléki nevezetességeivel ismerkedtek meg. Elutazásuk előtt a küldött­ség vezetője elismeréssel kö­szönte meg a vendégfogadást és a megyében látottakat. Szövetkezeti vezetők Július végén mintegy 70 szö­vetkezeti elnök, kereskedelmi vezető, MÉSZÖV- és MEK-ve­­zetők részvételével aktívaülést tartottak. A megjelenteket Ha­­vellant Ferenc, a MÉSZÖV el­nöke tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottsága júliusi határozatából adódó feladatok­ról és az új gazdasági mecha­nizmus előkészítésének teen­dőiről. Beszámolójában kitért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére tett munkafelaján­lások első félévi eredményei­nek értékelésére. Különösen szép eredményeket értek el a kiskereskedelmi tervek túltes­ tanácskozása Egerben­ jesítésében, melynek eredmé­nyeként 56 millió forinttal na­gyobb forgalmat bonyolítottak le, mint a múlt év hasonló időszakában. Növekedett a ven­déglátó forgalom is. Kiemelke­dő eredmény született az ipar­szolgáltatási tevékenységben, ahol 32 százalékkal magasabb az eredmény. Pozitívan érté­kelte a szövetkezetek költsége gazdálkodását, de néhány va­gyonvédelmi és más hiányos­ságokat élesen bírált. Az aktívaülés részvevői a délutáni órákban tapasztalat­csere-látogatást tettek a nem­rég megnyílt szépasszonyvöl­­gyi kertvendéglőben.

Next